Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-16 / 74. szám

PoStaxisa fiiadénál 12 oldal » Ara r/, oimar Szubotica, 1926 KEDD március 16. 74. szám (-(■'- egge;, finnem után és hétfőn délben vataí 8—58 Szerkesztőség 5—lö, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paiotal . .i Kiadóhivatal: Sabotica, Aleksandrova u!.l.(Lplbach-paIo^a( A fasizmus és a kisebbségek A beögradi Politik a szerint, amely külpolitikai kérdésekben közismerten a legtájékozottabb jugoszláviai napilap, Jugoszlávia és Olaszország szoros katonai egyezményt kötnek és a Népszö­vetség előtt együttesen fognak jtiltakozni Németország ama tö­rekvése ellen, hogy a kisebbségi kérdést napirenden tartsa. Hozzá­fűzi s lap, hogy az olaszországi szláv és német kisebbség sorsa egyforma. Az olaszországi szláv iskolákat épűgy becsukták, mint a déitiroü német iskolákat, a szláv .vasutasokat, bírákat, tisztviselőket kidobták az uccára és a szlávo­­kat arra is kényszerítik, hogy ne­vüket változtassák meg. A csend­őrök elkobozzák « nem olasz nyelven címzett leveleket, ez új­szülötteket nem lehet szláv névre keresztelni, mert a hatóságok a szülök akarata ellenére erősza­kolják az olasz nevet az uj­­szülöttie. Megállapítja a Politika, hogy soha sehol egyetlen kormány sem dolgozott olyan terrorra! nemzeti­séggel szemben, mint Mussolini a szlávokkal szemben. Az előkelő és pártokon felül álló orgánum szemére hányja Nincsicsnek, hogy a tervbevett jugosziáv-olasz egyez­ményben egyáltalán nincs szó az olaszországi szláv kisebbség hely­zetének megjavításáról. Jugoszlá­via a megállapodás értelmében köteles volna Olaszország mellé állni, ha Németország a nemzet­közi fórum előtt tiltakoznék a különböző államokban élő német kisebbségek elnyomása ellen, vi­szont az olaszországi szlávok sé­relmeinek orvoslását sohasem .kérhetné a jugoszláv kormány a Népszövetségtől. Az eddigi tapasztalatok alapján a kisebbségi sors szempontjából nem sok sajnálni való van azon, hogy egy nemzetiség panaszai nem kerülhetnek a Népszövetség elé. Ez az egyébként igen tekin­télyes testület ugyanis eddig még nem nagyon lihegett az érdemért, hogy a kisebbségek eléjük tárt sebeit begyógyítsa. Mindössze egy eredmény fűződik a Nép­szövetség ezirányu működéséhez: a romániai magyar telepesek kár­térítésének megítélése, amiben vajmi kevés örömük volt az ér­dekelt panaszosoknak. Az tehát, hogy az olaszországi szlávok el lesznek rekesztve a Népszövetség itélőszéke elől, nem valami súlyos kár mindaddig, mig a genfi tanácskozások a nem­zetiségi bejelentések elbírálásánál nem szállnak alá a teóriák hig légköréből a gyakorlati élet szi­lárd talaiára. A kisebbségeknek, Chamberlain megakadályozta a francia—torok szerződés ratifikálását Anglia ezért a vívmányért támogatta Genf ben a francia álláspontot jLondonból jelentik: A közhan­gulat és a sajtó — még a kor­mány egyes lapja} is — sokat foglalkoznak azzal, hogy mi le­hetett az oka annak, hogy Cham­berlain a brit minisztertanács hatá­rozott véleménynyilvánítása ellenére Franciaország szekerét lolja a Nép­­szövetségben és bel egyezett a tanács tagjainak szaporításába. Voltak lapok, amelyek gunyo­­an aposztrofálták a brit külügy­minisztert, hogy felült Briandnak, mert nem látott át intrikáinak szö­vevényén. A hétfő regge'i sajtó is vádolja Chamberlaint, hogy ő okozta a mostani konfliktust. A liberális sajtó bejelenti ma, hogv a genfi ülésszak után Chamber­laint felelősségre fogják vonni az alsóházban Ettől a felelősségre vonástól nincs mit félnie Chamberlainnek. Kiderült, hogy diplomáciai gyó’zelmet aratott Géniben. Szombaton éjjel Chamberlain, miután befejezte tárgyalásait, fo­gadta az angol sajtó Genfben lévő képviselőit s azt mondta, hogy a francia delegációval teljes egyetértésben a németekre kell há­rítani minden felelősséget erkölcsi értelemben és politikai szempontból egyaránt, ha a megegyezés nem sikerül. De időközben fontos ese­mény történt: Párisbó! távirat ment Angorá­­ba, amelyben a irancia kormány értesíti a török kormányt, hogy nincs módjában ratifikálni az Angorában kötött franca-tö­­rök szerződést. Franciaország csak akkor cikke­­lyezhetné be az egyezményt, ha annak ama rendelkezéseit,amelyek Franciaország föltétien semleges­ségét mondják ki arra az esetre, ha Törökország valamely harma­dikhatalommal konfliktusba kerül, lényegesen korlátoznák,különösen ha törölnék belőle azt a pontot, amelyben Franciaország kötele­zi magát, hogy Törökország konfliktusa esetén a Bagdad­­vasut sziriai vonalán török csa­pattesteket szállít. Ez a rendelkezés volt az, amely Angliában politikai és katonai kö­rökben egyaránt a legsu'yosabb ag~ godalmakQt keltette, amikor kide­rült, hogy De Jouvenel ezt a meg­állapodást létesítette Angoréval- Attól fogva az angol külpolitika szakadatlanul azon fáradozott, hogy ezeket a Törökországnak tett francia engedményeket meg­másítsák. Arra hivatkoztak angol részről, hogyha Franciaország Locarnó ellenére és a francia ke­leti határok angol garanci-ja után is ennyire szabad kezet tart fönn magának a közeli Keleten, akkor a locarnói szellem Anglia szem­pontjából értéktelen. Most, hogy Chamberlain elérte az angorai szer• ödes ratifikálásának megtagadá­sát és ennek fejében vállalkozott Gerti­ben a francia álláspont támoga­tására, csak az az egy vélemény jogo­sult, hogy Anglia fontos vívmányt kapott, amely megérte azt, hogy Chamberlain nem okozott nehéz­ségeket a francia politikának a tanács kibővítése körül. Óriási vasúti katasztrófa Százhetvenné olc halott, és hetvenkárom sebesült Be akarják tölteni a görög királyi trónt Egy német herceg és György exkirály öccse a jelöltek mint már több alkalommal kie j­tettük, semmi várni valójuk nem lehet nemzetközi fórumtól és ha erős nyomás nehezedik rájuk, csak abban bizhatnak, hogy sa­ját hazájuk határain belül fog beállni az a kurzusváltozás, amely az elnyomottaknak sza­badságot, az üldözötteknek nyu­galmat és biztonságot nyújt, nem kívülről érkező parancsra, amely mindig, kijátszható, hanem a lénye­géből folyó belső szükségesség­nél fogva. Ha nem is tesszük teljes mér­tékben magunkévá a zagrebi Nova Európának azt a tételét, amely szerint az egyedüli kisebb­ség a megsértettek és megalézot­­tak kisebbsége, de azt nem le­het kétségbevonni, hogy a kisebb­ségi problémát c-:ak a nyelvi kulturális, vallási, ' politikai és gazdasági szabadságjogodat ér» lelő demokrácia oldhatja rrteg. Az olaszországi szláv kisebbség sak­kal könnyebben fogja elviselhetni az akadémikus jellegű népszö­vetségi jogsegély lehetőségének hiányát, mint a fasiszta uralnia», amelynek természetében gyöke­rezik a kisebbségi jogok taga­dása. San Jóséból jelentik : Alajucle lek számút kőzet háromszázra be-és Carthago között a Virilia fo­lyón keresztül vezető vasúti hídon egy körülbelül ezer kirándulói szál­lító vonat kisiklott. Egy kocsi a vízbe zuhant. A halottak és sebesül­csütik. Egy másik kábelsürgöny szerint a costaricai vasúti sze renesetlenségnél százhetvennyolc ember meghalt és hetvenhárom megsebesült. Az óriási vasúti szerencsétlen­ség az egész országban megdöb­benést keltett. Nyomban segély­­vonatok siettek a katasztrófa szín­helyére. A mentési munkálatok még folynak. Athénből jelentik: A görög fővá­rost szenzációs híresztelés tartja iz­galomban. Beavatott politikai kö­rökből származó értesülés szerint ugyanis rövidesen kísérlet történik arra, hogy György exkirály lemon­dása óta üresedésben levő gö­rög trónt újból betöltsék. Az égjük pártnak G!iicksí>urg-Sonderhausen-i her­ceg, egyik német nagyhercegség tagja a trónjelöltje, mig a má­sik áramlat a görög exkirály öccse, András herceg számára egyengeti a királyi trónhoz ve­zető utat. A trón betöltésére vonatkozó hí­rekről a kormány részéről eddig nem adtak ki sem tagadó, sem megerősítő nyilatkozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom