Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-21 / 79. szám
1925 március 21. RÁnSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Kisebbségi Élet Me dinger csehszlovákiai nemet szenátor »Kisebbségek üenfbetl« címmel hosszabb cikket irt, melyben Németországnak a Népszövetségbe való belépéséről von le érdekes tanulságokat. »A kisebbségi kérdésben már ma lehet érezni Németországot »ante portás«. Egyelőre ugyanis egyáltalán szükség sincs arra, hogy Németország hivatalos és nagyképíi akciókat indítson a kisebbségek érdekében. Németország »in being«, vagyis puszta jelenlétével fog hatni. Németország egy-egy közbevetett kérdésével, mit a tanács egyikmásik tagjához intézni fog. már nagy szolgálatokat fog tenni a kisebbségi ügynek. »A jövőben sohasem fogja az ember tulajdonképen tudni, hogy Németország mit akar majd kifogásolni s miből fog nemzetközi kérdést csilláink — mondotta nekem a minap egyik nyilíszivü ellenfelünk. Ez a bizonytalanság kétségtelenül óvatosabbá és igazságosabbá fog egyeseket tenni, kik ■talán épen ezért tesztnek azon, hogy jó néhány kincs- kérdést maguk oldjanak meg és igy azok ne szolgáltathassanak Németország támadásai számára erkölcsi kiinduló pontokat, illetve támadási felületét. Mélységes elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a kisebbségi kérdést Svájcban, s egyebütt is a legfontosabb világkérdések egyikének' tekintik. Mily reménytelennek tiint a mi feladatunk még csak néhány esztendővel ezelőtt! Ma ... valóság megismerése, már valamennyire tért hóditett. Tulajdonképpen hálásak lehetünk Mus. solininek, mert az ő fanzarjai hangosan hirdették' a világnak azt a veszedelmet, mellyel a kisebbségi kérdés megoldat- j lansága a békét fenyegeti. Mi az aj <240.000 tiroli német Olaszország i 4Í.000.ÖÖÖ lakosának tengerében? Sj íme, mégis e maroknyi hegyilakosnak j sorsa alkalmas volt arra, hogy két j nagyhatalomnak egymáshoz való viszonyát megzavarja, melyeknek különben, s tulajdonképen csak közös érdekeik vannak. A kisebbségi kérdés tehát az események előtérben vau s el fog jönni az idő, amikor a Népszövetség e téren , jobban és tökéletesebben fogja betölteni j hivatását, mint eddig« * A posia-cenzara erősen dolgozik í Nagyváradon. A községi választások j után egy nagyváradi újságíró cikket j irt az egyik kolozsvári lapnak, amely- S ben megírta, hogy Mosóin minisztert j leánya esküvője alkalmából több láda j különféle ajándékkal lepte meg a város | és hogy a iádák bevaggenirozásáná! j Regmann prefektus -és Bucicó polgár- j mester intézkedtek. A cikkben szó volt! a lezajlott ellenzéki gyűléseken elhang- • zott felszólalásokról is, amelyeket a 1 várad! lapok nem írhattak meg — me-! lyékben Regínén prefektusra keliemet- j len kitételek is szerepeltek. A cikk még ma se jutott el rendeltetési helyére, mert a postát cenzúra felborította a levelet és a cikket egyenesen Reginaim prefektushoz továbbították. A prefektus módfelett felháborodott és az újságírót hadbíróság elé akarta állítani, habár ,a cikkben sem az állam épségét és egy- , ségat, sem a hadsereget nem is érin- j tette, sőt még izgatást sem követett el, J mert csak a nyilvános népgyüléseken elhangzottakat reprodukálta. Az újságíró csak hatásos intencióra szabadult meg a hadbíróságtól. * A román magánoktatási törvény végrehajtási utasítása most jelent meg. A végrehajtási utasítás, mely az amúgy Is szigorú törvényt még jobban me-gszi- j soriba, meghagyja az általános tan- j szabadság korlátozását amennyiben | megismétli a törvényszék azt az intéz- j kedést, hogy külföldiek által ott fenn-1 tartott iskolákba, tehát például francia, j angol iskolába román állampolgár gyér-1 meke nem adható be: Az anyanyelv megállapításának módjára semminemű utasítás nincs a szabályzatban," valószínű tehát, hogy megmarad az eddigi felfogás, meiy hatósági megállapítást irt élő'az iskoláknak az .anyanyelv igazolásánál. Szigorú intézkedést szab meg a végrehajtási utasítás a tanerők román nyelvi vizsgálatára iš.. Azok ugyanis, kik jelenleg már alkalmazásban állanak, öt éven belül csak a román nyelvből tartoznak vizsgázni, mig azoknak, kik ezután lépnek iskolai szolgálatba, a Noviszádról jelentik : Őfelsége Alekszendur király, Mária királyné, a görög exkirály és a görög ex lirélyné. Valamint Pavíe herceg szombeton délu’án fél három orator váratlanul Noviszadra érkeztek, ahonnan rövidesen vissza is térték ßeogrodb«. A királyi vendégek érkezéséről még a hatóságoknak sem volt tudomásuk és igy természetesen nem volt hivatalos fogadás. A királyi vendégek három udvari autón a dunai.komppal keltek át a noviszádi olda re, majd a. Duna-uccán, a Péter királyuccán, a Jevrevska-uccán és a Futaki-uton keresztül robogva gyenesen a repü'őtér felé igye fceztek. A repülőtéren megálltak ez autók és egy tábornok néhány szót váltott az Őrtálló katonával. románon kívül a román földrajzból, alkotmányból és történelémből is vizsgáznak keli. A hatósági személyek * teljhatalmú önkényességének tágkörü érvényesülésére nd alkalmat az a rendelkezés, tnely szerint — ha valamelyik ellenőrző közeg megállapítja, hogy a levizsgázott tanerők nem tudnak elég jól románul, ezek tanfolyamra kénysze.rithetők. A nyelvi tudás igen .viszonylagos dolog, ennek határait s a nyelvtudás megállapításának módját sehol sem Írja eléggé körül a szabályzat. A hangároknál ép a r pülőgépe *et tisztították. Alekszandar király megszólította az egvik pi'ótát, akitől az iránt érdeklődött, hogy lesz-e a mai nap folyamán repülés a telepen. A pilóta felismerte ez uralkodót, feszes vigyázz-állásba helyezkedett es úgy jelentette, hogy szombatin nem tartanak repülőgépgyakorlatoka'. Erre a királyi vendégek felszálltak autóikba és visszsrobog'ak a Dunapartra, A parton felismerték a kirá yi párt és lei késén megéljeneztek. Az autók azonban megállás nélkül folytat tál: újukat a komphoz és áttérve a petrovaríidini o’dalra, tovaro bogiak Beograd felé. Alekszandar király és társasága este hat órakor értek vissza a fővárosba. ról beszélt és kifejtette, hogy minden' állam nagy figyelmet fordit a munkáskérdésre, már azért is, mert erre a párisi béketárgyalásokon kötelezték az államokat. A szociális rend csak akkor biztos, ha a munkások helyzete kielégítő. A kormány átérzi ennek a kérdésnek a fontosságát és megtesz mindent a viszonyok rendezése érdekében. Egyelőre gyakran kell még az államnak interveniálnia a munkások és magánmunkaadók konfliktusaiban. E téren igen nagy munkát fejt ki a minisztérium. Sok a teendő azonkívül a volt közélelmezési minisztérium ügyeinek likvidálása körül is. Fontos ügyköre a minisztériumnak a népszámlálás. Ezután a nemzetközi konvenciókról beszélt1. A genfi, illetőleg a génuai konferenciákon huszonegy munkásvédelmi konvenciót kötöttek és kötelezték az összes államokat ezek ratifikálására. Nálunk a ratifikáció még nem történt meg, de bizonyos eszméket már magáévá tett a törvényhozás, igy a munkásvédelmi törvény megtiltja a tizennégy éven aluli gyermekek alkalmazását, az asszonyok és fiatalkorúak éjszakai munkáját, továbbá védelmet nyújt a muiikásasszonyoknak szülés előtt és szülés után. A külföldi munkások alkalmazásának kérdésében azt az álláspontot vallja, hogy védeni kell a hazai munkásságot a külföldiek versenye ellen. Minthogy azonban objektive megállapítható, hogy nálunk nagy a hiány szakmunkásokban és mert a külföldi vállalatok, amelyek tőkét hoznak be az országba, gyakran megkövetelik, hogy saját munkásaikat hozhassák be, ezért a minisztérium kénytelen kivételeket tenni és bizonyos száma külföldi munkást beengedni az országba. Beszélt a miniszter a rnunkásbiztosiíóról, amelyet az alkotmány 35. szakásza előír. A törvényhozás meg is valósította a munkások betegség és baleset elleni biztosítását. Az ország munkásir.ztosito hivatalainak összesen 481.Ú00 tavin van. A járulékok felét a munkaadók, felét a munkásuk fizetik, fi gyermekvédelem kérdésében rámutatott a miniszter arra, hogy a háború után nem lehet e tekintetben magániniciativára számítani s minden teendő az államra hárul. A kivándorlás statisztikája a következő: Amerikában összesen 635 ezer, Franciaországban 50 ezer jugoszláv állampolgár van, ezenkívül a többi államokban is élnek szétszórtan, úgyhogy összesen körülbelül hétszázezer a jugoszláv kivándoroltak szú-' ■ ma. Amerikában és Németországban főleg iparosok és nehéz testi munkások, Franciaországban inkább földmivesek vannak. 4 drágaság letörése érdekében szintén az államnak kell interveniálnia. Ostorozta a miniszter a publikum közönyét, hogy nem jár a hatóság kezére. Az uj drágasági törvény szigorúan fogja büntetni az., árdrágítást. Ezután áttért a miniszter a lakáskérdésre. Kijelentette, hogy ellenzi a lakások felszabaditásdt. Agatonovics demokrata hosszasan fejtegette a rokkantkérdés rendezésének szükségességét és kijelentette, hogy a kormány nem hajtja végre a rokkanttörvényt. Rendkívül élesen támadta Protics miniszterhelyettest, aki a szónok szerint rendőri szellemet vitt a szociálpolitikai minisz tóriumba.- Agatonovics beszéde után az elnök az ülést bezárta és a szociálpolitikai tárca költségvetési vitájának folytatását vasárnap délelőtt kilenc órára .tűzte ki. A szociálpolitikai miniszter a lakások felszabadítása ellen Elfogadták a kereskedelmi költségvetést Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés szombat délelőtti ülésén, a mely Trifkovics Márké» elnöklete alatt fél kilenc órakor kezdődött, a kereskedelmi és iparügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását befejezték. A vita első szónoka, Kurbegovics boszniai muzulmán szerint a kormánynak egyáltalában nincs kereskedelmi politikája. A miniszter maga is elismerte, hogy a kereskedelmi mérleg passzív, és semmi kilátás, a helyzet javulására. . A malomipar pang, a cukoripar válsággal küzd, a faipar szintén rendkívül súlyos helyzetbe jutott. A legutóbbi három hónapban a íaexport jelentékenyen visszaesett. — A miniszter tarifális politikája — mondotta Kurbegovics — a legrosszabb utakon halad. Az elhibázott tarifapolitika okozza, hogy egy ám szállítási költsége Newyörktöl Becsig nem kerül többe, mint Noviszadtól Bécsig. A gabonaeladás tekintetében olyan rosszak a viszonyok, hogy Olaszország a zagrebi és szarajevói piacon konkurrálhat az ország mezőgazdasági termékeivel. Felemlítette még, hogy ipari hiteleket csak Beograd kap, végül követelte, hogy az Ausztriával és Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződéseket terjesszék már a parlament elé. Alekszics radikális különösen az Állami Jelzálogbank működését bírálta, továbbá követelte, hogy a Nemzeti Bank adjon kereskedelmi és ipari kölcsönöket. Sumenkovics demokrata kifogásolta, hogy' a kereskedelmi minisztérium teendői más minisztériumok: a pénzügyminisztérium, a külügyminisztérium és a szociálpolitikai minisztérium között oszlanak meg. A kormány r,em támogatja az ipart, a tarifapolitika súlyos károkat okoz az országnak. Albániával megszűnik minden kereskedelmi kapcsolatunk, mert az olaszok elhódítják a piacöt. Sürgeti a Közgazdasági Tanács felállítását, amit az alkotmány is élőin A. drágaság letörésére hathatós intézkedéseket kér. Vujics Dimitrije bánáti földmivespártl kijelentette, hogy a különböző diszpoziciós alapok összege magasabb, mint az egész kereskedelemügyi költségvetés. A Nemzeti Bank pártpolitikát folytat, egyeseknek hat és fél százalékos, másoknak húsz— harminc százalékos kamatozásra ad hitelt. Szóvátette, hogy az Ujedinjena Banka körüli visszaéléseket, amikor becsapták az államot és a hitelezőket, nem toroltak meg. Támadta a szeszkartclt, amelyet szerinte zagrebi bankárok magyar es német tökével létesítenek. A kartel révén a szesz literjét a gyárak tizenhat dináérért adják, pedig az előállítási költség mindössze másfél dinár. Felszólította a minisztert, hogy óvja a jugoszláv ipar és kereskedelem érdekeit. Komenkovics radikális beszélt még és jobb kereskedelmi politikát követelt Ezután dr. Krajacs Iván kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra, majd a nemzetgyűlés megszavazta a minisztérium költségvetését. A szociálpolitikai költségvetés A délutáni ülésen a nemzetgyűlés áttért a szociálpolitikai minisztérium költségvetésének tárgyalására. Szimonovics szociálpolitikai miniszter részletes expozét mondott a tárcája körébe eső ügyékről. Elsősorban a münkásügyi törvényhozásA királyi pár Noviszédon Őfelségéik váratlanul meglátogatták a katonai repülőteret
