Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-28 / 86. szám

1926 március 28. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Iskola épül a Bajotok—madaras! határban A tanyaiak nem akarnak iskolát Szomborbó! jelentik: A határrends­­zés alkalmával a magyarországi Mada­ras község határának egyrésze Bajmol: községnek ju!oít. Minthogy ezek a tanya­csoportok közelebb feküsznek Madaras­hoz, mint Bajmokhoz, az ottani gyerme­kek egy csoportja Madarasra járt is­kolába. A szombori taníelügyelőscg, hogy megszüntesse a külföldi iskolázás kényszerét, elhatározta, hogy ezek szá­mára iskolát épit. A járási iskolaszék az építkezési költségekre százezer dinárt szavazott meg. Szombaton Terzin Pavle szombori tanfelügyelő kiutazott a Bajmok—-mada­­rasi határba, hogy az iskolaépités elő­munkálatait megindítsa, A tanyai lakos­ság azonban mintegy husztagu küldött­séget meneszteti a tanfelügyelő elé és a küldöttség azt a meglepő kérést adta elő, hogy ne építsék fel az iskolái. A csodálkozó tanfelügyelő magyarázta a tanyaiaknak, hogy az iskolaépítés az ö érdekük és azonkívül nem is kerül pénzbe, a tanyai lakosok küldöttsége továbbrais megmaradt a kérésénél, hogy inkább hagyjak meg a mostani ál'apo­­tot. Előadták, hogy ez azért jó, meri így a gyerekek sehova se járnak isko­lába és sokkal több hasznukat látni a riilt sor a szombori törvényszéknél, melynek Masirevics Branko dr. törvény­­széki elnök vezetése alatt működő ta­nácsa szerdán, március 31-én vonja fe­lelősségre a halpaprikás résztvevőit. Az ügy vad'ottjai Tosenberger János kocs­­máros, Hőger Márton, Hőger Sebestyén, Dzsida Ferenc, Tosenberger József, ifj. Tosenberger János, Veifei Antal, Schwarcz Ferenc és Bergmann Ignác jó­módú gakovoi gazdálkodók. Az érdeklő­déssel várt szerdai tárgyalásra húsz tanú van beidézve. A szerb büntetőtör­vénykönyv 93. és 95. §§-ai öt évig ter­jedő fogházbüntetéssel sújtja a lázadást. A vád oltakat Nikolics Kornél dr. szombori ügyvéd védi. A főtárgyalást nagy érdeklődéssel várják. Sztanojevics Áca tanácskozott Pasiccsal Jovanovics Ljubával még nem tárgyalt a radikális-párt békéltetője Beogradból jelentik: A politikai helyzetben szombaton nem történt lé­nyegesebb változás. Sztanojevics Acs tanácskozásai elé nagy érdeklődéssel tekintenek, azonban eddig még nem szivárgott ki semmi1 arról, hogy van-e valami eredménye Sztanojevics akció­jának, annál is inkább, mert az ősz politikus eddig még nem tanácskozott Jovanovics Ljubával. Sztanojevics Acs szombaton Pastes miniszterelnökkel, Nincsics . külügyminiszterrel és a ra­dikális, párt néhány befolyásos tagjá­val folytatott megbeszéléseket. Megszünteti a kisérettségit a beterjesztett költségvetési függelék A bellyei uradalomból nyolcezer holdat kihasítanak telepítés céljaira gazdaságban. Azonkívül a családi har­mónia is azt kívánja, hogy ha in .r az idősebb gyerekek nem tanultak meg irni-o vasúi, akkor a fiatalabbak se tud­janak. A tanfelügyelő természetesen nctu fogadta el a tanyaiak okfejtését ős az iskola építési munkálatai nemsokára megkezdődnek a bajmoki határban, úgy hogy szeptemberben már meg is kez­dődhetnek az előadások. Halpaprikásbői — lázadás A gákovői Schwvarze Brúderek a szombori törvényszék előtt Szomborból jelentik: A Szombor kö­ze'ében levő Gakovo községben még 1923 decemberében nagyobb társaság jött össze Tosenberger János „Schwarze Brüder“-hez címzett korcsmájában hal­paprikásra. A társaság tagjai még a zaróra után is együtt voltak és a szol­gálatban levő községi rendőr, az orosz származású Birjulkin Fedor és Terzin Mladen a vig poharazás közben ülő társaságot többször figyelmeztette, hogy a záróra elmúlt. A társaság azonban a hatósági közegek felszólítására sem akart szétoszlani, mire a rendőrök erélyeseb­ben léptek fel a jókedvű németek el­len. A rendőrök erélyesebb fellépését azután a gakovói „Schwartze Brüder“ asztaltársaság különben békés termé­szetű németjei zaklatásnak vették és az elfogyasztott bor hatása alatt a rend­őröket inzultálták. A halpaprikásra összejött kilenctagú társaság mindkét rendőrt összeverte, le­fegyverezte és a korcsmából kidobta. Az inzultus szenvedő hősei előbb a községi jegyző lakására siettek, majd pedig a rendőrségre mentek segítségért. A helyszínre vonuló rendőrök újabb barátságtalan fogadtatásban részesültek a Schwarze Brúderektől, akik nagyon fe bátorodtak az első sikertől. Másnap reggel a községi jegyző az éjjeli ese­mények hatása alatt Szomborba az al­­ispáni és főszolgabírói hivatalba telefon­­jelentést küldött, mely szerint Gakovon lázadás van és a halpaprikásra össze­gyűlt gakovoi Schwarze Brúderek leve­résére katonai segítséget kért. Az első jelentések a'apján Szomborban akkori­ban gyorsan hire terjedt a gakovoi for­radalomnak, melybe azután a szombori államügyészség is beleavatkozott és a szerb büntetőtorvéaykönyv alapján lá­zadás címén vádat emelt a gakovoi né­metek ellen. Az érdekes ügy tárgyalására most ke-Beogradból jelentik: A kormány be-i terjesztette azokat az amandmanakat, amelyek a pénzügyi törvény kiegészíté­sére szolgálnak. Az itrtiarihnan-javas lat­nak több igen fontos szakasza van. Az egyik szakasz felhatalmazza a pénz­ügyminisztert. hogy a helyei uradalomból nyolcezer hol­dat szakítson ki a magyarországi optánsok és menekültek telepítésére és a szegénysorsu szláv agTárigénylők kielégítésére. A pénzügyminisztert egy másik szakasz arra hatalmazza fel, hogy a noviszadi ármentesitö központ ré­szére a Vajdaságban agrárreiorm alatt álló földek után járó ármente­­sitésl illetékeket akontú cimén ki­fizethessen az állami kiadásokról szóló törvény 2206. szakaszában jóváhagyott tétele­ken felül is abban az esetben, ha a befi­zetett járulék nagysága, valamint egyéb körülmények alapján joggal lehet szá­mítani arra, hogy az agrárreform földek ármentesitése cimén nagyabb összegek fognak befolyni. A függelék egy másik szakasza a pénzügyminisztert arra hatalmazza fel, hogy a magyar alattvalóktól annak ide­jén elkobzott pénzekből 6380 dollárt visszafizessen. A függelék szabályozza az államnak a Vapa-féle papírgyárral való viszonyát is, amennyiben felhatalmazza a pénz­ügyminisztert, hogy a papírgyár részvényeinek másik felét hús/millió dinár névértékben átvehesse. A benyújtott amandmanok megszün­tetik a noviszadi legfőbb semmitőszé­­ken a koronaügyészi állást és ügyköré­nek betöltésével u noviszadi főállam­­ügyészt, illetve annak helyettesét bíz­zák meg. A közoktatásügyi miniszter a függe­lékben felhatalmazást kap arra, hogy hatálytalanítja a kis érettségiről szóió 1912. törvény 42. szakaszát és úgy intézkedik, hogy á tanulók a ne­gyedik osztályból az ötödik osztályba csak az esetben léphetnek át, ha a fel­sőbb osztályokban kötelező -tárgyakból j kielégítő eredményt értek el. A zagrebi és beegradi pedagógiai fő­iskolák tanítási éveinek számát három évről négyre emelik fel. A közlekedésügyi miniszter felhatal­mazást kap, 'hogy az alkotmány értel­mében dolgozzon ki szabályrendeletet aj minisztérium személyzetének és -a far- j galmi szolgálatnak reorganizálásáról és| ezt rendeleti utón léptesse életbe. A fel­hatalmazás értelmébeu egyes vasutigazgatóságek és osztá­lyok egyesltlictők, vagy megszün­tethetek, uj egységek alakíthatók. A függelék felhatalmazza -az agrár­­reform-miniszíert, hogy a földtniv-elés­­ügyi miniszterrel egyetértésben sza­bályrendeletet dolgozzon ki a magán­kézben lévő vízmüvek fcntartásáról. Az ármentesitö társulatok illetékmentessé­gét, amely eddig csak a Vajdaságban és Horvátországban áll fenn, az egész országra kiterjesztik. Az illetékmentes­ség a társulatok kölcsönügyleteire is vonatkozik. Kimondják, hogy a minisz­terek és államtitkárok csak egy évig lehetnek rendelkezési állományban, az­után nyugdíjazzák őket. A királyi ud­vari kancellária tisztviselői egyenran­gúak a külügyminisztériumi tisztviselők­kel és -kölcsönösen áthelyezhetök. A panasz-és kérelmi-bizottság üléte A parlament adminisztrációs bizottsá­ga szombaton délután ülést tartott, a melyen harmiuchétezer dinárt szavaz­tak meg Lorkovics Iván temetésén fel­merült költségekre. A panasz- és kérelmi-bizottság szin­tén ülést tartott, amelyen Lovrics Híja hadirokkant kapitány részére rendkívüli segélyt szavaz meg. Az ellenzéki vezérek konferenciája Az ellenzék vezetői szombaton dél­után konferenciát tartottak, amelyen résztvettek Davidovics Ljuba, dr. Körö­séé Antun, Hrasnica bég és Jovanovics Jóca. A konferencia eredményeképpen levelet intéztek a parlament elnökségé­hez, amelyben megállapítják, hogy az 1926—1927. költségvetési évre szóló és a pénzügyi törvényjavaslatra vonatko­zó póthitel-javaslatokat csak most osz­tották szét tanulmányozás végett, ami ellen tiltakoznak, mert a javaslatok sok­kal fontosabbak, semmirithogy azokat -a költségvetési vita utolsó napján ter­jesszék be. A boszniai radikálisok követelései A boszniai radikális képviselők Kujun- j zsics Bogoljub erdőügyi államtitkár hi- j va-talában szombaton konferenciát tar­tottak, amelj-en követelték, hogy a kor- j tnány vegye tekintetbe a boszniai és; szerémségi radikális képviselők követe-1 léseit Elhatározták, hogy követelni fog- j iák a kormánytól a boszniai utak ía«1- j 5. oldal. , tására tizenhatmillió dinár -kiutalását Á konferencia résztvevői levelet fognak intézni Pasics miniszterelnökhöz is, azonkívül személyesen is felkérik, hogy követeléseikben ‘támogassa őket. Radios Pavle a királynál Radics Pavle agrárreiorrn-miniszter szombaton megjelenít az udvarban és hosszabb kihallgatáson volt Alekszandar királynál. AZ ÚJSÁGÍRÓ Az újságírót sohasem szerették. Sen­ki sem szerette: -se a burzsoá, se a kis­polgár, se a politikus, se a munkás, se a tábornok. Mindig féltek tőle, mint a pestistől és mindig utálták. Csak egy valaki vette szivére: a közönség, ez a láthatatlan se kéz, se láb valaki, akiért naponta hétszer töri ketté a derekát, hétszer sir és hétszer hal hősi halált. Az idő sötét kavarnáiba-ii. Vagy az öröm függő kertjében. Mert neki mind­egy: lent, fönt, vér, vagy szenteltvíz, csoda, v-agy az öregasszony könnye, átok, imádság, esztelenség. Az élet rik­kancsa ő. tükör, amibe a világosság gyújt szemet, Mauser Flórián és Szent Ferenc, vidám és szomorú, ördög és an­gyal — és van koldulási iparengedélye is szegénynek. 2. De -minden keserűségen túl, az újság­író valóban sokoldal \ Ha kell pap, ha kell bohóc, lm kell bíró, ha kell rendőr -- mindent csinál és mindent a -közön­ségért csinál, fis mégsem tud kikerülni abból -a tisztes társaságból, .ahova ré­gen besorozták. Nem tud szabadulni a bérkocsis, az artista, a pincér szenthárom­ságától. Ne hogy félreértés essék: nem azért soroltam ide a három r koirszak­­mát, mert nem tartom őket olyan be­csületes foglalkozásnak, mint akár a bankárságot. Isten ments. De mert az újságíró, ha már klasszifikálni muszáj, mégis csak többet nyom a latban, mint az — egyéb csirkefogók. Szükséges rossz, de szükséges. Tudta ezt Vilmos, a doorui remete is, amikor még Pods­­damban parádézott. És tudja ezt min­denki most is. Mégis — tragédia ez •­­maradt a régi rangban. Ratigíalanii.tk, 3. Kinek van igaza? Biztosan nem a császárnak, -aki ha újságíróval akadt össze, katonásan kivágta: Jud. A bank­igazgatónak sem. aki legszívesebben a börtönbe dugná valamennyit. Sem a po­litikusnak,. aki. ha baj vau, az újságírót dobja lei az ajtón, ahelyett, hogy bantut szórna a fejére. A közönségnek van igaza. Az olvasónak, aki szereti, aki ra­gaszkodik hozzá. Az olvasónak, aki se iparos, se kereskedő, se gazdag, se sze­gény, csak kiváncsi. És az újság a bib­liája. 4. A háborúnak van ismeretien hősi ha­lottja. Szobrot kapott. Az ujságiró az élet ismeretlen szerelmese. De ő nein kap szobrot. Még halála után sem. Leg­följebb egy szürke temetést. (x.) Jégkárbiztositás kötése ügyében forduljon bizalommal hozzánk vagy képviseleteinkhez mindenütt Rossija-Fonciére biztositő és viszontbiztosító társaság Subotíca, Novisad, Vélik!-gažkerek. Sombor, Osijek 27: í

Next

/
Oldalképek
Tartalom