Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-07 / 65. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÖ '926. március 7. Meggyilkolta testvérét egy szuboticai hentessegéd Harc az örökségért — A gyilkos lelőtte áldozatát és önként jelenthez itt a rendőrségen a Bánátban aj radikális dóm építési cél­jaira. Visszavonják a kizárási indítványt Trttkovies MárJcó elnök ekkor kije­lenti, bogy -a beszédidő letelt és Bosko­­vicstól megvonja a szót, majd közli, hogy miután Boskavics Dusán azt mon­dotta,* hogy azokat a kifejezéseket, a melyek miatt kizárási indítványt tettek ■ ellene, nem mondotta és nem is mond­hatta, azt hiszi, h-ogy a kizárási indít­vány visszavontunk tekinthető. Az elnöki enuncáció közben Makszi­­;movies belügyminiszter és Korosec dr. között éles szóváltás keletkezik. Tritkovics elnök este fél kilenckor zárta be az ülést. Legközelebbi ülés vasárnap délelőtt fél (kilenc órakor lesz, amikor a költségvetés tárgyalását foly­tatják. Benes helyett Dúca romára külügyminisztert választják a Népszövetség főbizottságába Jugoszlávia 1928-ban kap helyet a főbizottságban Beogradbó! jelentik: A Népszö­vetség ülésszakával kapcsolatban a .beogradi távirati ügynökség azt a hírt közli, hogy a kisantant-államok külügyminiszterei Temesváron megállapodtak ab­ban, hogy a Népszövetség főbi­zottságában melyik ország kép­viselje a kisantantot. A megállapodás értelmében Be­nes helyére, aki kiválik a főbizott­ságból, a kisantant Románia első dele­gátusát, Dúca külügyminisztert fogja jelölni. A román delegátus két évig lesz tagja a főbizottságnak* aztán az S. H. S. királyság veszi át a kisantant­­államok közös képviseletét. Az okikszandrOvói rendé rí ak tanyán szombaton délután négy órakor megje­lent Lausev Lázár húsz éves hentesse­géd és bejelentette, hogy lakásán meggyilkolta bátyját, Lau­sev Milán huszonkét éves szuboti­cai soifőrt, Peczdrszki Miladin rendőrbiztos a fiatat gyilkosé nyomban letartóztatta, majd kiment a gyilkosság színhelyére, a Zapadna-uiKa, 59. szám alatti házba, amelynek uccai szobájában talált rá a vérében ietrengö Lausev Milánra. A szerencsétlen fiatalember, akinek mel­léből patakzott a vér, még élt, de már nem volt eszméleténél. Feczárszki érte­sítette a mentőket, akik Lansevet be akarták szállítani a közkórházba, mire azonban a kórházhoz értek. Lauscv Milán már belehalt sérülé­seibe. A mentók erre a holttestet kiszállították a görögkeleti temető hullaházába, ahol felboncolják. A rendőrség a testvérgyilkosság ügyében megindtotta a nyomozást, a melyei Mlatov Tosó bűnügyi rendőrka­pitány vezet. Megállapították, hogy a gyilkosság idején csnpán a két testvér tartózkodott odahaza és így a gyilko­son kívül nem volt más szemtanúja a véres eseménynek. Testvérharc a vagyonért Lausev Milán és Lázár már régebb idő Óta ellenséges viszonyban voltak egymással. A fiatalabb testvér ugyanis könnyelmű volt, ivott, kártyázott és minthogy semmiféle ikeresete nem volt, állandóan szüleit és bátyját zsarolta. Hat héttel ezelőtt meghalt apjuk. Laa­scv József, aki után két hold szántóföld és A lek szánd rovó külvárosban egy kis ház maradt örökségül. Lausev Lázár ezt a hagyatékot akarta magának meg­szerezni, ami miatt az utóbbi időben naponként verekedésre került a so? a két testvér között Legutóbb özvegy Lausevné megbete­gedett, be kellett szállítani a kórházba, úgy hogy odahaza heteken keresztül csak a két testvér lakott Lausev M'.iáu dolgozott, Lázár pedig állandóan a korcsmában tartózkodott és ha pénze elfogyott, háza ment és ami a* keze ügyébe került, eladta, hogy pénzt szerezzen. Lassanként már a bú­torokra került a sor. ngy, hogy mire anyja ki jött a kórházból, jóformán üres lakást talált otthon. Emiatt még jobban elmérgesedett a viszony a két testvér között és néhány nappal ezelőtt történt, hogy az accán késsel zavarták egymást. Harc c letre halálra Szombaton délután Lausevné elment hazulról egy ismerősét meglátogatni. Amikor kiment az uccára, a kapu előtt találkozott kisebbik fiával, aki valamit szorongatott a kezében és amint any­ját meglátta, elfordult, nehogy meglás­sa, mi vau a kezében. Lausevné nem is tulajdonított nagyobb fontosságot Lázár viselkedésének és nyugodtan el­ment. Erre Lázár bement az uccai szo­bába. ahol bátyi®, Milán éppen mosa­kodott. Ismét veszekedni kezdtek és a veszekedés hevében — Lausev Lázár állítása szeret — Milán kést rántott és a felén meg­szórta öccsét, aki a szúrás követ­keztében könnyebb sérülést szenve­dett. Lausev Lázár erre kifutott a kony­hába, míg Milán abban a Íriszemben; hogy valami fegyverért ment, gyorsa^ az üveges ajtóhoz ugrott és azt bérete­­«zelte. Néhány pillanattal később Lau­­sev Lázár revolverrel a kezében tért vissza és be akart menni a szobába. Amikor észrevette, hogy elzárták előle az utat, az ajtőüvegen keresztül célba vette bátyját és kétszer elsütötte a fegy­verét. A két lövés cldördtilése atán Lausev Milán összerogyott és percek alatt el-! öntötte a vér. Mindkét golyó a mellébe fúródott < és mig az egyik megakadt benne, a má­sik a hátán kijött és megölte, a falban, akadt meg. „Meggyilkoltam a bátyámat Lausev Lázár, amikor látta, bogii bátyja összeesett, a kerteken keresztig elindult a rendőrlaktanya felé és az el-, ső embernek, akivel a Fö-uccán talál-!, kozott, odakiáltotta: *— Most gyilkoltam meg a bátyámatl A rendőr laktanyán, mielőtt a város-* .házára szállították volna, kihallgatták aí gyilkost. Lausev Lázár kihallgatása aw kaiméval annyit mondott, hogy verek©-; dés közben használta revolverét, mer« bátyja megelőzően késsel megszurta a fején. A nyomozás további folyamán kide­rült, hogy Lausev Lázárnak nincs fegy* vertartási engedélye és igy jogtalanul tartott a lakásán revolvert. A gyilkost, akinek március 19-ikén kellene bevonul-’ nia a katonasághoz, kihallgatása utáni beszállították a rendér ínkapttánySágra, ahonnan valószínűleg hétfőn adják át á szuboticai ügyészségnek. A meggy1 Ikoft Lausev Milán holttes­tét hétfőn fogják felboncoínf a görög­keleti temető hullaházában a törvény­­széki orvosok. A diszkrét nő Irta: Stella Adorján A zajos tengerparti fürdőhelyet min­den elképzelhető betegség ellen adán ot­­ták az orvosok, am; azt jelenti, hogy a zajos fürdőhely adminisztrációja még klímájánál is jobb volt. Egyesek hizó­­' kúrát tartottak itt. az Adria gyöngyén, mások fogyni akartak. Volt. aki a tü­dejét gyógyittatta de olyan is akadt, aki Karlsbadot vélte pótolni a jótékony lés sokoldalú napsugárral. Mégis leg­többen nem a fájdalmakat akarták el­űzni a verőfényes sétányon, hanem az unalmat, azt a betegséget, melynek gyógyszerét már a legrégibb korban feí­­ledezték. A paciensek többsége nőkből alakult, ami természetes is. Alig van férfi, aki kora tavasszal ráér unatkozni. Pállva Tamás ezek közé tartozott. Sz> .kásos nyári szabadságát most vette ki, márciusban és azzal a reményte jes el­határozással utazott Budapestről a tengerpartra, hogv nemcsak ő fog jól szórakozni, de még másvalakinek az unalmát is elűzi. I Ebédnél körülnézett a nagy hotel tá­gas éttermében. Asszonyok, gyerekek, nevelönők. Praktikus ember lévén, fő­képpen a magányos hölgyeket tüntette ki érdeklődésével. Egv ábrándozó írau­­leirmel súlyosbított kisgyerek könnyen megakadályozza a legszebben induló szerelmet is. Miután alaposan meg­­,vlzsgáta a terepet, egv elegánsan öltö­zött. csinos, ápolt külsejű, fekete nő mellett döntött. Három hétig akart fennmaradni. spk időt nem volt szabad elfecsérelni a jelöléssel. Ebéd után megfigyelte, hogv az asz­­szony milyen kulcsot vesz magához a ; portásszobából és rögtön tisztában volt a tudnivalókkal. Féries asszony buda­pesti. vállalkozó neje, bejelentési lapja szerint huszonkilenc esztendővel ez­előtt — bár a hotelek bejelentö’apjainak Iftdességére méz ezv anvakönvvvezotő se tette ’c az esküt — érkezett nvo’c nappal ezelőtt, mióta itt van egv táv­iratot, három levelet és húsz kártyát küldött el. Mindez be vök jegyezve, fő­leg a bélyegek ára miatt, a kecskesza­kállas portástól aki szívesen adott a hoteí régi vendégének né.külözhetetlcn útba! gazitásokat — Van már valakidé? — Nincs kérem. Gyakorlott: hotel portás könnyen tud felelni ilyen könnyű kérdésre. Pállya Tamás a megnyugtató válasz irtán lekenyerezte a maitre d’hotett, hogy a magányos nő közelében adjon számára asztalt. Idegeskedett. amint őnagysága (későn jött vacsorázni. De mégis eljött. Gyöngyös estélyi ruhát viselt derékig dekoltált háttal, ujjak nélkül. —- Race nő — mondta magában a férfi. Sohse tudta magának megmagyaráz­ni, hogy miért nevezik race nőknek azokat az asszonyokat, akik tetszenek az embernek. Halkan és előkelőén (rendelt a pin­cérnél és félszemével folyton a nőt nézte. A race-hötgv egv darab'g nem reagált, de a gyümölcsnél sikerült né­hány pHántást elcsennie. — Talán mára elég is — gond ű te magában nagyképűen — most hagyjuk holnapig pihenni az ügyet Elővette a Mat n-t és lázasan bele­temetkezett az első oldalba. Elolvasott egv nagv eleket amelv aTról szó’t hogy a Népszövetség a háborús papírok érté­kelésénél tekintettel lesz az általános gazdasági helyzetre. Ez igen megnyug­tatta. Még egv hódolattelies pillantást vetett az eliövendőre és fe'ment a szo­bájába kipihenni az ut fá/radailmaG. Másnap délelőtt az frószobában ösz­­szetalálkozott a race-nővel. Irta a ne­gyedik levelet. Tamás mellé telepedett és példás kitartással nézte. Vo't egv erre a célra kitenyésztett alázatos, de mégis mohó tekintete, most ezt vette elő -ze­­relmi arzená jábói. Semmi kétség: szoin­­szédnőie hatalmasan reagált. Az ebédnél maid felfalták egymást a pil antásaikkal A nő hamarabb vég­zett és az asztala mellett távozott el, de ezt a kitűnő helyzetet nem lőhetett kihasználni. Éppen akkor sétált arra egy olasz tiszt, régi Ismerőse, hozzálép .'tt és barátságosan rázogatta a kezét. — Bon iourno! Mire Visszaköszönt neki németül, az asszony már a harmadik asztalnál járt A'ig várta az estét. Vacsoránál egy picit felemelte a poharát és hódolattal köszönt a nőnek. Az asszony elmoso­lyodott. aztán kifestett ajkához emcite a poharat. Villámgyorsasággal halad­tak e'őre az ügyek. A nő beszédes te­kintete egyebet nem tudott mondani, mint: igen. igen. Igen. Mégis várni kellett még egy napig. Szerdán este voltak a hotel ismerkedési teái és Pállya Tamás, aki tjem szere­tett kockáztatni, inkább bevárta ezt a huszonnégy órát. A race-nö harmad­magával jelent meg a teán. láthatólag egy házaspárral, akik más hotelben laktak. A jazz-band fekete dobosa belevágott a csengő-bongó hangszerekbe és Pállya Tamás messziről Kérdőn nézett válasz­tottjára. A választekintet most se mon­dott mást: Igen. igen. igen. Felkérte táncra, elmormogta a nevét s mikor már összefonódva könnyen libegtek a vad taktus szárnyain, per­zselő hangon mondta a. mosolygó as­szonynak: — Nagyon boldog vagyok, hogy meg­ismerkedtem magával. Az asszony kellemetlenül fogadta a konvenűonáiis bókot. — Maga magyar? — kérdezte meg­­ütődve. — Igen. Sőt pesti. Egy városból valók vagyunk. — Kár. Éppen vége volt a táncnak és az asszony csak a következő táncban me­sélte el. hogy miért kár. Nyíltan, őszintén. — Nézze, maga nagyon tetszik ne­kem. Azt hittem .hogy oía;sz. Azzal a kapitánnyal olaszul beszé’t. Vagy fran­cia. Mindig a Mattit olvasta És umstl kisül hogv mavvar. Ezv városból valók j vagyunk — sir gr maga mondja. Ez; nekerfj felette kellemetlen. — Miért? — Csak nem képzeli, hogv fogadom a maga udvarlását! Hogy aztán Pesten! ne hagyjon nekem békét... Azt nem-* Én a fürdőhelyeken olyan flörtöket ke-, resek. akikkel többé soha nem találko­zom ... , Éjfél után, a kábító hangulatban, a race-nö áthidaló ind'tványt tett a fiatal-, ember könyörgéseire. — Egy feltételei talán meghallgatom. Ha becsületszavát adja. hogv Budapes­ten nem ismer meg. nem lát meg, nem kösizön nekem. Megfogadja? « Pállya Tamás már sokkal nehezebb dolgokat megfogadott életében. Ezí igazán könnyűszerrel megígérhette. A legigazibb becsületszavára. Boldogan éltek két rövd hétig. Ak­kor az asszony elutazott Bécsbe. A bú­csú fájdalmas volt és forró. — Ugv-e e1 fogsz felejteni? — Esküszöm. — Még csak köszönni se fogsz? — Isten őrizz! — Tehát a viszontnemlátásra! Budapesten a mindennapi gondok között a férfi valóban keveset gond iltj tengerparti barátnőjére. Egv szer egy! szép vasárnapon eétoppant a Duna-i korzón. Pállva Tamás félszemmel meg-) pillantotta és elfordult, hirtelen nagy; érdeklődéssel kezdte bámulni a királyfi palotát. Mert Pá lya Tamás karakter volt. Néha még azt az ígéretét is be-> váltotta a nőknél, hogy nem felejti ú őket. Most láthatja ez az asszony mi az egv diszkrét férfivel összekerülni’ Egv vállára helyezett gyöngéd kéz za­varta meg merengését. Megfordult, az asszony mosolygó fogsorát látta maga előtt — Jónapot, kedves Pállva — csicse­regte — meg se ismeri az embert? El ment volna mellettem köszönés nél­kül. No. iöjjön. kísérjen el egv dara­bon. mindjárt bemutatom az uramnak.., hadd lássa ő ís. müven kitűnő uj hatói tot akVrábam házunknak... Mert. ro­mé ern gyakran lesz szerencsém... Még odasugta a fiúnak: — Ne vágj olyan mafla képet, na!

Next

/
Oldalképek
Tartalom