Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-09 / 39. szám

12 Éflflt f ARA I/1, DINÁR PoStarre* platan? NAPLÓ XXVIk évfolyam Szitfootica, 1926 KEDD február 9. 39. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesütőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4 (Rossia Fontiire-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova nl.l. (Lslbaíh-pa'toi&l KQZBE5ZŰLF55 Az erdélyi magyarság jelentős jo­gokat vívott ki a Bratíanu-kormány támogatása ellenében. — Paktum, árulás! — horkannak íel a kuruc in­­tranzigensek, akik szerint a nemzeti­ségi gerincesség főfeltétele az ellen­zékiség fenntartása. A kisebbségi élet naivái nem vesznek tudomást a jog­­bölcseletnek arról az alapigazságáról, hogy a jog nem az erkölcsi törvé­nyek tételes megíormulázása, hanem az erő által teremtett helyzet szente­sítése. Ezeknek a naiváknak csak vígjátékokban és bohózatokban van helyük, nem pedig a politikai küzde­lem drámájában, amelyet — ha hi­bás szereposztás folytán belecsöppen pék — a bukás tragédiájába fullasz­*­A román kormány biztosítja az erdélyi magyaroknak, hogy szabadon használhatják anyanyelvűket a köz­­igazgatási hatóságok és a bíróság előtt, elismeri a magyar színészet és a macy-ár szövetkezetek önállóságát, visszaadja az aradi és marosvásár. helyi magyar kultúrpalotát és a bras­sói magyar házat, megengedi a ma gyarnyelvü cégtáblák és uccai felírá­sok kifüggesztését, a közjegyzői ok­iratok magyar nyelvű megszövegezé­sét, gondoskodik a magyarság arány­­lagos képviseletéről a községi önkor­mányzatokban és végül a kormány­rendeleteket ki fogja bocsátani ma­gyar nyelven is. Levon-e valamit ezeknek a vívmányoknak értékéből az a körülmény, hogy az erdélyi ma­gyarság vezetői a cél érdekében le­kötik magukat és tömegeiket a román kormánypolitika szolgálatára ? Sző sincs róla, a békeszerződések úgy in­tézkednek, hogy a nemzetiségi jogok minden országban minden kisebbsé­get megilletnek, tekintet nélkül a kisebbségek pártpolitikai állásfoglalá­sára. Nyolc év története azonban megtanította a nemzetiségeket arra. hogy a papírra vetett jogok realizá-1 lása a tényleges hatalom birtokosaitól j függ és a hatalom birtoKosainak 1 a legvilágosabb alkotmányos és nem-j zetközi garanciák mellett is módjuk) van a kisebbségi jogok eiíiprására. j Hiába, alkudnunk kell, politikai adás- i véteii megállapodásokat kel! létesite- j nünk, hogy a jogok bankóit aj valóság ércpénzére válthassuk be. i * I Boldog erdélyi magyarok, akik már i ott tartanak, hogy a kormány paktu- j rnot köt velük. A politikai paktumtól mindkét fél erőtöbbletet vár a maga javára. Ha a román liberális párt messzemenő engedményeket nyújt a magyarságnak, ezt bizonyára nem jogtiszteletből teszi, , hanem azért, mert meg akarja erősíteni a táborát a , legveszélyesebb ellenféllel, a nemzeti párttal szemben. Viszont az erdélyi magyarság, amikor Bratianu mellé áll, nem kiván döntőbíró lenni a ro mán államalkotó pártok versenyében, csak éppen a politikai okosság ta rácsai követve, annak ajánlja fel szavazatait, aki hajlandó a kisebb ségi jogokról népszövetségi jótállás­sal kiállított váltó leszámítolására. A Bratíanu-kormány a legutóbbi válasz lások alkalmával nem válogatott az eszközökben, hogy többségét összetobo­rozhassa. Természetes, hogy a terrort és a legraffinátyabb választási trük­köket elsősorban a magyarság rová­sára alkalmazta. Az erdélyi magyar, ság mégis kompakt egységben együtt­maradt, hallgatva a vezéreire, akik nem süppedtek az akadályok hatása alatt a non possunms párnás kényelmébe, hanem keményen kitartottak, dolgoz­­tak és harcoltak egészen a jogokat gyümölcsöző — paktumig. Ha az er­délyi magyarság olcsó préda lett volna, akkor most biányzana a pak­tum megkötésének lehetősége. % Beogradból jelentik: A lap­pangó válság a hétfői nép folya­mán nem jutott megoldásra és minden jel arra lautet, hogy a «isantant konferenciájának bele jezése előtt nem is tesznek elha­tározó lépéseket, mert a kormány nem akarja N ncsics külügymi­niszter helyzetét a temesvári kon­ferencián megnehezíteni, ennek ellenőre a helyzet a legnagyobb mérték­ben feszült, Pasics miniszterelnök a kor­­nány és radikális párt tagjaival tanácskozása <at folytatott, ezek­nek eredményéről azonban nem sok szivárgott ki a nyilvános­ságra. Külön tanácskozott a mi­niszterelnök Nincsics külügymi­niszterrel, majd Trifunovics Misa vallásügyi miniszterrel tárgyalt, hat órakor pedig a Radics-párti Nikics erdőügyi miniszterrel ta­nácskozott. A tanácskozás után este félhétkor az erdőügyi minisz­ter kihallgatáson jelent meg a ki­rálynál. Az audiencia félörahosz­­ssat tartott és hivatalos helyen közölt információ szerint a mi­niszter ukázokst terjesztett elő aláírásra. Később Nincsics külügy­miniszter volt audiencián Őfelsé­génél- A külügyminiszter a te­mesvári konferencián napirendre kerülő kérdésekről referált. A válsághírek miatt természe­tesen úgy a kormánypártokban, mint az ellenzéken nagy moz golódás észlelhető. Különöse' nagy feltűnést keltett Korosec parlamenti beszéde, amelyben a szlovén néppárt vezére nyíl­— Ki tárgyaljon és kivel ? kér­deztük legutóbb, megegyezést sür­getve a jujoszláviai magyarság és a legnagyobb kormányzőpárt között. A magyar párt vezetőinek egyike nyom­ban válaszolt kérdésünk egyik felére és kijelentette, hogy a magyarság de jure meglévő szervezetének ve­zérein kívül senki más nem illetékes tárgyalni a magyarság nevében. Tá­vol áll tőlünk, hogy ennek a meg­állapításnak helyességét kétségbe­vonjuk. De mi haszna van a jugo­szláviai magyarságnak a de jure fennálló szervezetéből, amely de facto semmit sem csinál, csak várja, hogy tárgyaljanak vele ? Paktumot csak olyan politikusokkal szokás kötni, akik kombattáns magatartásukkal ta­­nujelét adják annak, hogy tömegek nevében cselekszenek és azokat irá­tan demonstrált amellett, hogy nincs már ellenzéki blokk. Az ellenzéki p..rtok egymással való viszonyát legjobban jellemzi a Davidovics és Korosec között tá­madt összetűzés. Az ellenzéki pártok természe­tesen Korosecéknak tesznek szem­rehányást, a szlovének viszont azt hangoztatják, hogy értesülé­sük szerint a demokraták titkos tanácsko­zást folytattak a radikálisokkal. Végeredményben úgy iteliu meg « helyzetet, hogy Korosec beszé­de a radikálisok pozícióját erősíti. A radikálisok és a Radics-párt viszonyára vonatkozólag nem me­rült fel uj momentum. Markovics Lázár indítványa, hogy a vitás kérdéseket előbb a kormányban belül intézzék el és csak azután vigyék a klubok elé, hozzájárult a helyzet enyhítéséhez. Radics visszaérkezését csütör­tökre várják és az ő visszatérése­kor dől el, lehetséges-e a békés ki­bontakozás. A délelőtt folyamán olyan hírek terjedtek el. hogy Pasics miniszterelnök ultimá­tumszerűén felszólította Radi­­csot, hogy’ mondjon fe, délután azonban mértékadó körök­ben a hirt a leghatározottabban megcáfolták. A radikálisok arra számítanak, hogy a Radics-pártban szakadás fog beállni és a párt tagjainak egy része a ra­dikális-párthoz fóg csatlakozni. Ezek a kombinációk természetesen egyelőre még túlságos önkényesek. A Radics-párt igazi hangulatáról; nyitani tudják. A magyarság hivata­los szervezete még annyit sem tett meg, hogy a kimaradt magyar vá­lasztóknak kezére Járt vöína a vá­­iasztói névjegyzékek ezidei kiigazítá­sánál. Az ország magyar választóit a magyar párt vezetőségének ez a tel­jes tétlensége hozzászoktatta ahhoz* hogy ügyes-bajos dolgaikban aktiv politikusokhoz forduljanak interven­cióért. De facto így áll a helyzet, amin nem változtat az, hogy de jure van magyar párt. Sok minden van meg de jure, amit de facto nélkü* lőzünk és a kisebbségeknek éppen a? a törekvésük, hogy a just factummd valósítsák. A vezetők a megbízóik érdekében kifejtett intenzív ' munká­val tennék szükségessé azt, hogy ć hatalom urai leüljenek velük a tár­gyalóasztalhoz. csak Radics István visszaérkezése utári tartandó klubülés alapján lehel majd tiszta képet alkotni. Az a körülmény, hogy Pasics miniszterelnök nem jelent meg hétfőn a királynál, arra mutat, hogy a miniszterelnök nem akarja elsietni a válság felidé­zését és alkalmat akar adni Radicsuak, hogy a támadásokkal szemben vé­dekezhessék. Ellenzéki körökben az esti órák­ban Zagrcbból szerzett értesülés, alapján az a hir terjedt el. hogy Radics István ünnepélyes for­mában vissza fogja vonni azo­kat a nyilatkozatokat, amelyek­kel a kavarodást előidézte és ezzel alapot nyújt a helyzet tisz­tázására. A parlament ülést A parlament hétfői ülésén Trif­­kovics Marko elnöklésével folytatta a költségvetési javaslat tárgyalá­sát. Az első szónok dr. Korosec Ante, a szlovén néppárt vezére volt, aki a kormány gazdasági politikáját támadta és követelte, hogy a gazdasági élet fejlesztése érdekében adjanak a parasztok­nak olcsó hiteleket. Követelte, hogy a kormány és a parlament helyezzen nagyobb súlyt a gaz dasági és szociálpolitikai problé­mákra. Ezután Radics István duh­­rovniki beszédével foglalkozott, amelyben a közoktatásügy i mi­niszter azt hangoztatta, hogy a parasztságnak kell átadni az ál­lami igazgatást. Szólt ezután a nemzeti egyesülésről és kijelen­tette, hogy a szerbek könnyebben vehetnek részt a megegyezés Elhalasztották a kormányválság megoldását Csak a temesvári konferencia akúi kerül sor a helyzet tisztázására — Markovics volt igazságügyminiszter önkormányzati választásokat és az adók egységesítését követeli — Eh lentétek az ellenzéki blokkban — Izgalmak a parlament ülésén Korosec beszéde miatt Miniszteri kihallgatások a királynál

Next

/
Oldalképek
Tartalom