Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-28 / 58. szám
4. oHa1 BACSMEGYO WAPLÖ 1925. február 28, Szepesi püspök és jugoszláv újságíró sajtópere a pozsonyi törvényszéken Pozsonyból jelentik: A pozsonyi törvényszék előtt érdekes sajíópör folyik, melynek vádlottja egy jugoszláv újságíró. I Dirnitrievics Tódor jugoszláv alattvaló, aki Sz oveaszkóban népszerű politikai brosúrák írásával foglalkozik, 1924-ben dr. Dragisics álnéven néhány napot töltött dr. Vojtassák szepcsségi püspöknél. Miután a vendégségből eltávozott, Dirnitrievics megírta „Isten ostora“ cimii müvét, amelyben nemcsak reprodukálhatatlan kitételekkel karakterizálta a püspök egyéniségét és környezetét, hanem azzal is megvádo’ta, hogy összeesküvést sző a bolgár trónörökösnek csehszlovák cárrá való kikiáltása érdekében. Vojtassák a „Slovák"ban szemen-szedett valótlanságoknak nevezte Dirnitrievics állításait, őt magit pedig notórius csatinak és csavargónak. Dirnitrievics emiatt sajtópert indított Vojtassák ellen, aki nyomban viszonyodat emeli. A tárgyaláson Dirnitrievics kifogásolta aít, hogy Vojtassák nincsen személyesen jelen a tárgyaláson és általában olyan idegesen viselkedett, hogy a bíróság a tárgyalást kénytelen volt elnapolni, még pedig azzal az indokolással, hogy Ditnitrievicsnek, aki jogi kérdésekben kevéssé jártas, védőre van szüksége. TINTA a m m Homokvár Nyáron a tengerparton meztelen gyerekek homokvárat építették. Nem közönséges vár volt ez. Falai több, mint egy méter magasra szöktek. .Hosszú, boltíves folyosók futót tak rajta végig, akár az ókori császárpalotákon, lenn pincék sötétedtek, fönn torony kevélykédeit, melyre zászlót tűztek. Árokkal vették körűt. Abba bevezették a tengert. Nyájas óriás a tenger. Gyerekekkel is eljátszik néha, mint egy nagyapó. Nappal szemléltem a gyönyörű sürgés-forgást, melyet nem személy irá nyitott, hanem öntudatos, mérnöki terv. Aki valamirevaló íiu volt, az részt vett az építésben s a munkafelosztás elve szerint ásott, kapált, gereblyézett, csajkában, szűkében vizet hordott, falat tapasztott, amint a szükség kívánta. Este, mig a szikrázó csillagok alatt ,cigarettáztam, gondolkoztam erről a csodálatos, kis társadalomról, melyet a szeretet tart össze, az a romlatlan emberi vágy, hogy valamit alkossunk ift a főidőn. A homokvár mellett ilyenkor fölváltva egy-egy fiúcska őrködött, nehogy a sötétben a járókelők véletlenül belegázoljanak a remek építménybe. Mikor elkészültek, ünnepet ültek, újságpapírból őrömtüzet gyújtottak a vár ablakaiban, erkélyeiben, letelepültek a falak mellé, gyönyörködtek munkájukban. Boldogok voltak. Egy délután hirtelen fölkerekedtek. Két csoportra szakadva gyorsan és lázasan, mint az ördögök, homokkupacokat gyúrtak- Lőni kezdték a homokvárat, melyet arcuk verejtékében, egy heti fáradságukkal építettek. Röpült a golyó és ledöntötte a tornyot, szállt a srapnel! barna poruszáiyával és megrepesztette a folyosó boltozatát, forgott a bomba és a iexoskadó fal betemette a pincéket Majd vlsongó lármával, indián-ordítással vetették magukat a romokra s lábba! tiporták, kézzel döntötték össze, ami még megmaradt. Pár pillanat alatt a homokvárat a földdel egyenlővé tették. Lihegve és mámorosán dőltek le, pihenni. Hajuk a homlokukba lógott, szemük vad fényben tündökölt. Ismét boldogok voltak. Én néztem, hogy mi történik. Egy kiáltás akadozott torkomon. Gyerekek, gyerekek, Emberek. Kosztolányi Dezső lékos városi pótadó helyett csak 125 százalékos pótadót és tíz százalék útadói k-dl fizetni, viszont fizetni kell még 78 százalék Iskotaadót és mintegy ötven százalékot tesznek ki a kamarai illeték, rokkantadó és más egyéb adónemek. A 35 százalékos általános jövedelmi pótadó és a 30 százalékos rendkívüli pótadó beszámításával tehát A sikkasztó görög bankigazgató beismerő vallomást tett Az elsikkasztott milliókat a susaki takarékban helyezte el lyet részben csekkekben, részben készpénzben vett magához. Jugo szláviéba érkezése után a susaki takarékpénztárban elhelyezte a csekkeket és készpénzben négyszázezer lírát, melyet már itt vásárolt a frankokért. Susakról jelentik: A susaki rendőrség befejezte a nyomozást a Zagrebben letartóztatott Skijade Spiridon görög bankár ügyében, aki a Korfu szigetén levő bankból harmincöt millió drachmái elsikkasztott. Skijade, mint ismeretes, először azt állította, hogy a görög hatóságok azért kérik ki sikkasztás címén, mert mint Plasztiraz ezredes hive politikai tevékenységet fejteit ki. Fakiola korfui rendőrigazgató azonban olyan adatokat hozott Sósakra, hogy a további tagadása lehetetlen volt s az eléje terjeszteti bizonyítékok hatása alatt szombaton Skijade megtört és beismerte, hogy a sikkasztást valóban elkövette. A horribilis összeget angol fontban hozta át Jugoszláviába; összesen 4500 fontot sikkasztott el, ame-Skijade egyik leggazdagabb embere volt Korfunak és a legelőkelőbb családból származik. A háború előtt a görög szigeten mezőgazdasági szövetkezetei létesített, később Union néven angol tőke -bevonásával bankpí alapított, melynek vezérigazgatója lett. Ettől a banktól sikkasztotta el a hatalmas összeget, mely szerencsére az eredményes nyomozásnak nagyrészt megkerült. Skijadet Susakról Beogradba fogják szállítani, ahol bevárja, mig a kiadatására vonatkozó diplomáciai eljárás be nem fejeződik, azután átadják a görög hatóságoknak. Soha nem lesz vége az adókálváriának Újabb hétmillió dinárt követelnek a szuboticei magánalkahnazottaklé! — Akik már nem is felebbeznek — Két hát múlva jön az újabb adókivetés—-Áprilisra megint adókivetési ígérnek Az 1922. évi negyedosztá’yu adókivetések elleni felebbezés határideje pénteken telt Je. A kivetett kereseti adótételek, amelyeket a Bácsmegyd Napló hozott nyilvánosságra, olyan súlyos terheket rónak a fixfizetéses alkalmazottakra, hogy valószínűnek átszőtt, hogy az adófizetők ■nagy többsége feiebbezéssei fog élni a kirovás eilen. Ez a számítás azonban nem vált be. Az alkalmazottak szinte a patikus közönnyel fogadták az adókivetést. Az 1921. és 1922. évi kvetések ellen összesen 2000 megadóztatott tisztviselő közül mindössze !44-en jelentettek be felebbezést. Ilyenformán tehát a megadóztatottaknak mintegy hét százaléka nyújtott lie felebbezést. Ebből azonban aligha lehet olyan következtetést levonni mintha a többi kSencvenhárom százalék elégedett volna ia kivetésekkel. A felebhezések kis számának az az oka, hogy az alkalmazottak nagy része bizonyosra veszi, hogy ugy sem tnálák behajtani a rájuk kivetett adót, mert némelyiküknek egész évi fizetése nem tesz. ki . annyit, mint a kivetett kereseti adó. Érdekes tünet egyébként, hogy a tizenöt napi felebbezési határidő tizennégy napján nyolcvannégyen adtak be fellebbezést és a legutolsó napon hatvan ielebbezést nyújtottak be a pénzügy Igazgatóságnál, az 1921. és 1922. évi negyedosztáfyu kereseti adókivetések ellesi'. Amikor a tisztviselők ugy vélik, hogy az 1922-re kivetett adót sem lehet tőlük behajtani, ugyanakkor a pénzügyigazgatásáig gőzerővel dolgozik azon, hogy az 1923., 1924. és 1925. évekre is kivesse a negyosztályu kereseti adót. Az 1923. évi negyedosztályu adókivetést már befejezték és az 1923. évi adólajstromot hétfőn teszik közszemlére a városi adóhivatalban. Az uj kirovás! jegyzék utég sokkai súlyosabb kivetéseket tartalmaz, mint az 1922. évi negyedosztáfyu kereseti adók voltak és összege az 1922. évi kirovásnak majdnem kétszerese. összehasonlítva a inast elkészült í92o. *üVi kivé test az Ciózo évié Isiié 1, a következő érdekes eredményeket kap juk. Évról-évre nagyobb az adóteher 1921- ben negyedik osztályú kereseti adóval megadóztattak 557 tisztviselőt, akikre összesen kiróttak 917.203.17 korom IV. s osztályú ‘kereseti adót, 4128 korona családtag után! adót, 317.151.80 korona általános jövedelmi pótadót, tehát összesen kivetettek 1.238.482.97 korona, illetve 309.620.74 dinár állami adót. 1922- ben kiróttak 1403 alkalmazottra 1.05-8.275.96 dinár IV. osztályú kereseti adót. 1968 dinár családtag utáni adót, 368.434.77 dinár általános jövedelmi pótadót, összesen 1.426.678.73 dinár állami adót. 1925-ban 1361 megadóz Hatottra kiróttak 1.620.741.38 dinár IV. osztályú kereseti adót. 2776 dinár családtag után! adót, 555.101.20 dinár általános jövedelmi pótadót, 542.071.40 dinár 30%-os rendkívüli pótadót 1923- ra tehát összesen 2,720.698.98 dinár állami adót vetettek ki a szuboticai tisztviselőkre. akiknek 1923-ba:i az előző évi állami adókon kívül — a fenti összegbe beszámított ■— harminc .százalékos rendkívüli pótadót iá keíl fizetniük. .Háromszáz százalék pótadó A városi közgyűlés annak idején ugy határozott, hogy a IV. osztályú kereseti adó és a házbéradó utált az 550 százaa negyedik osztályú kereseti adóhoz mint állami adóalaphoz még 328 százalékot kell hozzászámítani különböző állami és városi pótadók. cinsén ugy, hogy kerek számban majdnem hét millió dinárra emelkedik a szubotical tisztviselők 1923. év| adója. Aránytalanságok az adólajstromban Ezek az általános megállapítások a most elkészített kereseti adólajstromból. A kivetési jegyzék átöapozása közben azonban az egyes tételek figyelembe vételével megállapihatjuk, hogy az adókivetések jegyzéke rendkívül sok aránytalanságot tartalmaz és a pénzügyigazgatóság éppúgy, mini az 1922. évi kivetéseknél mindertkor ugy. magyarázta a törvényt és a rendeleteket, ahogy az az adózókra legkedvezőtlenebb és szívesen kihasználta azokat a hibákat, amelyeket a pénzügyi rendeletek dzsungelében eltévedt adózó-páriák az adóvallomásokban ejtettek. Maga a törvény is elavult, igazságtalan 3 emiatt is szenved az adózó. Egy tisztviselő adója 80.000 dinár A nyilvános számadásokra kötelezett vállalatok tisztviselőit most is en biok adóztatták meg. Egyik szubotical iparvállalat, amelynek tizenöt tisztviselője van, ilyen módon 254.788250 dinár IV. osztályú kereseti adót vetettek ki, ami a -megfelelő pótlékokkal több mint egy millió dinárt tesz ki. Kétszázötvenezer dinár állami adót vetettek ki Szubotica város tisztviselőké Is. Ez až összeg kétségtelenül tulnragaí és behajtása elviselhetetlen terhet ró a? városi tisztviselőkre, mégis ha tekintetbe vesszük, hogy a városnak háromszázötven alkalmazottja — akik városi pótadót nem fizetnek, fizet ugyanannyi állami adót, mint tizenöt magánalkalmazott, 'akik még városi pótadót is fizetnek, kétségtelenül a magán alkalmazót - tafe helyzete sokkal kedvezőtlenebb. Az említett i-parváltta latnál minden egyes tisztviselőre átlag nyolcvanezer diaár adó esik egy évre. Sokkal több, mint az egész évi kereset Brre a kivetésre csalk azt az egy enyhítő körülményt tehet találni, hogy megíelebbezhető. A ielebbezéseket az 1923. évi kivetés ellen március 28-ig kell a pénzügy;gazga‘óságnál beadni. A pénzügyigazgatóság pergőtüze Az 1923. évi kivetésekkel, azonban nem fejezte be munkáját a pénzügyigazgatóság, két hét mulv az 1924. évi negyedosztályú kereseti adókivetés is elkészül és további egy hónap múlva kivetik az 1925. évi kereseti adót. Az 1925. évi adókivetés adatait mást gyűjti össze a pénzügyigazgatóság és ez utón is felhívja az adókötelesek figyelmét, hogy akik még nem adtak be 1925-rc adóvaílomást, március IS-ig okvetlenül nyújtsák be vallomásuké mert ellenkező esetben a pénzügy igazgatóság maga állapítja njeg az adóalapot. A beterjesztendő vallomásokhoz meüékekti kell a munkaadó által kiállított •fgazo'ványt, hogy a bejelentett jövedelemből mennyi a törzsfizefés és menynyit tesznek ki a pótlékok. A szubotica; pénzügylgazgatóság a kereseti adók pergőtüzét indította a fixítzetéses alkalmazottak ellen. Félő hogy ebben a pergőtűzben elvérzik a tisztviselő osztály.
