Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-28 / 86. szám

1926 március 28. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. old»! Kisebbségi Élei ® te © A nagyváradi magyar párt a köz­ségi Elválasztásokra ismét a liberá­lisokkal kötött paktumot^ A román el­lenzéki pártok emiatt megtámadták a magyarság vezetőit, öleiket irredenták­nak, hazaárulóknak kiáltottak ki A vá­dakra a magyar párt vezetősége nevé­ben Kiss Dániel válaszolt és a leghatá­rozottabban visszautasította a rágal­makat »Tegnap — mondottá — elne­vezték bennünket irredentáknak; úgy látszik, egyeseknek kevés volt még azoknak a száma, akiket tömlőébe ve­tettek ártatlanul. Lázár Aurél azoktól az uraktóf nyerte azt az impresszióját, hegy a magyar párti vezetők irreden­ták, akik vele tárgyaltak. Ezek az urak Szcbó Karoly, dr. Czegiédy Miklós és én voltam. Mi megértjük azt a termé­szetellenes helyzetet, amelyben most Lázár Aurél van. A hatalmas vagyon­nal bíró nemzeti párti vezér moéjt a szélsőségek közé került és azokkal akar haladni. Egyszerre csaknem minden át­menet nélkül a magyar szegény műm Isásck apostolaként tolta fel magát. De Lázár Aurél szerintem ebben a szerepé­ben nem más, mint egy volt magyar képviselő, aid a szónoki beszéd extázi­­súban a következőket mondotta: »Uraim, életünket fel keli áldozni mind­nyájunknak a hazáért. Önök az én éle­lemét akarják, én pedig az Önökét fo­gom feláldozni». Mi azt akarjuk, hegy a köznek luunisiuttlan szolgálatot te­gyünk, vistjzaszerezzük az, anyanyel­vűnk, jogát, hogy azon a nyelven fe­jezhessük ki magunkat, amelyen gon­dolkozunk. Nehogy előadódjék megint az a helyzet, hogyha valaki, mint én a városházán magyarul akar beszélni, rendreutasitják és elhagyja a (helyét. A törvény szerint jogom volt és jogptn van magyarul beszélni. Ebben a szel­lemben ragadjuk kezünkbe a zászlót, hogy a város jóvoltát, boldogságát, örö­mét biztosítjuk. Ezt a zászlót becsülje meg minden magyar és dicsőiig ko­szorújával koszoruzza meg. Kitartást, munkát, fáradságot kérünk a magyar­ságtól- Ha győzünk ez a győzelem Nagyvárad magyarságának győzelme tesz«. * Schäcking Walter népiét birodalmi képviselővel, aki, mint a német delegá­ció tagja, résztv-ett a Népszövetség ülé­sén, beszélgetést folytatott a Prager Tagblatt tudósítója, aki a világhírű pa­cifista tű-dóstól megkérdezte: lehetsé­gesnek tartja-e az egységes kisebbségi jog megteremtését és biztosítását. — Mindenesetre ez fenne a legigaz­ságosabb és legkedvezőbb megoldás és én optimista vagyok. Bízom pbban, hogy -a Népszövetség meg fogja való­sítani ezt a kezdeményezést Ettől el­tekintve azt hiszem, hogy a Népszövet­ség csakhamar megváltoztatja jelenlegi nehézkes ügyrendjét, amely lehetetlen­né teszi a kisebbségek panaszemelési lehetőségét és megadja a kisebbségek­nek azt a jogot, hogy panaszaikat köz­vetlenül a hágai döntőbiróság elé ter­jeszthessék tárgyalás céljából. A fejlő­dés azt követeli, hogy a Népszövetség nemcsak az államokat, hanem a nem­zeteket és kisebbségeket is népjogi ala­nyoknak tekintse. $ A szlovenszkói magyar nemzeti párt népgyülést tartott Taksony köz­ségben. A népgyülésen Koczor Ciyula képviselő nagy beszédet mondott, mely­ben ismertette a nemzeti párt politiká­ját. »Politikánk iránya —- mondotta — elejétől kezdve a magyarság politikai egy esének előkészítése volt. Annak idején, mikor az első szervezkedési mozgalom mjegindult, sok mindennel kellett számolni. A kormány által .tá­masztott nehézségeken kívül az osz­tályharcra alapított vallásellenes, pártok erőssége rcákényszeritett bennünket az osztály védelemre, és a világnézeti ala­pon való politikai munkára és így a pártokban való megoszlásra' Az idők folyamán pártjaink iskolaszerű tónitása, melyeit a kormányzás számtalan' hibája •éiütt el bőségps tananyaggal, odáig ér­lelte a helyzetet, hogy népünk széles rétegei elfordultak a kormányt alkotó pártoktól és megtudták állapítani, .me­lyik ut vezet szellemi és gazdasági éle­tünk biztosításához,' és fen tartásához. Ma már nem szükséges az osztáfyyédel­­met vagy a világnézeti kérdéseket állí­tani a legelső sorba, mert ma már a munkának abban az irányban kell foly­ni, hogy vagy ebbő! vagy amabból a szempontból szűk páríkerctek kiter­­jesztessenek és lehetővé tegyék magyar népünk minden rétegének elhelyezkedé­sét és-ezáltal közelebb jussunk célunk­hoz, mély szervezeti vonatkozásban nem lehet más, mint esjy nagy magyar nemzeti alapon álló organizmus, mely döntő súllyal segítheti elő a magyar pártok közös működését. Máskép a/, együttműködést biztosítani nem lebet, mért úgy hallom, hegy itt is bizonyos körök állandóan azt iparkodnak a köz­véleménybe belevinhh hogy óvakodja­nak a magyar nemzeti párttól, mert az kizárólag csak luteráuus pánt, mert nem vagyunk luteráuus párt, de nem va­gyunk katolikus vagy református párt sem, hanem kizárólag csak magyar párt vagyunk és zászlónkra Írva van minde­nek fölött a magyarság egységére ■'•aló törekvés.« Csang-€so-Lin Peking eilen vonul A forradalmárok a kormányhoz csatlakoznak Londoniból jelentik: A lapok pe­kingi jelentése. szerint. Csang-Cso-Lin tábornok általá­nos támadásra készül Peking elleti. A korrnánycsapatok között a tá­madás hire nagy riadalmat keltett, mert a hatalmas tmtkdeni hadsereg­gel szemben a pekingi kormány csupán né­hány ezer megbízható katonával rendelkezik. A kínai forradalmárok, hír szerint, elhatározták, hogy ha Csang-Cso- Lin valóban megtámadná Pekinget, nagyobb sereget fognak a főváros védelmére a kormány rendelkezé­sére bocsátani. A pénzügyminisztérium költségvetése Sztojadinovics expozéja — Folyik a háborús adósságok rendezése A valutapolitika az illúziók politikája Beogradból jelentik: A parlament szombati ülésén megkezdte a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Az ülés elején dr. Sztojadinovics Milán pénzügyminiszter expozét adott. Azzal a megállapítással kezdte, hogy a hábo­rúban résztvett államok pénzügyi hely­zete ma már nemcsak az illető orszá­gok gazdasági viszonyaitól, hanem po­litikai és egyéb feltételektől is függ. A pénzügyi helyzetnek ma azért van kü­lönösen nagy jelentősége, mert szoros összefüggésben van a nemzetközt hábo­rús tartozások rendezésével. Jugoszlávia háborús adósságainak rendezése Elmondotta á pénzügyminiszter, hogy a háborús tartozások rendezése céljá­ból utazott Amerikába, Angliába és Franciaországba. Az ország háborús tartozásai a következők: Amerikának 63 millió dollárral, An­gliának 38,283.343 font sterlinggel, Franciaországnak pedig 1,738 566000 frankkal tartozik az SliS. királyság, bár az Angliával és Franciaországgal szemben fennálló tartozások még nin­csenek teljes pontossággal végleg meg­állapítva. Az összes háborús adósságok tehát 15.183 000.900 dinárra rúgnak. Ezek ,a tartozások egyrészt azért olyan magasak, mert a háború nagyon hosz­­szura nyúlt, másrészt pedig a kormá­nyok azt hitték, hogy a háborús tarto­zásokat nem kell majd megfizetni. Ame­rika, az az állam, amely ebben a kér­désben a legdöntőbb tényező, azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a háborús tartozásokat, feltétlenül ren­dezni kell, tekintve, hogy az európai államok óriás] összeggel tartoznak az Uniónak. Washingtonban a jugoszláv delegá­ciót a legnagyobb szimpátiával fogad­ták. Az amerikai bizottság áttanulmá­nyozta a jugoszláv javaslatot és az amerikai tárgyalások teljesen kielégítő eredménnyel végződtek, úgyhogy már csak u megállapodás aláírása van hátra. A Parisban és Londonban folytatott in­formativ tárgyalások is jó eredménnyel kecsegtetnek és bízni lehet abban, hogy a francia és angol háborús tartozások rendezése is hámarc-sao sikerülni fog. Londonban a legrövidebb időn belül már meg is indulnak az adósságok ren­dezésére vonatkozó hivatalos tárgyalá­sok. A póthitelek nem haladhatják meg a költségvetési felesleget Sztojadinovics pénzügyminiszter ez­után az állami költségvetést ismertette részletesen. Az állam kiadásai az 1926— 27. pénzügyi évben 12.279.899.063 dinárt, bevételei pedig 12.504.302.616 dinárt tesznek ki, úgy hogy a költségvetésben 224,492.984 dinár felesleg mutáíkozik, amit a kormány és a pénzügy! bizottság tagjainak okos előrelátása tesz lehető­vé, A mostani költségvetés 317 millió­val kisebb a legutóbbinál. Azok a póthitelek, amelyeket most terjeszt a kormány a parlament elé, nem léphetik túl a költségvetési fe­lesleget. Széles mederben tárgyalta ezutáp a pénzügyminiszter az egyes bevételi és kiadási tételeket és azt bizonyította, hogy ezek a költségvetési tételek telje­sen reális alapon nyugosznak. Foglal­kozott ezután a Narodna Bankával és hangsúlyozta, hogy a .bank állandóan sikerre! interveniált a dinár kurzusának javítása érdekében. Rátért ezután a pénzügyminiszter az amandmanck kérdésére és bejelentet­te, hogy a következő póthitelekhez haj­landó hozzájárulni: 1. Földműves hitel­re 52 millió, az Ipari Hitelbank céljára 3.5 millió, ,a nemzeti rofckaiitalapra 2 millió, a katonai repülök biztosítására 500.000 dinár, összesen' 58 millió dinár. 2. A tisztviselők drágasági segélyére 70 millió dinár. 3. Általános hitelek tarta­lékolása céljából 60 millió dinár, végül 4. Beogradhan, Szkopljeben, Novisza­­don, Misben és' Kavadarbau állami épü­letek javítása és építése céljára 26 mil­lió dinár. Végül a pénzügyminiszter hangsú­lyozta. hogy számot vetett a tjép teherbirókápes­­gégével és úgy állapította meg a póthlteleket. hogy azok ne terheljék meg túlságosan a költségvetést. Ezen az alapon kérte a parlamenttől a költségvetés változatlan elfogadását. Sdyerov. Szlávkó' szerint a pénzügy­miniszter beszédében alapvető tévedés észlelhető. A pénzügyi helyzet ugyanis ' -tticsak a hadiadósságok rendezésétől iügg, hanem, elsősorban a 'nemzetgazda­ság állapotától. Bármily fontos a tizen­­. ötmilliárdos hadiadósság kérdése, jnégis fontosabb az i körülmény, hogy az ál­lam egyévi költségvetése tizenkét és fii milliárdra rúg. A főliiba szerinte az, hogy a kiadások 1919 óta állandóan nö­vekedtek és most ezzel a. költségve ter­sei. beállott a nagy fordulópont. Mint­hogy Sztojadinovics pénzügyminiszter működést alatt a dinár vásárlóereje uz országban ás árt oly am a a külföldön ál­landóan emelkedett, cl lehetett volna várni, hogy az állami kiadások összege csökkenjen. A miniszter azonban politi­kája folyamán ügyeimen kívül hagyta ezt az alapvető igazságot és ezzel az országot súlyos helyzetbe h-opta. Nem vette figyelembe az ország gazdasági organizmusát, nem nézte meg eléggé, mik a forrásai a kiadások fedezésének, nein tartotta számon a magángazdasá­gok feladatait és kötelezettségeit és vé­gül az egyes polgároknak azokat a szükségleteit, amelyeket az államnak kell kielégítenie. • A valutárís politikái bírálta még Se­­tyerov, amelyet az illúziók pálinkájá­nak nevezett. Követelte az 'adminisztrá­cióban a személyi kiadások csökkenté­sét és az állami beszerzések reformját. Sztojadinovics ugyanis a Basics Ra­domir körül folytatott sajtóvita említé­seikor közbeszólt: Ez az ügy a bíróság elölt van. a bíróság fog ítélkezni! Setyerov Szlávkó: Bcleegyezik-e a miniszter ur, hogy parlamenti bizottság vizsgálja meg, hogy Pasics Rada mi­lyen csekkeket vett fel a Nemzeti Bank­tól? Sztojadinovics pénzügyminiszter: Mi közöm nekem ehhez?! Beszédét Setyerov azzal fejezte be, hogy elitéli a kormány pénzügyi politi­káját és a költségvetést nem szavazza meg. Pusenják klerikális bírálta még aj koltsegv^jiíst, majd az elnök az ülést felégy órakor felfüggesztette. A parlament délutáni ülése csekély érdeklődés mellett folyt le. A pénzügy-; minisztérium költségvetési vitájának első szónoka Popovics Szvetiszláv Prf­­biesevics-pártt demokrata volt, majd Vélj kavics Vojia demokrata képviselő felszólalása után Vujics Demeter föld­­mivespárti élesen támadta a pénzügy­minisztert és a pénzügyminisztérium több főtisztviselőjét, végül Drljevics montenegrói föderalista szólalt fel, aki­nek felszólalása után az ülés véget ért A vitát vasárnap folytatják. Vasúti tisztviselők akik feljelentik a vasutlgazgatót Mdtics Szvetozár szuboticai vas­úti igazgató két veíiKiöecskereki vasúti tisztviselőről, Bradvarevics Petár állomásfőnökrői és Racks Vladiszláv fütőházi főnökről a hiva­talban úgy nyilatkozott, hogy azok szabotálnak és hogy plackások (fosztogatók). Bradvarevics és Ra­des rágalmazásért feljelentették Mátics igazgatót a szuboticai járás­bíróságnál. Hadzsi-Kosztics Koszta járásbiró tárgyalta ezt az ügyet és több tanút hallgatott ki. köztük Nau­­mövifs vasutigazgató helyettest. Mátics igazgató jogi képviselője, Manojlovics Jócó dr. azt vitatta, hogy ebben az ügyben nem a járás­bíróság illetékes ítélethozatalra, ha­nem a törvényszék. Piskalics Zvo­­nimir dr. a két tisztviselő képvi­seletében ellenezte az ügynek a tör­vényszékhez való áttevését. Kosz­­tics járásbiró szombaton hirdette ki a határozatot, melyben kimondja, hogy az ügy elbírálására a törvény-* szék.,-illetékes . és. az ügy iratait át­tette a törvényszékhez. . ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom