Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-27 / 85. szám

192R március 27.

RÄnsMESYE! NAPLÓ

5. oldal

Ellenzéki szónokok felvonulása a külügyi költségvetés vitájában

A földmüvespárt vezére sz!áv*smi© megteremtését sürgeti —- Trumbics Olaszország ellen — Zsivkovics Ljnba: „Aki Pasicsot akarja megbuktatni, önmagát buktatja meg“ ■— A külügyminiszter szerint a diplomácia

titkossága elkerülhetetlen

Elfogadták a külügyi költségvetést

Nincsics Rómában titkos konvenciót kötött,

pedig Olaszország az ellen a Népszövetség ellen vau, amit Jugoszlávia teljes mértékben elismer és támogat.

A jugoszláv külpolitikának egyetlen bázis;) lebi't: a szláv népek szolida vitása.

Rendezni kell végre' az Oroszországgal való viszonyunk kérdését is. A külpolitikánknak tckinteí-td kell Ionul a jövőre és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogv nekünk elsősorban békére v',*-j szükségünk.

Trumbics külügyi bizottságot követel

Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés pénteken folytatta a külügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Az ülés már : reggel kilenc órakor kezdődött nagy' érdeklődés mellett.

Csirkovics Jován délszerbiai radikális képviselő t olt az első szónok és főleg az ország Balkán-politikájával foglalkozott. Birálta az Albániával szemben folytatott ■politikát és megállapította, hogy Achmed Zogu bég, a mostani albán államfő barátságos érzelmekkel viseltetett Jugoszlávia iránt, de ezt a körülményt a kormány nem használta ki eléggé. Albánia felé csökkenőben van ipari és kereskedelmi befolyásunk. Bulgáriával szemben korrekt és békiilékenv magatartást kell tanúsítani és

meg kell végre teremteni a tefjes megegyezést Bulgáriával,

Végül a Görögországhoz való viszonyt tárgyalta, majd kijelentette, lvogy a költségvetést megszavazza.

Sumenkuvics Ilija demokrata beszéde első részében a diplomácia titkosságát hibáztatta.

. — A külügyminiszter — mondotta — a kritika minden lehetősége nélkül folytatja politikáját. Előkelő idegenek érkeznek Beograd ba és különböző személyiségeikéi tárgyainak, de a közvélemény sohasem tudja meg, mi járatban vannak. Rusdi bej, a török külügyminiszter Csicsea-innei szerződést kötött, azután Beograđba jött, ahol melegen fogadták, de látogatása céljáról semmitmondó kommünikét adtak ki. Ugyanez a 'helyzet Nincsics római útjára vonatkozólag is. Bizonyos, hogy Rómában a középeurópai kérdést tárgyalták és lehetséges, hogy közben megfeledkeztek Franciaországról, pedig Róma nem a locarnól szellemet követi.

— Minden állam külpolitikájának az állandó béke biztosítására kell törekednie. Jugoszlávia Locarnóig a győző államokkal 'együttes politikát folytatott. A kisantawíról az a közhit, hogy politikája bevált, mégis Nincsics, aki most uj Lócáméról beszél, nem mondja meg, milyen szerepe lesz ebben a íkisantantnak. Nincsics párisi útja alkalmával megkísérelte, hogy az ország biztonságát észak felöl lcearnői módszerekkel érje ei.

A nyugati politikával kapcsolatban arról beszélnek, hogy

a? Olaszországgal kötött paktumot ki fogják szélesíteni Locaruó széliemében.

Ezt helyesli, de figyelmezteti a kormányt, hogy Locarnó a status ento-t jelenti, azaz semmiféle újabb koncessziót nem adunk és nem kapunk. A balkáni biztonságra vonatkozóan Nincsics olyan formulát adott, hogy addig semmit sem lehet kérdezni, amíg a kölcsönös kérdéseket nem tisztázták.

Rulos görög külügyminiszter kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés nem szorul tisztázásra.

Nincsics pedig ragaszkodik ennek a tárgyalásához. Olyan kérdéseket kell felvetni, amelyek még tisztázandók. A bolgár kérdésben két különböző felfogás van nálunk. Radies a megegyezés szellemét kompromittálta. A konföderációt, mely sokak 'kívánsága, nem lehet szavaikkal, hanem csak tettekkel elősegiteni.

Sumenkovics beszéde végén hangsúlyozta, hegy az S. H. S. királyságnak elsőrendű célja a Balkán békéiének biztosítása és az ország külpolitikájának arra kell törekedni, hogy a béke szellemét ápolja és erősítse.

utóbb egy nagyszabású pénzhamisítást lepleztek le, nem a legjobb megvilágításban áll Jugoszlávia, de általában Európa előtt,

Bulgáriáról ugyanezt mondhatjuk; ott a macedón kérdés az, ami bennünket leginkább érint. A bolgár kormány különben is hol Keletre, hol Nyugatra veti szemét, nekünk tehát nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, hogy ne érjen bennünket meglepetés.

Olaszország bizonyos kérdésekben meglehetős agresszíven viselkedik Jugoszláviával szemben.

Ma Olaszország erős, de ezt az erejét nem fegyvereinek köszönheti. Nekünk számot kell vetni azzal, hogy négy-öt év múlva Németország és Oroszország Európában nagy szerepet fognak játszani és akkor Olaszország másodrendű katonai hatalommá válik. A külügyminiszternek ezekről részletesebb nyilatkozatot kellett volna adni. Tartáni kell attól, hogy

Trumbics Ante đr. horvát föderálisra beszédében fűképpen Nincsics külügyminiszternek a parlamenttel szemben folytatott politikáját birciiiit. összehasonlította Nincsics működését Benes csehszlovák külügyminiszterével, aki minden kérdésben összehívja a, parlament külügyi bizottságát és részletesen beszámol külpolitikai tárgyalásairól. Az ilyen bizottság segítségére lehet a külügyminiszternek, akinek felelősségé? is lényegesen csökkenti.

Kifogásolta még Trumbics. hogy a miniszterelnök külföldi utazásai alkalmával elkerüli Londont; Angliával szemben nem volna, -szabad Így viselkedni. Olaszország felé Nincsics igen gyengéd politikát folytat, különösen az olaszországi szláv kisebbségek ügyében. Itt - - fejezte he Trumbics beszédét —- mindönki tisztában van azzal hogy egyetlen szerb-horvdt katona, sem altar őrt . (ülni a- Brennerhágónál. Ausztria és Németország egyesülésének kérdését csak a Népszövetségen keresztül lehet 'elintézni.

A kisebbségi kérdés —- politika

Markovics Lázár szólalt fel ezután és f kijelentette, hogy Nincsics expozéját teljesen kielégítőnek tartja. A külügyminiszter világosan 'kifejtette külpolitikája alapelveit. Polemizál Trumbiccsal és Pribicseviccsel, akivel szentben kijelenti, hogy a locarnói szerződés nem bukott meg és a paktum aláírói bíznak abban, hogy Németországot a legközelebbi rendes közgyűlésen felveszik a Népszövetségbe. Természetes — mondotta Markovics — hogy Olaszországgal szorosabbra fiizzük kapcsolatainkat, mert ha ezek a kapcsolatok megerősödnek, az ország helyzete is megerősödik szomszédaival szemben.

fitikai ügy. Különösen hálás Ninesicsnek a kisebbségi kérdésben elfoglalt álláspontjáért.

Egyetért Trumbics felfogásával abban a tekintetben, hogy Angliával hathatósabb összeköttetést kell keresni. Nem hiszi, hogy Ausztria csatlakozásának ügyét a Népszövetség megkerülésével akarnák megoldani, de azt sem hi-' szí, hogy ez a kérdés a közeljövőben aktuális lehet. Fontosnak tartja megállapítani, hogy a szerb-horvdt megegyezés óta az ország külpolitikai helyzete jelentékenyen megerősödött.

Pribicsevics személyes kérdésben szólalt fel, majd Markovics Lázár válasza

Szláv unió —

Jovanovics Jooa földmivespárti mondott ezután hosszabb beszédet, melyben az összes külügyi problémákat felölelte., —■ A kérdés ma az — mondotta — hogy lefegyverzés legyen-e, vagy organikus fegyverkezés. Nincsics azt állítja, hogy mi békeszeretők vagyunk, Radios más véleményen van, a hadügyminiszter pedig hiteleket követel.

A fegyverkezés az egész világon általános tünet.

A Népszövetség kiszélesítése, a döntőbírósági szerződések, a szén és petróleumért foiyó harc, mind olyan kérdések, melyeket figyelembe kell venni, amikor külpolitikánk általános szempontjairól van szó. A genfi kudarc, lamely váratlanul érte Európát, francia és angol vetélkedésre vezethető vissza. Anglia Németországot támogatja, Ausztria pedig egyesülni akar a német birodalommal. A helyzet ma az, hogy egy angol-szász front mellett kialakul a latin népek szorosabb együttműködése, a szláv népek uniója azonban még mindig a jövő zenéje.

A külügyminiszter ezekről a fontos kérdésekről semmit sem mondott expozéjában, pedig az ország kiváncsi arra, hogy Jugoszlávia milyen álláspontot foglal el egyes esetekben. Várunk különféle szer-j ződáseket Gsel^zlovákiával, Oiaszor- j szaggal és Romániával, vaunak is szerződéseink, csak azt nem tudjuk, hc*v'

szláv politika

kedvezők-e ránk nézve, vagy sem.

Uj Locarnó előkészítéséről is beszélnek,

de nem tudjuk, először Olaszországgal, vagy Csehszlovákiával kötünk-e garanciális paktumot. Az is nyitott kérdés: a 'kis Locarnóba Románia és Lengyelország beletartoznak-e és ha beletartoznak, Oroszország ellen foglalnak-e állást, vagy pedig a szövetség teljesen politika-mentes lesz és kizárólag gazdasági unió.

,4 Balkánprobléma

Jovanovics Joca ezután rátért a Balkán külpolitikai helyzetére.

— A Balkánon — mondotta — jelenleg különféle érdekellentétek vannak. Nekünk, differenciánk van Görögországgal a szalonikii kérdésben, Albánia miatt pedig Olaszországgal. Anglia és Franciaország nem nagy szimpátiával kisérik követeléseinkkel a szalonikii kérdésben.

Oroszország balkáni érdekei érintik a mi érdekeinket és ezért tekintettel kell lenni Oroszország magatartására. Szó van arról, hogy Balkán-uniót teremtenek és ebben a koncepcióban fontos szerep jut Szkopljénak és Szalonikiriek. Az ország érdekeit három állam részéről érheti támadás: Magyarország. Bulgária és Olaszország részéről. I

Magyarország, ahol éppen s Ing-Kár a kisebbségi kérdést folyton után az ülést déli tizenkét órakor felemlegetni. A kisebbségi kérdés po- függesztették.

A délutáni ülés

A délutáni ülésen Drljevics montenegrói föderálisra beszélt először. Főleg elméleti kérdésekkel foglalkozott és a külpolitikában a szláv szempontok 'kidomboritását kívánta. Kijelentette, hogy a béketárgyalásokon a jugoszláv delegációnak ragaszkodnia kellett volna a londoni egyezményhez, akkor nem vesztettük volna el Fiúmét és Sz'kutarit. Pasics miniszterelnököt támadta, mert szerinte a háború alatt Albániával tárgyalt Montenegró ellen.

Zsivkovics Ljuba, a radikális klub elnöke nagy figyelemmel hallgatott beszédében hosszasan fejtegette a háború előtti Szerbia történeti szerepét. Csak beszéde végén tért rá a politikai kérdésekre és kijelentette, hogy aki Pasicsot akarja megbuktatni, önmagát buktatja meg. Zsivkovics kijelentését a radikális-párt hosszasan megtapsolta.

Miliajlovics Ljuba demokrata Nincsics külügyminiszter személyi politikáját támadta. Ezután, bár még több szónok volt feliratkozva, a külügyminiszter kért szót, hogy válaszoljon az elhangzott támadásokra.

A külügyminiszter válasza

Nincsics elsősorban Milvajlovics Ljuba beszédére válaszolt és kijelentette, hogy soha nem vezette pártszempont a tisztviselők áthelyezése, és nyugdíjazása körül. Rámutatott arra,, hogy nem állhatnak meg azok a kifogások, mintha túlzott titkolódzással kezelné a külpolitikai ügyeket.

Az előkészületi cselekményekben minden ország diplomáciája titkos,

nem lehet nyilvánosságra hozni valamely megegyezésre irányuló tanácskozást, amíg az egyezség nem érik meg. Még a bolseviket is, akik pedig a titkos diplomácia elleni frázisok!:**.? dobálódznak, maguk kénytelenek külpolitikájukat •a diplomácia titkosságához alkalmazni.

Rátért Pribicsevicsnek arra .a kifogására, hogy még a kormánytól sem fogad' e! direktívákat és teljesen a saját szakállára intézi a küHigyeket. Ezzel szentben igenis kap direktívákat a kormánytól, de nem hétről-liétve, mert a külpolitika irányelveinek állandónknak kell lenni. Még akkor kapott utasításokat a kormánytól, amikor Pribicsevics is miniszter volt. (Nagy taps a radikális-párton.) Szemére vetették, hogy a sajtót sem informálja, pedig az újságírók naponta bemennek a lriilügyminbz'íérinmba é« min-