Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-28 / 86. szám
20. oldal bAcsmegyeí naplő 1926 március 28. «lekess égéb<51. Bogoljubov részvételét tudvalevőleg a szovjetkormány tiltotta le retorzióképpen azért, mert a bécsi biróság felmentette az ottani «ovjetkövetség merénylőit A verseny első feléinek meglepetése Tartakower iéís Ninizovics, aj két hypermodernista takkiró kitűnő szereplése Aljechin előtt Iróniája a sorsnak, hogy a fiatalok által alapított modern iskola ered-NŐSÜLHET-E A VÉRBAjOS ? Erre a kérdésre hires tudósak, többek között BLaschkó, Unitra, Finger, Oppenheim, Mallopeau, Zeissl, Hutchinson, Nékám adták meg a feleletet, amely szerint a vérbajosok megnősülhetnek, de csak akkor, ha két esztendő alapos kúráját követő két év Wassermann-vérvizsgálatai ismételten negatívnak bizonyulnak. A vérbajjal fertőzött nők kezelési idejét két évvel hosszabbítják meg, mert megállapítást nyert, hogy az anya vérbaja mindig nagyobb veszélyt jelent az utódra, mint az apáé. Ezt a megállapítást a vérbajosak nagy tábora mindenesetre megnyugvással Veszi tudomásul. A nem is oly régen még titkos betegséginek tartott vérbaj ma már teljesen gyógyítható és így lassanként kimegy a divatból a vérbajosok pisztoly-golyóval való öngyógyítása. A kisebb kultúrájú államokban a vérbajosok elenyésző kis percent je kezelteti magát orvossal, vagy szakorvossal. Szuboticán még ma is működnek vérbajt gyógyító javasasszonyok, aikik a betegeket krumplira fektetik óraszámra és — ráimádkoznak. A szifilitikusok legnagyobb része azért nem kezelteti magát, mert a betegség nem jár fájdalommal, Hia a véTtraj fájnia, talán hamarább jutnia eszükbe, hogy orvosi kezelési: vegyenek igénybe. Nálunk a vérbajosok vagy a kuruzslók titkos szerét veszik igénybe vagy maguk kezelik a bajt. FMssien szerzőit, súlyos, fertőző vérbajjal akkor nősülnek az emberek, amikor jónak látják azt, akkor fertőzik be a tíszt&vérü hajadon1», amikor enne kedvük támad. Svédországban, Norvégiában, Dániába®, az amerikai Unió tizennégy államában az anyiaikönyweze tő — ia törvény utasítása szerint — már bekért a házasulandók orvosi bizonyítványát. Az orvosi bizonyítvány megengedhetőnek tartja a házasságkötést, egyben igazolj®, hogy a házasulandó .felek a házasságkötés előtt kikérték orvosuk tanácsát. Németországban már készen á® a házasság előtti orvosi vizsgálatra vonatkozó törvényjavaslat, csak még a kivitel módozatairól tárgyainak. Ausztráliában, Bulgáriában a férj letagadott, de később megállapított szifilisze azonnali válóökot jelent. A vérbaj tökéletesen gyógyítható. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy mPnd gyakrabban fordul elő a már teljesen kigyógyult vérbaios ujabb elsődleges fertőződése. Oppenheim hangsúlyozza egyik tanulmányában, hogy a meggyógyult vérbajos ember feltétlen nősüljön meg. Szerinte, ha megnősül, akkor legfeljebb egy nőt fertőz be, rnig nőtlensége esetén tiiz egészséges nőt is befertőzhet. SZABAD-E AZ ORVOSNAK ÖLNI? Elselsberg, a világhírű bécsi sebésztanár, tartott a minap erről a fémáréi előadást — laikusok előtt. Előadása bevezetésében ismertette a sebészet történelmi fejlődését, majd rátért a laikusok »sebészeti osztályozására,« Szerinte az emberek egyik kategóriája lenézi, «évből megveti, igyülöli a isebéményeit legjobban az őrét mesterek tudják gyümölcsöztetni. Dr. Temunovich Zoltán, Szuboticáról eltávozott sakkmester halálát a sakkzsurnalisztika élénk részvéttel kisérte. Mi, volt földijei, legjobban meg tudjuk érteni egy magyrahivatott zseniális ember felőrlődését egy kedvezőtlen kor, környezet és körülmények közötti kicsinyes küzdelmekben. székét, de ha megbetegszenek, azonnal beleegyeznek a legsúlyosabb műtétbe is. A másik csoportra meg jellemző, hogy rajongói, szószólói és bálványozni .a .sebészetnek és a sebészeknek,, de irtóznak .a késtől, operáltatni nem hagyják magukat. inkább — meghalnák. Mindkét eset kemény dilemma elé állítja a sebész-orvost, aki néha maga is csak nagy Miki tusa után, tudja megtalálni a helyes középutat. Ezek eiörebocsájtása után ismertette egyes modern államok most készülő törvénytervezetét, amely megadja az orvosnak azt a jogot, hogy gyógyíthatatlannak bizonyult fájdalmas betegségeknél kiolthassa a beteg életét. Felvetette Eiselsberg a kérdést: . szabad-e az orvosnak a biztos halállal küzdő beteget fájdalmaitól végkép megszabaditani. megölni? A válasz ez: nem, sohasem szabad! Nem szabad, még pedig elsősorban azért nem, ment még a legsúlyosabb beteg is remél, sokszor az utolsó leheletéfcr is gyógyulásról álmodik és ez a remény tartja benne az életet. Az orvosnak feladata: a legsúlyosabb haldoklóba is reményt önteni. Hiszen előfordul, hogy orvos betegedik meg súlyos, gyógyilíhatotlia®, fájdalmas bajban és a ■kollégáknak majdnem mindig sikerül őt íis megtéveszteni. Ha megadná .a tőrvény az orvosoknak ezen élőt felett rendelkező jogot, iákkor még a gyógyítható betegek bizalma is megrendülne kezelő-orvosa iránt. A legtöbb beteg azt hitóné, hogy ő is gyógyíthatatlan — csak titkolják ehótte az igazságot — és az orvos kezelése őt is liassankint a másvilágra küldi. Ez a szép, emberbaráti törvénytervezet, ez ia »kötelességteljiesátés« tehát .teóriának .jó, de a gyakorlatban küvihetettan és az orvost lehetetlen helyzetekbe sodorná, működését katasztrofálisan megnehezítené. E törvény behozatala ellen tiltakozna még ®z emberek hábomi-utámi fokozottmérvű vallásosságra ,is. Kuriózumként megemlíti még Etselsberg, hogy e kérdéssel már Plinius is foglalkozott, aki három »gyógyíthatatlam betegséget állapított meg. amikor az orvos emberbaráti kötelességből — ölhet. Ez a három baj: a gyomorfekély, a hólyagkő és az arcfidegneuralgia. Ma már mind a három betegség sebéaziíeg gyógyítható. Minden kétségen felül áll tehát, hogy .a ma gyógyíthatatlannak mondott betegségek a jövőben gyógyíthatók lesznek. A GYERMEKEK ÁLMATLANSÁGA sokat foglalkoztatja a szakorvosokat és a gyermekféltő anyákat. Az álmatlanságba® szenvedő gyermekek nehezen alszanak el, nyugtalanok, a fejüket kétségbeesetten fúrják párnájukba, hol melegük van és lerúgják a takarót, hol meg fázósan, nyöszörögve kérik, hogy takarják be őket. Az álmatlan gyermek néha órákig fekszik ágyában nyitott szemekkel, beszélget magába®, énekel, ágyba vitt játékált becézgeti, mindent csinál, de álom nem jön a szemére. Éjjel gyakran riad fel: ilyenkor aztán sokáig nem tud megint elaludni. A gyermekiek álmatlansásai majdnem mindig idegességre vezethető vissza. Ez a megállapítás különösképpen az anyai részről terhelt, okos, élónk fantáziám nagy utánzó képességgel bíró gyermekekre vonatkozik. Súlyosbító körülmény az is, ha az ilyen gyermek- ‘ kel túl sokat foglalkoznak, szellemileg tulerőlteük és dalivá® előtt rémmesékkel tömik tele kis fejét. Néha a késői vacsora, a túlterhelt gyomor, erős tea, vagy babkávé, máskor a túlfűtött szoba, a meleg takaró, a friss levegő hiánya okoz álmatflianságot. E baj leküzdésére igen sok módszer áll rendelkezésünkre. Egy kis megfigyeléssel megáltapithatjuk, hogy mi az álmatlanság oka és ezt az okot szüntessük meg. Tudnunk kell, hogy rnig az egyik gyermek világos szobába®, addig a másik csak sötétben tud elaludni. Akad olyan is, akii' a pislákoló félhomály altat el legkönnyebbén. Fontos, hogy az anya — aki látja gyermeke vergődését — őrizze meg nyugalmát, ne idegeskedjék, főként ne sir jón, mert mindez a gyermekre is ráragad és így még jobba® elront mindent. A szuggesztió helyes, Okos alkalma- j zásának jut a legfőbb szerep. A gráci j Prof. Hamburger utasítása szerint este- j felé langyos vízben fürdessük meg a gyermeket, majd könnyű vacsora elfogyasztása után fektessük az ágyba, . ahol jó hosszú. monoton imádkozás; után a gyermek már .maga kívánja az alvást. Miakacsabb esetekben az anya adjon be a gyermeknek tizenöt csepp Valeriana-tiinkturát és hangsúlyozza, hogy: — Itt van kicsikém az orvosság, amit a doktor