Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-16 / 74. szám
2. oldal _____ BACSMEGYEI MAPLÖ 1926. március 16. Háromszázezer dinár a tavankuti vadvizek lecaapolására Egy hónapon belül befejeződnek a munkálatok A tavankiiti gazdák — rniut a Bácsmegyei Napló megírta — nemrégen küidöttségiieg felkeresték Gyorgyevics Dragoszláv főispánt, akit kértek, hogy tegyen lépéseket a tavankuti vadvizek lecsapolására. A kü.döltség előadta, hogy a vadvizek az utóbbi évek alatt annyira megdagadtak, hogy már a lakóházak is veszélyben forognak s nagyobb kiterjedésű szántóföld teljesen használhatatlanná vált. Gyorgyevics főispán teljesítette a tavankutiak kérését és bizottságot alakított a íecsapoiási tervek kidolgozására. A bizottság kido'gozta a terveket, a melyek szerint, ha a munkálatokat a városi mérnöki hivatal végezné, a vadvizek lecsapolása mindössze háromszázezer dinárba kerülnének, ellenkező esetben a költségek jóval meghaladnák a félmillió dinárt. Mint értesülünk, a terveket a városi tanács elfogadta és a városi mérnöki hivatalt bízza meg a munkálatokkal, amelyek egy hónapon belül befejezcdnek| Perics Marinké bűntársai a noviszadi felebbviíeli bíróság élőit Rajin tíz évi f egy hágai kapott, Pivar3zkü felmentették A növi szadi felebbvitell bíróság dr. Gyurgyev Boskó tanácsa hétfőn délelőtt kilenc órakor tárgyalta Perics Marinké, a hírhedt bánáti haramiavezér bűntársainak. Rajin Busán velikibecsjkereki kereskedelmi utazó. Pivarszki .István géplakatos és a szabadlábon védekező Martin János földműves, Vorgies Veljkó földműves és Terzin Mátyás mészáros becskereki lakosok bűnügyét. A becsfcereki ügyészség azzal vádolta Rajin Dusánt, hogy 1923 szeptember és október hónapjaiban, bár tudta, hogy Perics Martokó, a hírhedt rablóvézér » velikikikindíü fogházból megszökött és emiatt körözik, mégis házába fogadta, hetekig rejtegette. Ugyancsak Rajin volt az, aki felhívta Perics figyelmét Eremícs Péter meílencei gazdag földbirtokosra. továbbá Dojkov Drága és Király Antal jómódú becskereki lakosokra és ezért részt követett és kapott a rablott zsákmányból. Perics ki is rabolta Ereroicset és a rablott értékekb^ Rajinrcak egy arany cigarettatárcát, hat dukátot, egy aranyórát és más ékszereket' adott, aki a Dojkovnál ejtett zsákmányból is 500 dinárt kapott. Rajin Dusán és Pivarszki István 1923 december 16-án Perics Marinké nevében fenyegető teveleket írtak Eremicsmek. -amelyben 50.000 dinár készpénzt, Pajics Jeítától 2500 dinárt és Lpzanies Urastól 2500 dinárt követeltek. Pivarszki 1924 januárban Perics Marinkénak. hogy bujdosását és szökését elősegítse, csendőraltiszti ruhát, puskát és lőszert adott és Perics Marinkét Dejkovhoz és Királyhoz utasította, mint akiknek sok pénzük van. Perics mindkettőt ki is rabolta és a rabláshoz a Martin Jánostól kapott revolvert használta fel. Martimt azzal is vádolja az ügyészség, hogy Voígics Vetjkótól 1000 dinárért három tehenet vett át, amit Perics Mar’Tik ó rabolt. Végül Raj in, Pivarszki és Martin azzá! is vádolva vannak, hogy 1933-ban hamis ezüst dollárosokat készítettek és hoztak forgalomba, Vorgics pedig, hogy a három lopott tehenet megvette. A noyiszadi kerületi törvényszék mtilt évi október 2-ikán tárgyalta a már előzőleg egyszer elhalasztott bűnügyet és. Rajin- Dusánt rablásért és pénzham’áíáséft tiz jyj fegypázra, pivarsskj Istvánt két évi, Martin Jánost egy évi börtönre ítélte, utóbbinak büntetését a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vete. A törvényszék továbbá Vorgxs Veljkót hat havi, Terzin Mátyást fiz narr) fogházra és ezer dinár pénzbírságra ítélte. Martin megnyugodott az ítéletben, a többi elitéit feiöbbeaeít. A hétfői feSebbvtói bírósági tárgyaláson csak Rajin Dusán és Pivarszki István jelentek meg, akiket szuronyos fogházőrök kísértek fel a fogházból, míg a többi vádlott nem jelent meg. A közvádat dr. Nikolics Richard főállam-A vajdasági magyar műkedvelőknek az utóbbi évek folyamán a legkülömbözöbb akadályversenyt kellett vivniok a külömböző helyi hatóságok rendeletéivel, akik versenyre keltek abban, hogy a magyar nyelvű publikumot megfosszák a műkedvelői előadások ártatlan szórakozásától. A vajdasági városokban és falvakban eleinte egyszerű bejelentésre volt szükség, amit a közigazgatási halóságok rendszerint el is fogadtak. Később mindjobban megnehezült a magyar műkedvelők külömben is nehéz helyzete és főképen a városokban ütköztek szinte leküzdhetetlen akadályokba ezek a kultur jótékonysági célokat szolgáló előadások. A vajdasági magyar közönség mindinkább felkarolta az igyekvő műkedvelőket, akikkel pótolni igyekeztek az állandó magyar színház hiányát. Épen ezért kellemetlen meglepetést keltett a hatósági szigorítások hosszú sorozata, amely például Szubótieán a gyakorlatban szinte lehetetlenné teszí az előadások megtartását. Szomborban és Noviszadon sem sokkal kielégítőbb a helyzet. Általában megállapítható, hogy mindenütt he'yi elbírálás, egy mi-A szuboticai! városi tanácshoz a kerületi pénzügy igaz valóság részéről átirat érkezett, amelyben Svdbics Szvetozár pénziigyigazgatő közli, hogy Szuboticán a legutóbbi időig a legnagyobb mértékben elhanyagolták az adók behajtását és Így az a helyzet ált elő, hogy Szubotica város lakosságának több mint százmillió dinár adóhátraléka van, Svábícs péníügyigazgató emiatt főképp a városi adóhivatalt hibáztatja, a mely szerinte tulengedékenynek bizonyult az adóbehajtásoknál, holott e tekintetben a legszigorúbb eljárást követelik meg az állam érdekei. A városi adóhivatalon kívül hibáztatja az uj pénzügyigaz gató a pénzügy igazgatóság tisztviselői karát, amely az átirat szerint nem áll a feladata magaslatán s mindeddig a szigorú ellenőrzés hiányában nem végzett megfelelő munkát. Végül hibás Szubotica város adófizető lakossága, mert sohasem érdeklődik aziránt, hogy mennyi az adótartozása. Svábícs pénziigyigázgató átiratához egy kimutatást is mehékel' az 1918— 1925. évi adókivetésekről és adóbehajtásokról, annak igazolására, hogy a szuboticai adófizetők még a felét sem fizették meg annak az összegnek, amelyet a pénziigyigazgatóság adóban követet. A pénzügyigazgátónak' ez a megáBapitása omnjd jnkábí^ meglepő, mert a sóügyész képviselte, m!g a vádlottakat dr. Jaksics Zsarkó becskereki ügyvéd és dr. Arserdevics Miiivoj védték. A tábla helybenhagyta Rajén Dusán fiz évi fegyházra szóló büntetését,, eltlenben bizonyítékok hiánya címén felmentette a két évi börtönre ítélt Pi varszki Istvánt és Martin János büntetését 5 hónaipi, Vorgics büűetését 5 hónapi fogházra szállította- le. Terzto Mátyás tiz napi fogházra szóló büntetését ezer dinár pénzbírságra változtatta át Az elítéltek semmiség! panaszt jelentettek be. niszteri rendelet félremagyarázása dönt a magyar műkedvelői előadások ügyében. A magyar műkedvelői előadások ügyében, mint Szcmborbó! jelentik, most egy egységesnek látszó intézkedés történt. A szómban rendőrfőkapitányi hivatal 4488/1926. szám.a’att a városi tanácsnak egy március 6-ikáról kelt és 4280/adm. 1926. számú rendeletét kézbesítette hétfőn a szombori műkedvelőknek, amely szerint ezután minden előadandó darabot előzetesen a közoktatásügyi minisztériumnak keli jóváhagyás végett bemutatni. Ez a rendelet a minisztérium intézkedésére alapul és ezért föltehető, hogy országos érvényű lesz. A közoktatásügyi minisztérium, mint az eddigi példák egész sora bizonyítja, nem nagyon siet a darabok cenzúrázásával. Nem is lehet elképzelni, hogy a színdarabot, amelyet a magyar műkedvelők akarnak előadni, az emberi életkoron belül szerbre fordítsák s az előadást. engedélyezzék. Ezt a rendeletet Pribicsevics adta ki s Radios Irtván pribicsevicsi eréllyel hajtatja végre. lyos adókivetések Szubótieán ts egzisztenciáikat tettek tönkre és az a tömeges kényszeregyezség és csődeljárás, a mely a szuboticai- törvényszék előtt folyt ós folyik, nem annak a bizonyítéka, hogy a városi adóhivatal közegei enyhén jártak el' -az adóbehajtásoknál. A kimutatás szerint 1918- ban kivetettek 9.583.903.01 dinár állami adót, behajtottak 661.334.67 dinárt, adóhátralék 1918. évről 8.904.217.30 dinár. 1919- ben kivetettek 18.603.000.31 diriárt, behajtottak 2.249.906.80 dinárt, adóhátralék 1919. évről 16.345.691.23 dinár. 1920- ban kivetettek 27.832.698.55 dinárt, behajtottak 2.470.906.08 dinárt, adóhátralék 1920. évről 25.345.691.57 dinár. 1921 árén kivetettek 19.042.478.74 dinárt, behajtottak 8.226.571.92 dinárt, adóhátralék 1921. évről 10.805.715.81 dinár. 1922- ben kivetettek 27.036.584.94 dinárt. behajtottak 13.430.133.il dinárt, adóhátralék 1922. évről 13.606.448.83 dinár. 1923- ban kivétettek 40.916.818.42 dinárt, behajtottak 15.299.217.08 dinárt, adóhátralék 1923. évre 25,617.601.34 dinár. 1924- ben - kivetettek 45.667.664.70 dinárt, behajtottak 33.378.279.52 dinárt, adóhátralék 1924. évre 10.529.770.62 dinár. 1925-ben kivetettek 54.009.733.16 dinárt, behajtottak 42.139.192.95 dinárt, adóhátralék 9.216.863.18 dinár, összesen 242,692.878.86 dinárt vetettek ki nyolc évre állami adó elmén, ebből behajtottak 118.632.472.11 dinárt és adóhátralék maradt 12U93.520.88 dinár. A kimutatás természeteses csák as állami adókra vonatkozik és még hozzá kell venni évi átlagos kétszáz százalékos váfosi pótadót, az iskolaadót, útadót is, ügy, hogy az adóhátplék nem sokkal kevesebb ötszáz milliónál. A kimutatás végén Svábícs pénzügyigazgató megjegyzi, hogy az 1919. évre kivetett közvetlen adókat Ismét ki kell ind, mert az akkori adókivetések alktdntával súlyos hibák történtek. Ez az adókivetés rövkfc-sen elkészül. Az adöfeiebbezések állásáról fe tájékoztatja Svábícs pénzügyigazgató a város vezetőségét. Az átírat szerint a vagyon és hadlnyereség adókivetések ellen beérkezett felebbezések közül még ezerkéjizáz darab nincs elintézve, a felszólamlás! bizottságok azonban már megkezdték működésüket és rövidesen ezeket a f-el-ebbezéssket is letárgyaljáfc. A felebbezések közül hatszázat visszautasítanak, mert a telebbezési határidő lejárta után nyújtották be a pénzügyigazgatösághoz. A forgalmi adó tekintetében az adóköteleseknek mindössze Itat százaléka küldte be forgalmi adó kimutatását és ezek után körülbelül négyezren elvesztették emiatt felebbezés! jogukat. Svábícs pénzügyigazgató azzal zárta le átiratát, hogy a jövőben az adóbehajtások kérdésében a legszigorúbban szem előtt tartja az állam érdekeit. Csak egyet nem mond meg a. pénzügyigazgató, hogy miből fizessék -ki a szubotícarak a- követeit féhniUiárd dinárt. Főügyészfaelyetlesfeő! törvényszéki Mró A noviszadi állam ".gyészség vezetőjét bírói minőségben áthelyezték Néhány héttel ezelőtt az igazságügyminiszter felszólította dr. Lemaics Jován főállamügyészhclyettest, a noviszadi ál-, laműgyészség vezetőjét, hogy kérje a feiebhviteli bírósághoz bírói minőségben való áthelyezését. Dr. Lemaics Jován, aki évek óta áll a noviszadi ügyészség élén, az igazságügyminiszter felszólítására elutasító választ adott. Meglepetésszerűen hatott tehát az igazságügyminiszíernek az az intézkedése, me y szerint dr. Lemaics Jovánt Noviszadról a szombori kerületi törvényszékhez törvényszéki bírói minőségben áthelyezte. Az áthelyezés noviszadi jogászkörökben nagv feltűnést keltett és azt a leg* külőnféiekép magyarázták. A legtöbb forrás szerint politikai szempontok játszottak közre a feltűnést keltő áthelyezésnél, Dr. Lemaics Jován hétfőn reggel Beogradba utazott, hogy kihallgatásra jelentkezzék az igazságügyminiszternél, akit arra akar kérni, hogy változtassa meg elhatározását. Amennyiben az igazságügymini szter mégis fenntartaná elhatározását, dr. Lemaics, akit családi kötelékei is Noviszadhoz fűznek — saját kijelentése szerint — lemondani készül állásáról. Az áthelyezés a szokásos „saját kérelmére“ megje’ö’éssel van indokolva, noha, amint a fentebbiekből kitűnik, dr, Lemaics nem kérte áthelyezését. Az áthelyezés törvényességéhez jogászkörök véleménye szerint nem fér kétség, mert az ügyészeknek nincs pragmatikájuk s ha az igazságügyminiszter bármi okból szükségesnek Tátja áthelyezésüket, ez egyáltalán nem jogsérelem, mert dr. Lemaics változatlanul megmarad & hatodik rangosztálybaa Elgáncsolták a magyar sziaielőadásokat Se magyar színház, se magyar műkedvelői előadás Százhuszmiliió adóhátralék Az uj pénzügyigazgató szerint a városi adóhivatal nem járt el kellő' eréllyel az adóbehajtások mil —• Ezerkétszáz felebbezés közül hatszázat visszautasítottak — A forgalmi adófizetők közül négyezren elvesztették felebbezési jogukat
