Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-08 / 38. szám
BÁGSMEGYE! NAPLÍÜ 1926. február 8. szével nem érdemes foglalkozni. Csupa dadogás és dühöngés. De beszélni kell arról, hogy a miniszterelnöknek engem kell megtenni a világ középpontjának, mert csak igy lehet uszítani. Szomorú menedék annak a férfinak, akit a rövídcszüek hosszú ideig a szabadelvű kibontakozás reménységének tartottak, holott sohasem volt egyéb, mint a reakció legkomolyabb támasza. Bethlen demagóg taktikájával belekapaszkodik a kormányzó palástjába holott éppen én hirdettem kezdettől fogva — külföldi lapokban is — hogy a kormányzót nem szabad bevonni a írankügybe. De kérdezem, ha Bethlen ilyen véleménnyel volt rólam, miért ült le tárgyalni velem és miért küldte hozzám két ízben is békegaiambját: Prónay államtitkárt, aki által kérdést intézett hozzám, hogy miért vagyok bizalmatlan. A minisztereinek taktikája, hogy önmagát nélkülözhetetlennek akarja feltüntetni és azt akarja elhitetni, hogy az ö bukásával a kormányzó helyzete megrendülne. Valóban nagyszerű a hűség és szép bókot mond Bethlen a kormánypártról, amikor azt álltja-, hogy' az ö bukása után a kormánypárt héthárom hónap alatt felbomlana. Nagy Isten, mi történt volna, ha Bethlen Erdélyben marad? Bizonyára egy lyak lenne Magyarország helyén Európáj ban. Mt egységes magyar frontot aka- I run-k, de ennek az a kormány az aka- I dálya, amely a frankhamisítás likvidáj lására alkalmatlan. Mihelyt a többségj bői olyan kormány alakul, amelyben I megbízhatunk, nincs értelme, többé unnak, hogy tovább kutassuk a politikai felelősség kérdését. Bethlen végzetes . politikai hibáit most tetézni akarja azzal, hogy az egységes frontnál és az ügy békés, sima- elintézésénél többretartja a maga személyi hiúságát. Károlyi Imre gróf válasza Bethlennek Károly'i Imre gróf kijelentette, hogy a Pester Lloyd hétfő délutáni számában válaszolni fog Bethlen levelére. A j válaszban nem tér ki az ügy politikai J részére, csupán Bethlen szubjektív vallomásairól mondja meg benne a véleményét Az érdekes politikai cikknek az a körülmény ad különös fontosságot, hogy Károlyi Imre vasárnap délben kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akitől felhatalmazást kért arra, hogy visszautasíthassa azokat a vádakat, amelyeket Bethlen emelt ellene, hogy ő volt az, aki a kormányzót rá akarta venni, hogy a miniszterelnököt ejtse el Bethlennek egyébként a demokratikus ellenzéki pártok is válaszolni fognak. Rába kihallgatásától a franciák sokat várnak A rendőrség a francia rendőrtisztek jelenlétében hétfőn Ráha Dezsőt fogja kihallgatni az ügyészségen, a franciák ettől a kihallgatástól fordulatot várnak mert remélik, hogy Rába őszintén el fog mondani mindent, amit a frankhamisításról és annak politikai vonatkozásairól tud. Rába vallomásával talán sikerül végleg tisztázni a titokzatos Schnitze szerepét is, aki a franciák szerint mégsem lehet azonos az Erzberger-gyilkossal. A parlamentf bizottság szerdán hallgatja ki Windischgraetzet és Nádossyt A parlamenti bizottság részéről Rabinak István és Vdzsonyi Vümos vasárnap egész nap -tanulmányozták a frankügy iratait és a munkát hétfőn és kedden is folytatják. A bűnügyi iratokról Rubinok és Vázsonyi szerdán tesz jelentést a parlament? bizottságnak, mely ugyanakkor kihallgatja a frankhamisítás fövád....... ... foltját Windischgrätzet és Nódessyt. A parlamenti bizottság gróf Bánffy Miklós volt külügyminiszter -és gróf Ráday Gedeon volt belügyminiszter kihallgatásától valószínűleg eltekint, miután érdemleges vallomást amúgy sem várnak tőlük. Amikor Rakovszky belügyminiszter megtagadta az információi A Reggel értesülése szerint a parlamenti vizsgálóbizottságban megállapítást nyert, hogy amikor Bethlen miniszterelnök távollétében Köss József miniszterelnökhelyettes tudomást szerzett a frankhamisításról, jelentőst kért Rakovszky belügyminisztertől, aki azonban arra való hivatkozással, hogy az iigy kizárólag az 6 hatáskörébe tartozik, megtagadott minden információt. Vass József erre emelt hangon követelt tájékoztatást Rakovszkytól, aki azonban arra hivatkozott, hogy Vass miniszterelnökhelyettesi teendőkkel való megbízása nem jelent meg a hivatalos lapban. A bácskai tanfelfigyeloség és a veprováci hitközség harca A veprováci katholikus kántor kilakoltatásának epilógusa Szomborból jelentik: A szombori kerületi törvényszék Matijevics Iván tír. törvényszéki bíró elnöklete alatt működő polgári tanácsa most tárgyalta a veprováci római katolikus hitközségnek a bácskai kerületi tanfelügyelő-ség ellen — ötvenezer dinár értékben — birtokháborítás címén megindított pőrét. A veprováci katolikus hitközségnek a tanfelügyelőség ellen indított perének előzménye az, hogy Kremer Flórián veprováci tanítót még 1924 .elején nyugdíjazták. Kremer egyben a római katholikus hitközség kántora is volt. A nyugdíjazás után Kremer továbbra is megmaradt hitközségi kántornak és zen a címen megmaradt továbbra lakásában arra való hivatkozással, ho£y a lakásul szolgáló iskolaépület a római katolikus hitközség tulaj dote. Kremernek ezt az indokolását a Szomhorban szél:elő bácskai kerülőit íanfelüsyelQsés nem .vette tudomásul és amikor Kremer a bácskai tanfelügyelőség többszöri felszólítása után a lakásból vonakodott eltávozni, a kulai járásbíróság mint lakásbiróság utján Krémért az iskolaépületből kilakoltatta. Annak idején a kulai járásbíróság a kilakoltatásról szóló végzést a közoktatásügyi minisztériumnak az iskolaépületek államosításáról szóló rendelet alapján hozta meg. A kilakoltatásba a veprováci katolikus hitközség nem nyugodott meg,- és a szombori törvényszék utján birtokháborításért beperelte a bácskai tanfelügyelőséget. A hitközség keresetében előadja, hogy az iskolaépület a saját tulajdona, melyben évtizedek óta kántor lakik és hogy Kremer kilakoltatása jogtalanul történt. A tárgyaláson a bíróság elrendelte a közoktatásügyi minisztériumnak az iskolák államosításáról szóló rendeletének és a kulai járásbíróság !n!akoliafási végzésének beszerzését. A por kimenetele iránt érthető érdeklődés nyilvánul meg, mert ez az első eset, amikor volt felekezeti birni. iskolaépületek sorsáról bírói utón döntenek és ilyenformán az Ítélet egyszersmind elvi jelentőséggel fog Pribicsevics nem hajlandó a radikálisokkal újból koalícióba lépni A függ-etiea demokrata-párt vezérének nagy beszéde Zagrebbais Zagrebből jelentik: A független demokrata-párt vasárnap a Musik Hall mozi helyiségében népgyiilést tartott, amelyen Pribicsevics Szvetozár . másfél órás nagy beszédben ismertette a politikai helyzetet. — A megegyezési politika krízisének jelei mutatkoznak a láthatáron, — mondotta — a kormánykoalíció valósággal küzd. Pont egy' esztendeje, hogy a választások lefolytak és máris súlyos politikai nehézségek merültek föl, melyek leküzdése ügylátszik nehéz próba elé állítja a kormányzó pártokat. A radikálisok 1935 júliusában, amikor Radiccsal megegyezést kötöttek, azt üzenték nekünk, hogy legyünk lojálisak és maradjunk tartalékban j Természetesén, nekik nagyon jól esett ; volna ,ha mi szót fogadunk, de a független demokrata pártnak semmi kedve I nem volt ahhoz, hogy madárijesztöje legyen annak a politikai gyerekseregnek, amelyet Radies pártnak neveznek. I IJzunovics a parlamentben azt mondta, j hogy a radikálisak olyan erősek, hogy bármikor parlamenti többséget tudnak j szerezni. Ez az állítás nem áll meg, ;mert a radikálisok pozíciója egyedül Radies Istvántól függ, ő dönti azt is e!: választások legyenek-e vagy sem. A választástól valójában félnek: a radikálisok, miután jelenleg igen kevés az esélyük ahhoz, hogy megerősödjenek. Amikor a radikálisok szétugrasztötták a nemzeti-blokkot, halálos-ítéletet Írtak alá. Radies nem meri megszavazni a költségvetést, mert fél, hogy utána kltessékelik a kormányból. A radikálisok szerint rajtunk a sor, nekünk kell a büdzsé megszavazását lehetővé tennünk. De mi nem vállaljak ezt a szerepet, mert bennünket senki sem kényszerithet arra, hogy most már saját útjainkat ne járjuk. Basics miniszterelnök nem válogatós a szövetségekben, együtt volt a klerikális Koroseccel, ■a liberális Zserjavval és velünk. Nálunk az ilyesmit politikai ügyességnek nevezik, másutt, súlyos hibának tartják. Ha bekövetkezik a kormánykrizis, ez, véleményem szerint, a radikális párt válsága is lesz. , Mi nem fogjuk a radikálisok sárba- I ragadt szekerét kihúzni és többé item leszünk politikai zsandárok. A radikálisok ma már négyszemközti. beszélgetésekben elismerik, hogy nekünk • nagyon igazunk volt, amikor azt állitot-; tűk a múlt tavaszon, hogy Radlcs Istvánnal nem lehet együtt dolgozni. A helyzet követeli, hogy a radikálisok j adják át azt a vezető helyet, amit eddig j elfoglaltak. Ez érdeke az országnak, ér- j deko annak a nemzeti politikának, amit i folytatni kell. Uj választások víziója kisért. Uztt.novios azt állitja, hogy a parlamenti | többségnek joga van választási mandátumra, én viszont azt mondom, hogy a kisebbségnek is joga v&n ehhez, különösen akkor, ha a többség politikája csődbe jutott. A Pasics-Pribicsevics választási kormány tavaly szintén kisebb- j ségi kormány volt, miután a többségi Davidovics-kormány kudarcot vallott. .4 radikálisok, ha nem ők vezetik a válasz■ fásokat. — Azt vetik szemünkre — folytatta Pribicsevics, hogy mi felégettük az öszszes hidakat, amelyek a radikálisokhoz vezettek. A hidakat azonban nem mi égettük föl. Amióta kormánykrfzisröl beszélnek, az ellenzék azt tapasztalja, hogy a, radikálisok feltűnő előzékenyek. Nem kétséges, vannak ellenzéki csoportok, melyek hajlandók a kormányba belépni, de olyan feltételeket szabnak, amit a radikálisok nem fogadhatnak el. Nekünk azonban semmi érdekünk, hogy a koalíció bukott politikáját megmentsük. Pribicsevics ezután Radlcs közoktatásügyi politikáját bírálta, majd ríj. tért az ország külpolitikai helyzetére. — A külpolitika — mondotta nálunk hétpecsétes titok. - Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol nincs a partementnek külügyi bizottsága. A kormány az őszszes szomszédainkból ellenséget csinált. Még Pangalosz görög mmisziev; elnök és a kis Ausztria is mer packázni velünk. Lehetetlen állapot, hogy senki sem tudja még, a kormány milyen álláspontot foglal el a budapesti frankhamisitási ügyben. Azt tudjuk, hogy Franciaország és Csehszlovákia milyen véleménnyel vannak a magyar frankhamisításról, «tálunk azonban talán még maguk a kormány tagjai sem tudják a külügyminiszter véleményét. Ebben a külpolitikai minisztériumban csak egy világos: a száz-: rhüliós diszpozíciós alap. Végül Pribicsevics újra visszatért a belpolitikai kérdésekhez. — A jelenlegi költségvetéssel kapcsolatban — mondotta állandóan azt hangoztatták, lvogy a Vajdaság, Szlovénia, Bosznia és Horvátország túl van terhelve, Szerbia pedig igen kevés adót fizet. Igaz, hogy ez tényleg fennálló hiba, amit jóvá leéli tenni, de kiélezni az ellentétet az egyes tartományok között nem szabad. Ez oda vezet, hogy például a Vajdaság elkeseredésében a Beogradbau uralkodó politikát azonosítja a szerbiai néppel és eltávolodik tőle. A független demokrata pártot azzal vádolják, hogy a nyers centralizmust kéviseli, pedig mi valójában a decentralizációt hirdetjük és ezt csak azért nem tudták eddig végrehajtani, mert az ellenségeinkkel való küzdelem teljesen lefoglalt bennünket. Mindezeken túl vau egy politikai elégtételünk is: 1925 március 25-iikét a történelemből nem lehet kitörölni. Ez volt az a nap, amikor a Radics-párt kapitulált a nemzeti eszme fölött. Ez pedig a iüggetk-n demokraták érdeme, a mi érdemünk. Pribicsevics után még Sztanojlovic;; Sztancie beogridi egyetemi tanár, Pirim képvise'ő és Kreszics Milán, a Zagreb! független demokraták vezetője szólalt föl. * A pártvezér tiszteletére a Grand Hctel-száilóban kétszáz terítékes bankettet adtak, este pedig a Jugoszláv Szokol helyiségében tartottak táncmulatságot. korona és az ország érdeke, hogy végre megtudjuk, milyen erősek lesznek a‘J, ASSZONYOM! Toilerijét kiegészíti: POUDRF. -MON PARFÜM“ „BODRJOIS-PARIS“