bácsi rendelt neked, hogy jól és nyugodtan aludjál. Miután a gyermek bevette az ártatlan Vaíeriana-cseppeket, tegye még hozzá az anya: — No most megittad az orvosságot, szépen elalszol és reggelig nyugodtan, jói fogsz aludni. A hatás akkor se marad el, ha orvosság helyett egyszerű porcukrot adunk be — gyógyszerészi csomagolásban. Az együk bécsi gyermekorvos azt ajánlja, hogy az ágyba fektetett gyermek hajas fejbőrét ujjainkkal könnyedén simogassuk, vabargassuk. E kellemes, a borbély munkájára emlékeztető baibrálástól iá gyermekek csakhamar dá'tonosodíuaik és elalszanak. Ha egyik módszer nem válik be, alkalmazzuk a másikat, ne csüggedjünk és tőként ne tévesszük el szem elöl, hogy a gyermek fejlődése megkívánja a sok és nyugodt alvást. KOZMETIKAI tintézetek Parisban gombamódira szaporodtak el az utolsó évtizedben. Az előkelő párisi hölgyek egész nap csak önmagukkal vannak elfoglalva. A reggeli fürdő, masszázs., maiiifkürözés és pedlkürözés után elektromos és arcvibrációs masszázst kapnak, Zandereznek, svéd-tornáznak, festik, ondoláltatjá'k a hajukat és legvégül jön az arc festése, kikészítése. A kozmetikai Intézőtök elszaporodásával az orvosi kozmetikai eljárások is megduplázódtak. A kozmetikusok rendelés szerint orrot formálnak, eltüntetik az arc ráncait, a nem kívánt helyről hajat távolítaniák el, másnak meg hajat ültetnek be, a piros arcot halvánnyá, a sápadt arcot üde-pirossá varázsolják, a kis mellből nagyot, a •túlnagyból kicsit faragnak és így tovább a végtelenségig. Ma tudtam meg egy hozzám juttatott prospektusból, hogy a közelmúltban megnyílt Párisljan a Rue St. Honoréen az első »Nevető-Intézet« is. Az intézeti prospektus szerint a nők csak nem Is sejtik, hogy mennyi báj, mily sok varázs, csábító kacérság rejlik a szép női kacagás mögött. A legtöbb nő nem tud szépen kacagni: szájukat kitárják, arcukat grimasz csuaki gyermeke sorsát szivén viseli, gyakran látja, hogy gyermeke a legjobb táplál» koxái éa goadozáa mellett la aápadt é* aovány, nem fejlődik keilten. Ha azonban a gyermek a reggeli ál uzsonnatejhez 2—3 tetézett kávéskanál Ovomaltinet kap, állapota már ax elad hetek után javnl, teatsnlya szemmel» láthatóan gyarapszik, rendszeres használat mellett pedig a gyermek viruld egészségnek indul. Ára dobozonkint 18.50 dinár Kapható gyógg szertárakban, drogériákban, fűszer* és csemegekereskedésekben. Mintát és ismertetést ingtjen küld: Dr. A. Wander D. D. Zagreb, Jurjevska ul. 37. fttjia ei, a foghusuk kifordul és mindezt még kellemetlen, fülsértő rikácsolás is köveik A párisi nevető-intézetben megtanulhatnak a hölgyek szépen nevetni. Tanárok és tanárnők tanítják a növendékeket nevetni; segédeszközökül f elhasználd ák a mozi! vásznát és a gramofont is a csúnya nevetés demon-; Bírálására. A tanárok persze a tükröket is igénybe veszik a tanításnál és nagy súlyt helyeznek a kacagás kellemes, diszkrét, vonzó melódiájára is. Azt hiszem, a taniitványoíknak elmegy, a kedvük a nevetésitől, amikor a kurzus végén kézhez kapják a nevetőintézet borsos számláját.. A nevetés pszichológiája különben már réges-régen foglalkoztatja a franciáikat. Egyik híres tudósuk több, mint száz évvel • ezelőtt a nevetés után állapította meg| az egyes emberek karakterét te. A nevetés szerint így osztályozta az embereket: 1) Akik »ßVval nevetnek: nyílt, becsületes jellemű emberek, szeretik a lármás, mozgalmas életet. Kedélyük könnyen változik. « 2) Akik »e«-vel nevetnek: búskomorságra hajlamos, kétkedők, bizalmatlanok, feltűnő szerények. 3) »k-vei nevetők: naiv, könnyen hívők, hiányzik belőlük 'minden rossz Indulat. 4) »<5«-val nevetők: határozó,tó fellépésű, előzékeny, nemeslelkü, szolgálatkész emberek. 5) Az »«« hangzóval nevetőktől óvakodjunk, mert ezek rosszhajlamu emberek, csalók, tolvajok, uzsorások, gazemberek. Valahogy el ne felejtsük, hogy mim minden szabály alól, úgy bizonyára a fenti szabályok aJól is — akad kivétek ÖRUQ5Í DOL6QK IR1H: ür ÍDUHK HRTHUR 0
