Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-26 / 56. szám

J 2. oldal. BACSMEGYEf NAPID Állampolgárságot kérnek s Jugoszláviába menekült oroszok A belügyminisztérium kedvezően intézi e! az opciós kérvényeket lás után a közgyűlés Katks indítványJt elfogadta. A közgyűlés jóváhagyta TemerfcJ köz­ségnek a villany bevezetésére vonatko­zó előterjesztését és a bácskapaláakai iőszolgab'róság épületének {elépítésére előirányzót*. fél mÜHó dtnáros költség­­vetést. A közgyűlés átb tizenkét óraikor ért véget. A szovjeturalani elől elmenekült cári üivek a Wrangeí-hadsereg szétzüllése után eljutottak Európa valamennyi ál­lamába. Az SMS királyság területén is többezren telepedtek le. A jugoszláviai orosz emigránsok éveken kereszti!! tel- S jes bizonytalanságban várták azt a pillanatot, amikor hazatérhetnek, ké­sőbb azonban beletörődtek a változha­­tatlanba, állandó megélhetés után Biztosítva van a kritika joga a kinevezett városi képviselők számára is Nem mentették Vt bizottsági tagságától Brankován Iván szuboticai bankigazgatót Ggorggevics Dragoszláv főispán ngilatkozata néztek és máris nagy azoknak a szá­ma, akik biztos egzisztenciát alapítot­tak. Sorsuk azonban továbbra is bi­zonytalan maradt, mert a hatóságok természetesen idegen állampolgárokként kezelik őket és kötelességeik teljesíté­se ellenében semmi jogot sem élvez­nek. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy a jugoszláviai orosz emigráció tagjai tömegesen torduLttak a belügy­minisztériumhoz állampolgárságért és Szuboiicáról is már többszázan nyúj­tották be opciós kérvényüket. A beá­­ügymrmszterium helyt ad a kérelmeknek és mindazon emigránsoknak, akik ellen itt tartózkodásuk alatt semmi kifogás nem rnerü’lt {el, megadia az állampol­gárságot. A szuboticai városi főjegyzői hivatalhoz naponként öt-hat elintézett opciós kérvény érkezik le a belügymi­­ni«: tóriumtól. Eddig mintegy ötven Szu­­boticán lakó orosz emigráns kapott jugoszláv állampolgárságot. Ezzel szemben — mint értesülünk — még mindig vannak a belügyminiszté­riumban oly elintézetlen opciós kérvé­nyek, amelyeket az 1010. év utáni évek­ben letelepült szuboticai lakosok nyúj­tottak be. Ezek a szuboticaiak, akik közül sokan már csaknem tizenöt év óta Itt élnek, még mindig bizonytala­nok afelől, hogy megkapják-e a kért jugoszláv állampolgárságot. Bácsmegye tavaszi közgyűlése Ötmilliós költségvetés — A vármegye tovább is bányatulajdonos marad Szomborból jelentik: A vármegye tör­vényhatósági bizottsága csütörtök dél­előtt Rajics Szvetiszláv alispán elnökle­tével közgyűlést tartott, melyen több fontos kérdésben hoztak határozatot. ' A. közgyűlés többek közt jóváhagyta a megyei utak kiépítéséről és fentartá­­sáróí szóló öt milliós költségvetést. Ezt az öt milliót a múlt évi építési költség­vetésből takarította meg a vármegye. 1‘Ezután a paregovói megyei kőbánya /ügyében a legutóbbi közgyűlés által ki­küldött albizottság terjesztette dő je­lentését, melyben ismertette a kőbánya eladására kitűzött pályázat eredményét. A kőbányára három cég tett ajánlatot a vármegyének és ezek közül a novi­­'tszađj Bazalt részvénytársaságé volt a legelőnyösebb. Az albizottság a novi­­■ szadi céggel adás-vételi szerződést is kötött azzal a kikötéssel, hogy a szer­ződés a Bazalt részvénytársaságra az aláírás napjától kezdve érvényes, a vármegyét azonban csak a közgyűlés, illetőleg a miniszteri jóváhagyás után kötelezi. Katies Milos radikális képvi­selő, bizottsági tag hosszabb beszédben mutatta ki, hogy a vármegye sakkal jobban jár, ha a kőbányát nem adja el, hanem saját kezelésében tartja, Elmon­dott«, hogy a helyszíni szemle alkalmá­val meggyőződött róla, hogy a kőbá­nya értéke közel négy millió, dinárt képvisel, jóval többet, mint amennyit a noviszadi cég fizetni 'akar érte. Azt ift­­ditványozta, hogy a közgyűlés ne já­ruljon hozzá az eladáshoz. Stauern uta­sítsa a kiküldött albizottságot, hogy gon­doskodjék a kőbánya hasznos és cél­szerű kihasznáiásárólj Több bozzúfsó,­Nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Brankován Ivánt, a zagrebi Szrpska Banka szuboticai fiókjának igazgatóját . a belügyminiszter vá­ratlanul törölte a városi kiszélesí­tett tanács tagjai közül. Mint isme­retes, Brankován Iván igen éles be­szédben tiltakozott a Lloyd népgyü­­léseii az igazságtalan adók ellen és a népgyülés öt bizta meg azzal, hogy az adózók sérelmeit a kiszé­lesített tanács legközelebbi közgyű­lése elé terjessze. A felmentés hírét épen ezért úgy magyarázták, hogy Bratikování a hatóságok meg akarják akadályozni közgyűlési beszéde megtartásában. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Gyorgyevics Dragoszláv főispánt és megkérdezte tőle, hogy az elterjedt hir megfelel-e a való­ságnak. A főispán a következő nyi­latkozatot tette: — A Brankován Iván felmenté­séről szóló hír minden alapot nélkülöz. J — Négy napig tartózkodtam Beo­­jgradban városi ügyek elintézése vé­gett és a belügyminisztériumban, a hol tárgyalásokat folytattam, szóba sem került Brankován felmentése, már pedig az éti tudtom nélkül he­lyiérdekű ügyeket nem intéz el a minisztérium. A radikális-párt egyik nagytekin­télyű vezetőtagja az elterjedt hír­re vonatkozólag a következőket mondotta: — Érthetetlen, hogyan terjedt el Brankován igazgató felmentésének híre. A kiszélesített tanács legutób­bi közgyűlésén Sztipics Lázár hír­lapíró igen éles beszédet tartott az adóügyekről és mintahogy Sztipics Lázárt emiatt nem mentették fel bi­zottsági tagságától, ugyanúgy szó sem lehet arról, hogy Brankovánt felmentsék. Brankován még sokáig beszélhet a kiszélesített tanácsban meggyőződése szerint, iig, mig a községi vú­­ki nem írják, kedve és egészen ad lasztásokat Rejtélyes emberhalál Mi a Rizsányi-testvérek csafrteve? A szuboticai törvényszéken érdekes ügyben tartott főtárgyalást csütörtökön Pavlovics István törvényszéki elnök ta­nácsa. Egy radonováci ember. Bosnyák Péter rejtélyes megsebesülése és annak következtében bekövetkezett halála a kiinduló pontja a bűnügynek. Bosnyák Pétert 1924. év december 5-én reggel 8 óra tájban vérbe-fagyva találták a ra­­donováci szőlők között. Bosnyák még életben volt, de rettenetesen össze volt verve, a feje csupa seb -volt, testének más részein is voltak sebesülések. Azonnal kórházba szállították, de már nem lehetett rajta segíteni és tiz nappal később meghalt. A paiiesi rendőrség megindította a nyomozást és -annak so­rán megállapítást nyert, hogy Bosnyák Péter előző estén, mielőtt megsebesült, legutoljára Rizsányi István és Rizsányi János ludasa gazdálkodók társaságában , volt Plcszkovics Sztipán radcmováci vendéglőjében. Ezen a nyomon eljárás indult Rizsányiék ellen, akiket az ügyészség, a vizsgálat lefolytatása után, halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt. Ebben az ügyben tartották meg csü­törtökön a főtárgyalásr. A közvádast Csalinovics Ferdo dr. államügyész kép­viselte, a védelmet Pataki Antal dr. és Székely Zoltán dr. ügyvédek látták cl. A bíróság a vádlottak közül előbb Rizsányi Istvánt hallgatta ki, aki az el­nök kérdésére elmondja, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az igaz, hogy decem­ber 4-én este ő és fivére, János a Plesz­kovics Sztipán vendégiöben együtt vojt Bosnyák Péterrel, de sem a vendéglő­ben, se pedig amikor ortnan távoztak, egy ujjal se bántották. Az elnök: Mikor voltak együtt a ven­­: déglőben? Elmondja, hogy' azon a napon es­tefelé ő és a testedre bementek a korcs­mába, ahol bort és ruszlit rendeltek. Később bejött Bosnyák Péter is és min­den ok nélkül szidalmazni kezdte őkét. Ö azt mondta, hogy ne káromkodjon, inkább, dajioljanak egyet, János fivére közben kiment, hogy' a lovak után néz­zen s mire bejött, Bosnyák elment. Nem­sokára, ők Is fizettek, 'kocsira ültek s ha­zamentek. Az elnök: Hány órakor értek haza? A vádlott: Lehetett 8—9 óra. Az elnök: Útközben látták Bosnyák i Pétert? A vádlott: Nem. Az elnök: A rendőrségen beismerte, bőgj' maga és fivére bántalmazták az elhaltat. A vádlott: Vállaltam a rendőrségen, az igaz, mert féltem, hogy megvernek. Az elnök ismerteti a vádlott beismerő vallomását, amelyet a rendőrbiztos előtt tett. A vádlott: Én sóira életemben item voltam még se rendőr-, - se csendőrké­zen, féltem, hogy megvernek. Nem ütöt­tem én meg egy ujjal se Bosnyákof. Az elnök: Ütötték magát a rendőrsé­gen? A vádlott: Nem. Ezután másodrendű vádlottat, Rizsá­nyi Jánost hallgatta ki a bíróság. Tel­jesen egybehangzó vallomást tesz fivé­rével. Amikor az elnök a vádlottat figyel­mezteti, hogy a rendőrségen beismerő vallomást tett, azt mondja: Maszál volt, a biztos ur fenyegetett, hogy majd meg­mutatja. Az elnök kérdésére Rizsányi János is kijelenti, hogy a rendőrségen nem bán­tották. A vádlottak kihallgatása ezzel véget ért. A tanok Pleszkovics Sztipán vendéglős az első tanú. Részletesen elmondja a december 4-tki eseményeket, amint az ö vendég­lőjében lejátszódtak. Bosnyák Péter szitkozódva jött be, azzal, hogy a korcsma dóit burzsnjlovak állanak. Ri-' zsányiékat is-szidalmazta, ezek csende­sítették s azt kérték, hogy inkább éne-1 keljenek. ’ Előbb Bosnyák távozott, j mindjárt utána Rizsányiék kocsira ültek | 19"6 február 26. és ellenkező irányban elhajtottak. ö ek­kor bejárta a vendéglőt. Pár órával később kutyaugatást hajlott Puskát vett és kiment: az udvarra. Végig haladt a tágas udvaron és az udvar végéből látta a szőlőik felé vezető utón állni Bosnyák Pétert, aki magában hangosan beszék: Ez -a ház, az a ház... Többet nem tud. Reggel tudta meg, hogy Bos­­nyikot leütötték az éjjel. Bosnyák Andrija, az elhalt fia csak •azt tudja, hogy apját reggel 7—Já8 óra­kor találták meg vérbe-fagyva. Tiz sá­pig élt még. Az elhalt felesége, Setcsik Maris azt mondja, hogy amikor az urától kérdez­te, hogy ki verte meg, azt felelte, hogy a »Banya-testvérek«. Az elnök (a vádlottalthoz): A maguk gúnyneve: »Birr.ya»? Rizsányi István: Nem. Rizsányi János: Az én gúnynevem . »Svad«. / Mégis Bunya? Ezután Pleszkovics Sztipánnét hall­gatták ki taraiként. Ismerteti a vendég­lőben lefolyt eseményeket, férjével tel­jesen egybehangzóan. Az elnök: Van-e arról tudomása hogy mi a vádlott gúnyneve? A tanú: A fiatalság úgy nevezi Ba­nya Janika. A vádlottak ezzel szemben magma-* radnak amellett, hogy a gúnynevük Svati. A bíróság ezután még Lovas Antal tanút hallgatta ki, aki nem tud lényege­set mondani. A tárgyalást megszakítják A bíróság ezután a tárgyalást meg­szakította és Pavlovics István kihirdet­te a bíróság végzését, mély szerint a tárgyalást megszakítja, mintán több uj tanú megidézését tartja szükségesnek. A tárgyalás folytatását március 8-ra, hétfőre tűzi ki. • •, Ki akarnak utasítani egy bácskai plébánost Megbürt’eiik, mert a Magyar Párt jelölni óhajtotta A bácskai római katolikus hívők között megkülönböztetett tisztelet és nagyrabecsülés övezi Bcrecz Kálmán srbobráni plébánost. Berecz neve akkor lett a Vajdaságban közismert, amikor a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások előtt a Magyar Párt őt jelölte a noviszadi választó­­kerületben listavezetőül, A szuboti­cai apostoli adminisztratura eltiltotta Berecz Kálmánt attól, hogy a jelölt­séget elfogadja. A plébános eleget tett egyházi fei­­söbbsége parancsának, nem fogadta el a jelöltséget s tovább folytatta azt a csendes papi munkát a hivei ér­dekében, amely működését addig is jellemezte. Annál meglepőbb, hogy a választások után Berecz Kálmán az egyházi hatóságok részéről nem­csak támogatást nem élvez, hanem animozitással találkozik. Nemrégi­ben adminisztrátort neveztek ki a srbobráni katolikus plébánia élére. Most még az a veszedelem is fe­nyegeti Berecz Kálmánt, akinek sem illetőségét, sem állampolgársá­gát eddig senki sem vonta kétség­be, hogy kiutasítják az ország terü­letéről. Hirtelen felfedezték, hogy a plébános nem SHS. állampolgár, no­ha tnár évek óta az állam területén működik. A plébános ellen folyó harc a srbobráni katolikus hívők közt nagy elkeseredést szül. ASSZONYOM 1 Toilettjét kiegészíti: ttOUDRE „MONPARFÜM“ „BOURJOIS-PARIS“

Next

/
Oldalképek
Tartalom