Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-09 / 67. szám

1926. március 9. BACSMEGYEI NAPLÖ 9. oldal. KÖZGAZDASÁG 'w-g va> A/liképen keli kiszámítani és befizetni a munkásadét ? A munkásadó befizetését a pénzügy, hatóságok most fokozottabban ellen' őrzik; pénzügyi közegek jelennek meg a munkaadóknál,, hogy ennek az adónak a befizetésérői meggyőződjenek. Mint­hogy a közönség egy nagy része még ma sincs tisztában ennek az adónak sem kiszámításával, sem fizetési mód­jával, szükségesnek tartjuk közölni következőket: Minden fizikai munkás —< nemre és Szolgálati beosztásra való tekintet nél­kül — tizennyolcadik életévének betöl­tésétől hatvanöt éves koráig, ha évi keresete ötezer dinárt meghalad — természetbeni járandóság pénzértéké­vel együtt — tartozik muifkásadót fi­zetni- Fizetni tartoznak tehát a műve­zetők, főgépészek, főmolnáirok, vala­mint a házieselédek is. Mentesek z inuikásádé fizetése alól a mezőgazda 'Sági napszámosok. azonban azok a napszámosok, akik nem kizárólag a mezőgazdaságban dolgoznak, kötele­sek évi átlagos keresetük után adót fi­zetni. Ezeknek adóját az adókivdő bi­zottság állapítja meg. Az egyéb fizikai munkás adóját a munkaadó tartozik le­vonni és az állami adót a Financijszka Upravánáí, a községi pótadót a községi adópérrztárba tartozik hefzctni. Ipari vállalatok, pénzintézetek, szái­­íiodák. nagykereskedők, építési s egyéb vállalatok kötelesek a munkásaikról az úgynevezett »Spisufc«-ot ‘kiállítani két példányban. Ilyen »Spfcafe« nyomtat­vány megrendelhető a Minerva-nyomda rt.-ná! Szuboíicán.- A »Sp’saks-ott min­den hónapban két példányban kell ki­állítani. A Spisak-ba felveendők a tizennyolc éven aluli és hatvanöt éven felüli műn­­kásák is. Ezekre vonatkozólag azon­ban az adatokat az egyes rubrikákba nem kell beírni, csupán a »Jegyzet«-ro­­' varban kell feltüntetni a születési évet, hónapot és napot, illetve meg kel! em­líteni, hogy évi keresetük nem tesz ki ötezer dinárt. Az adó havonként utólag fizetendő, A túlóra nem esik adó alá. A kis kereskedők, iparosok. földMr­­tokosok (ez utóbbiak évi fzetéses bé­reseik után) magánosok (házicselédjeik irtán) és egyéb munkaadók az év elején beadott vallomásuk alapján negyed­évenként tartoznak az adót megfizetni. Az adót a munkaadó jogosított a munkás fizetéséből levonni. Minden fizikai munkás részére az adó befizetése alkalmával adókönyvet állítatlak ki. Ezt a munkaadó veszi kéz­hez és ha a munkás a szolgálat el­hagyja, a munkaadó köteles az adó­­•könyvet kiszolgáltatni. Az a munkaadó, akihez a munkás szolgálatba lép. az adókőnyvet átadni tartozik. Ha vala­mely munkás szoigáíatbaiépéskor nem tudja az adóbefizetését Igazolni, szol­gálatba léphet, az uj munkaadó a leg­közelebbi alkalommal beszolgáltatandó '>Spisak<< jegyzetrovatában köteles ezt a tényt felemlíteni. Ha pedig az adót nem Spisak-kal. hanem negyedévenként fizeti, a munkás muwkábalépte utáni három napon beiül köteles bejelenteni a pénzügyi hatóságnak. Uj vonat beállítását kéri a bánáti ka­mara. Becskerekröl jelentik: A bánáti kereskedelmi és iparkamara a szuboti­­cal vasutigazgatőságtól Vrsacról Becs­kerekre uj vonat beállítását kérte. A kamara a kérést azzal indokolja, hogy a piaci árusok és a közönség a mai me­netrend mellett a délutáni órákban nem érhetnek vissza Becskerekre. A vállalatok kereseti adévalfomásai. Novlszadról jelentik: A noviszadi tarto­mányi pénzügyigazgatóság rendeletet adót ki, amelyben felhívja a vállalato­­kát, hogy kereseti adóvallomásukat leg-Azok, akik természetbeni lakást él­veznek, a pénzbeli fizetésükhöz a lakás -ellenértéké fejében havi 60—120 dinárt, az élelmezésért havi 240—480 dinárt kell felszámítani. A munkásadó 1925 április 1-től van életben s ettől a naptól kezdve a munkás nem köteles negyeáosztályu kereseti adót fizetni. .Az állami adó 3.3%, a községi pótadó maximuma 1925-re 1.6%, 1926-ra 1.1%. A községi és vármegyei pótadó szá­zaléka a munkásadónál a következőkép­pen számítandó: 0.50 .alapszámc.t Szo­rozni kell 'a községi s vármegyei pátadó százalékával, a kapott számot 10.000-rel osztva kapjuk az illető községben fize­tendő önkormányzati adók százalékát. Példa a kiszámításra a következő: az 1925. évi április-junüs hónapokra szóló pénzügyi törvény 52. §. szerint a köz­ségi pótadó maximuma (magasabb szá­zalékban való szedését csak a novisza­di tartományi pénzügyigazgatóság en­gedélyével lehet), míg a vármegyei pótadó Bácskában J925-re 15%-bau, az iskolai adó 5%-ban lett megállapítva. Ezek szerint tehát 300 + 20 = 320X50 = 16.000 :10.000 = 1.60. Az 1926-,ra ezen % maximum 1.1%, mert az 1926. évi pénzügyi törvény 29. §. a községi pótadó maximumát 200%-al engedélyezi, a vállalati és az I., II- HU IV. osztályú kereseti adó és a munkás­adó után ehhez hozzáadva az 5 X 15% bácsniegyei vármegyei pótudót, amely együttesen kitesz 220% -ot s ezt szoroz­va 0.50 alapszámmal, kapjuk a 11.000 arányszámot, melyet ha 10.000-Tel osz­tunk, kapjuk az 1926. évre fizetendő ön­kormányzati munkásadó százalékát, vagyis kikerekítve 1.1%-ot Az a munkás, akinek 100 dinár heti fizetése van, tartozik fizetni állami adó­­ha 3 dinár 30 párát, összes pótlékba maximum 1 dinár 60 p.. összesen 4 dinár 90 p. Azokban a városokban, mint például Velekibecskerek, ahol a pótadó 270% volt. néhány párával -kevesebb. Az 1926- os évre az állami adó változatlanul 3 dinár 30 para, a pótadó maximuma 1 di­nár 10 para, vagyis összesen 4 dinár 40 para fizetendő, Egyes pénzügyi -hatóságok a Spisakra 5 dináros bélyeg ragasztását követelik. Ez a követelés nézetünk szerint alapta lan, mivej csak a vallomásokra kell 5 dináros bélyeget leróni, már pedig a Spisák nem vallomás. Éppúgy szabálytalannak találjuk, hogy azoktól az adózóktól, akik mun­kása dójukat negyedévenként tartoznak beszolgáltatni minden negyedévben kö­vetelik -a pénzügyi hatóságok a vallo­más beadását, holott a pénzügyminisz­ter 26.581/925. rendelet 7. §. világosan kimondja, hogy a kiskereskedőknél, ipa rosöknái, gazdálkodóknál s műiden más foglalkozású munkaadóknál alkalmazás­ban levő munkásokról a vallomás éven­te január havában adandó be, tehát évente egyszer. Ha a munkások évközben változtatják is gazdájukat, adójukat az eddigi adó-I lés legfontosabb tárgya a gazdasági életet tönkretevőssel fenyegető válsá: okainak és a védekezés módjainak meg­beszélése. A gyűlés keretében az egye­sület felkérésére ár. Kellert Benő szu­­boticai ügyvéd és ár. Diamant Ernest szubotical törvényszéki -bíró tartanak előadást. A gyűlés, amely legnagyobb mértékben érdekli úgy >a gazdákat, mint a kereskedőket és iparosokat, abban a kérdésben is határoz, hogy a szuboti­­cai gazdasági tényezők csatlakozzanak a zagrebi és a nőviszádi tőzsdék által már megindított mozgalomhoz-, amely a kényszeregyezségi eljárás vissza­állítását kívánja kimondani. A tárgy fontosságára való tekintetei felkérik az érdeklődőket, hogy az előadáson je­lenjenek meg. Felemelték az autóbiztosítás dinét. A jugoszláviai biztositó társaságok csak az elmúlt évben kezdtek intenzivebben foglalkozni az autóbiztosítás úgyneve­zett »kaszkó-* ágazatával, mely az au­tónak tűz, lopás és baleset következté­ben előálló törés elleni biztosítását fog­lalja magában, A biztosító társaságok 1925. év január 1-ével e biztosításra vo­natkozólag is kartellbe léptek és egy­séges díj tételeket állapítottak meg. E biztosítási ágazat azonban egészen uj» volt a társaságok előtt és így kialakult gyakorlat még nem szolgáltathatott ala­pot az egységes díjtételek megállapítá­sához, úgy hogy maguk a biztositó tár­saságok is csak próba évnek tekintet­ték az 1925. évet. A próba évben a biz­tosító társaságok nem valami jó tapasz­talatokat tettek s kénytelenek voltak az 1925 január 1-óvel életbeléntetett autó­tarifát a folyó év március 1-ével meg­változtatni és, a dij tételeket átlag 75— 80%-al felemelni. A korábban kötött biztosításokra vonatkozólag azonban még a régi olcsóbb diüételck maradnak továbbra is érvényben* TŐZSDE A dinár külföldi árfolyamai 1926. március 8. 1253.5—1258.5, valu­könyvecskéjük alapján fizeti tovább a későbbi munkaadó. később március 31-ig nyújtsák be. A vallomásra, amelyet közvetlenül a tar­tományi pénzügyigazgatóságnál kell be­nyújtani, öt dináros bélyeget kell tenni, a mellékletekre pedig két-két dinárt A beterjesztési határidő elmulasztóira hu­szonöt százalék bírságot rónak. Előadás a gazdasági válságról és an­nak orvoslásáról. A szüboticai Gyáro­sok és Kereskedők Egyesülete szomba­ton, folyó hó 13-án este fél kilenc óra­kor taggyűlésit tart, amelyen résztvesz dr. Kosié Mirko, a moviszádi Kereske­delmi és Iparkamara titkára is. A gyü-Budapest deviza ta 1253—1258.5. Prága deviza 59.675—60.175, valuta 59.375—58.875. Berlin deviza 738.5—741.5 milliárd márka, valuta 735—739 miliiárd márka. Bécs deviza 1247.5—1251,5, valuta 1243—1249. Trieszt, deviza 43.60—44. London deviza 276 Zürich, márc. 8. Zárlat: Beograd 9.17, Paris 18.5250, London. 25.24, Newyork 519.50, Brüsszel 2083, Milánó 2360, Am­szterdam 20825, Berlin 123.70, Bécs 73.25, Szófia 3.75, Prága 15.395, Varsó 68.50, Budapest 72.80, Bukarest 2.195. Beograd, márc. 8. Zárlat: Páris 204.50, London 263, Newyork 56.75, Milánó 227, Berlin 13.53, Bécs 801, Genf 10.94, Prá­ga 168.50, Budapest 799, Szaioniki 80. Zagreb, márc. 8. Zárlat: Páris 202.78 —204.78, London 275.65—276.85, New­york 56.627—56.927, Berlin 1353—1357, Bécs 799—803, Trieszt 227.22—228.42, Prága 168.10—169.10, Budapest 0.0798— 0.0802, Zürich 1093.16—1097.16. Noviszadi terménytőzsde, márc. 8. Bú­za: 3 vagon bácskai 75—76 kilós, 2%-os 267.50—270 dinár, 4 vagon bácskai 270— 275 dinár, 3 vagon bácskai 77 kilós, 2%­­os, 272.50 dinár. Zab: l’/s vagon szeré­­mi 177.50 dinár. Tengeri: 2 vagon bács­kai, hajó, csatorna, pro április 15. 110 dinár, 2 vagon bácskai, Tiszahajó, pro április 15. 