Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-09 / 97. szám

12 OLDAL » ABA I1/, DINAR Poštarina plaćesa? XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 PEMTEK április 9. 97. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciöre-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palotai Kéiiyszeregyezség Hogy a parlament dolgozzék-e, vagy tartson szünetet, ez a kér­dés nemcsak a gyakorlati politika problémája. Az erre a kérdésre adott felelet meghaladja a politi­kai taktikai tudomány szintjét s olyan felfogást árul el, melyet nyugodtan lehet az államigazga­tás legmagasabb feladatairól val­lott felfogáshoz mérni, ha tisztába akarunk jönni az igazi tervekkel s leplezetlen szándékokkal. Melyik ország mondhatja el, hogy a külső biztonságnak és belső konszolidáltságnak ahhoz a fokához érkezett el, mely jó időre nem kivan törvényhozási intéz­kedést? Melyik ország mond­hatja ezt el, nem a kontinensen, de — Európában ? Melyik az az ország, melynek pénzügyei ren­dezettek, gazda ági élete stabil, pénze a nyugodt s folytonossá­gában és eredményességében biztosított munka tökéletes meg­­szervezettsége által kellően alátá­masztott s szociális problémáinak elintézettsége melyik országtól tartja távol a válságokat? Melyik az az ország, melynek Írott jog-* rendszere nem maradt el az életviszonyoktól ? Hol van csak pór éves törvény, mely ma szó­­szerint s a törvényhozónak a tör­vényben megvalósult intenciója szerint végrehajtható. Minden jog­rendszer — élő anakronizmus. A jogalkotás nehézkes, a törvény­hozó kezén ott csörögnek a tra­díciók bilincsei — az életviszo­nyok azonban függetlenek az ér­zelmi megkötöttségektől s a ke­nyér ára merőben független attól, hogy tegnap, vagy ötven évvei ezelőtt mit tartottak jognak és er­kölcsnek. Nincs olyan ország, melynek jogrendszerét s gazda­sági életét ne örvények, szakadé­kok, avult szabályok Holt-tengerei választanák el egymástól s ahol nem a törvényhozásra várna az az életmentő feladat, hogy hidat építsen a hullámoktól elsodort partok fölé Ez lenne a törvényhozó pro­­longálhatatlan kötelessége széles Európában mindenütt, de ki olyan döre ma, hogy a törvényhozó kötelességeit a parlamentárizmus dogmatikájával keresse s mérje fel. Az elmúlt század szellemi hagyatékából maradt ránk az a dogma, hogy a törvényhozás és parlamentárizmus elválaszthatat­lan hózastársak. Ma pedig art kell látnunk, hogy ezek az elvá­laszthatatlan házastórsak hűtle­nül elhagyták egymást, egymást engesztelhetetlenül gyűlölik, há­zaséletük utolsó ideje alatt meg­tagadták a debitum conjugale-t s mióla különváltan élnek, erősza­kosan törik le egymást. Nincs egyetlen eurÓDai ország sem. ahol a parlament megfelelne a parlamentárizmus eszméjének. Ne is hivatkozzunk a spanyol dikta­túrára s az olasz fasizmus által kisajátított közhatalmi rendszerre. Angliában még a múlt évben kisebbségi kabinet kormányzott, kisebbségi kormányok laboráltak Németországban is s Briandot nyolcszor szavazták le, nyolcszor maradt kisebbségben, amíg — újra miniszterelnök lett. Az álta­lános választójogrendszere hova­tovább csak arra lesz alkalom, hogy egy kormány kezébe adja a közhatalmat, melyet azután jó­részt a parlamenttől függetlenül gyakorolnak a következő válasz­tásig. A következő választásig azonban törvényhozási, tehát az alkotmányosság csorbitatlan lát­szatával rendelkező módon tud­nak gondoskodni uralmuk örök­letessé tételéről. A dinasztiák élete kezd egyforma tartamú lenni a kormányok életével. S volt mór — nem is régen s nem is messzepélda arra is, hogy a dinasztiát detronizálták az ese­mények s detronizálta a törvény s a trónfosztó legitimisia kormány helyén maradt. A liberalizmus üzleti hitele összeroppant, a demokrácia a fő­­hitelező s ez a főhitelező köve­teléseinek egy töredékét sem megbeszéléséről. Ezután Uzunoyics Ra­­dicsot látogatta meg és háromnegyed óra hosszat tárgyalt vele. Távozóban Uzunovics kijelentette az újságíróknak, hogy Radics fog nekik részletesen nyi­latkozni a helyzetről, mire az újságírók felmentek a közoktatásügyi miniszté­riumba, ahol Radics nyomban fogadta őket és az üj helyzetről a következő részletes nyilatkozatot tette a sajtó szá­mára: Uzunovicsnak e tekintetben intranzi­­gens az álláspontja és ezért a mi helyzetünk ebben az ügy­ben igen kedvező. Radics engedett követeléseiből — Kijelentettem Uzunovicsnak — folytatta Radics — hogy nem csinálunk kérdést a parlament áprilisra való összehívásából, azon­ban május 5-ikén le kell tárgyalni az interpellációkat, azután pedig hoz­zá kell fogni a munkához. — Uzunovics kijelentette előttem, hogy nincs külön tábora a páríklubban, de szava ott mindig mértékadó volt és Pa­stes is biztosította támogatásáról. Az a fontos, hogy a radikális klub a megegyezés poli­tikájának folytatása mellett van. Takarékos apa — tékozló fiú — Ha az interpellációkra érdemleges válaszokat kap a parlament, akkor a dolog igen jól áll és minden úgy álakul, ahogy az ország érdekei kívánják. Ma estére valószínűleg már megala­kul az uj kormány, le is teszi az es­küt és még ma meg is tartjuk az első minisztertanácsot. — Szerencsésnek érzem magam, hogy kapja meg megvalósítva — valori­­záltan — az adós liberalizmustól. A iiberáüzmus kénytelen egyez­kedni s legelsőserban a parla­mentarizmus tehertételétől szaba­dul meg. A parlamentárizmus öt­ven százaléka helyett már elfo­gadná — a diktatúra ötven szá­zalékát, csak sikerülne az egyez­ség. S ki törődik velünk, akik a bukó liberálizmüs alkalmazottjai voltunk ? A vagyonfelügyelő — hívják azt Mussolininek, Primo de Ríverdnak vagy Leninnek — legelőször minket bocsát a szél­nek. S vehetjük kezünkbe a ván­dorbotot hit nélkül, kenyér nél­kül és remény nélkül. íöldmüvesember a miniszterelnökünk. Hallom, hogy Uzunovics igen takarékos ember. Van takarékos királyunk, takaré­kos kormányunk és minden, ami szük­séges ahhoz, hogy az országban a ta­karékosság szelleme uralkodjék. Pastes Nikola és felesége is nagy on takarékosak, ők nem tehetnek róla, hogy a Rá da nem takarékos. Öreg botár és egyebek — Uzumovicsot velem szemben na- , gyón feszélyezi, hogy három évvel fia­talabb nálam. De nekem az a vélemé­nyem, hogy a fiatalok dolgozzanak és menjenek előre. A régi rómaiak nem voltak bolondok, amikor azt mondták,, hogy hatvan esztendőn felül senki sem maradhat az állam szolgálatában. Oyttrfsics Márkó, az igazságügyminisz­ter sem akarja megmondani az évéit, hogy senki se tudja, hány esztendős. Eddig úgy néztünk ki, mint egy öreg batár. A mai beszélgetésünk Uzimoviosot és engem igen közel hozott egymáshoz. Uzunovics talpig ur, akiből kitűnő elnök lesz, benne egyesülnek az összes szerb kiválóságok. Nem való ő reszortminisz­ternek, de mint kórmányelnök nagysze­rűen beválik. A király modern ember, a nép modern, a kormánynak is modernnek kell lennie és nem elavultnak. A szlovénekről is beszéltem Uzunovics­­csal, de erről még korai lenne nyilatkoz­ni; Meg kell még találni’ azt a formát, amely szerint . i a szlovének beléphetnek a kormány­ba és bizonyos idő múlva két tár­cát kaphatnak. Korosec alkalmatlan, mert vatikáni politikát csinál, a Vatikánnak pedig tud-I Megalakult az Uzunovics-kormány A régi kormány tagjai Stojadinovics pénzügyminiszter kivételével meg­tartották tárcájukat — A pénzügyi tárcát ideiglenesen a miniszterelnök látja el — Vuicsics Milorád lett az építésügyi miniszter — Letették az a* kormány tagja? Radics nem ragaszkodik a parlament összehívásához Beogradból jelentik: Uzunovics Niko­la, a dezignált miniszterelnök csütörtö­kön reggel már íélnyolckör az építés­ügyi minisztériumba, majd Pasics laká­sára ment és hosszas tanácskozást foly­tatott a lemondott miniszterelnökkel. Pasiccsal való tanácskozása után visz­­szatért az építésügyi minisztériumba, ahol már várták az újságírók, de a de­­zignált miniszterelnök nein volt hajlan­dó nyilatkozni a Pasiccsal folytatott Radics meg van elégedve a helyzettel — Uzunovics most volt nálam és kö­zölte, hogy őfelségétől megbízást kapott kabinetalakitásra. Én erre kijelentettem, hogy együtt fogunk dolgozni vele. — A megalakuló kormányban a Ra­­dics-párti miniszterek megtartják régi tárcáikat és a radikálispárti miniszterek is legnagyobbrészt megmaradnak. A megegyezés politikáját tovább fogjuk folytatni és gyorsan fogunk dolgozni, amiben Uzunoyics egyetért velem. /— Pasicstól azt kívántam, hogy a parlament április 12-től 14-ig dolgozzék, azután térjen át az .interpellációk tár­gyalására. A Pasics Rádára vonatkozó inter­pellációkra nézve az az álláspontom, hogy azokat nem lehet olyan kur­tán elintézni, mint más közönséges interpellációkat és tüzetesen meg kell vizsgálni az összes adatokat. — Pasicsnak is megmondtam, hogy’az interpellációk érdemleges elintézését, az ország tekintélye és érdekei kívánják meg. Pasics erre nem fejelt, de környe­zetéből megtudtam, hogy a kérdéses interpellációkra csak for­mai válaszokat akarnak adni. — Mi azonban érdemleges válaszokat kérünk az ország jó hírneve érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom