Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-27 / 85. szám

192R március 27. RÄnsMESYE! NAPLÓ 5. oldal Ellenzéki szónokok felvonulása a külügyi költségvetés vitájában A földmüvespárt vezére sz!áv*smi© megteremtését sürgeti —- Trumbics Olaszország ellen — Zsivkovics Ljnba: „Aki Pasicsot akarja megbuktatni, önmagát buktatja meg“ ■— A külügyminiszter szerint a diplomácia titkossága elkerülhetetlen Elfogadták a külügyi költségvetést Nincsics Rómában titkos konvenciót kötött, pedig Olaszország az ellen a Népszövet­ség ellen vau, amit Jugoszlávia teljes mértékben elismer és támogat. A jugoszláv külpolitikának egyetlen bázis;) lebi't: a szláv népek szolida vitása. Rendezni kell végre' az Oroszországgal való viszonyunk kérdését is. A külpoliti­kánknak tckinteí-td kell Ionul a jövőre és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogv nekünk elsősorban békére v',*-j szükségünk. Trumbics külügyi bizott­ságot követel Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés pénteken folytatta a külügyi tárca költ­ségvetésének tárgyalását. Az ülés már : reggel kilenc órakor kezdődött nagy' ér­deklődés mellett. Csirkovics Jován délszerbiai radikális képviselő t olt az első szónok és főleg az ország Balkán-politikájával foglalkozott. Birálta az Albániával szemben folytatott ■politikát és megállapította, hogy Achmed Zogu bég, a mostani albán államfő ba­rátságos érzelmekkel viseltetett Jugo­szlávia iránt, de ezt a körülményt a kor­mány nem használta ki eléggé. Albánia felé csökkenőben van ipari és kereske­delmi befolyásunk. Bulgáriával szemben korrekt és békiilékenv magatartást kell tanúsítani és meg kell végre teremteni a tefjes megegyezést Bulgáriával, Végül a Görögországhoz való viszonyt tárgyalta, majd kijelentette, lvogy a költ­ségvetést megszavazza. Sumenkuvics Ilija demokrata beszéde első részében a diplomácia titkosságát hibáztatta. . — A külügyminiszter — mondotta — a kritika minden lehetősége nélkül foly­tatja politikáját. Előkelő idegenek érkez­nek Beograd ba és különböző személyi­ségeikéi tárgyainak, de a közvélemény sohasem tudja meg, mi járatban vannak. Rusdi bej, a török külügyminiszter Csi­­csea-innei szerződést kötött, azután Beo­­građba jött, ahol melegen fogadták, de látogatása céljáról semmitmondó kom­münikét adtak ki. Ugyanez a 'helyzet Nincsics római útjára vonatkozólag is. Bizonyos, hogy Rómában a közép­európai kérdést tárgyalták és lehet­séges, hogy közben megfeledkeztek Franciaországról, pedig Róma nem a locarnól szellemet követi. — Minden állam külpolitikájának az állandó béke biztosítására kell töreked­nie. Jugoszlávia Locarnóig a győző álla­mokkal 'együttes politikát folytatott. A kisantawíról az a közhit, hogy politiká­ja bevált, mégis Nincsics, aki most uj Lócáméról beszél, nem mondja meg, mi­lyen szerepe lesz ebben a íkisantantnak. Nincsics párisi útja alkalmával meg­kísérelte, hogy az ország biztonsá­gát észak felöl lcearnői módszerek­kel érje ei. A nyugati politikával kapcsolatban arról beszélnek, hogy a? Olaszországgal kötött paktumot ki fogják szélesíteni Locaruó szél­iemében. Ezt helyesli, de figyelmezteti a kor­mányt, hogy Locarnó a status ento-t je­lenti, azaz semmiféle újabb koncessziót nem adunk és nem kapunk. A balkáni biztonságra vonatkozóan Nincsics olyan formulát adott, hogy addig semmit sem lehet kérdezni, amíg a kölcsönös kérdé­seket nem tisztázták. Rulos görög külügyminiszter kije­lentette, hogy a kisebbségi kérdés nem szorul tisztázásra. Nincsics pedig ragaszkodik ennek a tár­gyalásához. Olyan kérdéseket kell fel­vetni, amelyek még tisztázandók. A bol­gár kérdésben két különböző felfogás van nálunk. Radies a megegyezés szel­lemét kompromittálta. A konföderációt, mely sokak 'kívánsága, nem lehet sza­vaikkal, hanem csak tettekkel elősegiteni. Sumenkovics beszéde végén hangsú­lyozta, hegy az S. H. S. királyságnak elsőrendű célja a Balkán békéiének biz­tosítása és az ország külpolitikájának arra kell törekedni, hogy a béke szelle­mét ápolja és erősítse. utóbb egy nagyszabású pénzhamisí­tást lepleztek le, nem a legjobb megvilágításban áll Jugoszlávia, de általában Európa előtt, Bulgáriáról ugyanezt mondhatjuk; ott a macedón kérdés az, ami bennünket leg­inkább érint. A bolgár kormány külön­ben is hol Keletre, hol Nyugatra veti szemét, nekünk tehát nagyon elővigyá­zatosnak kell lennünk, hogy ne érjen bennünket meglepetés. Olaszország bizonyos kérdésekben meglehetős agresszíven viselkedik Jugoszláviával szemben. Ma Olaszország erős, de ezt az erejét nem fegyvereinek köszönheti. Nekünk számot kell vetni azzal, hogy négy-öt év múlva Németország és Oroszország Eu­rópában nagy szerepet fognak játszani és akkor Olaszország másodrendű ka­tonai hatalommá válik. A külügyminisz­ternek ezekről részletesebb nyilatkoza­tot kellett volna adni. Tartáni kell attól, hogy Trumbics Ante đr. horvát föderálisra beszédében fűképpen Nincsics külügymi­niszternek a parlamenttel szemben foly­tatott politikáját birciiiit. összehasonlí­totta Nincsics működését Benes cseh­szlovák külügyminiszterével, aki minden kérdésben összehívja a, parlament kül­ügyi bizottságát és részletesen beszámol külpolitikai tárgyalásairól. Az ilyen bi­zottság segítségére lehet a külügymi­niszternek, akinek felelősségé? is lénye­gesen csökkenti. Kifogásolta még Trumbics. hogy a mi­niszterelnök külföldi utazásai alkalmával elkerüli Londont; Angliával szemben nem volna, -szabad Így viselkedni. Olaszor­szág felé Nincsics igen gyengéd politikát folytat, különösen az olaszországi szláv kisebbségek ügyében. Itt - - fejezte he Trumbics beszédét —- mindönki tisztában van azzal hogy egyetlen szerb-horvdt katona, sem altar őrt . (ülni a- Brenner­­hágónál. Ausztria és Németország egye­sülésének kérdését csak a Népszövetsé­gen keresztül lehet 'elintézni. A kisebbségi kérdés —- politika Markovics Lázár szólalt fel ezután és f kijelentette, hogy Nincsics expozéját tel­jesen kielégítőnek tartja. A külügymi­niszter világosan 'kifejtette külpolitikája alapelveit. Polemizál Trumbiccsal és Pribicseviccsel, akivel szentben kijelenti, hogy a locarnói szerződés nem bukott meg és a paktum aláírói bíznak abban, hogy Németországot a legközelebbi ren­des közgyűlésen felveszik a Népszövet­ségbe. Természetes — mondotta Marko­vics — hogy Olaszországgal szorosabb­ra fiizzük kapcsolatainkat, mert ha ezek a kapcsolatok megerősödnek, az ország helyzete is megerősödik szomszédaival szemben. fitikai ügy. Különösen hálás Nin­­esicsnek a kisebbségi kérdésben el­foglalt álláspontjáért. Egyetért Trumbics felfogásával ab­ban a tekintetben, hogy Angliával hat­hatósabb összeköttetést kell keresni. Nem hiszi, hogy Ausztria csatlakozásá­nak ügyét a Népszövetség megkerülésé­vel akarnák megoldani, de azt sem hi-' szí, hogy ez a kérdés a közeljövőben ak­tuális lehet. Fontosnak tartja megállapí­tani, hogy a szerb-horvdt megegyezés óta az ország külpolitikai helyzete jelen­tékenyen megerősödött. Pribicsevics személyes kérdésben szó­lalt fel, majd Markovics Lázár válasza Szláv unió — Jovanovics Jooa földmivespárti mon­dott ezután hosszabb beszédet, melyben az összes külügyi problémákat felölelte., —■ A kérdés ma az — mondotta — hogy lefegyverzés legyen-e, vagy orga­nikus fegyverkezés. Nincsics azt állítja, hogy mi békeszeretők vagyunk, Radios más véleményen van, a hadügyminiszter pedig hiteleket követel. A fegyverkezés az egész világon általános tünet. A Népszövetség kiszélesítése, a döntőbí­rósági szerződések, a szén és petróleum­ért foiyó harc, mind olyan kérdések, melyeket figyelembe kell venni, amikor külpolitikánk általános szempontjairól van szó. A genfi kudarc, lamely váratla­nul érte Európát, francia és angol vetél­kedésre vezethető vissza. Anglia Német­országot támogatja, Ausztria pedig egyesülni akar a német birodalommal. A helyzet ma az, hogy egy angol-szász front mellett kialakul a latin népek szo­rosabb együttműködése, a szláv népek uniója azonban még mindig a jövő zenéje. A külügyminiszter ezekről a fontos kér­désekről semmit sem mondott expozéjá­ban, pedig az ország kiváncsi arra, hogy Jugoszlávia milyen álláspontot foglal el egyes esetekben. Várunk különféle szer-j ződáseket Gsel^zlovákiával, Oiaszor- j szaggal és Romániával, vaunak is szer­ződéseink, csak azt nem tudjuk, hc*v' szláv politika kedvezők-e ránk nézve, vagy sem. Uj Locarnó előkészítéséről is be­szélnek, de nem tudjuk, először Olaszországgal, vagy Csehszlovákiával kötünk-e garan­ciális paktumot. Az is nyitott kérdés: a 'kis Locarnóba Románia és Lengyelor­szág beletartoznak-e és ha beletartoz­nak, Oroszország ellen foglalnak-e ál­lást, vagy pedig a szövetség teljesen po­litika-mentes lesz és kizárólag gazdasági unió. ,4 Balkánprobléma Jovanovics Joca ezután rátért a Bal­kán külpolitikai helyzetére. — A Balkánon — mondotta — jelen­leg különféle érdekellentétek vannak. Nekünk, differenciánk van Görögország­gal a szalonikii kérdésben, Albánia miatt pedig Olaszországgal. Anglia és Fran­ciaország nem nagy szimpátiával kisérik követeléseinkkel a szalonikii kérdésben. Oroszország balkáni érdekei érin­tik a mi érdekeinket és ezért tekintettel kell lenni Oroszor­szág magatartására. Szó van arról, hogy Balkán-uniót teremtenek és ebben a kon­cepcióban fontos szerep jut Szkopljénak és Szalonikiriek. Az ország érdekeit há­rom állam részéről érheti támadás: Ma­gyarország. Bulgária és Olaszország ré­széről. I Magyarország, ahol éppen s Ing-Kár a kisebbségi kérdést folyton után az ülést déli tizenkét órakor fel­emlegetni. A kisebbségi kérdés po- függesztették. A délutáni ülés A délutáni ülésen Drljevics monteneg­rói föderálisra beszélt először. Főleg el­méleti kérdésekkel foglalkozott és a kül­politikában a szláv szempontok 'kidom­­boritását kívánta. Kijelentette, hogy a béketárgyalásokon a jugoszláv delegá­ciónak ragaszkodnia kellett volna a lon­doni egyezményhez, akkor nem vesztet­tük volna el Fiúmét és Sz'kutarit. Pasics miniszterelnököt támadta, mert szerinte a háború alatt Albániával tárgyalt Mon­tenegró ellen. Zsivkovics Ljuba, a radikális klub el­nöke nagy figyelemmel hallgatott beszé­dében hosszasan fejtegette a háború előtti Szerbia történeti szerepét. Csak beszéde végén tért rá a politikai kérdé­sekre és kijelentette, hogy aki Pasicsot akarja megbuktatni, önmagát buktatja meg. Zsivkovics kijelentését a radikális-párt hosszasan megtapsolta. Miliajlovics Ljuba demokrata Nin­csics külügyminiszter személyi politiká­ját támadta. Ezután, bár még több szó­nok volt feliratkozva, a külügyminiszter kért szót, hogy válaszoljon az elhang­zott támadásokra. A külügyminiszter válasza Nincsics elsősorban Milvajlovics Ljuba beszédére válaszolt és kijelentette, hogy soha nem vezette pártszempont a tiszt­viselők áthelyezése, és nyugdíjazása kö­rül. Rámutatott arra,, hogy nem állhat­nak meg azok a kifogások, mintha túl­zott titkolódzással kezelné a külpolitikai ügyeket. Az előkészületi cselekményekben minden ország diplomáciája titkos, nem lehet nyilvánosságra hozni vala­mely megegyezésre irányuló tanácsko­zást, amíg az egyezség nem érik meg. Még a bolseviket is, akik pedig a titkos diplomácia elleni frázisok!:**.? dobálódz­nak, maguk kénytelenek külpolitikájukat •a diplomácia titkosságához alkalmazni. Rátért Pribicsevicsnek arra .a kifogá­sára, hogy még a kormánytól sem fogad' e! direktívákat és teljesen a saját sza­kállára intézi a küHigyeket. Ezzel szent­ben igenis kap direktívákat a kormány­tól, de nem hétről-liétve, mert a külpoli­tika irányelveinek állandónknak kell len­ni. Még akkor kapott utasításokat a kor­mánytól, amikor Pribicsevics is minisz­ter volt. (Nagy taps a radikális-párton.) Szemére vetették, hogy a sajtót sem in­formálja, pedig az újságírók naponta be­mennek a lriilügyminbz'íérinmba é« min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom