Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-13 / 71. szám
íz oldal * Ara dinar PöSferiä» 'fS&oS! írlapelőfizetési irouiP^^ Budapest KVtEf XXVII, évfolyam Sz iib otic a, 1926 SZOMBAT március 13. Megjelenik mísdea reggel) twaep után és hétfős délben Telefoa: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52 Előfizetési ér negyedévre 150 din. Szerkesztőség; Aleksaüdrova a!. 4= (Rossia Foaeiéío-paiotal Kiadóhivatal; Sabatica, Aleksandrova n!.!. (telbach-palotal Kezdjék már » Az erdélyi magyar lapok még mindig azzal foglalkoznál;, hogy * választások tengerének tanulságait meritgetik Id a politikai bölcseseg kagylójával. Az erdélyi ma /yar párt hivatalos lapjában a következő megállepitásig jut el az egyik illusztris cikkíró; „A magyarság politikája csak egy célt, egy vonalat ismerhet: biztosan előrefutni a kisebbségi jogok becsületes érvényesüléséhez, Mindegy, hogy - ördögök, angyalok, emberek, hermajroditák, bankárak, vagy demokraták pártja nyújt hozzá segítséget; megvet ásítani é etbevágö szükségleteinket ma is, holnap is csak az a román nemzet tudja, melynek érzékelhető formája ma vagy hó nap egyaránt a kormánya. A községi választásokba sem a szivünk, seja a lelkünk nem irányított, hanem az ész ösztönszerü parancsa,“ Egy másik magyar lapban pedig a következőket olvassuk: „Lebecsiiihetetlen nagy előny volt, .dktgy a kormánypártiság pünkösdi királysága alatt. kiépíthette y magyar párt zavartalanul a maga szervezeteit, a csendőr, aki eddig belénkföftírtta a szót, tisztelegve fogadott s százszor megaláz' ;t s ezerszer raegcsufolt népünk önbizalma s önerejének tudata felébredhetett.“ A mi százszúr megalázott s ezerszer megcsalok népünk is okulhat az erdélyi magyarság tanulságain. A kisebbségi küzdelmekből ki kell kapcsolni a szívnek és léleknek motorját, el kell oltani a romanticizmus lampionját s az .érdekek lelsővilágitása mellett kell megválasztani az utat, az eszközöket, a barátot és az ellenfelei. A szív és lélek csak befelé fütsön, csak befelé árassza melegét. Ennél a tűzné! melegítsük a nyelvünkhöz és kultúránkhoz való ragaszkodásunkat. De kifelé ne tartsuk szivünket $ ne a léiek felparázsló fényénél keressük botorr káló lábunk elüti ez utat. Netn a mesék országútiénak vagyunk vándorai, nem lehetünk romantikus föllángolásqik döre rabjai. Es nem válogathatunk. Támogatásért csak ahhoz fordulhatunk, akinek ereje van. fis voltak sérelmeink, el kell felejteni, ha a ma valósága a tegnap, emlékénél többet ad. Nem lehetünk örök s örökké sirdogáló Jvfariusok illúzióink omladékain. „Mindegy, hogy ördögök, angyalok, emberek, hermafroditák, bankárok pártja-e“, aki sorsunkat megjavítja, életünket jobba teszi, sérelmeinket, az alkotmány sérelmeit, kívánságainkat, a törvények pa rancsát teljesítik, sítől sem múltak sérelme, sem csalódások emléke, sem be nem vá tott várakozások csaló lása néni tarthat bennünket távok Az érdélvi magyarság már tudatára ébredt annak, hogy „életbevágó szükségleteinket megvalósítani csak-az iillanifentartp nemzet tudja, melynek érzékelhető formája: a kormány“. Mit tehetnénk a hatalom ellenében, amikor eddig e h&taom szárnyára fejkapaszkodni sem tudtunk. Amíg van lehetőség, mód, kilátás becsületes megegyezésre, addig hűségűnknek és ragaszkodásunknak sokszor említett bizonyságát nejn gyöngíthetjük „uj orient ciók“ át nem gondolt, meg sem fontolt ötleteivel. Vissza kel! már adui epriek a népnek is „önbizalmát :s Önere jenek tudatát“. Küzdelmünk útját, törekvéseink eszközeit vpgre már a valóság méretei-hez, a tényle ges erőviszonyok adottságaihoz kell szabni. A jognak, igazságnak, törvényszakaszoknak végtelen és szünetelőikül! idézése .s memorandumok csokrába való kötésének id^je rég lejárt. A ma gyafságtiak nem periraiok kellenek, hanem eredményeid Hányszor múlt el már haszon nélkül a „tizenkettedik óra", hányszor ütött már az az óra — rajtunk A műnkére való készülődést váltsa már föl a munka elkezdése. „Dolgozzatok, mig a mecsete1 ki nem alszik I“ Dolgozzatok mert nemsokára nem lesz már, mécses s ha lenne is, nem lesz kar, mely fölemelje. Verekedés a japán parlamentben A képviselőket rendörök választották szét Elnapolják a parlamentet Tokióból jelentik: A parliament ülésén botrányos jelenetek játszódtak. le. Az egy ik ellenzéki képviselő beszéde alatt a jobb és baloldali képviselők ökölre mentek. A formális -1 erckedésben, mely ko, rülbeluj tíz periág : tartott. : többen könnyebben. megsérültek. A verekedőket az előhívott rendőrök választották szét. A -botrányt az idézte elő; hogy a ; kormánypárti képviselők köfcsönöí-.‘h egyniás szemépe hányták; hogy i csúnya afférokba keveredték. bele. A parlamentet a legközelebbi napokban elnapoljákde pár .hetes szünet,után jsipét őszszéhiyják, ..hogy mellény fpntós tör-váij^'a-vásiatot’ letiifsyaiióu. Őszre halasztják a Népszövetség ülését ha nem sikerűi megegyezői Németországgal és Brazíliával A németek elutasították Briand közvetít© javaslatát A nemzetközi békeiroda Németország haladéktalan felvételét kéri Géniből jelentik: A'z . ellentétek a népszövetségi delegátusok között a végsőkig fokozódtak jós komoly veszedelemmel fenyegetnek. Péntekre virradó éjjel, még- éjfélkor is folytak a nem hivatalos tanácskozások Chamberlain és Briand, vafiunint az érdekelt államok delegátusai között. Chamberlain 4 svéd. Briand pedig a brazíliai' delegáció vezetőit igyekezett 1 megnyerni* a- kompromisszumnak. ' Briand inkább békés módon próbálta. a brazíliai megbízottat a kompromisszum elfogadására' rábírni-,, újig Chamberlain súlyos fenyegetésekhez , folyamodott, amit péntek; dele lőtt. a népszövetségi kiküldöttek élénken oertraktáltak. A németeket teljesen kihagyták a diplomáciai tanácskozásokból, miután a német delegáció kitart eredeti álláspontja ■ meüott és beavatkozás nélküli vápja A'ita kimenetelét Azzal, fogy . a németek már péntekre kilátásba helyezték (jelűből való elutazásukat, csak fokoztak <t$ izgalmakat. Kilátás van ugyan arra. hogy ez a kritikus nap neuf lesz az a fekete péntek. amit jósoltak."hanem as utolsó pillanatban mégis ■sikerül létrehozni a megegyezést. A genfi lapok sötétnek ' látják a helyzetet és utalnak arra. hogy a megegyezés egyetlen reménye az, hogv Brazília kedvező választ ad genfi megbízott,iánál csütörtöki táviratára. •V legutóbbi fteuter-ielentésefc szerint . a felmerüli ellentétek - áthidal hatatlanoknak látszanak. A. Times megállapítja, hogy, .a : legsúlyosabb zűrzavar uralkodik Géniben és a népszövetségi delegátusok fel vannak háborodj a, mert már egy hete időznék Géniben anélkül, hogy megkezdhették volna a munkát. Péntek délelőtt néliápy perccel a népszövetségi delegátusok bizalmas eszmecseréje előtt Briand megbízott ja megjelent a németek szállásán. ahol Luther kancellárral és Strcsemann külügyniiiiisztcrrcl folytatott tízperces tanácskozást. A kiszivárgott.hírek szerint Briand újabb közvetítő indítványt tett a németekjek, hogy járuljanak hozzá Lengyelországnak azonnali, nem állandó tagsággal való felruházásához, a többi állam felvételét pedig halásszák ej. Beavatott körökben- .ügy, tudjak, hogy u német delegáció-épp olyan udvarias, mint a müven -• határozottan elutasító választ adott Briand javaslatára. Népszövetségi körök . szerint ab ban az ■ esetben, ha,. Spanyolország és ■ Brazília továbbra is - ragaszkodik a népszövetségi tanácsba való. azon nah felvételéhez é$ Németország sem enged eredeti állásfoglalásából, nem varad más hátra, mint a Népszövetség ülését minden függő kérdésével együtt őszig elhalaszfan! Ezesetb.cn te nnészetesen Németország kivétele is az őszig'halasztást szenvedne. Briand tanácskozása Lutherral és Strcsemannal Briand .péntek délután tanácskozott Luther kancellárral és 5jjtres.emaiin külügyminiszterré!. A tanácskozás után nyomban ■összeültek a Iócarrióü megegyezést ,-aljjllfŐ-. hatalmak .képviselői. Az - értekezletem melyen- Chamberlain clpököit, megbeszélték. hogy milyen megoldással lehetne elsimítani az. éjien ic céket. A nemzetközi békeiroda péntek délelőtt felhívást - intézett 1 Népszövetséghez Németország, .haladék 12- Iaii felvétele; érdekében.. A felhívás mindenben megfelel a lilémet': álláspontnak. A spanyol kormány diplomáciái lépése Siockhelnihaii Stockholmból jelentik: A spanyol kormány diplomáciai lépést tett Stockholmban, hogy Svédországot elvi álláspontjának - megváltoztatása ■ ra bírja ni. Spanyolországnak az a kívánsága, hogy Svédország ne emeljen, vétót Spanyolországnak népszövetségi . tanácsba való telve tele éjién; nfei t ■ egy ilyen vétö-.te elegendő ahhoz, . hogy "Spanyolén 'Szagot 'ne - vegyék fel. A saitó. év a politikai közvélemény élénk megütközéssel íogadia a spanyol kormány diplomáciai lépését és' a Japok rámutatnak arra. hogy Spanyolország téved, ha azt hiszi, hogy- fény eseté - évivel ■ elfériü Svédországot eredeti
