Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-26 / 84. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÍ 1926 március 26. re gyarapszik. Jugoszlávia élénk részt vesz a Népszövetség munkájá­ban, a jugoszláv delegáció teljes számmal jelent meg minden üléssza­kon és a Népszövetség által rende­zett konferenciákon. A jugoszláv delegáció több bizottságban kapott helyet. A Népszövetség hatodik ülés­szakán engem választottak a harma­dik, a lefegyverzési albizottság elnö­kének. A kormány a jövőben is foly­tatni fogja a népszövetségi po­litikát, melyen a béke politikáját legközelebb beterjesztjük ratifikálás céljából a népszövetségi egyezményeket, vala­mint a munkaügyi konvenciókat, köztük a leánykereskedelem elleni konvenciót. Nincsics a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Külpolitikánk mérlege a béke­­szerető és munkával elfoglalt házi­gazda mérlegével egyenlő, aki jövő­jét nem alapítja a másik szerencsét­lenségére és arra törekszik, hogy munkája másoknak is hasznára le­gyen. Felkiáltások az ellenzéken: Mi van Oroszországgal? Trifkovics elnök: A szónokok el­mondhatják véleményüket a vita fo­lyamán. Nincsics kijelentette végül, hogy a vita végén részletesen fog felelni az elhangzott észrevételekre. Hohnyec szlovén néppárti beszélt ezután, majd Pribicsevics Szvetozár emelkedett szólásra. A kisebbségek védelme A külügyminiszter ezután a Nép­­szövetség kisebbségi politikájáról beszélt. — A Népszövetség a kisebbségi panaszok ügyében való eljárás mó­dosítását határozta el. A módosítás­nak az a lényege, hogy a jövőben nem foglalhat helyet olyan delegátus, mely a panaszt­­te.vö kisebbségekhez etikailag tartozik, továbbá azok az or­szágok, melyek szomszédosak azzal az állammal, ahonnét a petíciót benyújtották. A Népszövetség reméli, hogy a ki­sebbség védelmét ily módon foko­zottabb mértékben végezheti. A kisantant működésének méltatására tért át ez­után Nincsics. Ennek érdekében min­dent megtettünk, ami módunkban ál­dott. ! romániai belső viszonyok mi­att ebben az évben nem lehetett jugoszláv területen kisantant­­konfereneiát tartani, ezért február 10-én Temesváron tar­tották meg az ideiglenes tanácsko­zást. A háború után más a diplomá­cia módszere, mint a háború előtt volt. amikor jegyzékváltásokkal le­hetett pótolni a tanácskozást. Most olyan gyakran változik a nemzet­közi helyzet, hogy ez szükségessé teszi a külügyminiszterek minél gya­koribb találkozását. A kisantant-ál­­l'amok eddigi konferenciája bizonyít­ja, hogy a három szövetséges állam között mennyire sikerült elégni az azonos politikai irányt. A római tárgyalások — Legnagyobb szomszédunkkal, Olaszországgal — folytatta Nincsics feszült figyelem közepeit — barát­sági szerződést kötöttünk. Politikánk most oda tendál, hogy ezt a barát­ságot és az együttműködést tettek­ben is kifejezésre juttassuk. A két ország között számtalan vitás kérdés volt, mert olyan te­rületeket osztottunk fel egymás között, amelyek évszázadokon át egy politikai egységben él­tek. Hosszú, komoly, de barátságos tár­gyalások után igen sok szerződést kötöttünk, amelyeket a béke, a köl­csönös megértés és egymás érdéi­nek tiszteletben tartása hat át. Azt lehet mondani, hogy az összes fon­tos kérdések vagy rendezve vannak, vagy rendezés alatt állnak. Legutóbbi tanácskozásom Ró­mában az olasz kormány elnö­kével Mussolinivel a béke és bi­zalom atmoszférájában folyt le s megerősítette azt a véleményt, hogy mennyi fontos érdek utalja or­szágainkat az együttműködésre s mennyire fennáll ebben a tekintetben mindkét részről a jóakarat. A kül­földi sajtó a római látogatásomat té­vesen konventúUa. Szükség van arra, hogy időn­ként érintkezést keressük Olasz­ország és Franciaország hiva­talos képviselőivel. Franciaország és Olaszország eddi­gi politikája, mint a locarnóir szerző­dés aláírása is bizonyltja, valamint, a mi részünkről annyiszor bebizo­nyított törekvés, hogy az összes ál­lamokkal jó viszonyban legyünk, garanciát nyújt arra, hogy. Sí & hú véleménycserénk csak a népek béké­jének és szolidaritásának megerősí­tésére szolgálhat. Ugyanez a szellem hatja át politi­kánkat a többi szomszédos állam irányában is. Bulgáriával szemben tanúsított magatartásunk, melyet az ellenzék olyan élénken birált, lépés­­ről-lépésre kedvezőbb eredményeket mutat föl. A mi részünkről megvan minden törekvés arra, hogy Bulgá­riához való politikai és gazdasági viszonyunk javuljon. Görögországhoz való viszonyunk­kal az utóbbi időben sokat foglalko­zott a külföldi közvélemény, de nem elég objektiven.' A múlt év végéig érvényben volt az a defenzív szövet­ségi szerződés, amelyet még a hábo­rú kitörése előtt kötöttünk Görögor­szággal. Hajlandók voltunk további szövetségi viszonyba lépni Görögor­szággal, de azt óhajtottuk, hogy előbb küszöböljük ki a bizalmatlan­ság okait. Görögország közt és mi köztünk még mindig vannak nyitott kér­dések. de hiszen a locarnói megegyezés sem jött létre simán, minden nehéz­ség nélkül. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a kérdések minél előbb megoldódjanak. A frankaffér Északi szomszédainkkal való vi­szonyunk is mindinkább rendeződik. Ausztriával egész sor konvenciót kötöttünk kompromisszumos alapon. Hasonlóképpen Magyarországgal is sok hasznos egyezményt kötöttünk és folynak a tárgy idősök újabb egyezmények kötésére. A frank- és szokolhamisitás saj­nálatos afférje, amelybe annyi magasrangu hivatalnok van be­lekeverve, súlyos benyomást keltett. A temesvári konferen­cián megegyeztünk abban, hogy bevárjuk a bírói eljárás végső eredményeit és csak azután fog­lalunk állást ebben az ügyben. Albániához való viszonyunk is ki­elégítő. Rövidesen megkezdődnek a Skutari-tó kiszárítás! munkálatai, a melyek Montenegrónak nagy gazda­sági hasznára lesznek. Törökországgal a múlt évben bé­keszerződést kötöttünk és igy hely­reállt közöttünk a normális viszony, amely lehetővé teszi kereskedelmi szerződés és több fontos egyezmény kötését. Franciaország iránt továbbra is a rendületlen barátság viszonyát tart juk fenn, ami kifejezésre jutott leg­utóbbi párisi tárgyalásaim alkalmá­val. A Brianddal folytatott eszme­csere folyamán kidomborodott nézeteink megegyezése a min­ket közösen érdeklő ügyekben. Angliával is jó viszonyt tartunk fenn, úgyszintén Németországgal is, amely fokozatosan visszanyeri azt a helyet, mely őt az európai hatalmak sorában megilleti. Á Vatikánnal a konkordátum-tár­gyalások a kölcsönös jóakarat szel­lemében folynak. A nehézségek már el vannak hárítva és hogy végleges megegyezés még nem jött létre, an nak oka a konkordátum anyagának nagy terjedelme ég kényes volta, Pribicsevics beszéde Pribicsevics Szvetozár beszéde elején kifogásolta, hogy Nincsics külügyminiszter a külpolitikát túl­ságosan szuverénül kezeli és a kül­politikai kérdésekben a szükséges parlamenti ellenőrzés a legcseké­lyebb. Nincsics legutóbbi római uta­zását németellenes demonstrációnak tartották, amit a német sajtó ki is használt az S. H. S. királyság el­len. Nincsics ezzel a római látoga­tással — mondotta Pribicsevics — nem vigyázott Jugoszlávia presztí­zsére. Kérdem, hogy miért nem jött ezúttal Mussolini Beogradba, ahol vissza kellett volna adnia a nyolc­vanéves miniszterelnök két év előtti látogatását. Nagyobb gondot kellene fordítani a tekintélyes külföldi la­pokra. A külföldi propaganda kü­lönben is a legrosszabb és a leg­több helyre alkalmatlan embereket küldöttek. A Népszövetségről beszélt ezután és megállapította, hogy Mussolini nündig leklcsinylőleg nyilatkozott a Népszövetségről, amelynek munká­jával Macdonald és Perei sincsenek megelégedve. Nincsics külügyminiszter naza­­rénus véleményt honosított meg a Népszövetséggel szemben, a melynek minden ténykedését lábhoz tett fegyverrel szemléli. A külügyminiszter keveset beszélt a kisantantról. Felvetődik a kérdés, hogy miért mondott le a kisantant a népszövetségi tagság állandó tag­ságáról. Nincsics külügyminiszter: ön ol­vas újságot és igy tudhatná, hogy Belgium is lemondott a népszövet­ségi tanácsban eddig viselt tag­ságáról. Pribicsevics: Igen, de Belgium már 1919. óta tagja a népszövetségi tanácsnak. Ezután a kisebbségi kérdéssel foglalkozott Pribicsevics és kijelen­tette, hogy Görögország nem tartja be a kisebbségekre vonatkozó nem­zetközi egyezményeket, majd bot­rányosnak mondotta, hogy még a kis Ausztria sem elégíti ki a kisebb­ségek jogos igényeit. Az, országnak Bulgáriához való viszonyával fog­lalkozott ezután Pribicsevics, élesen támadta Radicsot, e kérdésben val­lott álláspontja miatt és azt a kér­dést intézte Pasics miniszterelnök­höz, hogy magáévá teszi-e Rádiós­nak ezt az álláspontját. Beszéde végén állandó parlamenti külügyi bizottság felállítását követelte. Az ülés este félkilenc órakor ért véget. A külügyi tárca költségveté­sének tárgyalását pénteken délelőtt folytatják. A görög királyi pár Beogradhól Bukarestbe utazott Beogradból jelentik : György, a volt görög király feleségével, Elisabeth ki­rálynéval és Helena hercegnővel, a volt román trónörökös feleségével csütörtökön délelőtt az udvari vonat­tal Bukarestbe utazott. A magas vendégeket Álekszandar király, Mária királyné, Pavle herceg, Olga her­cegnő, továbbá Hadzsicsné udvar­höigy és Damjanovics tábornok, had­segéd kisérték ki a pályaudvarra. A bucsuzásnál megjelent Emandi beo­­gradi román követ a feleségével, La­­zarevics Manojlo rendőrfőnök és Ze­­csevics városparancsnok. A görög ki­rályi párt és a hercegnőt Zsombo­lyáig Szpuzics őrnagy segédtiszt ki­sérte el. A Népszövetséget meg kell reformálni Baldwin beszéde az alsóház genfi vitájában Londonból jelentik: Kormánypárti körökben általános az a vélemény, hogy Chamberlain nem bukott bele a genfi kudarcba, sőt ellenkezőleg megerősödve került ki az aisóbáz szavazásából, de ez Baldwin miniszterelnök személyes érdeme volt. Jó hatást tett, mikor Baldwin engesz­telő hangon azt fejtegette, hogy Genf­­ben sok minden történi, aminek nem kellett volna megesnie és hogy a Népszövetség nem bizonyult elég­gé teherbírónak, de ebből csak az következik, hegy a Népszövetség intézményét javítani kell, maga az eszme életrevaló. Úgyszólván fogadalomszerüen hang­zott a miniszterelnöknek ajkáról, hogy a Népszövetség most erkölcsi kötelessé­get vállalt Németország irányában és a németeket a szeptemberi üléssza­kon minden fettétel nélkül kell fel­venni. A sajtó pártállam szerint ítéli meg a szavazást. A Times sajnálja, hogy Chamberlain Locarnóban és Genfben nem Beszélt olyan nyíltan, mint most, mert az őszinte beszéd a maga idejé­ben sok nehézségnek vette volna ele­jét. A Daily Express azzpl vádolja a külügyminisztert, hogy megrendítette a közvéleménynek az angol külpolitikába S'etett bizalmát, ő maga pedig elvesz­tette tiszta ítélőképességét. Csak a Daily Mail igyekszik Chamberlain el­járását igazolni s azt bizonyítja, hogy a németeknek nem volt joguk túlzott igényekkel fellépni és nem követelhet­ték, hogy csak egyedül Németországot ruházzák föl az állandó képviselettel a tanácsban. A Daily Herald bukott embernek tartja Chamber­laint s abban reménykedik, hogy a Népszövetség őszi ülésszakán nem ő lesz már Anglia külügyminisztere. A Daily Chronicle úgy vélekedik, bogy a szavazás nem segíthet Cham­berlainen, aki föltámasztotta a titkos diplomáciát. Pártgyőzelem volt és lejá­ratja a többségi elvet, egyedül Cham­berlain volt utána elégült. A Wesl­­minster Gazette is támadja Chamber­laint, akinek kudarcát a genfi német delegáció és Svédország méltóságteljes viselkedése még szembeszökőbbé teszi. BÚTORSZÜKSÉGLETÉT legocsóbban szerezheti be 11013 Nagy Varjas Rókus asztalosmesternél, Subotica, VI. Vukovlíeva 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom