Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-17 / 75. szám

NAPLÓ Nagy részvétlenség mellett folyik a frankvita a magyar nemzetgyűlésen Szocialista ssénok Bethlen genfi utjának kudarcáról Budapestről jelentik: Két hetes szünet 1926. március 17. BACSMEGYEI ;uíán a nemzetgyűlés kedden teljes rész­vétlenség mellett folytatta, a framkvMát. Az ülés megnyitása után aiz iilósterem­­■tíea mindössze harminc képviselő volt jelen, ami azt 'bizonyltja, hogy nemcsak a közvélemény, hanem a politikai' körök érdeklődése is lényegesen megcsappant a inaniküggyel' kapcsolatban. A folyosón nagyobb, volt az élénkség, mint az ülés­teremben, azonban a képviselők ott is •inkább a genii- tanácskozásokról beszél­tek, mint a fránkügyről. Béli tizenkét órakor nyitotta meg Szciíovszky elnök az ülést. 'Jenes Ber­talan egységespárti volt a frankvita el­ső szónoka. Kijelentette, hogy a frank­­ügyet azok tartják állandóan napiren- Jdenl 'akik ebből politikát tőkéi: akarnak kovácsolta. Polemizált Palltavlcinivel és azt mondotta, hogy aki vádol, az tarto­zik bilzonyitaini is-. Hegymegi-Kiss Pál: Indítson a kor­mány sajtópert! Nemes: Teleki személye garancia arra. hogy ö valóban le akarta beszélni Windischgracízet a frankhamisításról s ezért küldte hozzá Gerőt. (Zaj és gúnyos nevetés az ellenzéken.) A közvélemény elítéli ai frankhamisítást, de elfordul azoktól is, akik ezt az ügyet felhasznál­ják arra, hogy a kormányt a külföld előtt befeketítsék. Ezután Györki Imre dr. szocialista beszélt. Visszautasította azt a vádat, hogy a külföldi lapokat az ellenzék in­formálta. Bethlen genfi útja — mondot­ta Györki — a kudarcok hosszú so­rozata. Felszólította azután az igazság­­ügyminilsztert, hogy az utóbbi tizenegy nap nyomozati adatait terjessze a nem­zetgyűlés elé. Kérdést intézett az igaz­ságügyminiszterhez, történtek-e intéz­kedések azok ellen, akik becsületszóra ■hivatkozva, megtagadták a vallomást a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt. Wiu­­dischgraetz a fogházban eszközölt fel­jegyzéseiben tiltakozik az ellen, hogy közönséges pénzhamisító. Ezeknek a feljegyzéseknek tulajdonítható, hogy Bethlen Genf ben frontot változtatott s hazafias szempontokra hivatkozott a t banküggyel kapcsolatban A kormány | bűnös, nv'Tt tudott a frankham'sitásról -és iazt nem gondolta meg, bűnös továb­bá abban, hogy olyan helyzetet terem­tett, amelyben a frankhamisítás lehetsé­ges volt. A kormány feláldozta a nem­zet szuverénitását a franciáknak. Végül Györki kijelentette, hogy a kisebbségi véleményt fogadja el Erődy-Hurrach Tihamér volt a követ­kező szónok. Kifejtette, lrogy nem igaz, hogy a kormány mindent el akart tus­­solnii. Nádossy cselekedeteiért nem von­ható felelősségre a kormány, mert Ná­dossy, m g hivatalban volt, lelkfs.nere­­tesen látta el munkáját. Esztergályos János szocialista rámu­tatott azokra a súlyos, gazdasági ká- Tokra, amelyeket a frankügy- okozott. Kér kérdés vans Túdoft-e a kormány, a frankhamisításról és. tudott-e a hamis frankok forgatcmbahozataláról. Ne le­pődjék meg a kormánypárt, hu az ellen­zék vád alá helyezési, indítványt tesz a kormány elfcn. Ez annál inkább szüksé­ges, mert a kormány ielelösségét a többségi jelentés is megállapítja. Este hét órakor az elnök bezárta a vitát és napirendi indítványt tett, majd Pallavicini György őrgróf mentelmi jo­gának sérelmét jelentette be. Március 2-ikán Bethlen miniszterelnök felszólí­totta, hogy jelentkezzék az ügyésznél és megfenyegette, hogy ha önként nem jelentkezik, meg fogja ,idéztetni és kény­szeríteni vallomástétclre. Ez mentelmi jogának megsértése, valamint az is, hogy a rendőrségen és a vizsgálóbíró­nál a március 2-ikán tartott beszédére vonatkozó kérdéseket tettek fel neki. Végül Pallavicini személyes megtá­­nnadtatás cimén beszélt. Bethlen azzal vádolta őt, hogy már 1922-ben tudott a frankhamisítás tervéről és nem szólt. Erre annál kevésbé volt köteles, mert a kormány is tudott róla, tehát annak kel­lett intézkednie. Azt az állítást pedig, hogy a Friedrich-vacsorán csakis 6 nem tiltakozott a frankhamisítás ellen, a jegyzőkönyvek egész tömege megcá­folja. Baticz Gyula szocialista jelentette még be mentelmi jogának sérelmét mi­re az elnök az ülést íéiuyolc órakor be- j zárta. Ebben a megkeresésben a budapesti ügyészség összeállította azokat a kér­déseket, amelyekre Mészáros Gyulától I felvilágosítást kérnek és amelyekre a szókclliamisitásí ügy nyomozása során sürgősen szükség van. A megkeresés három pontba foglalja össze a Mészá­ros Gyulától feleletre váró kérdéseket. Az első pont arra vonatkozik, hogy Mé­száros Gyula nevezze meg, kik voltak a bűntársai az ötszáz szekciósok' hamisításánál. A második pont a szokolhamisitás elő­készületeiről kér bővebb felvilágosítást. A harmadik pont arra vonatkozik, hogy a frankhamisitási ügy jelenlegi vád­­lottainak volt-e valamilyen szere­pük a szükolhamisitásban és ha A nyugdíjasok nagyobb része e jyá!­­taiaban nem kap nyugdijai s irigység­gel gondol arra a kevés számú nyug­díjasra, aki nyugdijat kap, legalább papíron. Az irigységre a ionban kevés ok van, mert azok a peimonáilak, akik nagvnehezen kijárták, ki könyörögték s megérték azt, hogy részükre nyugdijat folyósítsanak, igen sok helyen nem kap­ják meg a nyugd jutat. Igen sok járási pénzügyigazgató ág van a Vajdaság te­rületén, ahol március közepén még nem fizették ki a március elsején esedékes tanítói nyugdijakat és fizetéseket. Hogy milyen rendszer szerint történik a ta­nítói fizetések és nyugdijak kiutalása, azt alig lehet megérteni. Az egyik já­rás péiuügyigazgatósága kifizeti a fize­téseket elsején, de nem fizetik ki a nyugdíjasokat, a másik jár isban meg­kapják pénzüket a nyugdíjasok, de a havi fizetéses tisztviselők nem. A seen­­tai adóhivatal nem fizet, a sztarakani­­zsai igen... Az ugyanazon miniszté­rium alá tartozó pénzügyigazgatóságok között konkurrencia van, egyik fizet, a igen, kik azok és milyen tevékeny­séget fejtettek ki a szokoibarolstás­­ban. Az ügyészség reméli, hogy rövidesen megkapja a szükséges felvifágoisitáso­­kat Mészáros Gyulától. A szakolharni­­sitás- ügyének újabb nyomozásánál ugyanis rendkívüli nagy jelentősége van Mészáros Gyula vallomásának és az ő vallomása esetleg a nyomozásnak uj irányit adhat. Sigray nem jelent meg a vizzgé 'óbiró előtt Sigray Antal grófot a vizsgálóbíró kedd délelőttre k'ha!Jg.atásra idézte meg. A gróf azonban nem jelent meg a másik adós marad. Ott, ahol az álam nem fizet a leg­szerényebb nyugdíjasoknak, borza’mas állapotok vannak. Szegény, öreg embe­rek pénz né'kül dideregnek, nincs pén­­■iik, hogy fát vegyenek és befű'.senek, nem bírnak kény rst ve mi, mert a hi­telük is te’iesen kimerüli. Seatán egy öreg nyugdíjas hónapok óta betegen fekszik, ar. or os szívességből ir recep­tet a s.ám ra, de a gyógyszertár mar nőm hite ez. A szeg íny emberek még panaszkodni sem igen mernek, mert azokat, akik sürgetik a maguk pénzt;, leintik s ha­­zafiatlan elemeknek deklarálják. A tanítók — nyugdíjasok és még nem nyugdijatok, most attól félnek, hogy husvétra sem kapják meg a fize­tésüket. A közoktatási miniszter és a tarto­mányi pénzügyigazgatóság igazságos és jó ügyet szolgálna, ha utána nézne, hogy mikép lehet az, hogy az állam épen a leginkább rászoruló nyugdíja­soknak marad adós. Éjszakai vita után megszavazták a főldmivelési tárca költségvetését Két hétig fog tartani a költségvetés vitája vizsgálóbíró előtt. Nyugdíj és fizetés nélkül nyomorog a' vajdasági nyugdija.’.o'tfc és hivatalban 1 ve tanítók egy része Egyik pénzügy igazgat óság fizet — a másik nem Megkezdődött az uj nyomozd* a szokolhamisitók ellen A szokolhamisitás ügyében elrendelt aj nyomozást dr. Bede rendőrtanácsos kedden megkezdte. Négy tanút hallga­tott ki a szokolkamisitással kapcsolat­ban, köztük Bokkelberg Edét, a Káro­lyi-kormány volt rendőrfőparancsnokát, aki a következőket mondotta cl vallo­másában: A leszerelés után Kun Sándor volt főhadnagy Boikkelberget arra kérte, hogy segítsen rajta, mire ő Mészáros Gyula tanárhoz küldte. Mészáros szí­vesen fogadta Kunt és megbízást adott neki külföldi propaganda-munkára, majd 1922 december elején a lakására hivatta Kun Sándort, titoktartást fogadtatott vele, be­avatta a szokolhamisitás ügyébe és két hamis szokolossal teli kézi­táskát bízott rá. Kun Sándor néhány nap múlva valószí­nűleg bor közi állapotban elárulta egy társaságban, hogy mit rejteget a kézi­táskákban, aminek negyvennyolc órán belül hire terjedt és csakhamar tudo­mást szerzett az ügyről a csehszlovák rendőrhatóság is, amely Prágából két detektívet küldött Budapestre. A jó­­megjelenésü csehszlovák rendörtisztvi­­selők béférkőztek Kun- Sándor bizalmá­szlovák határt azzal az. Ígérettel, hogy Prágában segíteni fognak Kunnak a ha­mis szokolosok értékesítésénél. A prá­gai pályaudvaron azonban a rendőr­ügynökök leleplezték magukat és letar­tóztatták Kun Sándort, aki a fogházból értesítette Bokkelberget helyzetéről. Bokkelberg ekkor szemrehányást tett Mészárosnak, aki cinikusan azt vála­szolta neki, hogy a dokumentumokkal szemben úgysem leiket semmit sem ten­ni, de Km nem is érdemel semmiféle közbenjárást, mivel ilyen ügyetlen volt. Kun érdekében nem is történt semmi és a volt főhadnagyot a prágai törvény­szék 1923-ban hét évre elitélte és még most is a fogházban ül. A rendőrség tovább folytatja a nyo­mozást a szokolhamisitás ügyében és mindazokat kihallgatják, akiknek az ügyről tudomásuk van. . Elfogató parancs Mészáros Gyula ellen Mészáros Gyula letartóztatása ki­adatása ügyében már megtörténtek a megfelelő diplomáciai lépések és az el­fogatóparancsot a múlt héten továbbí­tották Törökországba. A szokolhamisi­­tási ügy ujajtb nyomozásával összefüg­gésben az ügyészség fnegkeresést inté­zett Tahy László angorai magyar követ ! Beogradból jelentik: A nemzet­gyűlés keddi üiésón folytatták a főldmivelési minisztérium költség­vetéséről szóló vitát. Vuletics Szá­va montenegrói föderalista rámu­tat a crnagorai földmivelés elmara­dott állapotára. Támadja a kor­mányt, mert semmit sem tesz a [ földmivelés fejlesztésére. Követeli, hogy mezőgazdasági iskolát állítsa­nak fel Bariban és Niksicsben. A költségvetést nem szavazza meg. Pesics radikális-párti sumadiai földmives képviselő kijelenti, hogy nincs teljesen megelégedve a föld­­miveiési miniszter politikájával. A szerbiai parasztság sok helyütt ve­­rejtékes munkával nem keresi meg mindennapi kenyerét. Földje so­vány, mezőgazdasági eszközei el­maradottak, nincs alkalma megis­merkedni az okszerű gazdálkodás­sal. Földmivesiskolák fölállítását kö­veteli. A mezőgazdaságban nagy megtakarításokat lelietne elérni. A parasztot kell támogatni, de kü­lönbség van paraszt és paraszt kö­zött. Itt van két, »paraszt-képvise­lő«: Moszkovljevics Iván és Jova­­novics Joca. A radikális-párt nem csinálhatna magának nagyobb pro­pagandát a faluban, mintha ezek­nek a diplomás parasztoknak arc­képét mutogatná. kV agy derültség.) Kijelenti végül a szónok, hogy a költségvetést megszavazza, mert, ‘Pasics mindig a parasztság érdeké-; Iben dolgozott és igy a parasztok bizalommal vannak Pasics kormá­nya iránt. Jagatics Máté horvát föderalista a horvátországi, Drobár Janec szlo­vén néppárti a szlovéniai, Mútics Vincent radikális pedig a Valjevo­­kötnj'éki parasztság helyzetét teszi szóvá. A délelőtti ülés’ ezzel véget ért. A délutáni ülésen dr. Radoszav­­\ljeyics Milos volt az első szónok. Kifogásolja, hogy a föjdmivelésügyi tárca költségvetése nagyon csekély és nem kielégítő egv olyan kor­mánytól, amely magát parasztkor­­mánynak nevezi. Nem fordítanak gondot a földmivesoktatásra és a marhabetegségek leküzdésére. Kö­veteli a földmivesszövetkezeték mi­nél nagyobb támogatását. Ljubisics demokrata és Pozáerac Noria muzulmán támadják a költ­ségvetést» majd Zsuljevics Aleksza radikális-párti szólal fel és szoká­sa szerint pártjával ellenkező véle­ményt jelent be. Kijelenti, lfogy a költségvetésiben annyi hiba van, hogy azt nem szavazza meg. Trifkcvics Márkó elnök ezután bejelenti, hogy a pártvezérek kon­ferenciáján a költségvetési vita to­vábbi folytatása ügyében nem jött létre megegyezés, ezért 3 pártve­zérek többségének határozatát a parlament elé terjesztik jóváhagyás végett. A pártvezérek javasolják. , felajánlották neki szolgálataikat, ihszlovák útlevelét is ok szerezték ;g és hárman együtt lépték át a cseh­utjáin a, török hatóságokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom