Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-09 / 67. szám
2. oldal BÁCSMEGYEl NAPLÓ 1926. március 9. ítélet a lázárföldi földperben A felebbviteli bíróság a láxárfoidi németeknek ítélte a vitás földeket Sokat foglalkoztatta a közvéleményt esztendőkön át a lázárföldi birtokper. A toronitáfcnegyei Lázárföld határában terül el a gróf Hamqnkonrt és gróf Paliavicini-féle birtok, amelyet a háború alatt a budapesti Altruista-bank vett meg és a kilencezer holdas birtokot Lázárföld, Martintea» Ecska, Katarina és Klek községek kisgazdáinak adta el öttizenöt holdas parcellákban. A vételárat a, vevőknek a megállapodás szerint az Altruista-bank velíkibecskerekl rnegbizoetjáuak, Loch Jakabnak kellett fizetni féléves részletekben. A forradalom után Loch Jakab nem fogadta el többé a részletfizetéseket s a. részleteket a németek akkor bírói letétbe helyezték. A jugoszláv állam megalakulása után a tcrontálmegyci főispán rendeletét adott ki. amelyben a már átirt földeket elvette a németektől és azokat negyvennyolc dobrovoijácnak ítélte oda, ak'k ezeket a földeket, hivatkozással az lagrárreíormra, a maguk (Számára kérték. A dobrovoljácok annak idején erőszakkal kergették cl földjeikről a lázárföldi németeket és mert ezek vonakodtak az erőszaknak engedni, a dobrovoljácok megtámadták és véresre verték őket. A németek erre büntető feljelentést tettek .támadóik ellen. Ez ,a per. még nincs elintézve, míg az a per, amelyet a földjeik tulajdonjogáért indítottak, most fejeződött be a növi szadi feíebbviteli bíróság dr. Savkovics Jován tanácsa előtt. A földjeikből kiforgatott németek közül egyelőre csak négyen: Friedrich Péter, Reicr Krisztina, Gertner Julianna és Loch József indítottak .tulajdonjoguk elismerése iránti pert dr. Radossavllevies István veükibecskereki ügyvéd .utján, mig az alperes Altruista-bankat dr.. Gavrílla Emil és a negyvennyolc .döbrovclj'ácot dr. Zsiipánszki' "Szíávkó becskereki ügyvédek képviselték. Utóbbiak kifogást emeltek a becskereki törvényszék illetékessége ellen s a vitás ügyben az agrárhivatal illetékességét kívánták kimondani. A becskereki kerü-1 <ctj törvényszék azonban, illetékesnek I mondotta,ki magát és 1923 október hó . 23-ikán- kötelezte a bankot, hogy a perelt tizennégy hold földet 15 nap alatt, végrehajtás terhe melleit tartozik a ~fel- I peres Friedrich Péter és társainak át-Noviszád város már huzamosabb .ideje keres megfelelő, hosszú lejáratú devizakölcsönt, amelyet beruházásokra akar fordítani. A kölcsöntárgyalásokat eddig csak a vajdasági városok szövetsége utján folytatták,; de azok alig haladtak előre. Az amerikai kölcsönajániatok feltételei igen súlyosak és elfogadhatatlanok voltak. Az amerikaiak hivatkoztak a magyar városok amerikai kölcsönfeltéieleire és minthogy azok a városokra nézve kedvezőtlenek voltak, azokon túlmenő kedvezményeket nem akartak nyújtani. Most egy dansigi német nagybank komolyan érdeklődött Noviszád kölcsöne iránt, sőt szóbelileg a bank megbízottja legnagyobbrészt nagy körvonalakban ajánlatot tett másfél millió dolláros beruházási kölcsönre, kilencvennyolcas árfolyamon, 8 és fél száza'ékos törlesztési annuitás és kamat mellett harminc évre. Az ajánlat rendkívül kedvező olyannyira, hogy még a kölcsönből létesítendő vízvezeték és csatornázási müvek jövedelme is fedezné a kölcsön annuitását. A város vezetősége a danzigi német bankkal a tárgyalásokat folytatja, Lejárt a légszeszgyár üzembehelyezésére kiirt pályázat A város kiszélesített tanácsa tudvalevőleg felhatalmazta a szükebb városi tanácsot, hogy a háború óta uzcmeu kívül helyezett légszeszgyárat ismét üzemképessé tegye és a munkálatok elvégzésére pályázatot Írjon ki, amely szombaton járt le. A munkálatokat a város 700.000 dinárban irányozta elő. Hat írásos pályázat érkezett, amelyeknek végösszege mind az előirányzott Összeg körül forog. A hat pályázó között van a híres bécsi Manouschek-gyár, a noviszádi Elektra rt. és még négy belföldi cég. A légszeszgyár-kérdés megoldását hátráltatja az építésügyi minisztérium beavatkozása. A miniszter hétfőn arró adni "Ős köteles az összes perköltségeket viselni. A noviszádi fetebbviteáS bíróság — mint Noviszadról jelentik — most egész terjedelmében jóváhagyta az ítéletet, mely. jogerőssé vált .értesítette a várost, hogy a légszeszgyár megvizsgálására a vasutügyi és az építésügyi minisztériumok egy-egy mérnökéből és az utóbbi minisztérium egyik titkárából álló bizottságot küldött ki. A bizottság érkezési határideje még nincs megállapítva. A városi mérnöki hivatal szerint a munkálatok szeptemberre elkészülhetnek, úgy hogy a légszeszg ír őszre már üzembe is volna helyezhető. A légszeszgyár üzemképcssétéífelét igénylő költségeket a város a törzsvagyonból felveendő egy millió dináros kölcsönből fedezné. Őszre elkészül a vásárcsarnok A vásárcsarnok létesítésének kérdése is hatalmas lépéssel haladt előre. Komoly érdeklődők, egy zágrebi nagy cég és egy németországi és noviszádi érdekeltségből álló konzorcium folytatott Noviszádon abban az irányban tárgyalásokat, hogy hajlandók a vásárcsarnokot a város minden tőkebefektetése nélkül felépíteni és üzemképesen átadni, úgy hogy a város tizenöt éven át fizetné a törlesztési részletet, mely viszont a vásárcsarnok jövedelméből nyerne fedezetet. A tárgyalások kedvező mederben van- I nak és reményt adnak arra, hogy a vásárcsarnok építését már májusban meg lehessen kezdeni. Hogy jött létre a Gollnowcéggef a megegyezés ? Emlékezetes a noviszádi körúti hid kálváriája, amelynek legutolsó ctappeja az volt, hogy a hídépítő Gol/nom & Co. stettini cég a munkát váratlanul és meglepetésszerűen abbahagyta, mert a német kormány nem teljesítet fizetéseket a jóvátételi számlára készülő hid munkálataira. A németek el is vonultak hazájukba. Most meglepetésszerűen az, a hír érkezett, hogy a németek a munkát újból felvették. I Ennek a hirtelen elhatározásnak az ä magyarázata, ho yy az' énitésügyi minisztérium elkészült a Beograd—pancsevói uj híd pályázati feltételeivel és a GoU! now & Co. cég érdeklődött a minisztériumban, vájjon a siker reményével I vehetne-e részt a kiírandó pályázaton, de a minisztériumban azt mondták a cégnek, hogy előbb eleget kell tennie noviszádi kötelezettségeinek és csak azután pályázhat A németek erre két-három munkással megkezdték a munkát, amely azóta ■— tessék-Iássék — csigalassúsággal halad előre.- A németek formailag eleget tettek a kötelezettségeiknek, de a hid igy sohase készül él. Véres emberi test a lakodalmas menet útjában A basahidi országúton eszméletlenül találtak egy ismeretlen embert Becskerekről jelentik: Titokzatos gyilkosság ügyében folytat nyomozást a basahidi csendőrség. Basahidon vasárnap lakodalom volt, melyen Becskerekről is többen megjelentek. A becskereki lakodalmi társaság, mely kocsin tette meg az utat, a község közelében az utón egy vértócsában fekvő embert talált. A társaság mihelyst beért Basahidra, rögtön jelentést tett a csendőrségnek. mely kiszállt a helyszínre és az eszméletlen állapotban levő ember személyazonosságát próbálta megállapítani. Az áldozat kilétét azonban nem lehetet kideríteni, mert a súlyos sebektől vérző negyvenév körüli embernél semmi iratot, okmányt nem találtak. A csendőrség az ismeretlent beszállította Basahidra, ahol orvosi: ápolás alá vették, de öntudatát egész nap, sőt hétfőn sem nyerte vissza. Bár a csendőrségnek egyelőre semmi adat nem áll rendelkezésére, megindította a titokzatos, ügyben a nyomozást, melytől csak az esetben vár eredményt, há az; áldozatot ki tudja hallgatni, vagy személyazonosságát rövidesen meg todja állapítani. Az ismeretlen állapota válságos. BOLDOG VÁROS Noviszád másfélmillió dolláros kölcsönajánlatot kapóit Verés, idejében Irta: Rozványi Vilmos A pályaudvar Irarmadpsztályu várótermében mindenki, sapedtra izzadt a rekkenő hőségben, csak Csőregék voltak pirosak, különösen az öreg Csőreg. Az izgalom szinte villamosszikrákba>n pattogott a szemükből, Az ’ öreg až asszonyra villant, az asszony továbbadta, ezt a villogó, kérdő, haragos pillantást a fiának, az aztán a maga megvetését is hozzáadva elhelyezte együttes- rosszalásukat a Juliska hátán. Juliska, ha csak szemmel verték is, mégis érezhetett egy ütiegíormát, mert nézésükre e!-elnyinant, amint a sarokban kucorogva arcát a térde közé temette... Az öreg Csőreg szóval is tetézte, ami düh és keserűség ta szeméből áradt: — Him a piz? — sziszegte öklét a lány elé feszitve és hogy Juliska sejtse, mi következük, ha rögvest nem vall, külön is felhívta figyelmét az összeszoritott ökölre: — id elűzz- .-.-.Hova tetted a pénzt? Elvesztettem. . Makacsul már tizedszer- feléli ezt. A lány, hogy a guta.úgy szorítja az öreg Csőreg torkát, miét lőtt madár-karma az .ágat, (alig akarja elereszteni. Andris, akinek cipőjére Juliska a szörnyű summát »él vesztette A lopva leselkedik be az ablakon, hogs- megverték-e már azt a lyányt vagy sem. Mikor az öreg dühösen belöki lányát a kupéba, Andris feíreménykedik:. »No most! A nyaifca közé egyet, nem pusztul bele De aztán semmi, áz. öreg Cső'-eg visszQCSittuí. Andris végleg elkeseredik. Mérgesen felszáll Csőregék után a kocsiba s óvatosan meghúzódik az; egyik sarakban, jól belapulva a félhomályban, hogyha meg is látják, legalább meg ío ismerjék... Egyszerre nyúlik a kupéajtó és megjelenik Juliska ijedt, haiálsápadí arca. Egész lényén rettegő elesettség, nem mer senkire nézni. Odahuzódk a perrótrnblukhoz s kibámu! gondgyötör-ten az egyre homályosuló estébe.' Andrisnak nagyret derül a szive, szeretné hátulról hirtelen lefogni a szemét, de aztán csak szóval rémtti magához': —■ Julis! A lány mintha villám lökné, visszaperdül: — Jézusom, Andris, mi az? Andriska kis időt megtartja Julis derekát, aztán komoran kérdi; ... — Még mos’ se vert meg az idesapád?... Juliska szeme könnybelábad': —.Nem. Csak gondójja ei.'.AÁjidHs még mos- se... Nekem.';márt vigém. Ha házáig _ magába* tartja, otthon agyonver ... — Ne nyikogj, lelkem.' Maraggy itt, mindjén elintézzük ezt a kis dógoi... Azzal bemegy a kupéba. Egyet-kettőt hunyorét a fényen s már megy is odaülni Csőregék mellé. Azok csak az arcába álmélkodrtak egy darabig s az öreg vakkarit egy? kis idő múlva kérdezőre: — Né mán, hógy keriisz ide? Andris szemben ül az öreggel š kényesen veti át egyik lábát a másikon. — Topánba. Még meg takaros topánba, ha van szeme hozzá__ Az öreg Csőreg gyanakodva néz a cipőre, aztán megint az Andris arcába. — Hm. Égiszen elurasoc mán. Sinóros cipő. Hm! Oszt’ derága vót-e? — Áz. — Úgy? Mennyi átaljában? — kérdi az öreg s gyötrő asszociációk bontakoznak eszére Andrisról meg Julisról, aztán meg az elveszett pénzről, folytatólag az elveszett pénzről s erről a cipőről. — . Mennyi lehet az Ilyen? Négyszáz ficcs! i- vágja ki büszkén Andris és 'uciferi fölénnyel bazsályog. — Memtyi-ri? — Annyi! — s Andris nagy szemtelenül az ujjún mutatja ki, hogy »négy'.«' Az öreg Csőreg egy pillantást hátranyugszik, a guta ugyanis feléje suhint: az elől kell eltartani a fejét. Aztán telugrik és fuj egy nagyot... Aztán Andrisra -néz s megméri, hogy ennek odautrtf kicsit kockázatos lenne. Fordul egyet, mint az orron csapott ló s azzal ki. a perrónra. — Juüs. teee! Kintről néhány fojtott heves szóváltás s utána két kisebbfajta csattanás. Csak olyacska, amelyikbe nem lehet ; belepusztulni... Andris arra már mégis füleit, hogy nagyobb ne essék. A vonat közeledik az állomás felé, ahol neki ki keU szállani. Feláll hát s csak ugye kalappal köszön el Csöregfnétől meg a futói, akiknek az állá azóta ts. a mellükön,'amióta közéjük toppant. ~ Aggy’ Isten! Indulnia kifelé, de szemben rohan már az öreg Csőreg, úgy cipeli maga után a . kisírt Julist, mintha kecskét vinne a szarvánál fogva legelni. Majdhogy neki nem vágja Andrisnak. Aztán fúvó lelkendezéssel támad a legényre. — Mikorára gyüssz haza? — Aratásra ... — Az öreg riadt haraggal egyenesen Andris 'képébe kiált s még az öklét is elébe rázza: V — De íiazagyere, mer’ ott törni le a derekad, ahun elkaplak, hallod-e? — Haza, haza, mit fél!... De haija-e, nekem ez az ut tiz ficcsbe van, nem adhatná meg? Az öreg tekintete majd kiveti Andrist az. ablakon, . — Nem mic innét. te!..,. .'Andris kezetszorfrett az öreggel. úgy «jvöt :.s>nrap. ; : Legszivélyesebben .a Csőreg-család legifjabb; tagjától búcsúzott a .kupéajtóba,«» közben önérzetesen hivatkozott valamire; ami addig, is eszébe»' juttassa őt 'Juliinak, amíg hazakerül. — Lásd, még az apáddal is ideibe tudlak elveretni.
