Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-25 / 55. szám

& 1926. február 25. 3. "oldal. Kisebbségi Élet A csehszlovák nyelvrendeletröl Jablo­tnicki János pozsonyi képviselő súlyo­san elítélő utódon nyilatkozott egy ma­ttra r újságíró elölt. >-Ez is olyan — mondotta .— .máit.a többi törvény, ame­lyet itt alkotnak. Ezek tulajdonképpen mind amolyan alattomos • törvények: Nyugat felé demokráciát .demonstrál­nak, befelé pedig a kisebbségek kímé­letlen letörését célozzák. A legkitűnőbb törvények látszatát keltik, azok is vol­nának, ha az utolsó paragrafus nem így hangzana: »Ma azonban a közér­dek kívánja, .másképp lehet cseleked#« A saint-gennaini szerződés meghatá­rozza, hogy ahol húsz százalék ki­sebbség lakik, annak anyanyelvét is hivatalosnak keil deklarálni. Mit tettek azonban a csehek Pozsonyban? Tizen­hét magyar, községet egyszerűen Ga- Iátrfához csatoltak. Ezenkívül egész házsorokat hagytak ki, ahol a lakosság magyar. Ily módon meg tudnám ália­­• pitani Prágáról is, hogy azt cseh ki­sebbség lakja. A legnagyobb humbug az. is,. amit elkövettek, a szlovákokkak amikor Pozsonyt nevezték ki Szloven­­ázkö .fővárosává, mert abból legfeljebb ragy cseh város lehet, idővel, de sohse fogja szlovák' többség lakit?.-: * Súlyos helyzet elé áhítottá uz erdé­lyi magyar pártor a liberálisokkal kö­tött paktum. A párt tagjainak egyfésze, bár .fi központi vezetőség a legszigo- 7iibb utasítást adta ki. nem szavazott % paktumos' listára, hanem az- eil-ínzé­­ket támogatta. A pártfógyehnet sértő ía-sakat több h-dyenr, ügy Marosvásárho­­fyen, kizárták a pártból, de ezzel egy­általán nem sikerült dz egységet hely, reäfflifaiii, mert a kizárt vezetőknek sok hívük van a magyarság körében, akik disszidálással fenyegetödznek# ha a ki­zárást nem hatálytaJanátiiák. A magyar párt egyik tekintélyes vezetője ' a' kT>5- rásöteról így nyilatkozott: »Ellene va­gyok minden emberáidozatmak. A ro­mánság és a magyarság magatartása vár at an viharként érkezett meg, nem csodá, há >az első választás hatása, alatt ,i. vélemények ki nem alakulhattak, aminthogy a magyarság belső szerve­zetlensége volt az oka az elért kudar­coknak is. Büntetőjogilag, de magán­jogikig is: törvény' nélkül nincs bűn. Fegyelemsértés fegyelmi szabályok nélkül lehetetlen. A legszigorúbb lelki­ismeretességgel megvizsgálandó te­hát, mit mondanak a párt szabályai? Betartattak-e azok minden irányban? Va'jjon tényleg beleütközött-e azokba valaki? Természeteseit? ennek a kér­désnek a taglalásába csak az önvéde­lem és védelem legmesszebbmenő jo­gával és fenntartásával bocsáíkozha­­íünk. Egyszerű oszíracizniussal. Fehrri­­gérlebttef vagy -autodafaival• a jelenkor morális és jogi felfogása szerint senkit sem -lehet bojkottá!# A magyarság kebeléből senki sem alakulhat át vész­bírósággá a. .lelkiismereti szabadság megfojtására. Különösen akkor, mikor arról van szó, hogy valakit a nemzet kebeléből • Kiszakítsunk és ezáltal eset­leg kaput nyissunk a cllsszidenciának és, a szecessziónak. Vigyázzunk erre .a sikamlós lépésre, amely semmiesetre sem -a párt egysésesjt&sét, hanem ér­zelmi és formális megbontását szolgál­ja.'? * A kizártak közt van Aatuófiy Endre érő- és orientalista, 3 Kemény 2sJgmonđ: társaság ehcöke. A mesgo::őc!aíián/ki­zárás rniátt Molter Károly író* váfct­­ntint Borde Mária írónő és bejelentettek kilépésüket a magyar pártból és az iro­dalmi társaságakból. Molter újságírók előtt így indokóíía mtg lépését: ■-Nern lehetek tagja <m#' a Páriák,-'mely Artaliiy Endrét torából.-Asríré* dálrni társaságokat azért hagyom d, inert-ís .magyar párt’biwkdo* lapjá­ban, a sMa«*bä;?, azt írta, hogy Maros-, vásárhely magyar írói TeíeheSik a. tol-' lat, nincs rájuk szüksége sem a ma­gyarságnak, sem a városnak. Ezt a ki­jelentést régi koptesfogásnak látom, mely azonban sekélyes politikai isko­lázottságra váj,«; Nagy feltűnési keltett, hogy Sándor József magyar képviselő Kolozsváron résztvett 3 győztes ellenzék ünnepi bankettjén. Sándor erről a lépéséről így nyilatkozóit v -A választás előtt és alatt hűségemet és. lojalitásomat teljes -mértékben megőriztem, dacára, hogy folytonos osíormnak voltam kitéve, melyek -.arra akartak rábírni, hogy az általam képviselt" kisebbségek nevében, az egyesült elieniék irányában valamely politikai megállapodást csináljak, A választások végleges befejezése után ■további paktum nenr ájlvan fenn, a szo­kott • társadalmi. érintkezést, melyet , a magyarság érdekében -tnipden Irányban fenn szoktam tartani;; íetvtfjcin, amint­hogy azelöí. úiern is zárkózhattam c-1. Hangsúlyoztam azonban, hpgy ezt egyé­nileg teszem, részemről .ez - a mozdulat; csak egyéni • -tá-mdáimi.; vonatkozású. De általában nagy -Jnbápak • t-artímány ha a magyarság hátameseit mindéit aranyhidat ftíégefe&rk. Erűtek tartá­sára annál inkább ipj&fitva vagyok, mert hiszen nemzetem kebelében kez­detiéi ezt az alapelvit képviseltein. A politikái élet változaadósága mellett nagy hiba volna a magyarság sorsát és jövendőjét egyírányban feláldozni és éli nem 3 gyűlöletet, hanem a szc­­veíeíet tartóm tartós "együttétísüTik és leesendősedésünk alapiának.« A szuboticai jogi fakultás tanárai visszavonták Radios ellen tett feljelentésüket Megelégszenek a közoktatásügyi miniszter szóbeli cáfolatával Radios István újságírók előtt kije­lentette, bogy azok a hírek, mintha ismeretes maribori beszédében súlyos vádakat efnéjt volna a szuboticai jogi fakultás tanári kara . és hallgatói ellen, nem felelnek meg a I valóságnak. A szuboticai jcgl fakultás tanárai — mint ismeretes — Radics ellen a maribpri beszéd miatt fel jelentést tettek a -maribori törvényszéken, amely már­cius harmadikéra tűzte ki a íőtárgya­­lást. A tárgyalás megtartására azon­ban nem kerül so;-, rpert a szuboticai jogakadérnia tanár! kara Radics cáfo­lata alapján visszavonta a feljelentést a közoktatásügyi miniszter ellen. ....;—I •':" •' ''rnmirnmmtikmšm Stefanovics Jován dr. szuboticai egyetemi tanár ebben az ügyben a következőket mondotta a Bdcsruegyei Napló munkatársának: . ' — A szuboticai jogi fakultás ta­nárai valóban visszavonták a feljelen­tésüket, mert Radics István két ízben is nyilvánosan megcáfolta a maribori beszédről közölt újsághíreket, Igaz, hogy a fakultás tanárai Radics mi niszteríől szuboticai tartózkodása alatt írásbeli cáfolatot kívántak. Ké­sőbb mégis megelégedtek Radics mi­niszter ismételt nyilvános szóbeli cá­folatával, amit az újságok is lekö­zöltek. i Elfogták a montenegrói betyár-kisasszonyt Elfogatásit után a csendőröknek előadást tartott a kommunizmusról Po’dgoricáról 1 jójetiMk: A podgoricai csepdörség hétfőit, délután heves harc után elfog!». Markovics Sztojánát, dr. Markovics 'Vijjfcasitmafc, a hires rabió­­vezér-orvosriak húsz éves upekahugát, aki . február {&-árt njegszökött u cetíitjei fegyházból, állóvá tizenöt évi fegyház­büntetésének kitöltésére szállították. Markovics Sztedatiá, wtotaRácsraegyei Napló már jelentette, a múlt liéteti let vétet írt a cetíitjei törvényszéknek és a tevéiben- tiltakozott ■ az- ellen, a híreszte­lés ellen, mintha öt sz örök szöktet­ték volna meg a {egyházból. A levelet, amelyet titokzatos módon juttattak el a törvényszék ■ elnökéhez, dr. Markovics Yukasin is alatta és a levélben a megszökött rabló-kisasszony kö­zölte, hogy állandóan a piperszki fensikon tartózkodik. A podgoricai hatóságok vasárnap a pi­perszki íensikra. több csemförjárőrt küldtek ki a megszökött foglyok kézre­­keritésére.' Az egyik kéttagú csendőrjárőr, ami­kor a piperszki-l.erdőhöz ért, egy fa tö­vében kit liGí.'ős egy férfit pillantott rneg, akik paraszt ruhába voltak öltöz­ve, de fel tűnő éh fföom és Intelligens ar­cuk' volt. A csendőrök lesbe álltak egy másik fa mögé. hogy jobban megíigyél­­iék. a gyanús'.,álaksküt és Mrsics Ni­­kőid csertdiö'-syakuszvczeiö az egyik 'nőben hiismvrgi vitte a megszökött Mari, :ovics Sztálinul. A csendőrök elő­jöttek rejtékfelsrii^Tő! és megadásra szóliíóiiák fel i tárcsások mire a gya­nús" alakok jjöiörjltójtj irányban futni kezdtek. •. ‘' /1 1 A vét csendőr MurVo'ies, Sztefaua magáj-. A leány villámgyorsam futott az erdő -mélj'ébe. A csendőrök több mint egy kilométert futottak a rablógyilkos 'leány után, mig végre elfogták.. A leány, akinél nem volt fegyver, puszta kézzel támadt a csendőrök­re, akik csak nagynehezeu tudták megfékezni és bilincsbe verni a szö­kevényt. Markovics Sztojana ekkor 1 cselhez folyamodott. — Engedjetek szabadon, én nem va­gyok dohány csempész — mondotta. — Hogy hívnak? — kérdezték -a csend­őrök. — Nikolics Ángya —- hangzott a válasz. Közben az erdő széfére értek, ahol egy bokorból két puskacsö meredt a csendőrökre. A csendőrök még ideje­korán egy szikla mögé bújtak és több lövést adtak le. Markovics Sztojana szökésre akarta felhasználni ezt az al­kalmat, a csendőrök -azonban újra el­fogták. A lövöldözésre figyelmes lett egy közelben haladó cscudőrjárör és a csendőrök segítségére- sietett. • Markovics Sztojánát fiz csendőr ki­sérte be Podgoricára, ahol átadták a csendőrföparahcsncíssághak. Markovics Szíoj-ana ekkor már beletörő­dött sorsába és amikor 3- esendörör­­na-gy elé vezették, a következőket '.mon­dotta.: i . — Itt vagyok megint, örül őrnagy 11 r? Remélem, kitünteti csendőreit, aki­ket letartóztatásom előtt jól rnegpofoz­­iám. Amikor. 3. c$ea4őr$$gtöl -a, íogházbá­száHátbtfálí.a tea nyíl --á? uccá« 'tatáikor-' jak Mrcsariea főszolgabíróval, akit Ma'ífcovlcs Sjrtejána..'korából ismert. A leány a főbíró -felé kiáltott: ■-Szervusz Mrcsariea. Két hét-múlva 11 j­­ból találkozunk — a. piperszki fcrtsHwn,* 'Markovics Üztoiana ezután az öt kísérő csendőröknek előadást iarrett a kommunizmusról és az oroszországi állapotoktól. 9 Kijelentette, hogy újból meg fog szilfán ■és', akkor Oroszországba megy, men . itt nem lehet' élni*.- Markovics Sztojánát a oeiinj-ei bör­tönbe Kisérik vissza. . . A meggyilkolt szobor Vértanú-halált szenvedett az ungvári Nepomuki Szent János Ungváriéi jelentik: Példátlan vandalizmussal végrehajtott vallá:--­­gyalázás tartja izgalomban az Ung­vári magyarokat A múlt év nyarát) társadalmi gyűjtés utjáp nagyobb összeget gyűjtöttek ö-is/c aj:.-ung­vári katolikusok, melytől a . város egyik külvárosában kápolnát és egy Nepomuki Szent János-szobrot építettek. Már a kápolna felszentelése alkal­mával az ungvári huszita csehek köréből * fenyegető Bangók- hallat­szottak, hogy le fogják rombolni a Neporouk­­szobrot és meggyaiázzák az. u.í kápolnát. Az ungvári katolikus magyarok, üres fenyegetésnek vették a husziták ki­rohanásait és egyáltalán nem őriz­tettek a szobrot. Ez a könnyelmű­ség azonban megbosszulta magái: a. husziták hétfőn éjszaka beváltották a fenyegetést, ! az ungvári Nepomuki Szent Já­nos vértanu-haláít szenvedett. Néhány túlbuzgó lelkes, huszita fia­talember a talapzatról ledöntötte az embermagás'ságu szobrot, aztán baltákkal nekiestek és alaposan megcsonkították. Az elvetemült vallásgyaíázók barbár munkája csak reggel derült ki, amikor a rendőrség nyomban megindította a nyomozást,- eddig azonban a vakmerő huszita fiatal­embereket nem tudták elfogni. Iskola-statárium Poroszlovon Árveréseket tűztek ki. az iskolai bírságok behajtására Doroszlovórói jelentik: A doroszlo vóiak népes küldöttsége kereste fel szer­dán Terzin György szombori tanfelügye­lőt, akitői kérték, hogy orvosolja a község polgárságának egy régi sérelmét. A szerb iskolátörvény szerint a gyer­mekei; betöltött hetedik életévük után hat évig kötelesek iskolába járni, mig a magyar törvény szerint a gyermekek hat éves koruktól tizenkét éves bérükig iskolakötelesek. A dorosziovói iskola igazgatója évek óta feljelenti azokat, akik — a magyar törvény szerint — tizenkét éves korukig járatják gyermekei­ket iskolába. A községi elöljáróság min­den alkalommal megbírságolja a felje­lentett szülőket. A bírság évek alatt jelentős összegekre emelkedett és a községi elöljáróság most elrendelte c végrehajtás foganatosítását a hátralé­kosok ellen. Több gazda kts házára, egyetlen te­henére, vagy egy pár lovára tűztek ki árverést- az iskolai bírságok miatt, ami a dorosziovói földművesek között rend­kívül nagy izgatottságot keltett. Terzin György tanfelügyelő meghall­gatta a doroszlovóiak panaszát és ki­jelentette, bogy intézkedni fog, bogy a végrehajtásokat függesszék fel, mert a megbírságolt gazdái; nem vételiek H íörvőny ellen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom