Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-23 / 53. szám

BÁCSMEGYEf NAPLÓ rányra van szükségem, amely a »mi- [ ntsztefelnök inba fojtja a szót*. Tehát rajta, próbálják meg! A »miniszterelnök« magasra emelte a ceruzáját ćs ismét beszédbe kezdett: — A kormány presztízse .nem enged­heti meg* hogy a szőnyegen levő tör­vényjavaslat . . . Az ellenzék tagjai, mint dühödt far­kasok ugráltak fel helyeikről s pokoli zenebonát csaptak. Különösen a telefon­hölgyek és gépiróMsasszoiryok tettek ki magukért. Kezüket ökölbe szorították ts a nyakukon lí'.dagadt az ér, amikor a miniszterelnök felé visítottak: — Aljas piszok, takarodjék innen, ön a nemzet szégyene, csaló, sikkasztó! ~ Ugyanakkor néhányat) trombitálni kezdtek, mások meg a dobot ütötték. Természetesen a padok csapkodásáról sem feledkeztek meg. többen az iratcso­­mókat vagdosták a falhoz, míg egyesek a fedeleket szakították le a padokról, azokkal verdesték a deszkákat. — Ez már valami — szólt Malypetcr elnök a mellette ülő jegyzőhöz — ugy­­látsztk, megértették az intenciómat . . . A lárma csakugyan akkora volt, hogy [ a * miniszterelnök beszédéből egyetlen ' szót sem lehetett megérteni, annak cllc- í r.érc, hogy a hangosan beszélők ugyan­csak kitettek magukért, Az elnök intett, hogy elég volt s mon­dani szeretne valamit. Az ellenzéket azonban nem lehetett többé megfékezni. Annyira belemclcgcdeit a botrdnycsiná­­lásba, hogy komolyan vették a feladatu­kat. A hölgyekkel nem lehetett többé bírni. Rd akarlak rohanni a kormány tagjaira s csak nagynehezen lehetett őket visszatartani. Percek múltak, míg végül az elnök szóhoz juthatott: — Nagyon szép, nagyon szép, köszö­nöm, igen tisztelt hölgyeim és uraim, most már körülbelül tisztában vagyok a helyzettel. A dolog úgy áll, hogy a mikrofonok és a kangösan-beszélők nem elegendők arra, hogy biztosítsák a szó­nok fölényét. Ennek következtében a legközelebbi próbaülésen több mikrofon ’és több hangosan-beszélöt fogunk alkal­mazni. Mégegyszer köszönöm a szíves­ségüket s meg kell mondanom, hogy kü­lönösen a hölgyek buzgalmával nagyon meg vagyok elégedve. A legközelebbi próbaülést mához egy hétre tartjuk meg . . . Az igazság kedvéért meg kell emlite-; ni, hogy az elnök nem mondhatta ezeket a szavakat egyiolytában. Az »ellenzék« még mindig annyira benne volt a fölhá­­borodásban, hogy gyakran félbeszakttot- 1 iák. Malypeter nem vette komolyan ezt a felháborodást, sőt megelégedetten mo­solygott, hogy ennyire sikerült a próba. Leszállították a mohiadét Noviszadon A kiszélesített tanács közgyűlése Noviszadról jelentik: Hétfőn tartotta Noviszad kiszélesített tanácsa február havi közgyűlését. A polgármester! je­lentés beterjesztése utáu a tnozgófény­­képszinházak kérvényét tárgyalta a köz­gyűlés, amelyben azok a vigalmi adó leszállítását kérik. Hosszabb vita után, amelynek során elfogadták Klicin Mita indítványát, hogy a mozikat ezentúl kö­telezni fogják, hogy a szláv filmfelira­toknál ne latin, hanem cirill Írást hasz­náljanak, a közgyűlés leszállította a mo­zik vigalmi adóját. Boksán Radivoj taná­csára ezután elhatározták, hogy a városi vigalmi adót tiz százalékra emelik fel. Az árvaszék zárszámadásának tárgya­lásánál Klicin Mita indítványozta, hogy a városi tanács állapítsa meg, milyen károkat okozott az árvaszéknek a ma­gyar hadikölcsönjegyzés. Vujosevics Ra­dovan indítványozta, hogy az ezekből a károkból származó követeléseket a kül­ügyminisztérium utján érvényesítsék. Vu­­csetics Milo tanácsnok a felszólalásokra adott válaszában kijelentette, hogy a város még 1922-ben bejelentette ezeket a károkat a külügyminisztériumnak, azonban a kérdést a kormány az egész ország területére nézve egységesen fogja rendezni Magyarországgal. A Kamenicai-uton létesítendő vasutas­lakóházak építkezési szabályzatának el­fogadása és több jelentéktelenebb ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. A hidépités ügyét levették a közgyű­lés napirendjéről és azt Vgközelebb rendkívüli közgyűlésen fo á tárgyalni. A görög diktátor védekezik Fangalosz magyarázza a letartóztatásokat Athénből jelentik: A görög kormány legutóbbi intézkedései, az újabb letar­tóztatások és száműzetések annyira fel­izgatták a közvéleményt, hogy Panga­­losz tábornok szükségesnek tartotta hi­vatalos kommünikében igazolni a bel­föld és külföld előtt a foganatosított intézkedések szükségességét. A kommüniké szerint a görög ktír­­mányhatóságok kézzelfogható bizonyíté­kokat szereztek, hogy Plasztirasz tá­bornok, az 1922. évi katonai forrada­lom értelmi szerzője, aki hosszú ideig külföldön bujkált, majd titokban visz­­szatért Athénba és letartóztatták, a külföldről összeesküvést szőtt Kondilisz tábornokkal, hogy katonai puccsot fog­nak támasztani. Plasztirasz tábornoknak időközben sikerült Franciaországba me­nekülnie s onnan készítette elő az újabb államcsínyt, azután Beogradban tűnt föl, hogy közelebbről szervezhesse meg a uccsot. A katonai cenzúra táviratokat obozott el, amelyekből kiderült, hogy a volt miniszterelnökök is resztvettek az összeesküvésben. Plasztirasz tábornok már nincs Beo­gradban, de — a kommüniké szerint — jugoszláv területen tartózkodik. Beogradi jelentés szerint hivatalos helyen az elmúlt napokban azt a főlvi­­lágositást adták, hogy az a hír, mintha Plasztirasz jugoszláv területen tartózkod­nék, nem felel meg a valóságnak, az újabb görög jelentést azonban még nem cáfolták meg. Az erélyes kocsmárosné Egy agyrázkódás története a bíróság előtt A szuboticai törvényszék Pavlovics­­tamácsa hétfőn tárgyalta Karakassvics Gáborné moll korcsmárosné ügyét, aki ellen súlyos testi, sértés miatt emelt vá­dat az ügyészség. Mólóm 1922. év január 31-én Karaka­­sevics Gábarné korcsmájába késő este meglehetős ittas állapotban beállított Bécztrr Raflíko és bont rendelt. Karaka­­sevicsné látván, hogy Béczin már vala­hol! erősen felöntött a garatra, megta­gadta a kiszolgálását, majd amikor az ittas vendég lármázni kezdett, kifitsz­­kolta a korcsma ajtaján. Béczin a korcsmaajtó lépcsőjén elcsúszott és. le­zuhant, még pedig olyan szerencsétle­nül, hogy agyrázkódást szenvedett. Hó­napokig kezelték az orvosok, de nem sikerült teljesen kigyógyitani: a munka­bíró, egészséges ember magával tehe­tetlen, munkaképtelen lett. A korcsmá­­rosné ellen az esetből kifolyólag súlyos testi sértés miatt indítottak eljárást. A tárgyaláson Karakasevicsné kije­lentette, hogy egyáltalában nem érzi magát bűnösnek. Béczin Ranko része­gen jött be a helyiségbe és ő a szigorú rendőri szabályrendelet értelmében nem volt hajlandó kiszolgálni. Béczint az aj­tóhoz vezette és ott — 'anélkül, hogy meglökte votoa — az ajtón kívül tette. Az fites ember megcsúszhatott a síkos, fagyos lépcsőn és lezuhant a földre. A vádlott után sorra kihallgatta a bí­róság azokat, akik a kritikus estém je­­fenyőitek a vendéglőben. Felvonultak a korcsmái vendégek, a tamburások, akik a saját megfigyeléseik szerint ismertet­ték az esetet. Megjelent az öreg, meg­­siketiilt Béczin is a bíróság előtt, de alig tudott összefüggő válaszokat adni a hozzá intézett kérdésekre. A tanuk után Jeremies Risztó dr. törvényszéki orvos terjesztette elő az orvosi véleményt Béczin 'sérüléseiről, majd a perbeszédeket tartották meg. Csaünovics Fcrdo dr. ügyész bizo­­nyitVa látja a vádat és kérte a bűnös­ség kimondását. Aradszlá Iván dr. védő rámutatott arra, hogytffc rendőri tilalom ellenére a vádlottnak nem volt szabad kiszolgálni az Ittasan belépő vendéget. Egyetlen tanú sem bizonyította, hogy a vádlott ténykedése okozta Béfzinnek lezuhaná­sát a lépcsőkről. Legrosszabb esetben csak gondatlanság esete forog fen». Felmentést, vagy — bűnösség kimondá­sa esetén — enyhe Ítéletet kért. A bíróság, figyelembe véve az eny­hítő körülményeket, a vádlottat nyolc napi fogház fő- és 200 dinár mellékbün­tetésre Ítélte. A felek felebbeztek. Vázsoayi merénylőit szabadlábra helyezik? Kedden dönt a vizsgálóbíró Budapestről jelentik: A rendőrség — mint ismeretes pénteken délután kí­sérte át Vázsonyi Vilmos merénylőit, vitéz Vannay Lászlót és Molnár Feren­cet az ügyészség Markó-uccai foghá­zába. Az ügyészség indítványozta a vizsgálóbírónak, hogy hatósági közeg elleni erőszak büntette címén mindkét terhelttel szemben tartsa fenn az előze­tes letartóztatást. Földy soros vizsgálóbíró hétfőn ve­zettette maga elé a letartóztatott me­rénylőket. A vizsgálóbíró döntéséről még semmiféle hir nem került nyilvá­nosságra, amikor a Szózat cimü fajvédő lap hétfő délutáni száma már azt a hirt hozta, hogy a vizsgálóbíró elrendelte mindkét merénylő szabadlábra helye­zését. A Szózat feltűnést keltő közlésére nézve az újságírók kérdést intéztek dr. Sztrache Gusztáv főügyészhez, aki kijelentette, hogy nem tud arról, hogy a vizsgálóbiró a terheltek szabadlábra helyezése mellett döntött és nem is tartja ezt valószínűnek. Megbízható forrásból származó hirek szerint a vizsgálóbiró a hétfői kihallga­tás után csak kedden dönt Vannay és Molnár további sorsáról. Párbaj a párbér miatt A djakovári püspökség ultimátuma egy baranyai egyházközséghez Baranyában már éveik óta heves harc folyik egyes községek római katholfkus hívői és az egyházi hatóságok között azért, mert a hívők nem hajlandók meg­fizetni a rájuk kirótt papi párbért. Ezek az ellentétek az utóbbi hónapokban kü­lönösen kiélesedtek, úgyhogy a plébáni­ák beadványokkal árasztották el a gya­­kovói püspökséget, amely egyúttal a baranyai egyházak apostoli lrdyuöksé­­ge is, A plébániák szerint az állapotok a baranyai karlidikus lakosság között azért mérgesedtek el, mert a legtöbb egyházközség még a háború dőtt ki­mondta az akkori plébánosok beleegye­zésével, hogy a természetbeni járandó­ságokat pénzzel váltja meg. A pénz el­értéktelenedése dacára a baranyai ka­­tholikusok a régi összegben akarják fi­zetni a párbért <6s hallani sem akarnak arról, hogy a burában s egyél) naturá­­liákban fizessenek. v Különösen Batina baranyai község kaíhoiikus lakossága áll mereven azon az állásponton, hogy nem fizet a pap­jának. A község több éven át volt plé­bánosa, CzMery András, kénytelen volt a nélkülözések miatt elhelyezését kérni. 1926. február 23. Utána Pcrhács Iván foglalta cl a plébá­niát, aki szintén nem tudott Batman m egétől. Miután a 'község népe nem engedett álláspontjából, most Aksamovics gyako­­vői Püspök ultimátumszerű fölszóltíast küldött az egyházközségnek. A püspök úgy rendelkezett, hogyha a község nyolc héten belül nem tesz eleget visszamenő­leg fizetési kötelezettségének, akkor fő­­pásztori jogánál fogva megszünteti a botinál plébániát és Batfnát Vörösmar­­tonhoz csatolja és fiókegyházzá degra­dálja: A baranyai lakosság élénk figyelem­mel kiséri, hogy az erélyes püspöki in­tézkedésnek lesz-e valami hatása a ba­­tinaiatera. Rablótámadás a trafikban Leütöttek egy budapesti trafikosnét Budapestről jelentik: Vakmerő rabló­támadás történt hétfőn délután Buda- I pesten, a Dohány-uccabau. Két jólöitö­­] zölt fiatalember délután fél négy óra l tájban betért a Dohány-ucca 63. szám j alatti dohánytözsdébe, ahol Pétcrfi Ka­­[ talín, az üzlet hatvanegy éves tulajdo- I nosnője egyedül tartózkodott Az egyik : fiatalember cigarettát kért és amikor az idős asszony lehajolt, hogy kiszolgálja, j neki támadtak és fojtogatni kezdték. : Maid az egyik támadó gumibotot vett, elő, amellyel ieütötte a trafikosnőh Pé­teri! Katalin az ütés következtében el­vesztette eszméletét. A trafik kirablá­sára azonban nem került sor, mert a j rablók gyanús neszt halottak, mire el- S menekültek. Az eszméletlenül heverő trafikosnőre i később egy vevő akadt rá, aki nyom­­íj ban értesítette a rendőrséget. A nyo- I rnozás megindult. Ne higyj a férjnek Tanuk, akik jóhiszeműen okirat­­hamisitást köveitek el Érdekes bűnügyben Ítélkezett hétfőn Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa. Az államügyészség magánfeljelentés folytán eljárást indított Gyenes János és Krcmpa István szuboticai lakosok ellen okirathamisitás vétsége miatt. A vádirat szerint Mátrai Lajos suboticai lakos, aki 1924. év május 17-én kötött házasságot Szuboticán Laudancsek Margittal, ugyan­azon év október hó 21-én éjjel, minden ok nélkül, elhagyta feleségét. A házas­felek együttélése tehát május 17-től ok­tóber 21*ig tartott. 1924. év december hó 22-én megjelent Gyenes János és Kranpa István a szuboticai Il-ik köri' rendőrbiztos Krnyajszki Lazarev Grujo előtt és ott igazolták, hogy Mátrai Lajos és fetesége hat hónap óta nem élnek eggyütt, A két tanú bemondása alapján a rendőrbiztos, hivatalos bizonyítvány állított ki arról, hogy Mátrai Lajos és felesége december hó 22-től visszame­nőleg hat hónapig nem éltek együtt. Ilyen módon létrejött egy olyan köz­okirat, amely hamis tényállítást tartal­mazott és amely okirat Mátrai Lajosné jogaira nézve nagyfonlosságu. A hétfői tárgyaláson az elnök kérdé­sére a vádlottak egybehangzóan kijelen­tették, hogy őket Mátrai Lajos, akit ismertek, felszólította, hogy menjenek el vele a Il-ik köri rendőrbiztoshoz és ott igazolják, hogy ő hat hónap óta különválva él a „feleségétől. Ez december 22-én történt. Ok igaznak vették Mátrai állítását, teljes jóhiszeműséggel megje­lentek a rendőrbiztos előtt és ott tanús­kodtak. A vádlottak után Krnyajszki rendőr­biztost, majd Mátrai Lajosnál hallgatta lei a biróság tanúként, mire a bizonyí­tási eljárás véget ért és a bíróság a két vádlottat — a nagyszámú enyhítő körülmény figyelembevételével —­egyenkint nyolc-nyolc napi fogházra Ítélte el. As ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom