Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-17 / 75. szám
10. oldal. BAC5MEGYEI NAPLÓ 1926. március 17. Százötven évet élhet az ember Voronoff mirigy átültetési kísérletei Voronoffnak, aki Parisban a Collége de France-on a kísérleti biológia tanára, már régóta jócsengésü a neve a tudós Világban. A háború alatt a Hó irtai de greife osseuse (csontátültetési kórház) Vezetésével bízták meg, mely hires volt merész .s áldásos sebészeti remekségeirőí. Hogy most maiommütétei révén neve egy csapásra világszerte vált ismeretessé, sokan min'denképen érdemesnek tartják gondolatmenetét s módzeréi figyelemmel kisérni. Hogy miben hal meg az elaggott szervezet, arra mindenki hamarosan kész a felelettel: végelgyengülésben. ’.Voronoff szerint azonban sem ember - toég százhúsz éves korában sem •sem állat nem ér el létének lyen természetes végére; mindig valami betegség jön közbe, akár csak egy csekélyke hurut, melynek már nem tud cllentállni, *mtg fiatalabb korban. játszva legyőzte .volna. Mi okozza a szervezetnek ezt a gyöngülését? A górcső világosan mutatja, hogy a haladó korral épen a finomabb, a szerveknek specifikus munkáját végző sejtek kezdenek sorvadni s helyüket a környező, inkább csak támasztékul szolgáló kötőszövet foglalja el, — mint az életben is a közönségesebbek gyakran ellentállóbbnak bizonyulnak. Mittel tovább sikerül fentartani azt értékes sejteknek életképességét, annál biztosabban őrizzük meg -még az öregedő testnek is egészségét és teljesítőképességét Helyes diétával, tornával, idegmérgek, (alkohol és nikotin) távoltartásával, kétségtelenül sokat tehetünk c tekintetben. Kiderült azonban, hogy van ezeknek a sejteknek egy külön éltető eleme, egy belső hormon, melyet csakis a jól kifejlett Ivarmirlgy választ el. Innét érthető az a hatalmas, az életben csak egyszer észlelhető fejlődés, melyen a testnek csaknem minden szövete {csont, izom, agy, bőr) átmegy a serdülő korban, a nemi érés idején, valamint a fokozatos leromlás is, mihelyt az ivarmirigy működése csökken. Ezért öregednek meg oiy hamar az eunuchok (egyik sem éli túl a hatvanadik ‘életévet), ezért általában rövidebb a kasztrált állatok élettartama és csökkent az intelligenciájuk. Ennek a hormonnak jelentőségét elsőnek Brown-Séquart ismerte fel 1869-ben se megfelelő injekciókat kisérel’t m:eg pótlásul, ezzel alapját vetvén meg a modern opotherapiá- Inak (állati szövetkivonatokkal való gyógyítás. De a holt mirigyből nyert nedv gyengének“ bizonyult, valamint nem vált be Steinach ajánlata sem a belső elválasztás fokozására. A célkitűzés helyes volt, de a kivitel célszerűtlen. Közelfekvö volt a gondolat, magát a mirigyet átiilteni s ezzel számos sebész próbálkozott is, azonban — mint a legutóbbi berlini sebészed kongresszuson is konstatálták — nem sok sikerrel. Az elégtelen vérellátás miatt csak egy vékony kéregrész maradt életben, a mirigy belseje néhány hónap alatt elhalt. Itt kapcsolódott be Voronoff uj metódusa. SZámos állatkísérlet után az bizonyult leghelyesebbnek, ha fiatal, életerős mirigyet narancsgérezd módjára vékony szeletekére bontotta s azokat áttette sapkaszeriien az öreg állat mirigyének tetejébe. Rövid idő múlva á vékony szeletek meg tapadtak, uj gazdájuk bőven ellátta tápláló vérrel, ők meg viszonzásul állandóan juttatták beléje a iújlagok sejteket zsongitó s erősítő hormonjukat. így sikerült mesterségesen egy uj serdülőkort elővarázsolni. , 1919-ben számolt be először a párisi sebészeti kongresszuson nagy emlősállatoknál (ló, bika, kos, kecske) elért sikereiről. Aki Parisban tölthet néhány napot, ne mulassza el a College de France látogatását. Sok érdekes kísérleti állast mellett bizonyos tisztelettel mutatnak itt egy tekintélyes, életerős kost, mely békésen legelész, családjával a gyepnek egy bekerített helyén: ő a legelső s tán legjobb élő bizcnyit.éka az,eljárás sikerének. Tizenkét éves korban — ami embernél nyolcvan érvnek felel meg — került 1918-ban Vcronofíhoz, mint teljesen letört aggastyán, alig tudott a- lábán állni. Mirigyátültetés után hárem hónapra csodálatosan átalakult. gyapja kinőtt, fiatalos, harcias lett, családot tudott alapítani. Hogy. önönmagát kontrollálja s kizárhassa azt,, vájjon nem csupán a jobb ellátás és ápolás ok-e a feltűnő változásnak, Voronoff egy év múlva eltávolította a kölcsönm-i rigyet, mire az állat fokozatosan visszaesett előbbi siralmas állapotába. 1920- ban végzett újabb mirigyátültetésre viszont azonnal visszanyerte fiatalságát. Ebben az állapotban vígan él tovább, most már négy évvel meghaladva az eddigi tapasztalat szerint minden kosok legmagasabb életkorát. Sok drága tény ész állatot sikerült ilymódon reaktiválni, ami óriási nemzetgazdasági hasznot jelent. Maga a kormány mint külön megbízottat küldi ki Voronoff tanárt az állattenyésztő telepekre, főleg a kolóniákba. Emberen 1920-ban végezte az első műtétet. Főnehézség volt alkalmas átültetési mirigynek a beszerzése. Jó pénzért akadt volna ugyan vállalkozó elég, de Voronoff, nagyon elzárkózott attól, hogy egyik gazdag embertársa [kedvéért egy másik szegénysorsut megcsonkítson. Inkább fordult az anthropoid majmokhoz (csimpánz, gorilla, pávián), melyeknek szervezete vérképe fejlődése sok biológiai rokonságot mutat. Annál is inkább, mert már 1912 óta több ízben végzett kretinizmus esetén pajzsmirigydtiiltetést majomról emberre, kitűnő eredménnyel. A műtét maga nem nagy beavatkozás, mégis nagy figyelmet s hozzáértést igényel. Két gyakorlott sebész kell, hogy egyidejűleg operáljon, az egyik a mélyen elaltatott majmot, a másik a külön műtőasztalon fekvő pácienst, kinél helyi érzéstelenítés elegendő s ki néhány nap múlva már el is hagyhatja a szanatóriumot. A hatás az esetek túlnyomó többségében csodálatos. Az aggság csapásai: izomgyengeség, feledékenység, magas vérnyomás, visszafejlődnek, jó étvágy s alvás melett viszszatér rég elmúlt idők rugalmassága s teljesítőképessége. Az operáltak között több orvos van, kik szakszerűen s pontosan irják le a tünetek változását. Az egyiknek hetvanhat éves korában kezelába reszketett s legfőbb vágya lett volna, ha még egyszer kis kertjében segítség nélkül végigsétálhatna, most turistakiráduSásokon vesz részt, nehéz műtéteket végez, cikkeket ir. Az algíri aggok házának egy hetvenhárom éves. magával tehetetlen lakója műtét után kitünően érzi magát, saját kívánságára csakhamar elhagyta a tnenházat s mint egy gyógyszertár alkalmazottja meglehetős munkával tartja fenn magát. Egy iró hatvanöt éves korában korai aggság szomorú képét mutatván, 1920-ban operáltatta magát s csakhamar a régi lendülettel folytatta nemcsak munkáját, de szórakozásait is. Veronoff kérésére, hogy kímélje magát, így felelt: »Ha a tökét, melyet ön adott nekem, kimerítettem, akkor kérni fogom a műtét ismétlését, mint azt a hires kosnál tette«. 1923-ban csakugyan jelentkezett erőcsökkenés panaszaival. Az újabb műtét ismét teljes sikerrel iárt, jelenleg hetven éves s oly fürge, mint Ebben az évben ünnepelték Wilde Oszkár halálának évfordulóját a párisi Pere-Lachaíse temetőben Epstein Jakab síremléke előtt. Ebből az alkatomból a Comoedia Wilde egy eddig ismeretlen kéziratát teszi közzé, melynek létezéséről 'tudtak ugyani, de 1895 után mikor Wilde-et letartóztatták, a kézirat elkallódott. Lélektani tanulmány ez a renaissancekorabeli gyermekszjnészekről. kik tudvalevőleg a női szerepeket ép úgy játszották, mint ma a primadonnák az ugyvezstt »nadrág-szerepeket.« A köitö sugalatos tudással magyarázza meg miben van a gyermekszinészek varázsa ». . . Furcsának tartom, hogy még soha senkisem irta meg a tizenhatodik és tizennyolcadik századbeli angol gyermeksziiniészek tö’rténbteirs föltettem.; hogy nitagam végzem el ezt a feladatot, hogy igyekszem megállapítani ,a- színházzal való valódi kapcsolatukat. A tárgy kétségtelenül tele van művészi érdekességgel. Ezek a gyermekek azok a lenge nádszálak völtak, melyeken át költőink legolvadékonyabb melódiáikat zengették meg. azok'a kecses vázák, melyekbe énekük biborborát öntötték. Közöttük természetesen a legkiemelkedőbb volt az a fiatalember, akire Shakespeare legnagyobb alkotásainak megszemélyesítését bízta. Övé volt a szépség, az a szépség, melyet egy század sem látott soha, vágj- csak ritkán, az a szépség, melyben két nem bája frigyre kel, amint a szonettek hirdetik, Adonisz és Heléna bája. Szellemes is volt és ékesszóló s finoman metszett ajkairól1 lebbent ol Julia szerelmes sikolya, Beatrice tüneg,y. ötvenes.. Ezzel elesik „,az. až ellenvetés, mintha a műtét csak ostorcsapásként Hatna a szervezetre, rövid időre serkent ugyan, de a kimerülés aztán annál pusztitóbban jelentkezik. Már eddig is több külföldi sebész gyakorolja Veronoff eljárását az általános kiterjedésnek azonban újában áll a műtét magas ára, ami az alkalmas inajompéldányok nehéz beszerzésében leli magyarázatát. Az állatoknál nyolc éven át ötszáz emberen (nőknél is) öt éven át háromszáz műtétet végeztek, a legfiatalabb operált huszonkét, a legidősebb nyolcvanhárom éves veit. Sikertelenség csak 3%-ban mutatkozott; a szervezet előrehaladt kimerültsége miatt ugyanis a sejtek regenerációra már nem. voltak képesek. Hogy a többieknél elért kitűnő eredmény mennyire tartós s hányszor ismételhető. azt egyelőre nem lehet tudni. Voronoff szerint azonban — tekintetbe véve, hogy magsabb emlősöknél az életkor a fejlődési szaknak hét-nyolcszorosa szokott lenni. az ember természetes életkora átlag 150 évre tehető. Voronoff nem álltja a tudománjd üres reklámhajhászás, sem pedig léha szenvedélyek szolgálatába, miként egyesek vádolják. Célja: az életet, az Isten legszebb ajándékát, nemcsak frázisképen, hanem igazán »az emberi kor legvégső határáig« nyújtani. széde és Oíélia tétova éneke. A puritánok furcsa erkölcsükkel s alacsony szellemükkel természetesen felszólaltak e gyermekszinészek ellen s kifogásolták, hogy gyermekek nőknek öltözködjenek. Még századukban sem méltányolták az Erzsébet-kori színpad hagyományait. Shakespearnak szemére lobbantják, hogy a legragyogóbb alkotásait meghamisUtatta, balul értelmez-, tette és elrontotta velük. Vájjon igazuk van-e ezeknek? Nem hiszem. Ez a gondolat, melyet számunkra Shakespeare . tökéletesített, labban leli; magyarázatát, hogy az Erzsébet kor színház, mint a régi görög 'Színház .nem! engedte meg, hogy nő színre lépjen.’ Ezért .jelenik meg Viola és Júlia apród! ruhában, ezért menekül Imogén férfimezben. Az, aki azt álltja, hogy csak nő ábrázolhatja a nőt és fiúgyermek nem játszhatja Rozalindát, az megtagad a színésztől mindenféle tárgyilagosságot, művészi képzeletet és alkotóerőt. Az Erzsébet-kori szinpad ezekkel a gyer-1 mekszinészekkel figyelmeztette a nézőt: arra,, hogy ami a színpadon foly ik, az nem realizmus, hanem művészet, figyelmeztette arra, amiről a mai színházi bírálat egészen megfeledkezik. PATKÁNIN PATKÁNYIRTÓSZER doboza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában továbbá a Torontáli Agrórbanknál Veliki-B-ckereken. 10356 Oszkár a gyermekszinészek! öl Az angol iró ismeretlen kézirata — „Adonisz szépsége és Heléna bája“ dök'lö kacagása, Perdita virágszerü be-A világ leggazdaságosabb koesija NE VEGYEN AUTÓT, MEG PEG NEM NÉZI A SYÄR STANDJÁT A ZA6REBI NEMZETKÖZI AUTÓ KIÁLLÍTÁSON 1S26. MÁRCIUS 21—28. Elől egyes, hátul dupla rugókkal
