Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-02 / 60. szám
I 1926. március 2. RÄüSMEGYEl NAPÚI 3. nIHal Kisebbségi Élet A ngelvrendelet, mint a*Prager Presse írja, a prágai pariament ojć kerül annak •eüenére, liogy. a ■ parlamenti ' bizottság elutasította.az elteizíki pártok erre.-vonatkozó javaslatát A ‘helyzet a lap szerint az, hogy a parlamenti szabályok szerint a bizottság köteles a plenum ' .nyal. kötött paknjm. ha nincs 'is„; aláírva, mégis vérere lett - hajtva, coagfpgva ajövőben már nehezebb lesz- egy iámat «ló. hadjárat ír.egimtitása. A szomorú an hogy most az ellenzék részérő; indul még, a támadó 'hadjárat a kisebb ..égi jogok ellen. Ezeknek a jogoknak egyike az, hogy rho! a kisebbségek kompakt tömegben iáénak, ott úgy a birójágnál, |mi;nt-,a közigazgatásban a kisebbségi! nyelv használatát el kell .'-ismerni törvényes forrnák között. .Én úgy látöm; ljogy ezt a;z igazságos intézkedés: éppen , az ellenzéki sajtó támadja és. e kérdés miatt vadaikat;szór a Kormányra.) Az ellenzéki sajtó részéről fegyelmezetlenséget mutat ez az elvekhez ragaszkodás dolgában. A nemzeti párt- meghozta a gyulafehérvári ; határpontokat, azokat nem tagadta, meg, tehát minden sajtóorgáíiumnak kötelessége. hogy e programhoz _ ragaszkodjék. Azok a pártok, amelyek a nemzeti párttal fuzióra léptek, semmi kifogást nem emeltek a. nemzeti párt kisebbségi programmja ellen, azt általánosságban nekik is tisztelőiek kei!.« • előtt megindokolni az. elutasítást.. A koalíciós bizottság maga is.. amellett van, hogy a kérdés körül, széles vita fejlődjön ki és felhatalmazta a -koalíciós pártok tagjait, hogy a vitában részvegyeneki Erősen készülnek a nyelvrendelet vitájára az ellenzéki rártpk :is, melyek mindenáron szeretnék a kórhiány rosszhiszeműségét bizonyítani. A"nyeivren lelet előreláthatólag több napig fogja fogfalkoztatni a prágai 'páriájáéntét. * A román parasztpárt egyik vezére egy magyar újságíró előtt nyilatkozott a magyar párt választási . taktikájáról. »A magyar párt — mondotta — odaadta embereit a liberális listákra és tarmészetes, hogy a magyar 'tömegek erre a listára adták szavazatukat. Bár, 'ha a magyar párt nem adta volna oda támogatását a liberális kormánynak, a választások eredménye olyan döntő csapás lett volna a liberálisokra, hogy pillanatig sem maradhattak volna tovább kormányon. Ml nem tudjuk megérteni .a magyarokat. ígéretekkel káprázratiták cl őket. Ha abból a sok Ígéretből csak valamit is betartanak a liberálisok, már akkor is nyertek az egyezményínyei, Ők is tudják -azt, hogy a mai választások lényegébe^ kevés értékkel bírnak, mert bárme'yik ellenzéki párt jön hatalomra, köteles azt megsemmisíteni és uj választásokat kiírni. Amíg tehát ez a kormány van uralmon, miért ne élvezzék engedményéit? Mindenben jogos'és okos állásfoglalásnak tartjuk a magyar párt magatartását.'« A szlovenszkói magyar nemzeti párt és a német gazdák szövetségének kép'vjselöi interpellációt intéztek a vasutügyi miniszterhez, ame'yben kifejtik, hogy -a nyelvrendetet nem vonja be intézkedési körébe az állami vasutakat és hivatkozik arra, hogy a. vasútnál rendeleti utón történik a nyelvhasználat ügyében intézkedés. Mivel a kiadott rendeleti intézkedés a vasutakat mint kereskedelmi vállalatokat fogja fel-, így tehát nemcsak az állam érdekében kell a vasútnak hivatását teljesíteni, de a lakosság érdekében is szolgálatban kell állnia. Ebből a szempontból a vasút köteles a -kisebbségek nyelvhasználati igényeit kielégíteni és . igy tarthatatlan állapot az, hogy a kisebbségeik jogainak használatára törvény szerint feljogosított. kerületekben a vasút csehszlovák nyelvű értesítéseket küld a feleknek. Az interpelláció követeti, hogy mindenütt, ahol húsz százaléknál nagyobb kisebbség lakik, a vasút, különösen -az érkezett áruküldeményről szóló értesítéseket a kisebbségi nyelven fs adja ki a címzetteknek. * MUte Constantin, a legkiválóbb román publicista a- • »Luptá«-ban cikket irt az erdélyi magyar párt választási eredményéről. A feltűnést keltő cikkben Milfe Constantin a következőket írja: .»Az 'én: személyes meggyőződésem az, hogy a -magyarság vezetői- reális érzékükről tettek tanúbizonyságot akkor, amikor az adott helyzetet nagyszerűen kihasználták. A. békeszerződésben megáWapiíptt jogok elismerése egy kormánypárt részéről — ha kényszeredéit is. volt ez — olyan vívmány, am? megmarad annál inkább, mert hiszen ta nemzeti pá-'t kötve van a gyulafehérvári határozatok által, amelyeket csak azért nem tudott gy4kor1atílag üiegvaJósitaíii mert félt a liberálisok nemzeti jelszavak alatt folytaío>t támadásaitól. Ez most már sem törWSnbeHk meg. mert a körmi-«?*A kisebbségek iskolasérelmei a nemzetgyűlés előtt Schumacher németpárti képviselő a közoktatásügyi anomáliákról — Radics elvben elismeri az anyanyelv jogát — Ä közoktatásügyi miniszter szerint a kisebbségi iskolák kérdése politikum Miért kíméli Radics elődjének iskolapolitikáját? Beograckól jelentik: A parlament hétfőn délelőtt folytatta a közoktatásügyi tárca költségvetésének vasárnap megkezdett vitáját. Az ülés elején Radics István közoktatásügyi miniszter szólalt fel és válaszolt Agatonovics demokrata képviselőnek. vasárnapi, felszólalására. Yiszszautasitja azt a vádat,- mintha eltávolította volna a közoktatásügyi minisztérium pecsétjéből az állami Ciliiért és az SHS. föíirást. Az a pecsét. am;t Agatonovics bemutatott, közönséges numerátor, amit az irattárban használnak és amelynek bevezetésével igen sok munkát takarítanak meg. Kijelenti, hogy mivel Acratonovics képviselő őt a minisztérium tisztviselői előtt is megvádolta. kitiltotta a képviselőt a minisztériumból. Radics e kijelentésére nagy vihar tör ki és különösen Radics, Uavidovics és Drdgovics radikális közt keletkezik éles szóváltás. A' csend helyreálltával Radics válaszol AgatöHOvicsnak: arra a vádjára is. hogy egy* Jelisics nevű horvát tanítót igazságtalanul elbocsátott állásából. Elmondja, hogy ez a tanító megtiltotta a katolikus gyermekeknek, hogy egymást »Dicsértessék« megszólítással köszöntsék és azokat a gyermekeket, akik nem hallgattak erre a tilalomra, veréssel íenyitette meg. Pásarics államtitkár ezután felolvassa, az illető tanító elbocsátására vonatkozó aktát, majd Franjicsévics Vásza radikális képviselő szólal fel, aki' az analfabétizmus kérdésével foglalkozik és statisztikát olvas fel, amely szerint Szerbia lakosságának 34.6 százaléka tud irtii-olvasni, Délszerbi abau 16',4, Montenegróban 33, DalíiVáciában 55, a" Vajdaságban 78, Bosznia-Hercegovinában 26.10, Horvát-SzIavopországban 67 és Szlovéniában a lakosság S0 százaléka. Hosszasan fejtegeti az analfabétatanfolyamok felállításának szükségességét és bízik abban, hogyúRadics keresztülvisii erre vonatiozó programját Végül élesen támadja Grol Milánt a háború alatti , jfenfi magatartásáért, amire azután Grol azonnal válaszol és a támad ásteérélyesen visszautasítja. Schumacher képviselő a kisebbségi oktatásról Általános . figyelem közepette Schumacher Sámuel németpárti képviselő emelkedik ezúttal szólásra. Az egyesülés folytán — kezdi beszédét — sok olyan elem került a délszlávok közé. akik nem szlávok és a mai terminológia szerint nemzett kisebbségeknek nevezik őket. Ezeket hol szimpátiával, hol ellenszenvvel fogadják, de legtöbbször pártszempontok szerint állapítják meg a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított magatartást, azon az alapon, hogy »ha nem akarsz a mi pártunk tagja lenni, ne légv egyik pártnak sem a tagja«. A németek az alkotmány alapján állnak, bár nem vettek részt a’z alkotmány meghozatalában, hiszen 1923- ig nem volt a németeknek még sza vazatl joguk. A legelemibb jog az elemi oktatásban az anvajnyelv biztosítása. Hogy ez azonban államunkban nincs meg, azt saját községemből vett példával bizonyltom. Ez a község tiszta német lakosságú és ’ mindig tiszta német volt az oktatási nyelv is, ma azonban a község tizenegy tanítója közül csak négy tud németül. Egy tanítónő az elemiben arra tanítja a gyermekeket.szerbül; hogy tizenkét darab egy tucat: -Dvaneist komada'je jedno tutze«. .Többször megismételte#'ezt a gyermekekkel, maid felhív egy kis sváb gyereket, aki azonban a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tud íóváhhíutm svábos kiejtésével, mint 'tvaneisz gomtrđo.r A tgnitÖnő Végül türelmét vesztve azt mondja a gyereknek: »Marva jedna/« (Marha). A kis sváb gyerek boldogan ragadja meg a segítségnek vélt szót és hadarva fejezi be a mondatot: »Tv an ej sz gomada je marva jedna«. (Élénk derültség a Máz minden oldalán.) Ilyen állapotokra vezet, ha az elemi oktatás nem az anyanyelven történik. Külföldi példákkal bizonyítja, hogy az állami iskolák rendszere nem mindenütt van meg. így például Hollandiában, ahol pedig mintaszerű a közoktatás, többségben vannak á magániskolák, Észtországban ,pedig, a nyelvi kisebbségeknek oktatásügyi autonómiájuk van. Nem ez az első eset, ho£y az oktatásügy kérdését igy oldatták meg. ' « A bábom előtt is volt erre példa Magyarországon, ahol fennállt a szerb nemzeti egyházi Iskolai autonómia. Ennek kétszáz éves története van, amint azt Miladinövics Zsárkó volt miniszter 1897-ben Noviszadön megjelent könyve ismerteti. Nemcsak szerb elemi iskolák voltak Magyarországon, hanem szerb tanítóképzőintézetek is, Szomborban. Pakracon és Karlovciu. valamint két szerb gimnázium és számos felső leányiskola és a szerb nép nagy alapok fölött rendelkezett iskolái fenntartására. A németeknek is megvolt áz autonómiájuk a. községi vagy' állami iskolákban, ezeket az iskolákat azonban egy rendelettel állam ősi tóiiák. \ • Schumacher ezután több konkrét esetet sorol föl. Tgy többek közöseimen dj a, hogy a szin német Erancfeld községben az előkészítő osztály. tanítója egy szót sem tud németül. Hosszasan ismerteti, a horvát-szlavonországi kisebbségi iskolák kérdését. Az 188-ik törvény jogot ad a nemzetiségeknek az anyanyelvi iskolák fenntartására. Priln csevics ezt a törvényt nem tartotta meg, csak közvetlenül távozása- előtt engedte még az alsó osztályokban az anyanyelvi oktatást, a főispánok azonban ezt is elszabotáltak és szep tember 18. óta nem hajtják végre. Kraft istvánt aki többször közbeszól, Sibenik elnök remreniasifja. Schumacher a névvegyétemzé >\ rendszerit ismerteti: v. — Egy miniszter elrendelte, hogy a gyermek nemzetiségéi né a szülők állapítsák meg, hanem az iskolaszék. Az iskolaszék tagjait nem a nép választja, hanem a kormány .a vezi ki és. sokszor kiiencx enkilele százalékuk nem olyan vallásit, mim a község lakossága. Ezt a névvegyelemzési rendeletet a miniszter utódja visszavonta, de azután újból a régi miniszter tért vissza és ismét életbeléptette a rend eletet. A nemzeti kisebbségek teljes iskolai autonómiát követelnek, mint amilyen kétszáz éven át volt a szerbeknél Magyarországod. Ilyen értelemben határozott a genfi kisebbségi konferencia is. Ezt a jogot a németek most adták meg á németországi dánoknak, Észtországban pedig már régen érvényben van. — A német tankönyveket olyanok tr.iák. akik nem tudnak németül. Szali Balyics muzulmán: A horvát és szerb tankönyvek sem jobbak! Schumacher követeli, hogy a Pribicsevics által megtorlásig megszüntetett nemzetiségi kö’zépiskolákat állítsák vissza. Kéri, hogy, a parlament tanúsítson több megértést a kisebbségekkel szemben, akkor az 5 részükről is nagyobb bizalom fog megnyilvánulni és fokozottabban dolgozhatnak, a királyért és hazáért. Schumacher beszédét az elj^nzé.-ken hosszasan megtapsolták. Radics válasza Radics István' közoktatásügyi-- miniszter azonnal válaszol. — A most elhangzott beszédek néhány olyan . kérdést, vetettek föl, amelyek a, nemzeti oktatás alapjait érintik. Azok . a néiíjctek és magyarok. akik most nálunk vannak, soha-'; sent. 'kerülték" ‘velünk' összeütközés-- * be. csak annak a politikának révén.' - amelyet Németország és Magyarország folytatón. Schumacher' vigyá-2ott arra, hogy 'ne csak fomiáilag. hanem lényegileg is mérsékelt legyen. de -beszéde végén nyíltan'’Ív ',