Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-05 / 63. szám

£ 1926. március 5. ^ÁnSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élei A nagyváradi Ítélőtábla kapujára pár nap óta rendeletit függesztettek ki,' amelyet Stanescu tábiaelnok adott ki. j A rendelet arra való hivatkozással, hogy! az állam hivatalos -nyelve a román és hogy tudomása szerint a hivatalos óra alatt »idegennyelvet is használnak a hivatal' helyiségekben, kategorikusait meghagyja, hogy a ' szolgálati időben a nagyváradi itélötáb.á-n kizárólag csak az államnyelvet, >a románt hasz­nálhatják. Sun ügyvédek, sem magán­­tétek a hivatalos órák alatt a nagyvá-; radi tábla épületében. nem beszélhetnek csak román nyelven. Egyben utasitjá a tábraeinök az ügyészséget, .négy a ren­deltet minden hivatali helyiségben függesszók ki. Ugyanezt -.a rendeletét megküldték a. nagyváradi, ügyvédi ka­marának !«. A táblaíejióok rendelete nagy megütközést keltett a nagyváradi ügy­védek és a közönség körében., * A kolozsvári szocialisták lapja, a Ro­mániai Magyar Népszava.. azt a feltű­nést keltő hírt közölte, hogy a paktum dlle-n-ében a kormány őt erdélyi magyar mágnás — köztük Ugrón István — bir­tokát mentesítette az agrárreforrn alól. A hírrel kapcsolatban a magyar párt elnöke, Ugrón István, a következő nyi­latkozatot tette: . Ne-m tudom, honnan veszi a Romániai Magyar Népszava, de Bizonyos, hogy alaposain félrevezették. Agrárügyemben az igazság »*.: h^gv i háromezer holdas birtokomból, mind­össze harminc holdat hagytak meg. F’elebbezésemet nem most, hanem 1923- ban -tárgyata .a legfelsőbb agrárbrzpu­­ság és öldökölt előterjesztésre kétszáz holdnyi birtekrészt hagyott meg. tulaj­donomban. Elvettek tehát kétezemyolc­­száz holdat és meghagytak kétszázat. Azóta újabb iázisa birtokügyemnek nem volt, legfeljebb azt említhetem még meg, hogy a megmaradt, kétszáz holdból mintegy kilenc ho'đat házhelyek céljai­ra iujaban is kisajátítottak. Ezt -a hatá­rozatot megfelebbeztem, de eredményt még eddig nem értem eh« hogy a magyarság vezetői ez alkalom­mal igy.-és nem másként jogaitok ál­lást. Ezeket a hátrányokat felsorolni és ismertetni nem szándékozunk, mert nem akarunk fegyvert adni ellenfeleink ke­zébe. Antit e hátrányokról a nagy nyil­vánosságnak tudnia kell, azt megmond­juk abban a formában, hogy a lezajlott eseményekből a küszöbön álló további Parisból jelentik: Sztojadinovics pénzügyminiszter a csütörtöki na­pon fe»h tattá tárgyalásait a francia pénzügyminisztérium vezető tiszt­viselővel. A pénzügyminiszter ta­lálkozott Doumer francia pénzügy­miniszterrel is, akivel Jugoszlávia francia hadiadósságainak rendezé­válasz tápokra le ‘kel! vonni a következő tanulságot: le kell szögeznünk, hogy a liberális párt és mi -közöttünk a t-ervbe­­vett paktum létre -nem jött s *a hallga­tólagos választási egyezmény is 1926 február 19-én este 10 órákor lejárt. Tel­jesen -szabadok és függetlenek vagyunk tcsiát és kezeink semmilyen irányban megkötve nincsenek.«­[séről folytatott beható tanácsko­zást. Sztojadinovics előreláthatólag pár napot tölt még Párisban és csak hétfőn este utazik vissza Beograd­­ba. ahova kedden érkezik meg. A sajtó igen melegen ir Sztojadi- i novics párisi tartózkodásáról. szabályok vannak érvényben. A parla­mentnek támogatnia kell a belügymi­nisztert a rend fenntartásában. Felkiáltások az ellenzőkén: hónapok óta nem válaszol az interpellációkra! Makssimo vies ezután az egyetemi hallgatók autonómiájának kérdésével foglalkozott és lehetetlenségnek nio-i­­doita, hogy a hatóságok ne avatkoz­hassanak bele ebbe az autonómjába. Csak a tudomány autonómiáját le­het elismerni, a bűncselekményéi nem. A közbiztonsági állapotok normálisak, a komitácsi- és a kacsák-a-kciók alább­­j hagytak és ha Délszerbiaban e tekin­tetben vannak még kívánni valók, a haladás itt is megállapítható. Azonban a közbiztonsági szolgálat áldozatokkal jár. Az elmúlt éyben nyolc tiszt es 349 csendőr esett el és sok sebesültje is volt a csendörségnek. A csendörsóg) létszámát nem lehet csök­kenteni. Nem felel meg a valóságnak az az állitás, mintha a csendörsóg és a rendőrség politizálna. A parlament poli­tizál, a közbiztonsági szervek pedig a parlament politikáját hajtják végre. A csendörsóg igy a nép politikáját való­sit ja meg. (Nagy taps' a-kormánypár­ton.) i Makszimovics belügyminiszter végül j bejelentette, hogy legközelebb beter­jeszti. a községi törvényjavaslatot, a I rendőrségről szóló törvényjavaslatot, j életbeléptét! a fiinieenzuráj, végrehajtja, j a közerkölcsiségről szóló törvényt és benyújtotta az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. A költségvetésről kijelentette, a belügy­miniszter, hogy az a takarékosság szel­lemében készült és ismételten vissza­utasította azt a vádat, hogy ország nenr halad előre a konszolidáció utján. A belügyminiszter expozéját a kor­mánypártok ^zajos tapssal fogadták. Kulovec szlovén néppárti beszélt? íjtég •a szlovén közigazgatás bajairól,- ^jd az elnök az ülést este nyolc órakor be­zárta. A pénteki ülésen folytatják a bel­­ügy-mőniszteri költségvetés vitáját. Benyújtják az állampolgársági törvényt Makszimovics Bozső belügyminiszter szenzációs bejelentése a költségvetési vitában — Tavasszal életbeléptetik a községi törvényt, azután ídirják az önkormányzati választásokat A nemzetgyűlés elfogadta a vallásügyi tárca költségvetését Beográdbót jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülését délelőtt kilenc óraikor nyitotta meg az elnök. Napirenden volt a vallásügyi tárca költségvetésének vi­tája. Ketzmanovics független demokrata a pravoszláv egyházközségek egyesíté­sét sürgette. Szerinte nem helytálló Jó­vá novics Jóeának az -az alifása, hogy a pravoszláv egyná-zak stólapéuze tul­­rnagás. Foglalkozott Ketzmanovics a pravoszláv lelkészek nősülésének kér­désével is és végül -kijelentette, hágj a kormány a vallásügyeket pártszem pontból kezeli. Trifunovics Misa vallásügyi min-isz -tér reflektált Ketzmanovics észrevételei re és bejelentette, hogy a pravoszláv egyházközségek egyesítéséről szóló ja­vaslat:xj amely most a legfőbb egyházi fórum előtt- ■ van-, rövidesen # mmret­­gyillés- elé'kerül. Közölté a minimier azt is, hogy a konkordátum - tdrg^tlások legközelebb befejeződnek. A vallási kisebbségek sérelmei Stojadinovics kedden érkezik vissza Beogradba A pénzügyminiszter tanácskozása Doumer-val Minerva néven magyar—román kuf­­turegyesület alakításán fáradoznak az aradi! intellektuellek, A ikultur-egyesület — a terv szerint — hangversenyeket és estélyeket fog rendezni, szabad tanfo­lyamokat szervez, ahol nyelveket és niás praktikus tudományokat fognak tanítani. A Minerva keretében népegye­temet létesítenek, ahol magyarul és ro­mánul adnak majd elő a professzorok. Az életrevaló tervet Arad magyarsága nagy lelkesedéssel támogatja. # -Az aradi ellenzék megpeticionálta a községi választásokat. A peliciós be­advány a magyar párt vezetőit a leg­­-lelkiismeretlenebbül megrágalmazza, -azt álültván. hogy »az aradi magyar párt nem egyéb érdekklikknél, amely klikk egyrészt a magyar pártot csapta be -olyan Ígéretekkel, amelyeket csak a demokratikus pártok teljesíthetnek, másrészt a liberális pártot csapta be, hogy teljes akciószabadságot nyerhes­sen és a magyar nacionalizmus álarca alatt biztosítsa magának a többséget a városi tanácsban, az állam és az aradi polgárok érdekeivel -szemben.« A ma­gyar lapok felháborodással utasítják vissza .a rágalmat és annak -..í remény­nek adnak kifejezést, hogy -a denunciá­­lásnak nem lesz sikere sem a kormány­nál, sem. — a magyar tömegeknél. * j Választások után — választások előtt címmel a kolozsvári : Keleti Uj-ság« ve­­zércikket közöl, melyben a községi vá­lasztások tanulságait ismerteti. A je­lentős, nagy eredmények és eíviíázha­­•tatlan -nagy előnyök meljétt — írja a lap — voltak kétségbevonhatatlan és le: .nem kicsinyeíhctö. hátrányai is annak, 1 Janjics radikális és Mulabdics mu­zulmán felszólalása után Schumacher németpárti tartott beszédet, amelyben az evangélikus egylidzt kisebbség sérel­meit sorolta fel. Rámutatott Schumacher arra, hogy az ellenreformáció előtt egész Horvát­ország protestáns volt, mig Pázmány Péter, Szclepcsényi György és Kolorites rekatholiizáló mozgalma nyomán Beit Horvátország -annyira katholikussá hogy csak Tordanci községben maradt meg a nép evangélikusnak. Grizogonónak és Jovanovics Jóeának a vá lási kisebbségekről tett megértő nyilatkozatai úgy hatottak rá, irtait az ablakon besütő napfény. Statisztikát olvasott fel ezután Schumacher az ál­lamsegélyek felekezetek szerinti meg­oszlásáról. A statisztika szerint az ál­lamsegélyből egy pravoszlávra 12, -ka­íholikusra 8, muzulmánra 14, délszer­biai muzulmánra 16, protestánsra azon­ban csak két dinár esik. Védelmébe vette a nazarénusokat és egy protestáns katonai, lelkészi állás kreálását követelte, hogy a protestánsok a katonaságnál ne maradjanak lelki vi­gasz nélkül. Kifejezte végül azt’ az. óhaját hogy a felekezetek között a félebaráti szere­tet alapján jöjjön létre az a harmonikus együttműködés, amelyről a stockholmi nemzetközi vallásügyi kongresszus ho­zott határozatot. Schumacher beszéde után az elnök szavazásra tette fel 'a vallásügyi tárca költségvetését és a többség a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta, mire -az elnök -az ülést berekesztette és folytatását délutánra tűzte ki a belügyi költségvetés napirendjével. A belügyminiszter expozéja A parlament délutáni ülésén meg­kezdték a belügyi tárca költségvetésé­nek tárgyalását. Makszimovics belügy­miniszter rövid expozéjában hangsú­lyozta,: hogy a belügyi igazgatás is tel­jesen alkalmazkodik a megegyezés po­litikájának szelleméhez és elsősorban az állam egységét és az alkotmány in­tegritását tartja szem előtt. A megegyezés antiiöderalista, de respektálja az alkotmánynak az ön­­kormányzatokra vonatkozó intéz­kedéseit. Rátért ezután az ellenzéknek kifogásai­ra, amelyek szerint a kormány nem respektálja az ’ önkormányzatok jogait és hogy a kormány nem akarja kiirnf áz önkormányzat) választásokat. A kor­mány. . - monda a belügyminiszter. -­még a tavasszal ki akarja írni az önkormányzati válsztásekat és eze­ket megelőzően életbe lépteti a köz­ségi törvényt. amely lényeges könnyebbséget fog okozni az állami igazgatásnak. — Az, ország belviszonyai meglehe­tősen jók, mindenesetre az elmúlt évek­hez képest jelentékeny' haladás tapasz­talható. Az egyes incidenseket nem sza­bad általánosítani, azonban a kormány­nak az a szándéka, hogy minden inci­denst, ami a rendet megbonthatná, el­kerüljön. — A háború 'utáni tisztviselői kar nem megfelelő. (Ellentmondás az ellen­zéken.) A csendőrség ellen felhozott panaszok teljesen tart hatatlanok. A csendőrséignéi a legszigorúbb fegyelmi N iicsics külügyminiszter végighallgatta a francia ka' mara frankvitáját Parisból jelentik: A. lapok a ka­mara szerdai frankvitájáról irt be­számolóikban hangsúlyozzák, hogy • áz interpellációra adandó válasz el­halasztása megállapodás következménye, amely szerdán délelőtt Brtand miniszterelnök és Nincsics ju­goszláv külügyminiszter között jött létre. Nincsics külügyminiszter ugyanis és vele a kisantant másik két álla­mának kormányai azt a felfogást vallották — amire egyébként Bri­­and miniszterelnök is hangsúlyozot­tan utalt — hogy nem lehet elébe vágni az ügy törvényszéki tárgyalásának. A lapok szerint most már bizo­nyosra vehető, hogy a írankhamisi­­tási affér nem fog a Népszövetség plénuma elé kerülni, de ez nem je­lenti azt, hogy a kisantant képvise­lője a Népszövetség pénzügyi bi­zottságában nem fogja szóvá tenni az ügyei. Éppen ellenkezőleg: a pénzügyi bizottságban heves és szenvedélyes vitára van kilá­tás. A kamara ülése mozgalmas és rendkívül iátogatott volt. A diplo­maták páholyában Nincsics jugoszláv külügymi­niszter is megjelent. A karzaton helyet foglalt Karolyi Mihály és Garami Ernő. akik nagy. érdeklődéssel hallgatták' been Blum és Briand beszédeit. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom