Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-06 / 36. szám

E 12 OLDAL * ÁRA Vj,DINÁR PoStarfa® ^t{«n • XXVI!. évfolyamúéi Megjelenik minden i ' után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 5—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 ázufoofica, 1926 SZOMBAT február 6» 36. szám Előfizetési ár negyedévre 150 di». Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossia Feneiörs-paioia) Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova ul.l,<k'!Íbach-pa"ai;*> >,s<f üj aggodalom Temesvár, ahol a jövő héten, összejön Dúca, Nincsics és Be­nes, a régi triumvirátus, a kisan­­tantnak uj állomás t-s — uj ag­godalom. Uj állomás, mert ott dől el, a hármas szövetség föl tudja-e törni azt a diót, amit Benes ho? a tarsolyában, meg tudja-e őrizni a házibékét, emikor az orosz kér­déshez nyúl. Sinajában, ahol elő­ször próbált Benes uiat törni, könnyen végeztek: kidobták a kanapét és ezzel a dolog a lova­giasság szabályai szerint el volt intézve nálunk is, Romániában is és a csehszlovák köztársaságban is. Da most, amikor a kérdés kör­mére égett már Csehszlovákiá­nak, ezt az egyszerű megoldást nem alkalmazhatja a kisantant. Nemcsak azért, mert a kanapén ma rajtü! a fél Európa és Fran­ciaország, a hármasszövetség pro­­tektora, hanem, mert Benesnek odahaza is igen fontos, hogy a íszovjetkormányt elismeije és — elismertesse. Jugoszlávia részéröl a csehszlovák külügyminiszter nem is talál komoly ellenzésre ; nekünk, akik meglehetős messze esünk a szovjetdiplomácia tűzvo­nalától, egészen mindegy : Benes eiüzen-e Moszkvába, vagy sem. Más a helyzet a harmadik sző vetségessel, Romániával, amely Besszarábia miatt örök drukkban és félelemben bújik meg az orosz medve közelében. Ducanak élet­halál kérdés az elismerés. Buka­restnek az elevenébe vág Benes, ha csak diszkréten is nemes kot­tádat folytat Csicserinnel. Roma nia, akárhogy tartaná is mag»t, bárhogy kérkedne is edzett ide­gekkel, a szövetségesnek nem tudná megbocsájtani ezt, hogy Orosz­országot — erösiti. Mas kérdés, hogy Dúca már Temesváron le­veti-e az álarcot, vagy megvárja azt a kedvező pillanatot, amikor Franciaország oldaláról simán át­surranhat Albion karjaiba. Mert er­ről van szó, ez itta legfontosabb: Franciaország és Anglia, szovjft­­eüsmerés, vagy antibolsevista front. Benes, aki két évve! min­dig előre'át és jól lát, meg van győződve, hogy az a nagy zajlás, ami most Európa diplomáciájá­ban végbemegy, hamarosan nyíl tan ketté osztja az erőket. S az egyik oldalon Franciaország, a másikon Anglia kontinentális és egyébb világrészbeli szövetsége­seivel — farkasszemet néznek egymással. Az utolsó öt eszten­dőben nagy doigok történtek, de még hátra van a legnehezebb: 0 fekete leves, amit nem lehet elbliccelni. Nem lehet Románia nak sem, amelynek határozni keli : marad, vagy pártot üt, ki­tart Franciaország a kisantant maiiéit,-vagy másutt próbál szö-j vetségeseket keresni. Benes biz­tos a dolgában; Csehszlovákiá­nak tovább kell marsolni Fran­ciaország o dalán. Ha Paris fel­veszi a háborúban elejtett fona lat és kezet ad Moszkvának, Prága sem maradhat veszteg és nem maradhat bizonytalanság­ban. Különben is: Angliától semmi jót nem várhat Benes ; Chamberlain kimutatta Tóga. fe­hérjét most is, amikor a frank­ügyben csúnyán megieckéztette a csehszlovák hazafiságot. Bu­karestnek viszont vannak remé­nyei Albumban, ahova, ha más nem is, az huzza szivét, hogy ott találja Oroszország leghatal­masabb ellenségét. Egyszóval: a kisantant nehéz órákat él át, majdnem azt mondhatnék, lét, vagy nem lét kérdése az, amit Temesváron a külügyminiszte reknek el kell intézni. Jugoszlá­via, mely mint közömbös szem­lélő nyugodtabban Ítélheti meg a helyzetet, ezekben a kritikus jdőkben újból beugorhat régi szerepébe és a beteget ismét talpraállíthatja rövid időre. Egész­séges úgysem lesz már soha a harmas-szövetség, akár ha a leg­híresebb csodadoktorok is kúrál­ják. A kisantant, mint bárki földi halandó, a halál bölcsőjében szü­letett, Trianon volt az apja és Benes tartotta keresztvíz alá És Ő az, aki öt év után most ké­szíti neki a szemfedőt. Siratni bolondság volna előre, hiszen az S. H. S. királyság nemzeti érdekei a kisantant nélkül sem marad­nak védtelenek és társtalanok. Nincsics vállalhatja a bíró sze­repét, mert he vége min­dennek, egyedül is könnyű szív­vel inthet majd búcsút Temes­várnak. Davide vies nagy beszédb a parlamentben A demokrata-párt vezére éles támadást intézett Pastes eljárt Radicsot nagyhorvát propagandával vádolta meg — Uzunovícs pénzügyminiszter-helyettes visszautasította a vádakat és ki­jelentette. hogy ráncs ok a választások kiírására A költségvetés parlamenti vitája a kormány, amelynek kétharmad többsége van a parlamentben. Most, hogy kiderült, hogy a kor­mány semmi pozitív eredményt nem ért el, az ellenzék kénytelen kifejteni erre nézve álláspontját. Hogyan született meg a nemzetgyűlés ? Ezután a nemzetgyűlés meg­választásának körülményeiről be­szélt Davidovics. — A parlament — mondotta — a törvényellenes Obznana jegyében született meg. A jelenlegi kormány elnöke bizonyos mértékig szintén hibás ebben, mert elfefejtkezett múltjáról és öreg korában nem vezetett be tiszta választásokat. Nálunk mindig harcok folynak a kulisszák mögött, hogy ki kapjon választási mandátumot. Másutt ez nincs, mert mindenütt meg vannak győződve arról, hogy az államhata­lom nem folyhat be a választásokba. (Taps az ellenzéken.) Hosszasan beszélt ezután Davi­dovics a választási visszaélések­ről és felemlített egyes városokat, így Szuboíicát, Szentét, Velezt, Skopljét, Viaokót, Prisztinát, Kra­­jinát, ahol szerinte egyes közigaz­gatási tisztviselők bűncselekmé­nyeket követtek el és többen közülük niég most is hivataluk­ban vannak. Davidovics a miniszterelnök eilen — A kormány már három éve nem terjesztett be költségvetést Beogradból jelentik : A szkup [ stina pénteken délelőtt fél tiz órakor folytatta a kö'tségvetési vitát. Az első szónok D ívidovics Ljuba volt, akinek közei három órás nagy beszédét az egész Ház >agy érdeklődéssel hallgatta végig. D ívidovics azzal kezdte, hogy a költségvetésben horribilis számok szerepelnek, olyan terhek, amiket a nép nehezen tud elviselni. Ami­kor a parasztnak sok elrejtett pénze volt, a költségvetés hét miíliárdot tett ki, most pedig a gazdasági válság idején tizenhá­rom milliárd. A fiatal és tapasz­talatlan pénzügyminiszter politi­kájának ez az egyetlen pozitív eredménye. — A pénzügyi bizottság által végrehajtott takarékosság — mon­dotta Davidovics — nem történt kellő komolysággal és gondosság­gal. Még a hadiárvákon is taka­rékoskodnak. A hadirokkantak hátralékos 300 milliója helyett a költségvetés csak 5 milliót állapit meg. A pénzügyminiszternek 20 milliós költségvetést kellett volna előterjeszteni és abból 7 milliót redukálni, amivel mindenki meg étt volna elégedve. Az ellenzék mégis hálával tartozik a pénzügy­miniszternek, hogy a költségve­tést benyújtotta, mert ezzel alkal­mat adott az ellenzéknek arra, hogy a politikai helyzetről beszél­jen. Az ellenzék edd g ezt azért halogatta, mert be .akarta várni, milyen eredménnyel működik az — folytatta Davidovics — amiért elsősorban a pénzügyminiszter felelős. Bevallom, hogy eleinte nekem is az volt a véleményem, hogy a pénzügyminiszternek nagy képessegei varinak, de most utó­lag be kell látnom, hoyy csalód­tam benne. Bizonyosan tudón, hogy a pénzügymi:,Fzter utóla­gos hiteteket fog kérni a parla­menttől és ezzel fcborítja a költ­ségvetést. Ez a par ament a kor­mánytól függ és nem a kormány a parlamenttől. Aminthogy a pet­­lamtmt nem igazi' kifejezője a nép akaratának, úgy a kormány sem kifejezője a parlament aka­ratának. Ez egyébként a többség ügye, amit a kormánypártok in­tézzenek el a rt i úsztereiiiökkei. Á'talában furcsának és érthetet­lennek tartom, hogy a miniszter - elnök hogyan jár el az egyes miniszterekkel. Pé'déul n korma y megalakítása idején közvetlent: n miniszterek es ütétele előtt a rri­­niszt relnök azt mondotta kóLité nis’tcv<iv'», hog" ók nem fognak esküt termi és ebből tudták ne: az illetők, hogy nem tagjai «> kormánynak. Nagy hibája Pasiéi­nak, hogy mindent ni iga akar vé­gezni, holott erre magas kora miatt nem képes. Jellemzőnek tartom Radojevics volt közieked. s­­üeyi miniszter esetét, akit egy héttel azután, hogy a király a Szent Száva-rend első osztóha­vai tüntette ki, Pasics miniszter elnök kitessékelt a kormánybó . Pasics diktálom az országnak — mondotta Davidovics — aki min­dig csak követeléseket állít fe!„ de sohasem vállal semmiért fele­lősséget, ho!otf ö felelős elsősor­ban a súlyos gazdasági és pénz­ügyi válságért és azokért a ve­szedelmekért, amelyek az orszá­got kívülről fenyegetik. Kény te len vagyok a miniszterelnök eile azt a vádat emelni, hogy az a : - szes főbb állami intézményekhez cs a bíróságokhoz saját híveit nevez­teti ki. Radios jelszava: Horvátok egyesüljetek l — Tiltakozom az ellen — folytatta beszédét Davidovics — hogy a, király nevét a politikába kever jé!... Egy miniszter — Davidovics itt Rrdics Istvánra célzott — elmegy a nöpgyülésekre, amelyeket ete.­­kel a szavakkal nyit meg: „A. irály üdvözletét hozom nektek I" Közönséges párígyüléseken hang­zanak el ezek b szavak és hogy' ez megtörténhetik, azért is a"mi­niszterelnök felelős. Gnnyös&n foglalkozott ezután Davidovics >' Pasics és Radies, valamint Mek­­szimovics és Radics közti viszony nyal, majd felhívta a páriáméra figyelmét arra, Jiogy Radics híva-: újra felkapta a régi jelszót :* „Her­­vatok egyesüljetek !u Radies várja Pasicstó! — mondom* —

Next

/
Oldalképek
Tartalom