Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-26 / 56. szám
12 OLDAL » ARA 1'/, DINAR Poštsriiia plaćcna? p f V J- tó IK3 XXV! L évfolyam Megjelenik minden r ;p a tan és hétfőn délben leiefon: Kiadóhivata. o—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 NAPLÓ Szubotica, 1926 PÉNTEK február 26. 56. szám Ei^i^^aSk^OÍegyedévre 150 din. Szerkeszti^;: Aleksandrova uL 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(LolbacU-palotai K0ZBE5ZÓLR5 Józan ésszel nehéz eligazodni a fasizmus politikáján. Nem az olaszén, mely meglehetős egyenes vonalban szalad neki a falnak, hanem a magyarén, mely a nagy tülekedésben sokszor — a saját fogát veri ki, a saját tyúkszemére lép. Fatális pechje ez a kis pesti jazz-Napoleon, Gömbös ur kisded táborának, mely a j honfoglalás nagy buzgalmában már egészen szinvak lett: a feketét fe-1 hérnek, az igazságot hazugságnak, a hazát Kecskemétnek, a frankhamisítást hazafiságnak, az ellenséget barátnak, barátot ellenségnek látja. Csak egyben biztos és éles a szemük a magyar fajvédőknek, egyben maradtak a régiek: a zsidó-kérdésben, ami körül úgy forog az ébredőpolitika, mint éjjeli bogár a lámpa körül. A zsidók ellen lármázni, dühpngeni, uszítani, harcolni — ebben törhetetlen a gárda, ebben a javlthatatlanságig következetes, mint az ökör. Ha antiszemita mozgalomról van szó : a cél szentesíti az eszközt, ha zsidót kell ütni, nem haboznak, ami a kezük ügyében van, akár bomba, akár tőr, akármiféle fegyver, azzal rontanak az ellenfélnek. A követ dühösen elhajítják és nem törődnek,vele, a kő kit hogyan talál meg, kinek a feje koppan : a hazáé, a zsidóé, vagy a miénk, utódáliambeii magyaroké. v Mert a kő bizony a határon túl is sokszor elrepül, ide közénk, vagy Erdélybe, vagy Szlovenszkóba. A magyarországi fasizmus, mely abból él, hogy fogadatlan prókátorként bennün két sajnál és védelmez, minden hónapban gondoskodik arról, hogy a mi fejünk fájjon értük, a fajvédő-politikáért. Otthon, Budapesten, ha Gömbös ur szabadcsapata elkurjantja magát és halálra ijeszt néhány rendezetlen felekezetű honpolgárt, majdem mindig mi fizetjük meg a bor árát. A- játék, amit űznek, a ml bőrünkre megy: a védelmük vádlottak padjára ültet bennünket, handabandázásaikkal a mi szánkból ütik ki a kenyeret, politikájuk 'nemcsak a pesti zsidóknak, de nekünk is pofon és fejbeverés. Mindegy, hogy miért és az sem fontos, hogy a szándék nemes, de a cselekedet bűn — ez a furcsa helyzet, ez a tragikum. Nem a fajvédőké. A miénk: utódállambeli magyaroké, akiknek mégis csak akadhatna jobb dolga, mint magyarnak panaszkodni — m ag jóik. •#Erdélyben ezerszer jobban érzik ezt, mint mi. Cuza, a román fajvédővezér, aki azzal dicsekedhetik, hogy barátja és tisztelője Gömbösnek és Eckhardt Tibornak, Kolozsváron tüntető felvonulást rendezett. A tüntetők : román diákok, bajtársai és szövetségesei a magyar fajvédőknek, a menetben azt kiáltozták : :e a zsidókkal es le a magyarokkal 1 A {elvonulásból, hála Isten, nem lett nagyobb baj. a kolozsvári magyarok és magyarzsidók ép bőrre! uszták meg Cuza ur híveinek hazafias felbuzdulását, de történhetett vo'na rosszabbul is. Megeshetett volna az is, hogy beszakad néhány magyar koponya és kicsurran egy kis magyar vér. Malternak a román-magyar fajvédő szövetség sötét épületéhez* Nem tudjuk elégszer megüzenni: nekünk nem kell a fajvédők védelme, mi akkor érezzük jól magunkat, ha Budapesten megfogynak a gyújtogató legények. A mi bőrünkre már elég ideig csináltak Gömbösék politikát, egyszer már .csináljanak a maguk bőrére is. Odahaza, Közzétették a romániai községi választások végleges eredményét A kormány abszolút többséget kapott — Harminc városban pót választás lesz — Tatarescu belügyminiszter a királynál Bukarestből jelentik : A kormány közzétette a községi választások végleges eredményét. A kiadott jelentés szerint 8704 községben volt választás és ebből 5601 községben a kormánylista kapott többséget, 2820 községben pedig az ellenzék győzött. következőkép alakult: 63 városban a kormány, 5(1 vá, rosbaii az ellenzék jutott többség- I be. A jelentés közli, hogy 30 városban és 335 községben lesz pótválasztás. Tatarescu belügyminiszter csü A varosokban a számarány a 1 törtökön kihallgatáson jelent meg Ferdinánd királynál, akinek jelentést tett a községi válusztósok eredményéről. A jövő bét folyamán az ellenzék vezérei jelennek meg audiencián a királynál. I A kihallgatásoktól politikai körökben a helyzet végleges tisztázását 1 remélik. Nincsics tárgyalásai Mussolinivel A római ni célja: Az olasz sajtó nagy szimpátiával ir Nincsics látogatásáról a status quo fenntartása Rómából jelentik: Nincsics Mónicsilló dr. külügyminiszter csütörtök reggel Rómába érkezett Antics Milán miniszteri tanácsos és dr. Vukicsevics Alekszander kabinetfőnök kíséretében. A jugoszláv külügyminiszter az olasz vasutak által rendelkezésére bocsátott sza!ónkocsiban tette meg az utat Rómába, ahol a pályaudvaron az olasz miniszterelnök képviseletében Paulucci, Mussolini kabinetfőnöké, valamint Antonijevics Vojiszláv római jugoszláv követ, Roccú-Maseli az olasz külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és számos újságíró fogadta, akivel bosszú tanácskozást folytatott A tanácskozást délután is folytatták, azonban a nyilvánosság számára nem adtak ki semmi kommünikét. Az olasz sajtó élénken foglalkozik Nincsics külügyminiszter római utjával és a lapok a legnagyobb szimpátiával Írnak Jugoszláviáról és a jugoszláv külügyminiszterről. A Popolo (TI alia, Mussolini lapja azt Írja, hogy Nincsics utazása arra mutat, hogy a két állam jóviszonya elmélyült. A lap szerint a látogatásnak az a célja, bogy bizonyos garanciákat állapítsanak meg a« általános európai bé|íér© nézve. Érdekes — Írja a lap — hogy Nincsics * kisantant-konferencia után és a genfi konferencia előtt látogatott e! az olasz fővárosba. Ez is bizonyítja, hogy Olaszország Európa legerősebb állama, Jugoszlávia viszont a B xlkcínon, tartja a hegemóniát. A Corriera della Sara szerint Nincsics látogatása a győztes államok együttműködésére mutat. A Juornale d’Itatie szerint Közép- és Kelet-Európa jelenlegi helyzetének fenntartása Ausztria sérthetetlenségével van kapcsolatban. Ha ezt az országot annektálják, akkor a békeszerződéssel teremtett egyensúly fölbillen. Olaszország már ismételten kijelentett ' Ausztriának, hogy soha nem járul hozzá Németországhoz való csatlakozásához. Egy idő óta Beogradban is hangsúlyozta ezt az elhatározását, amennyiben Olaszország a barátsági paktumot kibővítette, csak azért, hogy Németországnak a dél felé való törekvését föltartóüassa. Nincsics látogatása összefügg ezzel a helyzettel és ezért annak igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Az olasz politikai körökben iiangsulyozzák, hogy Olaszország Jugoszláviával szoros szövetségi viszony bau áll és a baráti viszony a Jugoszláviával szövetséges Csehszlovákiára is kherjed-Nincsics Mussolinival nemcsak Jugoszlávia nevében tanácskozik, hanem Benes megbízásából is megbeszéli a fontosabb nemzetközi problémákat. A locarnói kétjdés, Németország belépése a Népszövetségbe és Ausztria csatlakozásénak kérdése a római tanácskozás tárgya. Kiemelik, hogy a két ország egyforma érdekekel képvisel, mert Németországnak « Népszövetségbe való belépess mind a két államot érinti. Jugoszlávia épugy. mint Olaszország, érdekelve van a békeszerződéssel teremtett status quo fenntartásában. A pángermánok küzdelme Ausztria csatlakozása érdekében, amit különösen az utóbbi időkben igen nagy erővei folytattak, szintén vizsgálat tárgya a római tanácskozáson, ahol a két szövetséges államnak közös akcióra vonatkozó tervéi is megbeszélik. Bécsi jelentés szerint Nincsicsnek más célja is van a római tanácskozással. Olaszország meg akarja megakadályozni a locarnói mintára készülő Balkán-paktumot es Mussolini ennek érdekében szorosabb összeköttetésbe akar lépni az SHS királysággal. Úgy tudják, hogy Nincsics és Mussolini között ebben a kérdésben is lesznek tanácskozások. Azt a hirt, mintha Nincsics es Mussolini megbeszélésén az isztiiai szláv kisebbségi kérdés is szóbakerülne, a ftlhivaíalos „Messagero“ o leghatározottabban megcáfolja.
