Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-24 / 82. szám
# 2. o!da! BÄCSMEßYEI NAPLf 1926 március 24. Az agrárreform megfosztotta kenyerüktől a magyar és német földmiveseket Mőzer János beszéde az agrárreform-vitában Beogradból jelentik: A parlament kedd délelőtt folytatta az agrárreform tárca költségvetésének részletes vitáját. Az első szónok Krizman független demokrata volt. aki közel egy órás beszédben bírálta a kormány agrárpolitikáiét. — A kormány agrárpolitikája — mondotta Krizmar, —- semmi javulást nem hozott. A dobrovolj ácokrtak ma is késhegyig menő harcot kell folytatni a földbirtokosokkal, akik minden eszközzel Igyekeznek megakadályozni az agrárreform végrehajtását. ’Az agrárminiszter nagyon téved, ha azt hiszi, hogy az agrárrevizióva! meg tudja szüntetni a jelenlegi anomáliákat. A megoldás csak úgy lehetséges, ha az összes nagybirtokokat felosztják és a iöldigényiöket beesiiíeteseu kielégítik. .Az uj rendszer, amit bevezettek, csupán arra jó, hogy a zavart még jobban növelje és a bajokat megkétszerezze. A ; kormány tanulhatna a szomszéd országoktól, elsősorban Bulgáriától és Csehszlovákiától, ahol a földreformot sokkal tervszerűbben és radikálisabban hajtották végre. Nálunk még arra sincs gondja az agrárreform miniszternek, hogy földet juttasson azoknak, akik arra minden tekintetben igényt tarthatnak. De állandóan napirenden tartja a panaszt, hogy a dobrovoljácok nem művelik meg a nekik kiosztott földeket, elfelejti azonban, hogy erről elsősorban a kormány tehet, mely csak földet adott nekik és nem látta el őket a szükséges eszközökkel Krizman után Setyerov Szlávkó szólalt föl és támadta Radics Pavle agrárreform-minisztert. — Radics Pavle —• mondotta Setyerov — már nyolc hónapja agrárreformininlsztere az országnak. Mikor átvette tárcáját, minden jót ígért: rendet, okos agrárpolitikát, parasztvédelmet. Eltelt a nyolc hónap, de az Ígéretekből semmi sem valósult meg. Ma ugyanaz a helyzet, mint volt, ma éppúgy nincs a kormánynak agrárpolitikája, mint annakelőtte. Pedig minden miniszter azzal kezdi, -hogy változást hoz, az anarchiát megszünteti, az egész agrárreformot uj alapokra helyezi. Ez az állandó fogadkozás, melyet komoly tett soha sem követ, csak permanens Jogbizonytalanságot teremt a földművelésben. Véleményem szerint egyáltalán nincs szükség agrárrevízióra, csupán végre kel! hajtani a régi agrárrendelkezéseket és törvénnyel rendezni a telepítés kérdését Radics Pavle parasztvédelmet hirdetett, ezzel szemben tény az, hogy ma a nagybirtokos sokkal inkább eljut panaszával a miniszterhez, mint a földműves szegénység. A kormány hibás agrárpolitikájának következménye, hogy Igen sokan vándorolnak ki az országból, szlovének, horvátok, németek és magyarok, akik itthon nem tudnak földhöz jutni. Ha a kormány ezek részére biztosította volna az életfeltételeket, a kivándorlás nem öltene veszedelmes méreteket és több százezer munkaerő maradt volna az országban. A ’statisztika azt bizonyítja, hogy a kivándorlás ott a legnagyobb, a hol az agrárpolitika hibái leginkább mutatkoznak. Itt volna az ideje annak is, hogy végre rendezzék a földmegváltás kérdését. A radikális-párt konzervatív elemeinek nyomására Radics Pavle elfogadta a fakultatív .. JgJjÉnesváltási. holott ez ö birtokosoknak kedvez. A megváltást az állami agrárbank utján kellene eszközölni és a földbirtokosok ellen erélyesebb politikát kellene folytatni. A Vajdaságban minden rendszer nélkül folyik a telepités és a telepesek igen súlyos helyzetben vannak, mert d kormány nem gondoskodik arról, hogy a szükséges anyagi eszközökhöz jussanak. Vojkovics horvát parasztpáiríi felszólalásában védelmébe vette az agrárreíorm-minisztert és szemére vetette az ellenzéknek, hogy .minden bajért Radics Pavlet teszi felelőssé, pedig a független demokraták kezében volt a leghosszabb ideig az a gr árreform-tárca. Az ülést ezután az eltjök bezárta és a vita folytatását délutánná halasztotta, A délutáni ülésen Kapetanovics bég, muzulmán, a boszniai, Kjnetl szlovén néppárti pedig a Szlovénia' agrárviszonyokról beszélt. Ezután Mozer János dr. német párti szólalt föl. Kijelentette, hogy a pozitív törvények szerint az agrárreform szociális probléma és nem nacicnális kérdés. Az ideiglenes bérleti viszony ártott a tulajdonosnak is és a telepesnek is és káros hatással van az egész gazdagsági életre. Foglalkozott ezután a szónok Krizman volt agrárreformmiiiszte’ 1920-ban kiadott rendeletével, ame'yet maga Krizman is ideiglenesnek tartott és egy évig akarta csak érvényben tartani. 1925-ben Érdekes bűnügyben hozott Ítéletet kedden a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. Két vádlottja volt a bünpörnek: Kossutics Steván tonnyospusztai huszonegy éves telepes és özvegy Vojnovics Mária huszonhárom éves -asszony. Az volt ellenük a vád, hogy Volnovics■ Mária rábeszélésére Kossutics fejszével agyonütötte az asszony férjét, Vojnovics Miiét. Az ügyészség Kossuttcsot előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel, az asszonyt pedig ielbujtással és bünsegédi bünrészességgel vádolta. A tárgyaláson a közvád'at Gfenerö Márkó dr. államügyész képviselte, a védelmet Ognyanov Szvetozár dir. és Pataki Antal dr. látták el. A január 15-ike óta vizsgálati fogságban levő vádlottakat két fegyveres börtönőr vezette a terembe. A férfi a tárgyalás folyamán többször sírva fakadt, az asszony egykedvűen ük a vádlottak padján. A véres karácsony A bíróság Kossnties Stevánt hallgatta ki először. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnös abban, hogy Vojnovics Miié telepestársát megölte, de ezt ezért tette, mert az elhalt őt többször megfenyegette és Ő féltette tőle az életét Egyszer, kukoricamorzsoláskor azt mondotta Vojnovics Mile: — Vagy te halsz meg, vagy én. Aztán részletesen elmondta, hogy a gyilkosság napján, a szláv karácsony második napján Vojnovics eljött az ő tanyaházába feleségével és hat éves kisfiával. ő nem üdvözölte Voj növi csőt és nem is szólt hozzá. Nyolcán voltak a szobában e&ek-itta&t A leányok, asz-Krizman hatályon k'.vti, akarta helyezni a rendeletet, de megbukott és utódja, Szimonovics miniszter továbbra is érvényben tartotta. Radics Pavle agrárreformmlni szter: Vájjon a lausici szerbek is felebbezhetnek-e az alkotmány-bírósághoz? Mozer: Az egészen más kérdés. Nekünk semmi közünk ahhoz, ami egy másik országban történik. Németországgal csak kulturális közösségünk van. Kétszáz éve élünk ezen a földön és nem vagyunk túszok, akik mások cselekedeteiért felelősek. Milovanovics államtitkár: A miniszter ur csak összchairnlitást tett. Mozer: A kisebbségi kérdést pártatlanul, teljes nyilvánosság előtt kell tárgyalni és ha a lausici szerbeket sérelem érte, a jugoszláviai német párt lesz az első, amely harcolni fog a sérelem orvoslásáért. Az agrárreform megfosztotta kenyerüktől a magyar és német földmíveseket.' Ha csak egy kicsiny földet adtak volna nekik, nem vándo- _ rolnának ki tömegesen Brazíliába és Argentínába. Indítványozta ezután Mozer, hogy a nagybirtokokat a ^következő sorrendben vegyék igénybe; gazdátlan birtok, állami birtokok, legnagyobb birtokok, holtkézi birtokok, egyesületek és bankok földjei és községi földek. Az agrárreform kérdésében is egyenlő elbírálásban kell részesíteni a nemzetiségeket, az ő adójukból hajtják végre az agrárreformot. Követelte végül, hogy a községi birtokokból csak a községben földnélkülieknek adjanak földet. Gnyatics radikális és Vulevics Radicspárti felszólalása után az ülés este kilenc órakor véget ért szonyok énekeltek. Vojnovics egy pisztolyt vett elő és bét lövést tett. A golyók a menyezetbe és a szoba falába fúródtak. Aztán Vojnovics valami zsebkendő-ügy miatt, összeveszett a feleségével és haza akart menni. Hívta, a feleségét is, de aiz nem akart menni. Ismét fenyegette őt és amikor Vojnovics kiment, ő utána ment és a konyhában meglátta a fejszét, amely a falhoz volt támasztva. Kint szóváltás volt köztük és maga sem tudja hogyan, a fejszével fejére sújtott Vojnovicsnak, aki összeesett. Hogy hányszor ütött rá, nem tudja. Másnap elfogták a csendőrök. Az áldozat özvegye Az elsőrendű vádlott után az elhalt özvegyét, Vojnovics Máriát hallgatta ki a bíróság. Nem érzi magát bűnösnek. Beismerte, hogy Kossutics Stevdnnal szerelmi viszonya volt, de a férje tudott erről és nem bánta, ö nem beszélte rá Kossutiosot, hogy tegye el férjét láb alól. Erre nem is volt semmi óba. Szláv karácsony másodnapján, 'amikor az ura haza akart menni és hívta, őt, hogy menjen vele haza, nem ment. Mikor azután az ura elment és 5 látta, hogy Kossutics utána megy, ő az ablakhoz ment és utána kiáltott a férjének, hogy meneküljön, mert Kossutics meg akarja gyilkolni. A vádlottak után a tanukat hallgatta ki a bíróság. Kovacsevics Blagoje jelen volt Kossuti cséknál a karácsonyi összejövetelen. Amikor Vojnovics .a feleségével odajött Kossuticséfchoz, Vojnovics üdvözölte és megcsókolta. Az áruló zsebkendő Kossutics Bojatia. ez elsőrendű vádion íéltestvére súlyosan terhelő valló-. Véres dráma a telepestanyán Tizenkét évi fegyházra itéUék a tornyospusztai gyilkos telepest — Az áldozat özvegyét felmentették a felbujtás vádja alól mást tett Kossutics Steván ellen. Elmondta, hogy Vojnovics sohasem fenyegette Stévót, aki a karácsonyi látogatás alkalmával csókkal üdvözölte Miiét, akivel a legjobb hangulatban együtt mulattak és énekeltek. Estefelé Máró, a Mile felesége elővett egy zsebkendőt, amit az asszony kisfia meglátott és igy szólt: — Ni, ez a Stévó bácsi zsebkendője. Erre Mile odament a feleségéhez, elragadta kezéből az áruló zsebkendőt és tíz darabra tépte. Majd azt mondta feleségének, hogy azonnal menjen vele haza, Az asszony nem akart menni, mire a férje egyedül távozott Stévó utána ment és anélkül, hogy bármiféle veszekedés, vagy szóváltás lett volna köztük, a fejszével leütötte. A gyilkosság után a rokonok — Mile felesége is — kijöttek a szobából és odarohantak a vérében fekvő és már élettelen emberhez, csak a saját felesége nem ment oda, hanem karonfogta a gyilkost é$ vele együtt visszament a szobába, A tanú és elsőrendű vádlott között ai vallomás után elrendelt szembesítésnél heves szóváltás támadt. A vádlott azt ■mondta a tanúnak, hogy nem mondott igazat, mire a tanti emelt hangon mondta a szemébe vádjait. • Jelácsa Daniló tanú szerint az elhalt sohasem fenyegette a vádlottat. »Ezt már rég akartam« Kossutics Daniló, a vádlott fivére} előadta, hogy tudta, hogy fivére Máró-1 v.al viszonyt folytatott. Elmondta ai végzetes karácsonyi összejövetelt, majd az utána következő gyilkosságot A háztól mintegy százhúsz lépésre történt a gyilkosság. Amikor ő odament Miiéhez, az már halva volt. Amikor a tett után megkérdezték Stévót- hogy miért követte d a tettet, azt mondotta: — Ezt már rég akartam. A vádlott mostoha anyja, Kossutics Marika azt mondta, hogy a fia — az elsőrendű vádlott — jól élt a Maróval, de velük nem. Nem igaz, hogy az elhalt bármikor is fenyegette. Ezután Jeremies. Risztó dr. törvényszéki orvos terjesztette elő az orvos! szakvéleményt az elhalt sérüléseiről. A vádlott nyolcszor ütött -jrá a fejszével Vojnovics Miiéra. A bizonyítási eljárás ezzel végiét ért és elhangzottak a perbeszédek. Gjeneró Márkó dr. fentartotta a vádat mindkét vádlott elten. Ognyanov Szvetozár dr. védő azt fejtegette, hogy ebben az esetben nem lehet szó előre megfontolt szándékról. Kérte a bíróságot az enyhítő körülmények figyelembevételére. Pataki Antal dr. kifejtette, hogy a főtárgyaláson nem merült fel bizonyíték Vojnovics Mára bűnössége mellett. Felmentést kért. Az Ítélet A bíróság ezután határozathozatalra vonult vissza és hosszabb tanácskozás után Pavlovics István elnök kihirdette a bíróság ítéletét, mely szerint Kossutics Stévót bűnösnek mondja ki szándékos —- de nem előre megfontolt — emberölés bűntettében és tizenkét évi fegyházra ítéli. Vojnovics Marót a bíróság felmentette. Az ügyész megnyugodott az ítéletben: Az elitéit felebbezett. A fogak fehérek és erősek, a száj friss és tiszta, ez a hatása a PCBCCO „ fogkrém használatának, Házi ápolásra I „PEBECO-COLD-CREAM"