100%-os kassza, 115 dinár, 1 vagon szeréin!, Rakek paritás 145 dinár. Mag: 1 vagon bácskai noviszadi kerü­leti 260 dinár. Irányzat: lanyha. Budapesti terménytőzsde, mác." 8. Az árutőzsdén nyitáskor az irányzat tar­tózkodó, a kereslet gyenge. A márciusi gabonakötések lebonyolítása simán fo­h'fk, nagyrészt májusra prolongáljálr őket. Prompt búza iránt 'alig van keres­let, csak a budapesti malmok keresnek jobbrninőségü tiszai búzából kisebb 'té­teleket. A csikágói piacról 2 ötnyol-' cad centes áresést jelentettek májusra és háromnyolcad centtel lett olcsóbb ftj büza júniusra. A budapesti tőzsdén rtyk táakor 385.000 koronával van kínálat 77-es búzában és 377,500 koronával fe­jéri-negyei búzában budapesti paritás­ban. A rozs elhanyagolt, csak prima1 pest-vidéki rozs iránt van némi érdeklő­dés 200.000—222.500 karcmás áron. A takarmánycikkek közül a tengeri gyen­ge, hidasnémeti állomáson 88 cseh ko­rona a tengeri ára, budapesti paritásban a prompt tengeri 180.000, jnniusi-juliusi 200.000 korona. A Iiszíüzlc-tben nincs semmi változás, csak a helyi fogyasztás keres kisebb tételeket a 6500 koronás duplanullás alapon kalkulált vidéki lisz­tekből. Csikágói gabonatőzsde, márc. 7. Búza májusra 160, jtíliusra 139.625. szeptem­berre 134. Tengeri májusra 78.375, jú­liusra 81.5, szeptemberre 83.5. Zab má­jusra 40.125, júliusra 41, szeptemberre 42. Rozs májusra 89.875, júliusra 90.5, szeptemberre 90. Newyorki gabonatőzsde, márc. 7. Bú­za őszi vörös 1S8, őszi kemény 185. Tengeri 82.875. Liszt 750—775. Az irányzat búzánál és rozsnál nyugodt, tengerinél tartott. Rádió-műsor • i « Szerdán, március JO-ikén (A városik melletti szám a hullám hosszl Jelenti > Bécs (531—582.5): D. e. II: Hang­verseny. đl u. 4.15: Népszerű hangver­seny. 7.30: A bécsi szimfonikus zenekar hangversenye. 9.20; Tánc-zene. ürác (397): D. u. 4: Hangverseny. 7: »A negyedik parancsolat« (színházi elő­adás) 8.30: A rendőrzenekar hangver­senye. Milano (320): D u. 4.30: Jazz-banu. 9: Quintett. Páris (358): Este 10: Orgona- és' harmóniun>hangverseny. < Prága (368): D. u. 4.30: Délutáni ze­ne. 8.02: Vidám-est. Oslo (382): Este 8: Zenekari hang­verseny. 9.30: Opera-részletek. Róma (425): D. u. Jazz-zene. 8.40: Hangverseny. Königsberg (463): D. u. 4.15: Hang­verseny. 9.50: Mandolin-zene. Quartett. München (493): D. ti. 4: Ifjúsági hang­verseny és katona-anekdoták. 8: »A jó­kedvű paraszt« elmü ooerettc előadása. Zürich (515): D. u. 3: Zene. 4: Tátte­­zene. 8.30: Vidám-est. Budapest (550): D. e. 9.30. 10.30: Hí­rek. közgazdaság. 11.30: Zongora-játék. D. u. 12.30: Hírek, 1.30: Zongora-játék, 2.30. 3: Hírek, tőzsde. 4: Mesék. 5.30: Cigány-zene. (Hatszáz cigány h.angvcr­­seny-sorozata). 7. Előadás. 8.30: Már­kus Lily zongorahangversenye. 10: Tánc-zene. Genf (760): Este 8.17: Zenekari hang­verseny. 9.15: Hangverseny, Ryvanz (1160): Este 8.35: Zene-est. 9.30: Népszerű hangverseny. Daventrv (1600) — London (.365): D. u. 5.15: Zene a Capiíol-szinházból. 7: Tánc-zene. 9: Varieté. 9.45: Quartett. 11.30: Hangverseny. 12: Tánc-zene. Páris (1750): D. u. 5.45 és 9.30: Rá­dió-hangverseny. Berlin (505): Este 8.30: Zenekari hangverseny. 10.30: Tánc-zene. BÚTOR RESZLETFIZETESRE ATLAS D. D. BU O^GYÁRNÁL Noviand, Sumadijska 10. (A halteren tol) Hirdetmény Van szerencsénk a n. é. közönséget értesíteni, hogy kávéőrlő malmunk az igen tisztelt vevőinknek díjtalanul ren­delkezésére ál! fióküzleteinkben. Snboticán: Strossmayerova uÜca 22. Somborban : Kralja Aleksandra ulica. Meinl Gyula <L d. 5250 kávé* és teabehozata!

Next

/
Oldalképek
Tartalom