Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-12 / 70. szám

1926. márciirs 12. BACSMEGYEI NAP! r 3. oldal, Kisebbségi Elei @ss® Az Avarescu-párt hivatalos lapja, az Inđreparea, legutóbbi számában »Ma­gyar romanticismus* címen éles táma­dást intéz az erdélyi magyar párt ve­hetői ellen. A lap szemére- veti Ugrón Istvánnak, ■ hogy nein volt őszinte, az ellenzéki pártokhoz, elsősorban a nép­párthoz, amikor közeledést keresett :és paktumot ajánlott iö! ijek'k. A ravasz­­tág — írja az Indreparea — nem áll jól. Töhötöm, nemes leszármazottjainak, akikben lehetne annyi politikai okosság és szemérem, hogy uetp bízzák sorsu­kat arra a pártra, mely nekik a leg­több sebet osztotta. Đe úgy látszik, a magyar párt vezérei nem törődnek so­kat a politikai er,kölescsel és úgy dol­goznak, nrnt prononszirozott ügynö­kök, akiknél az a legfontosabb: ki tized ■meg jobban őket. Ha a magyarok azt hiszik, hogy • ez reálpolitika . nagyon tévednek, mert ez, ha pillanatokra ered­ményesnek is látszik, a végén zsák­­uccába viszi Erdély magyarságát.* A-magyar párt .köreiben ,az Avarescu­­'párti lap kirohanása- nagy - megütközést keltett, Melio Franco brazíliai népszövetségi delegátus népszövetségi referátumában elismerte a kisebbségvédelem fontos­ságát. Jogok biztosítását k vánta, a ki­sebbségi politika végső céljának az asz­­szimilációt, vagyis a kisebbségi nemze­teknek a nemzeti államokba való be­olvadását jelölte meg. Wlassics Gyula ‘báró nagyszerű dialektkáju fejtegetése rámutatott ennek a felfogásnak a ve­szedelmeire. A ligák kongresszusát is élénken foglalkoztatta ez a kérdés. Dickinson elnök előterjesztette ©Má­sító emlékiratát Meilo Franco felfogá­sára vonatkozólag. Ezután Sauliő_,Géza dr. emelkedett szólásra és francia nyel­ven osztatlan figyelem között tiltako­zott Meilo.Franco felfogásának érvé­nyesítése eliten-, továbbá az orosz Bri­­andcsaninov és a csehszlovákiai német 'liga képviseletében Rauchberg profesz­­szor is. Jellemző hogy Franco felfogá­sa mellett egyedül az olasz Gianini szó­lalt fel, aki kijelentette, hogy az Argen­tínában élő olaszok nem kívánnak ki­sebbségi jogokat. Sziilíö Géza dr. azon­nal válaszolt az olasz delegátus fejte­getéseire és megállap- tóttá,' hogy lé­nyegbeli különbség van- az Argentínába önként kivándorolt olaszok és az akara­tuk ellenére idegen áJlapifesíekbe kény­szerit ett kisebbségek között. * A Népszövetség ülésével kapcsolatban az egyik -német lap azt árja-, hogy bi­zonyos részről -akciót indítottak hogy reformálják meg a Népszövetségnek a kisebbségi -kérdésre vonatkozó ren­delkezéseit Az akció vezetői -szerint, bár a Népszövetség alkotmánya, leg­alább is a kisebbségek védelmét ille­tőleg igen hiányos mégis módjában ál­lana a Népszövetségnek hogy érvény­re juttassa a kisebbségek jogait. A Népszövetség azonban a. kisebbségi pa­naszok számára amjyira bonyolult tár­gyalási eljárást állapított meg, hogy Szinte lehetetlen a kisebbségek számára panasza kát a Népszövetség elé juttat­ni. A panasztemelő kisebbséget a Nép­­szövetség alkotmánya nem tekinti nép­­jogi értelemben vett alanynak nem ke­zeli egyenjogú peres félként úgy, hogy a kisebbségi panaszok csak akkor ke­rülnek tárgyalásra, ha a Népszövetség tanácsának tíz tagja közül valamelyik magáévá teszi a- benyújtott panaszt és elvállalja annak képviseletét- Eddig a tanácsban helvet foglaló államok közül agy sem mutatott vajmi nagy 'hajlandó­ságot és kedvet a kíebbségek sérelme?­­nek felkarolására. A tanács ‘■sg'n’nax ugyan nemcsak mguk é< psnrwttM kÖ*e­­lességük a kisebbségek Iif’vzettóek fi­gyelemmel kisérése, a. Népszövetség ve­­zétő-államai azonban eddig sfrucc-poli­tikát folytattak.. Másik hátránya a tár­gyalási ügyrendnek az, hogy a Népszö­vetség csak olyan panaszokat akceptál, amelyek megfelelnék a következő öt feltételnek: 1. Meghatározott, a kisebb­ségi" szerződés valamely k határozmá­­nyát sértő esetre keli vonatkoznia. 3. Nem szabad forradalmi irányzatúnak lennie. 3. A pállaszt benyújtóknak ki­fogástalan módon igazolniok kell, hogy felhatalmazásuk van a kisebbség részé­ről a panasz benyújtására, 4. A panasz szövegének hangja nem lehet sértő. 5. Nem vonatkozhat tcs judicata-re. Az eljárás tehát felette • nehézkes egyoldalú és legnagyobb részében titkos. Csak azok a tagállamok tehetnek javaslatot valamilyen panasz tárgyalására, melyek 'tgja-i, a tanácsnak is. Azonban éppen a tanácstagokat nem érinti a kisebbségek elnyomása és ezért az egész ajánlási rendszer illuzórikus. Trttöm '"olt mi­niszterelnök, Olaszország képviselője, 1920-ban ajánlatot tett, hogy a Népszö­vetség összes tagjainak i joguk- legyen megvizsgálni a befutó panaszokat. A Népszövetség akkor ezt az .ind1 tványt elfogadta, 1923-ban azonban Csehszlo­vákia és Lengyelország '. javaslatára visszaállította a - -régi helyzetet, vagyis a panaszok megvizsgálására csak a tanácstagok jogosultak. Délaírika kép­viselője a Népszövetség második érte­kezletén javaslatot tett állandó népszö­vetségi kisebbségi osztály létesítésére. Glbert Murray délafrikaii delegátus ja­vaslatát elvetették, akárcsak" később Appenyi Albert gróf és Litvánia dele­gátusának 'hasonló tartalmú és célú in­dítványait. Radics már nem az olaszok A miniszter feltünéstkeltd nyilatkozata a Secolában A milánói Secolo közli Radics I tván hosszabb nyilatkozatát,, amelyet a mi­niszter a lap beogradi tudósítója előtt tett. Radics kiielenlette, hogy most már az a meggyőződése, hogy lehet teljes egyet­értést teremteni Jugoszlávia és Oasz­­orsz g között. Ebben a tekintetben ugyanaz a véleménye, mint N'ncücsnek. Semmiféle indiszkr' c ót sem követ e‘ azzal, ha kijelenti, ho ry az uralkodónak is ugyanez az ál'áspontja. Többé sem­miféle irredentának sem szabad lenni. Even feltéte'ek mellett a két ország szoros együttműködésének olyanná kel válnia, hogy eltüntesse a közös határokat. Árra a kérdésre, igaz-e, hogy katonai konvenció létesítésén fáradoznak, Ra­dics azt felelte, hogy maga is óhajt egy defenzív jellegű katonai együttműködést, amely kezdetben öt évre terjedne, utóbb meghosszabbítanák, hogy végül szom­szédi viszonyunk természetes formájú legyen. . . A laptudósitó végül megkérde"te Rá­dióstól, vájjon Nincsics tett-e ebben az irányban hiva'alos 'epéseket Rimában. Erre a kérdésre Radics a következő­képen válaszolt: — Bizonyos vagyok benne, amint hogy bizonyos vagyok abban ts, hogy az egész kormány nézetét to'mácsolom, amikor O as-országhoz való viszonyunk ról azt mondom : minden köze’ebh hoz és semmi ,sem választ szét bennünket. A közoktatásügyi miniszter nyüatko zata politikai körökben nagy feltűnést keltett. Elfogadták az építésügyi tárca költségvetését Ellenzéki panaszok az elhanyagolt utak miatt A parlament ülése Beográdból jelenük: A nemzet­­gyűlés csütörtöki ülésén, amelyet negyedtizkor nyitott meg Sznbo­­tics Nikola ajelnök. az építésügyi minisztérium költségvetését tárgyal­ták. Uzumvics Nikola építésügyi mi­niszter ismertette azokat az ut- és hídépítési munkálatokat, amelyek költségei szerepelnek a budgetban. Fölemlítette, hogy az elmúlt évben tekintélyes összeget fordított a kor­mány délszerbiai, montenegrói és dalmáciai utak javítására. A miniszter expozéja után Kule­­novics Djafer muzulmán kriüzálta az építésügyi költségvetést. Rámu­tatott arra. hogy a boszniai utak mi'yen elhanyagolt 'állapotban van­nak és hogy a Banjalukátó^ Jaicéig terjedő útvonal, amely Déleuróna eevik legszebb pontia, valósággal járhatatlan. A Indák is rossz kar­ban vannak Boszniában ugv, hogy em:att a legutóbb' áradások alkal­mival több emberé'et ousztu't el. Srtiec szlovén néppárti a szlové­niai utak állapotát tette szóvá. A százrri'üós utéoitéri beruházásból e«ak kétmillió jut Szlovéniára. Be­­je'ertette. hogv mival bizalmatlan a kormány iránt, a költségvetés el­len fog szavazni. * • Ph'hn dr. íüWetlefl demokrata megállapított* a kormánv '*vfVc*-.Sts -.glit'ks ín «fiir te—'ed tu! T^<r»r'0'T*ífi(5r"P óc rw ^ ro^nt 19*8 e'őtt vo'tak. A kormány az autóuta­­fcat js teljésen ólja< Uroics és Jagatics horvát födera- Iisták szerint a kormány építkezési politikáját a centralisztikus szem­pontok bénítják meg. A délelőtti ülést az elnöklő alel­­nök háromnegved kettőkor rekesz­tette be. A délutáni ülésen folytatták az építésügyi költségvetés vitáját. A szónokok Rankovics demokrata, Vulelics Száva montenegrói tödera­­lista, Jovics földmiveapárti, Zsivka­vics Mihajló demokrata az utak rossz állapotáról beszéltek és főké­pen kerületeik kívánságait tették szóvá. Uzmovics éoitésügyi miniszter egy órás beszédben válaszolt ez­után az ellenzék észrevételeire. Visszautasította az ellenzéki szóno­kok vádjait és bangsulvozta, hogv a kormánv mindent megtesz az utak karbantartása érdekében, A többség ezután elfogadta az ép'tésügyi minisztérium költségve­tését. majd az elnök berekesztette az ülést. Pénteken a közlekedés­­ügyi minisztérium költségvetését kezdi tárgyalni a parlament. Dr. FÖLDES MARGIT-CRÉM PtJDB , SZA~P,4V csodaszéppé festi Üjből mtndenB t Jbapßtafd. Vezén'répvise’e':Heller, Vel.rftikinrfa Nemzetgyalázási vád elkobzott hittan könyvek miatt Pribicseuics Szvetozár közoktatásügyi miniszter korában rendeletileg eltiltotta az addig használatban volt magyar­nyelvű római katholikus hittankönyvek­­böl va ó oktatást. Teodorovics Stanimir s?rpszki-mile­­ticsi népiskolai igazgató a miniszter rendeletét úgy értelmezte, hogy össze­szedte az iskolában az összes katekiz­musokat és elégette azokat. Az egyik tanu'ó apja: Lo'speich Jó­zsef elment Teodorovics Stanirairhoz és visszakérte fia hittankönyvét. Amikor az iskolaigazgató közölte vele, bogy a könyvet megsemmisítette, ez annyira d hbe jött, hogy azt mondta az igaz­gatónak, ha nem kapja vissza a hittan­könyvet, fia összes szerb iskolakönyveit az uccára dobja. Az igazgató szeriül Lotspeich ezenkívül még sértő kifejezé­sekkel is il ette öt. A szombori kerületi törvényszék műit évi junius 16-án a szerb büntetőtörvény 103. és 104. §-ai értelmében nemzet­­gya'ásásért és hivatalnoksértésért Lot­speich Józsefet háromhavi fyguházra Ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság Ara­­niczki Stanko tanácsa csütörtökön fel­mentette a vádlottat, mert az inkrimi­nált kifejezések nem hangzottak el a nyilvánosság előtt' és azok különben sem merítik ki a nemzctgyalázás tény­­á ládákét. Dr. Nikolics Richard főáljamügyész­­helyettei semmiségi panaszt jelentett be. A szadista férj Egy beogradi uria -szony feljelent tést tett férje elten Beográdból jelentik: A bepgrádi rendőrségeit csütörtökön délelőtt megjelent egy fiatal nriasszony, aki feljelentést tett férje. I. Izidor ellen, hogy állandóan korbáccsal veri ős. különféle testi fenyítékkel, perverz módon kínozza. A rendőrség a hatósági orvossal megvizsgáltatta I. Izidort, akiről megállapították, hogy közveszélyes: szadista, beteg hajlamú ember és elmegyógyintézetbe kel! szállitani. A hatósági orvosi vélemény alap­ján a fiatal asszony megindította a válópört férje ellen. Elnémult harangok Sztaribecsejen sztrájkol a katholikus kántor és harangozó Sztaribecséröl jelentik: A szom­szédos Csurugon a római katolikus hitközség képviselőtestülete' eddig minden hónapban ötszáz dinár" fize­tést adott a kántornak, Sárkozy Sándornak és havi kétszázötven di­nárral javadalmazta a harangozol. A kántor már negyvenkét éy óta kántora a községnek, Jtet- évvel, ez­előtt nyugdíjba menj; és akkor a községgel megállapodott, hogy havi ötszáz ; dinár honoráriumért tovább is énekelni ,fog. Március elsején a hívek megtagadták a kántor és a harangozó ■ fizetésének kiutalását, mire mindketten kijelentették, hogy a kántor nem énekel ezentúl, a ha­rangozó pedig nem fog harangozni mindaddig, tnig a régi fizetésüket meg nem kapják. Azok, akik megfizették hitközség! adójukat, követelik a párbér ellen nekik "kijáró "harangozá^t és. egyházi énekeket, minthogy azonban a hí­vők- narv része nem fizott? jyteg a ''’"tközségi adót és ügy ay egyház­község nem tudja fizetni a kántort és a harangozót egyelőre sem ének. sem harangszó nm*u élénkíti és mélyíti a hívok áhítatát a szfari­­becsei katolikus templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom