Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-05 / 63. szám
12 OLDAL . ARA 1'/8 DINAR PoStarina plaéena? din NAPLÓ Szubotica, 1926 PÉNTEK március 5. 63. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére.palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-i!i'e'i»l Száztizenegy éve Festetich György gróf a Georgikon ünnepségeire meghívta a szomszéd s a megyebeli birtokos urakon kívül az Írókat, tudósokat, művészeket s megteremtette a »"’agyar Helikonit, talán inkább a „magyar symposion“-t. Lakomák és felolvasások, színi" előadások és toasztok váltakoztak a „magnunv áldomás" hangulatában. Ebből az összetalálkozásból mégis kisarjadt legalább egy gyökérszála a magyar irodalomnak. Kemény János báró, a marosvári vár testben és lélekben fiatal ura, Erdély bércei s bérces gondolatai között a magyar Helikon reneszánszát készíti elő. Ez a lelkes magyar ur pár hétre össze akarja gyűjteni kastélyában mindazokat, akik a mai erdélyi magyarság szellemi életének reprezentánsai, az írókat, művészeket, tudósokat, politikusokat, hogy egymással nemcsak a nyilvánosság fórumán, de a vendéglátó asztal mellett találkozva, vitatkozva, versengve, hamarabb és biztosabban találják meg a különböző felfogások és világnézetek* hívei a közös munka alapját. Jó az erdélyieknek, nekik van Kemény János bárójuk, aki meghívja az írókat, de vannak Íróik is, akiket meg lehet hívni. Ha valaki, akár mecénás, akár kulturcsősz, össze akarná toborozni ,a jugoszláviai magyar írókat, nem ikellene hozzá kastély, de még egy kávéházi asztalt se kellene előre lefoglalni, hogy helyhez jussanak azok, akiket hely megillet. „Itt valahol, ott valahol" busa kedvvel és busa fejjel nekiszegi még dacos akaratát egy két írni is tudó író a nagy éjszakának, de a legtöbben, akik Írnak, a méhészeti lapok szépirodalmi mellékletéig sem érnek fel. S e nagy szegénységben milyen kevés becsülete van annak, aki mégis helytái!, harcol, verekszik s áidozatoskodik a tollal. Ma m.ár azok a bankettek is megritkultak, amelyeken bizonyos törvényszerűséggel immár a hölgyek S a választmány legidősebb tagja egészségére ürített sp-riccerek közben „a sajtó jelenlévő igen tisztelt képviselőit" is szembetalálja egypár szélesretaposott, a sok használatban maszatossá vénült frázis. Váll veregető frázis van elég s bőkezűséggel osztogatják a „szerkesztő ur" titulust, de ki törődik azokkal, akik még itt magyarul Írnak, magyarul s a magyarért verekszenek, akik addig verekszenek jogaikért, addig kockáztatják szabadságukat, addig gyújtják fel a magyar kulture szent fárcszát, amíg majd kiharcolnak az ő számukra is, kiküzdenek a tósztozóknak is — képviselői mandátumot, vagy pocakos városatyaságot. Van a jugoszláviai magyar közéletnek egy kitűnősége, hogy ne mondjuk: intranzigenciája, aki kérlelhetetlen meg nem alkuvásál azzal bizonyította állandóan, hogy válogatás nélkül becsmérelte gyávaságuk miatt a magyar lapokat. Egyszer, egyetlenegyszer kellett volna egy nyilatkozat alá odaírnia nevét olyan akcióban, melyet a magyar lapok szokatlan harmóniában s szokatlan hévvel szolgáltak. Az Élő Magyar Lelkiismeret, a Négy Vádló megtagadta az a áirását. Minden felelősséget ennek a szegény magyarság: tik szegény Íródeákjai viseljenek, de ők legyenek az író Deákok, ha megszólalnak. Ha a sors azonkívül, hogy az íróasztalok gáiyapadjai mellé láncolt bennünket, még azt a terhet is ránk rójja, hogy viseljük a felelősséget e nemzedék mu’aszt ísaiért és tévedéséiért, zúgolódás nélkül vállaljuk és vise jük még ennek a kötelességnek súlyát is. Vak gazdát szolgálunk, aki elfogadja munkánk eredményét, de nem látja szolgálatainak nagyságát. Nem baj, ha nem is ültetnek le bennünket a gondtalanság fehér asztalához, nem baj, ha szidalommal fizetnek is azok, akiknek talpa alá hordjuk a piedesztál köveit, nem kellenek Matcenásoktól íevetett öltönyök s helikoni ünnepségek. „Meg a borsón is szépet álmodunk" —a magyar nyelv tollal kiharcolt jogáról, a •nagyér kultúra kivirágzó vesszeje röl. Katasztrofális árzuhanás a newyorki értéktőzsdén A vasúti értékpapírok összeomlása óriási pánikot idézett elő — A kincstári minisztérium hivatalos jelentése Amerika gazdasági helyzetéről Newyorkból jelentik: Az értéktőzsdén szerdáit megkezdődött \katasztroiális árzuhanás csütörtökön folytatódott. A bessz a legsúlyosabban a vasúti értékeket érintette.; Csütörtökön délután tumultuózus jelenetek voltak az értéktőzsdén és a közönség olya« izgatottan a iselkedett, hogy rendőrségnek kellett közbelépnie a rend helyreállítására. A kincstári minisztérium hivatalos jelentést tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a newyorki értékpapírok öszszeomíása nines összefüggésben az általános amerikai gazdasági helyzettel, amely minden tekintetben kielég tőnek mondható. A druzok körülzárták Damaszkuszi Újból fellángol a sziriai felkelés Londonból jelentik: Bairutból érkezett liirek szerint a felkelő druzok körülzárták Damaszkuszi. Nincsics pénteken fejezi be párisi tárgyalásait Franci a-jugoszláv szövetségről is folynak a tanácskozások Párisból jelentik : Nincsics jugoszláv külügyminiszter péntek délelőtt újból hosszabb tanácskozást folytatott Briand miniszterelnökkel. A tanácskozás után Nincsics külügyminiszter a sajtó képviselői előtt nem volt hajlandó nyi'atkozni és kijelentette, hogy csak a tanácskozások befejezése után fog a sajtónak információkat adni. A Nincsics és Briand közti tanácskozások valószínűleg pénteken fejeződnek be, a sajtót azonban már most is élén ken foglalkoztatja a két államférfi tanácskozásának tárgya. A Matin szerint a szerdai tárgyalásokon Briand megegyezett Nincsicscsel abban, hogy mielőbb rendezni kell a viszonyt Jugoszlávia és Görögország között, mert ez lenne a bázisa a balkáni garancia-paktumnak. Nincsics a megbeszélésen a lap szerint amellett foglalt állást, hogy Lengyelország is kapjon állandó helyet a Népszövetségben. A Journal értesülése szerint. Nin ćsics párisi utjának tulajdonképeni I célja, hoty ismertesse Brianddal a legújabban megkötött olasz-jugoszláv < egyezmény célját, amely Ausztriának Németországhoz való csatlakozását kivánja megakadályozni. Nincsics véleménye szerint Jugoszlávia alkalmas arra, hogy a pángermán veszélyt, amely' a Németország felé orientálódó Ausztriából származik, feltartóztassa, anélkül, hogy a kisantant pozíciója ezáltal ■ Magyarországgal szemben gyengülne. A Petit Párisién arról ír, hogy Btiand és Nincsics konstatálták a két állam külpolitikai céljainak teljes azonosságát, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a békeszerződések által létesített helyzetet mindén es:közzel biztosítani kell. A Petii Journal megállapítja, hogy Nincsics római és prágai útja a kisantant-államok előzetes hozzájárulásával történt és a jugoszláv külügyminiszter Csehszlovákia és Románia nevében is tárgyal. Az E h:> de Paris szerint Briand és Nincsics külügyminiszter között a ‘.a fi ács'< orások föl" a műn szóbakerült a francia—jugoszláv szövetség kérdése is, amelyet a jugoszláv kormány vetett fel. A lap megállapítja, hogy SZÓ sem lehet arról, hogy a mai francia kormány oly katonai szövetségre lépjen Jugoszláviával, amilyent annak idején Poincaré ajánloH, mert ez ellenkezne a locarivói politikával. Érdekes a francia kormányhoz közelálló Information csütörtöki vezércikke, amely „Olasz-jugoszlávegyezmény11 cimen többek közt a következőket Írja : — Olaszország, ugylátszik, ürügyül használta fel az európai politika legutóbbi eseményeit arra, hogy keresztülvigye régi óhaját, és megszerezze a maga részére az itányhó szerepet a volt osztrák-magyar monarchia utódállamainak külpolitikájában. Ez nem uj jelenség, mert Rónya kezdettől fogva igyekszik Bécs utóda ■lenni a középeurópai és balkáni politikában. Az olasz aspirációkkal szemben teljesen jogosult a csehszlovák államférfiak- kívánsága, hogy a kisantant mindenkitől teljesen ! független legyen. Ezért keletkezett a titkos harc 0 »szorszag és a kisantant között. Róma elvesztette a j A francia csapatok elégteleneknek j ; bizonyulnak az előnyomuló felkelők j ! visszaszorítására. A druz felkelés újabb íellángolása csak napok kérdése. j A francia főparancsnokság erős csaj patokat von össze Damaszkusz i környékén.
