Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-20 / 78. szám

6. oHal CIRKUSZ «a» Hogy is állunk azzal a Bicsérdyvei? Mikor megtudtam, bogy ez a Öicsor­­dy nemosak »azt találta ki, hogy mi­képpen lehet kétszáznegyvenöt évig élni, ami alapjában véve nem kun&zt, hanem arra is rájött, hogyan lehet ol­csón megélni, habozás nélkül felkeres­tem a nagy növényevőt. Szobájában ült és éppen gyökereket rágott. — Bicsér tessék — köszöntöttem illen­dően. — Adj Isten — köszönt udvariasan: — Avégből jöttem, mert aztt hallot­tam., hogy ön kétszáz és egynéhány évig fog élni. — Úgy van az, öcsém. Már negy­venhármat leéltem belőle. A többi csak gyerekjáték, a fő, hogy az elején túl va­gyak. Mert csak a kezdet nehéz... — Aztán tényleg elél még kétszáz esztendőt? Haragosan megcsóválta a tejét. — Látom, fiatalember, hogy ön kétel­kedik. Én tovább nem Vitatkozom ma­gával. Fogadjunk! Maga jöjjön vissza pontosan kétszáz esztendő múlva, 2126 március 18-án és ha engem nem talál életben, levágom a fejem... __Pardon — mondtam — 18-án nem jöhetek, mert purhnbálra vagyok hiva­talos Csamtavérre, ellenben éljövök 17-én. Egy nap igazán nem számit... — Ahogy tetszik, én várom önt. Be is irta a noteszébe, hogy el ne teBetíso a randevút — Óhajt még valamit? — kérdezte ezután. __Kérem szépen, miután nem sze­retném, hogy a megbeszélt időben hiá­ba várjon, talán vólma olyan szives en­gem is beavatni a növényevés titkaiba. Hogy is vagyunk azzal a füevéssd, Mert ha jól tudom, ezen mufók az egész dolog. — Nagy tévedés! Füvet enni minden marha tud. — Ezt nem mondhatnám. Sokan van­nak, akik nem ehetnek füvet, mert nem kapnak. — Miért ne kapnának? — Mert már 'tartoznak f írnok-fának. A fü se hitdez örökké, Efkomolyodott. — Uram, ön gyökérnek néz engem. Ne frocl1 izzcm, mert ha még egy szót szól, nem avatom be a zöldségevés trt- Isaiba s akikor ötvan-hatvan éven belül úgy meghal, mint a piffllty. — Kérem, én azon is csodálkozom^ hogy a pinty egyáltalán meghal Hi­szen nem eszik húst, csak zöldségét. — Uram, ne beszéljen itt zöldsége­ket Ha hosszú életű akar lenni a föl­dön, akkor... — Tiszteljem szüléimét! Ezt tudom. Figyelmeztetem, nem vált mindig be. — Nem is elég " a diétához. Tartóz­kodni kel a husevéstől. — Igen! — A zsír és édességevéstől. — Jó/ — Az alkoholtól! — Mesés. — A cigarettától. — Remek. — A nőktől. — Egyenesein kitűnő. — Nem szabad éjszakázni! — Nagyszerű! — És ami a fő: nem szabad bete­geskedni. Különösen a halálos betegsé­gektől óvakodjon, mert ha csak egy­szer is megszegi ezt a tálaimat- akkor kampec. Mindenesetre iratkozzon be a Bicsérdy-félo Paradicsom-egyletbe, tagsági d'j egész évre egy dollár. Le­het főzelékben is fizetni. Itt a nyugta. — Pardon, még egy kérdést. Nem haraguszTíak önre a mészárosok? — De nagyon. Azt mondják, hogy Amióta a tócsérdiztniís és a 'növényevés BflCSMEGYErNAPLÓ 1926. március 20. kezd terjedni, nemcsak az emberek é!- szén nem szaladok el, attól se keli 'fél­nek tovább, de az ökrök is... Itt a nie. hogy kétszáz éven bdtíl meghalok... nyugta. Felvonta a vállát: Elképed ten,, _ — Nálunk ez üzleti eív. Nyugtával — De jó uraim, miért olyan sürgő®, bicsérd a napot... hogy' rögtön fizessek? Nem ráér, hl- Stella Az állam nem bízik a vajdasági városok hitelképességében A vajdasági városok szövetségének konferenciája Szomborban Szomborból jelentik: A vajdasági vá­rosok s7Övetségének konferenciája pén­teken délelőtt folyt le a városház ta­nácstermében. A konferencián Szombort dr. Tomics György polgármester, Sveja­­nov György helyettes polgármestet, Grádics István főjegyző, Novisadot dr. Mi'ovanovics Mi'ovan polgármester, K icin Pregrad tanácsos, a szövetség titkára, Plavsics Nikola főmérnök, 5u­­boticát Suvojdzsics Aleksza főszámvevő, Sentát dr. Knezevies Milán polgármes­ter, Kikindát Tabakovics Nikola polgár­mester, Belacrkvát Novisics Mladen polgármester képviselte. Feltűnést kel­tett, bogy a konferenciára nem küldött delegátusokat Pancsevo, Becskerek, Vrsac és Stara-Kanizsa. A konferencia, aroe'ven dr. Milova­­novics Milovan elnökölt, hosszasan fog­lalkozott a vajdasági városok amerikai kölcsöntervével, mely, mint a szövetség litkára bejelentette, megfeneklett egy­részt azon, hogy az állam nem volt haj'andó garanciái vá/la 'ni a v rosokért, másrészt, mert a kölcsönt felajánló amerikai pémesoport elfogadhatatlan feltéte’eket szabott. A készülő önkormányzati javaslattal kapcsolatban a konferencia megbízta dr. Tomics sombori és dr. Mi'ovanovics no­­viszadi po'g rmestereket, hogy a bek ügyminisztertől, illetőleg a törvényegy­ségesitő minisztertől szerezzék meg a törvényjavaslat szövegét, tanu'mányoz­­?ák át és véleményüket jelentés formá­jában terjesszék elő a szövetség legkö' zelebbi értekezletén. A konferencia megalapította, hogy i vajdasági városok szövetségének ide kongresszusát szeptember hónapban No­­viszadon tartják meg. A kongresszusa meghívj ik dr. Vlaska in Milorádot, dr. Nedeijkovics Milorád beogradi egyetemi tanárt, valamint dr. Kocián Szamoilo zagrebi egyetemi tanárt, hogy előadá­sokat tartsanak. Az ülés végén elfogadták a szövetség költségvetését, majd az elnök felolvasta dr. Marban Vladimir pancsevói polgár­­mester levelét, melyben bejelenti, hogy lemond a szövetség ál'andó bizottságá­ban viselt tisztségéről. A konferencia a 'emondast tudomásul vette és dr. Ma'­­gannak eddigi működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, A konferencia fél egykor ért véget. A résztvevők délután Bezdánba rán­­dultak át, ahol " a résztvevők tisztele­tére bankettet rendeztek. Lázadás a L zeniäi cigánysoron FáJiíuíira verték a cigányvajdát Szentéről jelentik: A szentai cigány­soron pénteken véres verekedés játszó­dott le, melynek áldozata Dimovics Má­tyás cigááiybirő, akit cigány társai bősz­­szabói félhóílra vertek. Dimovics a nyár iolyamán kapta a magas tisztséget Matics Szlávkó rend­őrfőkapitánytól, aki mint cigánybirót megbízta őt azzal, bogy a cigánysoron szép szóval, vagy rendőri segítséggel, de rendet teremtsen. Az öreg vajda ko­molyan vette dolgát, a tolvajokat saját­kezűig vitte be a rendőrségre, a ve­rekedőket pénzbüntetésre ítélte, a civa­kodó pereputty közt szigorú igazságot tett Az elégedetlen cigányok már néhányszor nyíltan fellázadtak a vajda diktatúrája ellen. Dimovics azonban min­den alkalommal fölényesen elfojtotta a zendülést és megbüntette a lázadókat De minden vereség csak növelte a gyű­löletét: a cigányok nem. adták fel a har­cot, csütörtök éjjel újabb konspirációt szőttek, melyet nagy óvatosan készítet­tek elő. Késő este, amikor a vajda a sátrába lepihent, felbiztatták Dimovics Erzsébet nyolc éves rajkóját, hogy a cigánybiró sátora mellett gyújtsa föl Jankovics Miklós putriját A kis ci­­cigánygyerek fel is gyújtotta a sátrat, mely pár perc alatt porig égett és a bentievők: két cigány, négy asszony és tíz rajkó alig tudtak megmenekülni A nagy riadalomra felébredt a vajda is és sietve a tűzhöz ment Alig ért azonban a sátor közelébe, a lázadó c’gányok botokkal és dorongokkal nekiestek és addig verték, mig vértől boritottan esz­méletlenül összeesett. Mikor azt hitték, hogy a vajdának vége, ehurcolták a közeli árokhoz és belehajtották. A fe­lesége talált rá reggel felé és beszál­litta tta a szentai közkórházba, ahol megállapították, hogy agyrázkódást és súlyos fejsérülést szenvedett. Állapota életveszélyes. A cigánylázadás értelmi szerzőit és tetteseit a rendőrség Jankovics Ferenc és Jankovics Miklós, Jankovics Péter, Dimovics András és Dimovics Ádám személyében letartóztatta. A budapesti színházak katasztrofális válsága Néhány színházat bezárnak — néhányat csőd fenyeget (Budapesti munkatársunktól) A bu­dapesti színházak sorsa katasztrofális fordulatot vett. Az állami színházat és két magánszínházát kivéve mindegyik mit intézőt súlyos anyagi' helyzetbe ju­tott, amit azonban még titkolni Igye­keznek. Ben Blumenthal két színháza, a Víg­színház és <a Fővárosi Operettszinház elsősorban érzik meg ezit a krízist, bár gazdájuk nem néz') az ezer doll árakat, Ina arról van szó, hogy színházainak üzembeírtartósána ráfizessem A Víg­színháznál fíerczeg Ferenc rosszul si­került darabja »tette be az ajtót«, a Fővárosii Operettszínház pedig a varié­­té-müsor havi 7000 dolláros artista­gázsiját nem biTta ki. Blumenthal már annyira megunta a ráfizetést, hogy az Operettszinház bezárását határozta el és azon is gondolkozott, hogy az igaz­gatókat kicseréli >a színháziaknál. A Nemzeti Színház kamaraszínháza olyan rosszul megy, hogy az anya­­szinház részére engedélyezett szubven­ciót egymaga teljesen elkölti. Csupán a Magyar Színház tudja ma­gát tentartanfi, mert a Dr. Szabó Juci cimti színdarabbal három milliárd ma­gyar koronát vett be és szép tartalé­kokat gyűjtött. Bárdos Artur két színházát, a Belvá­rosit és a Renaissance-t már régen a, színészek konzorciuma vezeti — igen rosszul. A iegiapróbb kiadásokat, a vil­lanyszámlát és a gázsit nem bírják már rendesen fizetni s alkalmasint rö­videsen be is zárnak. Most ntég folyik egy utolsó próbálkozás, a Belvárosiban Schmitzier erotikus *Reigen<*-iét, a Re-1 naissaucs-bam Bus Fekete u.i darabját í akarják > bemutatni, mindkettőnél; a tö­­megizlésre számítanak és remélik, hogy a nagyközönség elfogadja ezeket a da­rabokat. Nem sikerült a hires Nagy Endre­­kabaré vándorlása sem. A Teréz körúti Színpad a Royal Orfeumban nem ta­lálta meg a közönségét. Nagy Endréék rövidesen visszatérnek* a kis kamara­színházba, ahol évekig tett házak mel­lett játszottak. A Royal Orfeum nagy nézőtere és a nyaüetörő mutatványok­hoz szokott közönsége nem elégedett meg a szeSl’emes mondatok bukfencé­vel. A prognózis? Még a szezon vége előtt három sz'nház beesukását várják. A Fővárosi Operettszínházion kívül nem tarthatja fenn üzemét a két koti­­zorclálls szinház sem. Az okok nyilvánvalók. Budapest nem képes egy tucat színházat el tar tani. Az általános gazdasági krach, amely száz­éves cégeiket rombolt lse, éppen a szín­házlátogató publikumot érinti a legjob­ban. Másik okát a színházi összeomlásnak a túlhajtott stargázsükban ke® keresni. Biter Irénnek 120, Rátkai Mártonnak 105, Lábass Jucinak 90 Titkos Honának 90, Gaál Franciskának 60 miitó havi fizetése van. Ezt nem bírják a színhá­zaik. De három .milliós esti fellépti dtfctt kapnak Varsányi Irén, Gomhaszögi Frkia és Bajor Gizi is. Ezen mennek tőnkre mindazok a színházi vállaltatok, amelyek nem tud­ják ikta-dásaikat csökkenteni ÉHGYOMORRA FÉL POHÄR SCHMIDTHAUER FÉLE M ^ ^ K « hZrá K<=S*!RÍjVIZ jó étváíívat, kellemes közérzést és mu-»kak°dvei biztosit. 921 Királysértö községi aljegyző A felebbvitali bíróság helybenhagyta a sztapári aljegyző tízévi fogház­büntetését Noviszadró! jelentik: A felebbviteü bíróság Gyurgyev-taináosa pénteken foglalkozott Schneider János sztapári aljegyző kilrálysérté9i bűnügyével. Stojakov Steván és Jerfcovics Boskó sztapári dobrovoljácok jelentették fel Schneidert, hogy korcsmái mulatozás után megsértette a királyt, a királynét és a trónörököst. A noviszadi ügyész­ség vádirata alapján ia novüszadi kerü­leti törvényszék múlt évi' október 11-én tárgyalta Schneider bűnügyét, miután néhány előző tárgyalást elhalasztottak. Stojakov Steván dobrovoljác az első tárgyaláson előadta, hogy' Schneider János a királysértö kifejezéseket ma­gyarul mondotta, de mert Stojakov nem ért magyarul, azokat Jerkovics fordította le neki. Egy újabb tárgyalá­som Stojakov azt vallotta, hogy Schnei­der aljegyző szerbül megismételte a ki­rálysértő kifejezéseket és azokat nem Jerkovics fordításából tudta meg. Jer­­kovios Boskó tanúvallomásában meg­­erösitette, hogy Schneider az inkrimi­nált kifejezéseket használta és hogy nem volt annyira részeg hogy ne tud­ta volna, hogy írí'ft beszéi. A két terhelő tanúval szemben több tanú, ezek között Pavlov Nikola a tényállást úgy ismertette, hogy a köz­ség egyik korcsmájában mulatozó era-

Next

/
Oldalképek
Tartalom