Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-04 / 62. szám

PoStartsa é 12 OLDAL » ARA 17, DINAR XXVil. évfolyam Megjelenik minden reggel, finn* ^ Telefon: Kiadóhivatal 8—58 üboíica.^M CSÜTÖRTÖK március 4 62. szám Szerkesztőség! Aleksandrova uL 4. (Rossia Foaciéro-palota) Kiadóhivatal: Subolica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-palota) on délben 5—10, 8-52 Előfizetési ár ne A csöndes gyász napját ünnepelte meg most a né­met nép. A csöndes gyászt, amit nem lehet világgá rikoltani s üres jelszavak kormával bemocskolni. A csöndes gyászt, aminek nincs nyílt sebe, de ami befelé vérzik kiapadhatatlanui a letargia ájulá­sáig. A csöndes gyászt, amit nem a békeszerződések, de a halottak parancsoltak rá a világ népeire. Az ismeretlen katona gyönyörű szimbólumu szobrai után egyre­­másra vetődtek fel szobor-ötietek és relief-tervezetek. Ércbe és kő­be kell menteni minden memento­­ját a vériszapos időknek. Bgy másután indítványozták : állítsak fe! szobrát az ismeretlen fogyasz­tónak, az ismeretlen adózónak, az ismeretlen köztisztviselőnek, mz ismeretlen középosztáybeü­­'nek. (Milyen jellegzetes tnellék­­jalakja lenne az ismeretlen katona iszobrának az ismert siber!) A csöndes gyász viselőinek nem kell szobor és nem kell embléma. Mert a csöndes gyásznak élő­szobrai vagyunk mi mindnyájan, rokkantjai a háborúnak és ^rok* kantjai a békének. Az emberren­getegben egymás kezét fogva járnak a Learek és a Niobék. A hangunkra, kedvünkre, örö­­ímünkre a gyász fátyolét terítette ja- végzet, ez a komor, konok jtemetésrendező. Miért van napja a csöndes gyásznak ? A csöndes gyásznak évei, évtizedei vannak. S ha a nemzedékek életevei is lehetne mérni az időt: két nem­zedék elborult kedvvel öltötte magira a gyász szövetét. Milyen gazdag a temető s mi­lyen szegény az élet. Nézz körül : gondtól eltorzult arcokat, munká­ban szakadt izmokat, tébolyult reményt s a kétségbeesés örvé­nyeit látod magad körül. Tudsz-e még rá emlékezni, testvér, milyen j gazdag voltál? Az élet kirakaté- j ban csillogó illúziók tündököltek, boldog karácsonyravárés volt a világ. S jöttek a marcona gon­dok, jöttek a torzonborz nélkülö­zések s kifosztották, fölmarkolták az élet csillogó kirakatát. Kin­csünk, javunk, boldog gyermek­­játékaink helyébe mit tettek le? A halálnak, gyásznak, bajnak és jajnak fekete kösöntyűit. Most már megünnepelhetjük a csöndes gyász évtizedekig el­nyúló napját. Megülhetjük a gyásvz torát, mint a csaíódirtó, aki a rá­szakadó gyász í’ölvillámló fájdal­mában először eszmél föl arra, hogy mit tett. Mi is először el­pusztítottunk mindent magunk körül, mindent, amit a/.ok az erők teremt ttek, amit mi kultú­rának, civilizációnak, jognak és erkölcsnek hittünk. Először vér gőzös mámorban, duhaj része­geskedéssel, hajrázó szenvedély-A német nacionalisták puccsal akarják eltávolítani Hindenburgot A faivédők diktatúrára törekszenek Orosz-japán háború fenyeget Japán részleges mozgósítást rendelt el A balkáni garanciapaktum megkötését kívánja Franciaország íyel elpusztítottunk mindent, a a múltak termését s a jövendő vetését s amikor rommá pusztí­tottuk a teremtés Carthago-ját, Murius-okképt könnyekkel öntöz­zük meg a romokat. A gyilkosok beállnak a gyaszmenetbe s a csöndes gyász tisztult érzésére akarják megnyitni lelkűk szen­télyét. Előbb vezekelni, aztán gyá­szolni. Azt a legmonumentáü­­sabb szerencsétlenséget, amit em­beri erő zúdított az emberiségre, nem egy generáció hordta méhé­ben. A történelem vágóhidját nem egyetlen nemzedék építette fel. A történelmi igazság joggal büntet hetediziglen, mert az egy­másután következő sarjadékok egymással versengve riasztották fel a veszélyt s botor hittel és botor cselekedetekkel hívták ki maguk ellen a végzetet. Egyet­len nemzedék válla összeroskad­­nék a bűnnek és felelősségnek terhe a:att. Ügyes nydmozók az ismeret­len gyilkos áldozatának temeté­sére detektiveket küldenek: a vérnek borzalmas vonzóereje van arra, aki kiontotta. A gyilkos nem tud elmaradni áldozata te­metéséről. Nézzük most azokat, akik „csöndes gyászt“ hordozva szivükben, siránkoznak a sirba­­hanyatlott világ sírkeresztje előtt. Megtaláljuk köztük azokat is, akik könnyeikkel akarják lemosni a vért kezükről s jajveszékeléseik­kel akarják tulkiáltani a lelkiis­­meret kérlelhetetlen szavat. Ha már kiontottuk a vért, legalább ne szennyezzük be gyásszal a halott emlékét. Berlinből jelentik: A szélsőjobb­­oldali német körök tudvalevőleg már régebben elégedetlenek nemcsak a kormány, hanem Hindenburg biro dalmi elnök .ténykedéseivel is. A né­met nacionalisták, akik mindent el követtek annak idején Hindenburg megyálasztása érdekében, súlyosan csalódtak, mert ffindenburgban nem azt az el­nököt kapták, aki hajlandó oda­adni magát kalandos politikai terveiknek. A:' eddigi burkolt támadások után szé.ső jobboldali körökben rr, st már nyiltan beszélnek arról, hogy a német nacionalisták puccsot terveznek Hindenburg elnök és a birodalmi kormány eltávolí­tására. A nacionalisták diktatúrát akarnak kikiáltani és a diktátori hatalmat a maguk kezébe akarják ragadni. Bár a német fajvédők puccskészü­­lődéseinek a kormány és a hatóságok nem tulajdonítanak nagyobb jelentő­séget, mégis megtörtént minden intéz­kedés, hogy a nacionalisták esetleges akciója né találja készületlenül Német­országot. Tokióból jelentik: A japán kor­mány az Oroszországgal való fe­szült viszonyra való tekintettel részleges mozgósítást rendelt el. A konnáriylapok azt Írják, hogy Japánnak le kell számolni Oroszor­szággal, mely Mandzsúriában és Kínában egyre inkább veszélyezteti Japán pozícióját. A reakciós kö­­! rök azt hiszik, hogy az Oroszor­szággal való háború elkerülhetetlen és sajtójuk nap-nap után támadja a kormányt, hogy a szovjettel szem­ben igen kevés eréllyel képviseli az ország fontos politikai és gyarmati érdekeit. A kormány minisztertanácson foglalkozott a kínai kérdéssel. Párisból .jelentik: A francia lapok részletesen foglalkoznak Nincsics Momcsilo külügyminiszter és Szto­­jadinovics Milán pénzügyminiszter párisi tartózkodásával. Sztojadinovics pénzűi'”'-miniszter szerdán délben érkezett meg Lon­donból Parisba. A miniszter újság­íróknak tett kijelentése szerint amerikai és angliai tárgyalásai lehetővé teszik, hogy Jugoszlá­via rendezze államadósságainak kétharmadát. Ilyen nagy tehertől megszabadulva az SHS. kormány nyugodtabban dolgozhatik az ország gazdasági újjáépítésén. Különösen élénken foglalkoztat­ják- .a francia közvéleményt Nin­­csjcs é.$ Briand tárgyalásai. A Petit Párisién. vezércikket ir Nincsics külügyminiszter és Brand francia . minjsztprelifpk találkozásá­ról. A vezércikk szerint a tanács­kozáson szóba fog kerülni a ma­gyarországi frankhamisitási ügy Nineties véleménye szerint a frankhamisitók az utódállamok elleni akcióra készültek. A jugoszláv külügyminiszter szük­ségesnek tartja a keleteurópai sta­tus quo fentartásának megfelelő módon való biztosítását és ennek érdekében kerül szóba a jugo­szláv—görög, valamint a jugoszláv —bolgár helvzet is. Görögország és Jugoszlávia tudvalevőleg a bal­kán háború alkalmával kötött szö­vetségi szerződéit nem újították meg. Az emiatt támadt nehézségek elsimítása egyik főcélja Nincsics és Briand találkozásának, mert uev Franciaország, mint Jugo­szlávia a balkáni gantneia-pak­­tum megkötését kívánják. Ebből a-szempontból kedvezően ítéli meg a Petit Párisién, hogy Ju­goszlávia és Bulgária között az évek óta feszült viszony enyhült. Jugoszlávia, és Görögország, to­vábbá Jugoszlávia és Bulgária kö­zött femqlló esetleges ellentétek ki­küszöbölése lesz Briand feladata. A párisi lap értesülése szerint Nincsics a tanácskozáson ki fogja, jelenteni, hogy a jugoszláv kor­mány magáévá teszi a locamói egyezmény szellemét és. a kisan­­tant legutóbbi konferenciája is ilyen, dolgozni fog azon, hogy Németor­szág he veszélyeztesse a győztes államok pacifizmusát. A' tárgyalá­sok során Németországnak és Ausztriának az utódállamokkal való viszonya is szóba kerül és Nincsics ki fogja jelenteni áft a re­ményét. hogy Magyarországgal is helyre fog állni a jó viszony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom