Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-19 / 77. szám

1926. március 19. BACSMEGYEÍ NAPLÖ 5. oldal. Apponyi a Bethlen-kormány távozását követeli A magyar legitimisták vezérének nagy beszéde a frankvitában — A kormány felelős az állami gépezet megbízhatatlanságáért — Súlyos bírálat a Beth’en-kormány működéséről Teljes rendszerváltozást követel Apponyi — „A kormány felelősségét nem lehet bizalmi szavazattal csökkenteni“ — A gyülekezési és egyesülési jog megszorítása s a titkos alakulatok A szocialisták ünnepelték Apponyít Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés csütörtöki ütését} gróf Appo­nyi Albeit mondott a frankvitában nagy beszédet, amelynek nagy fontosságot tulajdonítanak. Apponyi beszédének ele­jén hangsúlyozta, hogy ritkán érzett még nagyobb mértékű felelősséget azért, amit mond és elhallgat, mint a jelen eseitben. A frankhamisítás botrá­nya országos szerencsétlenség, mert egy idegen állam érdekeit érintő bűn­cselekményt követtek el, amelybe bele vannak keverve részint oselekvőleg, ré­szint elnézés folytán magas állású funk Omáriusok is. Részletesen kritizálja a pariame-nti bizottság munkáját és felvi­lágosítást kér arra vonatkozólag, hogy csakugyan betiíek-e feljelentést a nizzai rendőrségen már, 1924 márciusában Windischgretz elten, mert ha ez meg­történt és ha a francia hatóságok ezt tudatták a magyar kormánnyal, ez a legnagyobb, mértékben súlyosbítja a kor­mány felelősségét. A kormány felelőssége — Idegen állam pénzének hamisítása folyt éveken át — mondja Apponyi tniagiasállásu hivatalnokok és állami funkcionáriusok részvételével. Ez viilá­­gosságot vet az állami gépezet megbiiz­­toatatldjnságára. Ki kell jelentenem, hogy a kormány felelős a kormányzati gépezet megbízhatatlanságáért. A hollandi letartóztatások ős az itthon letartóztatott vádlottak elkmii eljárás megindulása közötti időpontban olyan kapkodás mutatkozott és olyan intézkedéseket mulasztottak el fogana­­tositaind, amelyek szükségesek lettek volna: például a gyanúsítottak egymás­­közt! érintkezését keliiiett volna megaka­dályozni. (Helyeslés a baloldalon.) Horváth Zoltán: Csak a belügymi­niszter ur érintkezett! Apponyi Albert gróf: Ezt szerettem volna meg nem állapítani Ezzel szem­ben azt a felfogást, hogy a kormány tudott a dologról, nem osztom, ment ezt nem látom bebizonyítva. Kétségtelen azonban, hogy a mérlegelés a konzek­venciák levonását Illetőleg nem könnyű, sőt aggályos, mert a nemzőt ellenségei által! kihasználhatók, ha a kormányt te­szik felelőssé, de nem kevésbé aggályos a kormány felelősségébe az egész nem­zetet belevonni. (Zajos taps a balolda­lon.) A Bethlen-kormány politikájának bírálata — Én sohasem azonosítottam magjaira a kormány politikájával — folytatja Ap­­ponyr — éppen a demokratikus haladás követelményei tekintetében. (Percekig tartó zajos taps a baloldalorú Sem a szanálás kérdésében, sem a belügyi kér­désekben nem értek egyet a kormány­­nyál, mégsem törekedtem eddig a kor­mánynak helyéről való eltávoFtására, elsősorban azért, mert nem gyakorol hatok döntő befolyást a kormány távo­zása esetén az azt követő kormány megalakulására. Ezért vagyok tartóz­kodó minden fellépésemben ami a kor mány állását megnehezítené. Meg kell azonban állapítanom, hogy a Bethlen-kormány megalakulása óta tett haladás a konszolidáció te­rén nem kielégítő, mert nem történt kísérlet az ártó és kárhoztatott Je­lenségek gyökeres kiirtására. (Zajos taps a baloldalon.) A belügyi konszolidációval egyidejűleg szólnom kel a külpolitikai relációkról is. — Kérdés, hogy a kormány rendelke­zi k-e külföldön a régi presztízzsé!, el tudja-e érni azt a támogatást, amelyre gazdasági és erkölcsi tekmtetben is szüksége van az országnak és ellent lud-e állni olyan pressziókmk, amelyek egyes külföldi hatalmak részéről érvé­nyesülhetnek. Egész őszintén kijelen­tem, hogy erre pozitív és megnyugtató választ adni nem tudok. Anglia részéről tapasztalható ugyan bizonyos demon­strativ szimpátia Magyarország mel­lett, de a legutóbbi napok eseményei után nem tekinthetünk el attól a lehető­ségtől, hogy egészen ui politikai orientáció előtt állunk Németország elő­térbe kerülésével. Megállapítható, hogy Magyarország és Franciaország között feszült vi­szony áll fenn. Briand a kamarában mondott beszéde korrekt és lojális volt ugyan, ettől elte­kintve azonban a magyar kormányzat­tal szemben kimért fagyosságot muta­tott és egy közbeszőlásra adott és a nemzetgyűlésen tegnap ismertetett vá­lasza nem tesz megnyugtató benyomást francia relációnkat illetőleg. Ha ólyora oldalról, amely irántunk nem viseltetik jóindulattal, erőfeszítések történnének Magyarország eilen nagy kérdés, mi­lyen mértékben számíthatnánk Anglia támogatására. Bizonyára csak addig, atrjig ezt Anglia érdekei megengedik, de nem hiszem, hogy A.nglia vállalná miat­tunk, hogy bármely nagyhatalommal összeütközésbe kerüljön. A helyzet aggasztó marad akkor, ha nem törekszünk a francia hata­lom szimpátiáját megnyerni. Keresnünk kell az összes nagyhatalmak barátságát és b'ztosítékokat kel adnunk arra nézve, hogy a békeszerződés ren­delkezéseinek megváltoztatását csak a felvilágosítástól, a jobb meggyőződés elterjedésétől és a nagyhatalmak fele­lősségérzetétől' várjuk- így remélhető, hogy .a szomszédos államokkal éppúgy, mint a nagyhatalmakkal sikerül a jóvi­szonyt fentertammk. Apponyi a kormány távozását követeli Apponyi ezután a következőképpen folytatja beszédét: — Ha a frankügynek olyan hatása lesz, hogy a kormányzaton rajtmarad e bűntény bélyege, legalább is annyiban, hogy ez a bűntény a jelenlegi kormány­zati rendszer idejében történt, akkor ez a kormányzat nem lesz képes teljesíteni funkcióját, A kormány megmaradhat a heyén, hi­szen a többség támogatta, da ez a több­ség, ha idebent a kormány helyzetét ideig-óráig meg is erősítheti, külföldi \ relációkban akciéképességét nagt. > maszthatja alá és nem biztosíthatja kül­földről származó veszedelmek ellen. Soha kormánynak nagyobb felelős­sége nem volt a vállán, mint ennek a kormánynak, amelyet súlyos fe­lelősség terhel és ezt a felelőssé­get parlamenti bizalmi szavazattal nem lehet csökkenteni. A írankügy rengeteg kínos oldala mel test azonban van az ügynek -egy ió ol­data is és tg ix, hogy széttépte $ függönyt, amely’ eddig elölünk a tarthatatlan belügyi hely­est eltakarta. Rassay Károly: Úgy van! (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) Apponyi: Kétségtelen, hogy forradal­mi és ellenforradalmi abnormitások ma­radványaival állunk szemben, amelyek keresztülhatoltak állami szervezetünkön és megfertőzték annak minden orgánu mát. Mindenütt találkozunk velük és ez nem véletlen. Nem történhetik meg rendes viszo­nyok közt élő államban az, hogy tömegesen legyenek olyan állami közegek, akik rendelkezésre állnak egy ilyen bűnügyben. Ez bl>zonyitéka annak, hogy sorvasztó belső betegségben szenvedünk, amelytől okvetlenül szabadulni kell. (Viharos taps az egész ellenzéken, a jobbközépről is több kormánypárti képviselő helye­sel.) Minden lehetséges, csak a régi rendszer folytatása lehetetlen. (Nagy taps.) Most már kötelessége a kormánynak komolyan hozzálátni ah­hoz, hogy állami hivatalnokoknak ne le­gyenek olyan kötelességei, amelyek hi­vatali kötelességeikkel ellentétben áll­nak. Nem maradhat fenn az az állapot hogy a törvény ben biztosított egye­sülési és gyülekezési jogot egyfe­lől megszorítják, másfelől titkos ala­kulat* zavartalanul működhetnek. Elementáris erővel tör ki a taps Ap­ponyi e kijelentésére a baloldalon, a szo­ciáldemokrata képviselők felállva éljen­­zik Apponyít, a kormánypárt teljes csöndben hallgatja a szónokot, aki a kö­vetkezőképpen folytatja beszédét: — Uj érának kell jönnie és ha ez a kormány erre nem alkalmas, ak­kor nem maradhat a helyén. Ha. alkalmas, úgy adja ennek bizonysá­gát, tegyen deklarációt ét adjon e dek­laráció mellett olyan alkotmányos ga­ranciákat, amelyek elfogadhatók a te­kintetben, hogy apró ügyeskedések éráját erőteljes kormányzás érája fogja felváltani Csakis abban az esetben, ha úgy bent, mint a külföldön nlndejtkj látni fogja, hogy Magyarországon a jog és törvény uralkodik és semmi mát , . . Horváth Zoltán: Nádossy szelleme! Apponyi nem folytatja megszakított mondatát, hanem Horváth Zoltán köz­­beszólásába kapcso’ódva a következő­­képoen folytatja beszédét: — Nádossy abból a miliőből jött, amely miliőben történhetett csak meg számtalan bűnügy fel nem de­rítése. (Viharos taps a bal• és szélsőbalolda­lon.) Ismétlem újból: mindent lehet, csak a régi rendszert lehetetlen foly­tatni. Gyökeres változásnak kell jönnie és ezesetben, de csakis ebben az eset­ben, ebből az ügyből esetleg meguj­hodva kerülhet tó Magyarország. En­nek kivitelében minden kormányt haj­landó vagyok támogatni, ennek elmu­lasztásával szemben azonban az eddiginél sokkal szigorúbb és erélyesebb ellenőrzést logok a kor­mánnyal szemben gyakorolni. Apponyi ezután kijelentette, hogy je­lenleg nincs még abban a helyzetben, hogv akár a többségi jelentést, akár a kisebbségi véleményt magáévá tegye. LeeVözelebbállónak Farkas Tibor indít­ványát érzi, mert neki Is ág ° vét vé­nye, hogy o nemgetgvfflés ma még nincs rbban a kelvzétbert, hogy véels­­ges ítéletet mondjon. Ezért — mondja 5T5 én sem mondhatok ma még sem fel­mentő, sem elitélő véleményt, mert nent, látom még tisztán a helyzetet. A leg-* szívesebben Zichy János gróf tegnap előterjesztett pártdeklarációi át fogad­nám el, házhaíározattá alakítva, mégis kivéve annak azt a részletét, amely tu-? domásul veszi a többségi jelentést. A végleges határozatot a kormány felelős­ségéről arra az időre kellene halasztani, amíg a bíróság ítéletet mond az ügy-, ben. Pesthy igazságügy miniszter élénken helyesel, a kormánypárt részéről Is többen tapsolnak. Végül Apponyi a következő szavak­kal fejezi be beszédét: — Lelkiismeretem szerint csak ezt az utat tudom követni. Tudom jól, hogy ez sokaknak nem tetszik, én azonban erre nem mondhatok mást csak azt: Itt állok, és másként nein tehetek. Bethlen tudott a szokolhamisitásról is Apponyi beszéde után gróf Széchenyi Viktor szólalt fel és hosszabb beszédé­ben azt mondotta, hogy nem is a frank­­hamisításról van itt szó, hanem arról, hogy a szélső ellenzék be akart törni a kormányzatba, azonban a kormányí a keresztény társadalom saját testével védi meg, mert tisztában van azzal, hogy Bethlenen keresztül a keresztény nemzeti irányzatot akarják, elbuktatni. Ugyanaz történt most Bethlennel, ami Tiszával történt 1917-ben. Pallavicinit azért ugratták be, hogy elmondhassák, hogy nemcsak a zsidók csinálják ezt a mozgalmat, hanem van köztük egy mágnás is. Horváth Zoltán beszél ezután a kor­mány ellen és elmondja, hogy Pallavi­­cini György csütörtökön megjelent a rendőrségen, hogy vallomást tegyen ar­ról, hogy Bethlen tudott a szokolham;­­sitásról is, azonban nem vették jegyző­könyvbe a vallomását. A délutáni ülésen tizenöt képviselő jelenlétében folytatták a frankvitát, melyben a kormánypárt részéről Sza­kács József, az ellenzék részéről pedig Propper Sándor vett részt. Utána Hal­ler összeférhetetlenségi ügyében meg­választották a parlamenti zsűri tagjait. Érdekes, hogy a zsűri többsége Haller­­párti, akik e’oreláthatólag nem fogják vezérüket elmarasztalni. Április elsején megszűnik a novisadi korona­­ügyészség Nyugdíjazzák a koronaügyészt Semmitőszék koronaügyész nélkül A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága néhány hétté! ezelőtt az igazságügyi költségvetés tárgyalása a'kalmaival taka­rékossági szempontból lényeges hitel­törléseket eszközölt és igy többek között törölte a noviszádi semmitőszéken mű­ködött koronaügyészség részére a költ­ségvetésbe felvett hiteleket is, ami egy­értelmű volt a koronaügyészség meg­szüntetésével. A nemzetgyűlés néhány nappal ezelőtt a pénzügyi bizpttsig által megszabott keretben fogadta el az igazságügyi költ­ségvetést, miáltal a noviszádi korona­­ügyészség sorsa is megpecsételtetett, úgy hogy április elsején túl a korona­­ügyészség számára nincs többé hitel engedélyezve. A határozat érthető feltűnést keltett és az a hir volt elterjedve, hogy dr. Basics Dusán koronaügyészt kinevezik hasonló rangban, semmitöszéki bíróvá, de mert a semmitőszéknél ezidőszerint nincs egyetlen bírói állás sem üresedés­ben, ez az áthelyezés nem történhe­tett meg. Értesülésünk szerint az igazságügy­­minisztériumban a kérdés megoldását úgy képzelik el, hogy dr. Basics Dusán nyuga’omba vonul. Dr. Basics Dusán koronaügyész azonban erről hallani sem akar, mert még hét szolgálati éve van a teljes nyugdíjhoz és különben is meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom