Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-06 / 36. szám
4. oldal. Lázadás A mai keserves világban, amikor minden recseg-ropog és omladozik, országok és lelkek, egészen magától értetődik az az eset is, amelyről az alábbi' hír számol be: —- Eltiiut a Maros. Marosvásárhelyről ielentik: Palotailván a minao hatalmas földrengés vonult végig, amely mindenütt erős geológiai elváltozásokat okozott. így például Szászrégeu város lakói égy nation megdöbbenve vették észre, hogy a villanyuk, amelynek turbináit a Maros hajtotta, kialudt és a Maros folyó eltűnt. Ágyúval szétlőtték a folyó jégpáncélját, de alatta csak hült helyét találták a Marosnak és töméntelen döglött halat. 1 Ma, amikor régi, szinte penészes tekintélyű cégek rohannak hanyatt-homlok a csődbe, mért éppen a Maros lenne kivétel? A népek hozzászoktak az ilyen jó kövér realitásokhoz, mint például egy folyó. A folyó az folyik éjjelnappal, furtan-íurt Ezt tartja a közhit ezredévek óta. Nos, a folyó most meggondolta magát és kereket oldott. Szegény Maros még csak a vízbe se ölhette magát, hát elbújt a föld alá. Azt mondta: —T Utánam a vízözön! Csak a jégpáncélját hagyta ott a két part között, akár az öngyilkosok a kabátjukat. mielőtt a vízbe ugranak. 2 Lehet, hogy éictuntság volt az oka. De az sincs kizárva, hogy a hitelezői elő* szökött meg. Vagy pedig megakarta mutatni az embereknek: senkiben se lehet bízni. Csak a halálban. 3 A Tisza hiába várja ölelő karjaiba. Az összes mellékfolyók tanácstalanul keseregnek: — Uram isten, hová folyjunk? 4 És mi lesz a népdalokkal? A »Maros vize folyik csendesen^ cimü nóta sürgős renoválásra szorul. Úgyszintén a »Maros kutyám jaj de mélyen aluszo!« is. Helyettük sirrrmik és foxtrottok vonulnak he a nép szivébe. A néplélek megszűnik rejtelem leírni. 5 Borzasztó még elgondolni is: mi lenne, ba a többi elemek is igy felkerekednének és faképnél hagynának bennünket? A tűz nem gyulladna meg. És a levegő vonakodna belépni a tüdőnkbe? 6 -Lázadás az egész vonalon. Itt nem segit az ágyú, a kard, a börtön. Baborna ur ezt akarja mondani: — Nem adom olcsóbban. De -a hangja megtagadja az engedelmességet. És Babomra ur csak nyög, mozog a szája, a fogait csattogtatja, int, kapálod zik, de a hangok nem hagyják kigurgulázni magukat a torkából. Tragédia. Babarcára azt fogják mondani az emberek. — Megkukult. 7 Igen ám, de ugyanekkor a többi hangok is sztrájkba lépnek és amidőn Kelemen ur éppen aeklkészülődik, hogy' elmesélje Bendeguznak: — Hallottad? A Baborna megkukult -- a hangszálai felmondjak a szolgálatot, Általános és egyenlő középeürópai há.ngfelkelés. 8 A nos emberek titokban finanszírozni fogják feleségeik rebellis hanghullámait és kitartásra buzdítják őket A drámaiipar megszűnik, mert a hős nem höröghet és az uccaí csendháboritást is kivonlak a forgalomból. 9 Az operaénekesnök ilyen apróíiideténeket adnak fel a lapokba; BÁCSMEGYE! NAPÚ Elvesztettem a hangomat. Becsületes megtaláló jutalomban részesül. 10 Jadiowker és Sajjapin elmennek kapálni. . Csak a tárgyak és az állatok tudnának zörejt csapni. Milyen szivestn cserélne bármelyikünk a fuvolával, vagy a kétszólamu szamárral, amikor méltóságosan igy szói: — I—á! 11 Đe az se lehetetlen, hogy egy reggelen, amikor felébredünk, nem találjuk a szemeinket. Keressük az éjjeli szekrényen, az ágy alatt, a nadrágzsebünkben: nincs sehol. 12 Ám látás nélkül nem is tudjuk megkeresni soha a szemeinket. A kezünk, a lábunk, az orrunk és mellünk: mind vakok. 13 A szemünk önállósította magát és elment sétálni, vagy kikezdem a nőkkel A szemek mindig jobban megértik egymást. mim az emberek. 14 Mi meg csak ülünk bambán az ágyszélén, vagy kibotorkálunk vaksin a világba és ha a sötétben illetlenül érünk hozzá egy nőhöz, fulsikolt: — Szemtelen! 15 De hiszen neki sincsenek látószervei! Ki itt akkor a szemtelenebb? ★ ...és mégis: milyen bizalommal lépkedünk a roskadozó égbolt alatt, Ígéreteket teszünk holnapra és mialatt átöleljük a kedvesünket, nem félünk, hogy a -szánkra fagy a csók. (t. i.) Öngyilkos lett a kis inas mert reménytelenül szeretett egy urilányt Különös szerelmi dráma Kragajevácon Kragujevácról jelentik: Kragujevácon péntekre virradó éjszaka megdöbbentő szerelmi öngyilkosság történt: Perunesics péter tizenhárom éves inasgyerek féííékcuységböl felakasztotta magát. Perunesics, aki meglehetősen cxaltált volt, egy divatáru üzletben, mint inas dolgozott. Az üzletbe sokszor bejárt egy magaísállásu tisztviselő feltűnően szép lraszouegyéves leánya, akit rendszerint Perunesics szolgáit ki. A kis inas szerelmes lett az előkelő urleáuyba, titokban verseket Irt hozzá és az uccán órákig követte, mint az árnyék. A leány azonban nem tudta, hogy Peruncsics imádói közé tartozik, név vette észre, hegy ha véletlenül betévedt az üzletbe, az inas túlságos előzékenységgel forgolódik körülötte. Pedig a kis Péternek halálosan komoly volt a szerelme, annyira, hogy kétségbeesett, amikor az uccán a leányt fiatalemberek társaságában látta. Egy-kétszcr még el tudta ezt viselni, de amikor a féltékenység teljesen úrrá lett fölötte, elkeseredett és elhatározta, hogy. öngyilkos lesz. Pénteken este, a mikor, hazament az üzletből, megírta a leánynak a búcsúlevelet, aztán felment a padlásra és ott felakasztotta magát. A szülei reggel vették észre, akkor már halott volt. A kisfiú tragikus sorsa mély hatást tett az egész városban. Megalakult az uj konzisztőrium a bácskai görögkeleti püspöki kerületben Csirics Irinej püspök beszámolója a püspökség tizenötévi működéséről I9?6. február 6, nye. Az epurchidlis egyházi hatóság tagjai lettek a következő esperesek: Csirics Milán Noviszadi, Katies Milos nemzetgyűlési képviselő, Zsabalj, Jankulov Vladiszláv izombor és Stepanov Jovan Sztaribecse, továbbá a következő leiké-, szék: Pavkovics György Szombor, Lepkovác Milos Bajsa, Milovanov Milán Martanos, Nikoiics bzteván Sztarifutak és a következő világiak: Manossvics Dusán hitközségi elnök, Noviszad, Miskov Vojin kisgazda Bácska-Palánka, Marcikics Ljubisa kereskedő Bácska- Palánka, Kákics Glisa gazdálkodó Noviszad, dr. Miladinovics Ráda kir. közjegyző Szubotica, Ugrinics Dusáu birtokos Lalics, Ludaics Száva tanfelügyelő Mohol, Popovics Radiszláv tanfelügyelő Ada, Vuics Milán főszolgabíró Sztaribecse, Pavlovics Sztoján bankigazgató Sztaribecse, Csicsovács Zsiván földbirtokos Donjt-Kovil, Kairapandzsics Vladimir kereskedő Zsablj^t, Dilutes Lázár tanító Noviszad, Onakics Jovan tanító Begecs, Novics Szvetozár gazdálkodó Pancsevó és dr. Sijasics Jankó nemzetgyűlési képviselő Srbobrán. Végül megalakította a gyülekezet az elnökséget. Elnök len: dr. Csirics Iriuej püspök, delnők: Araniczki Sztanoje táblai tanácselnök, jegyző: Popovics Radiszláv tanfelügyelő Ada. Dr. Csirics Irinej délben a gyülekezet elnöksége és a paptagok tiszteletére ebédet adott, amelyen Monascvics Dusán, hitközségi elnök is megjelent. Egyházi háborúság a rádió miatt Vagy mise — vagy kabaré Budapestről jelentik: A rádióhirszolgálát híreken és hangiversenyekeu kívül vasárnapokon és ünnepnapokon egyházi szónoklatokat és zenés miséket is közvetit, nemkülönben többször kabaré-előadásokat is rendez. Emiatt a katolikus egyházi vezető személyek között nagy viták folynak a rádióról. Nagy megbotránkozással állapították meg, hogy a rádión iiietlen dolgokat is hall a közönség. Erélyes fellépésre készülnek illetékes helyen, hogy megakadályozzák azt, hogy erkölcstelen tartalma és célzatú fércmunkák terjesztésére használják fel a rádiót Különösen Kondor Ibolyának egy sanzonját kifogásoi-A legutóbbi cparchiális választások a Bácskáben iPWuben voltak és a megválasztott gyülekezet mandátuma három évre szólt. 1912-ben kellett volna az uj választásokat megejteni, de azok akkor elmaradtak és a háború miatt csak most, tizenhét év után írták ki ujból az eparchiális választásokat 1911-ben ült öszsze utoljára az eparchiális gyülekezet, amely most tizenöt évvel utóbb, csütörtökön délelőtt jött újból össze, hogy működését megkezdje. A noviszadi Nikolajevszky-iskola helyiségeiben tanácskozott az eparchiális gyülekezet, amelyen dr. Csirics Irinej püspök elnökölt A gyülekezet hatvanhat tagja közül hatvanötén jelentele meg. Az egyetlen távollevő betegsége miatt maradt el. Dr. Csirics Irinej püspök magasszárnyalásu, nagy beszédet mondott, amely a gyülekezet tagjaira olyan mély hatást gyakorolt, hegy a beszédet kinyomatják. A püspök megállapította, hogy a valláshoz való ragaszkodást a háború pusztító erkölcsei nem lazították meg, amire tanúság az eparchiális ülés, amelyen az egy beteg tagot kivéve, valamennyi tag megjelent. Vázolja ezután, hogy az egyház mikép került ki a világháborúból és ismertette az egyházat érdeklő uj törvények jelentőségét. . Az ; eparchiális gyülekezet hatásköre a népiskoláit államosítása óta szűkült és az iskolai bizottság megalakítása el is maradt. Rámutatott arra, hogy az agrárreform több egyháztól földeket yett cl és igy anyagilag gyengítette az egyházat. Kiemelte a nép vallásosságát, a mit bizonyít az is, hogy a háborúban megrongált templomokat kijavították, sőt már uj templomok is épülnek, ezek közt különösen szép a bizánci stílusban épülő adai pravoszláv templom. Az egyházközségek mindgyakrabban szentelnek fel uj harangokat. A nagy hatást keltett beszéd után beható vita indult meg egyházi és szervezeti kérdésekről, majd megalakították a bácsi eparchiális konzisztóriumot, a melynek tagjai lettek: Egyháziak: Tosics Alekszandar, esperes, Farag, Protics Márké lelkész, Szubotica>, Jojkics Vásza espereshelyette ., Túrja, Prekajszki Milos lelkész, Szcntn, Gavrilovics Pavle lelkész, Gorni-Kovil, Vlaskalics Szvetozár esperes, Mosorin, Nikoücs SztOván esperes, Stari-Futak, Popics Jován lelkész, Kutpin, Vuin Jován lelkész, Sztapár, Popovics bzteván lelkész, Noviszad, Mitics Mikola lelkész, Sztaribecse. Kovacsevics Vojiszláv lelkész, Nádalja. Világiak: Araniczky Sztankó felebbviteli bírósági tanácselnök, Noviszad, dr. Ludaics Milos városi főügyész, Szenta, Manojlovics Duskó Szubotica, dr. Jovanovics György orvos, Csurog, Terzin Pája tanítóképezdei igazgató, Szombor, Katjanszki Szteván főszolgabíró, Sztari- Becse, Áleleszijevics Mita, a belügyminisztérium BBB. osztályának főnöke, Beograd. (Novlszadon fizeti egyházi adóját és igy a bácsi egyházmegye tagja) és Uvanics Dragoljub tanító Der« •ák. Több tekintélyes egyházi férfiú azt hangoztatja, hogy semmiesetre sem szabad megengedni, hogy egyházi beszédeket és zenés miséket is közvetítsen á rádió. Másrészük azonban hangsúlyozza azt a nagy propagandaerőt, amely a rád:óban rejlik és annál kevésbé akadják ezt kihasználatlanul hagyni, mert legújabban már protestáns istentiszteleteket is lehet rádión hallgatni. Hallatszanak olyan kifogások is, hogy mióta a rádión is lehet zenésmisét hallgatni, azóta megcsappant a templomldtogatók száma. A hívek ugyanis úgy vélekednek, hogy a misének Ilyen meghallgatása egyenértékű azzal, mintha a templomban jelentek volna meg és a rádió közvetítésével olyanok is hallgatnak misét és ajtatoskodnak, akik különben nem mennének cl a templomba. A két párt harca már olyau előrelialadott stádiumban van, hogy rövidesen o legfelsőbb egyházi fórum fog dönteni Ettől függetlenül folyik a küzdelem a rádió-kabarék ellen. Ennek a küzdelemnek bizonyára sikere is lesz, mert a budapesti rádió leadóállomás egy kurzus vállalkozás: a Magyar Távirati Iroda kezében van s a vállalatot nem teszi túlságosan szimpatikussá fajvédő elvtársai előtt, hogy üzleti érdekből kabarékat és sanzonokat Is közvetit Az a rádió tulajdonos, ami misét akar hallgatni, a jövőben is nyugodtan hallgathatja Budapestet, aki pedig szórakozni akar — annak ott van az egész világ valamennyi rádió leadó állomás
