Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-21 / 51. szám
20. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1?T6. február 21 Be annál érdekesebb és divatosabb szint fog adni viselőjének. Eredeti ttyakdisz, amelyet utóbbi időben igen gyakran látunk egy széles szállás vagy gyöngyökből, amelyen egy egész apró barokk-gyöngyökből készült rojt lóg, végső befejezésül egy hosszúkás cscppalakn gyönggyel. .Miután ezt a lógói rom elöl, kanom a hát&ivágá»ari hordják, nagyon eredeti íx nyomást tesz és miután jó haaitegyőagyökböl aasyoo könnyen felfűzhető ctskou is, nagy kedveltséguek örvend anélkül, hogy ínldrása dívatszeszóly lenne. Eton és rúzs még el Is maradtak elődeik mögött. Azok ugyanis több súlyt helyeztek az fiiatokra. Csodálatos illatú, ma már teljesen ismeretlen parfümökről emlékeznek meg az egykorú feljegyzések, melyek legfontosabb fegyverei voltak Egyiptom nőinek a szereleméit folytatott harcaikban. Cotty és Houbígant közönséges kontárok Egyiptom parfémgyárosai mellett. Ugyancsak tipikus egyiptomi eredeti! a pizsama is, amit ugyan akkoriban Imég csak a szépnem tagjai viselték. Ezzel szemben a legújabb női divat két másik büszkeségéről, a rövid szoknyáról és a lamperről kimutatta a tudós professzor, hogy akár tetszik, akár nem, azok bizony fórk-eredetűek. Még pedig egyenesen szittya eredetűek. Es_ volt a szabad mozgáshoz, vadászathoz és lovagláshoz szokott szittya férfinak nemzeti viselet®, akikről átterjedt Ázsia, majd Európa többi népeire A bég gitárja Irta: Csorovics Sveíozár neggedfélezer évvel ezelőtt A British múzeum igazgatójának előadása c régi és uj divatról •— Hölgyeim! Amikor boldog büszkeséggel goodoTok arra, hogy újból sikerült valamilyen frissen kieszelt excentrikus dlvatötlette! bámulatba cjteniök n világot —• ne bízzák el masukat! Higyjék el, semmi sem uj a nap alatt és cton-frizurától, festett ajkaktól és szemöldöktől kezdve egészen a kacér kis rövid szoknyáig vagy a sejtelmes pizsamákig mindent látott már a történelem. Az önök legfantasztikusabb dixatötlctrí is csak szolgai utánzásai évezredekkel ezelőtt letűnt korok divatldvak és szokásainak. Ezekkel a szavakkal kezdette meg a ■ British Muzeum nagytermében összegyűlt előkelő körOnség előtt tartott előadását dr. A. Blachmann, a kiváló egyiptológus, o British Muzeum egyiptomi osztályának Igazgatója. Ernán sorra vette a modern élet legjellemzőbb és legeredetibbnek vélt szokásait és berendezkedéseit a divat legújabb megnyilvánulásaival egyben és egykorú feljegyzések, rajzok és a British Muzeum csodálatos értékű ókori kincseinek bemutatása mellett lépésrőllépcsrc kimutatta az évezredekkel ezelőtt letűnt korok csodálatos hasonlóságát a modem világ »fushicmafole« életmódjához és divatjához. , A XVIlí-lk dinasztia korszakában, mintegy 1600 évvel Krisztus előtt telisjen a mai eion frizurához hasonló ha)'■viselet volt az uralkodó divat Théba előkelő hölgyei között. Feljegyzések mutatják, hogy Egyiptom szépei is szerettek későn felkelni !cs miután illatos fürdőkké! fehlditették fcoiidosn.li ápolt testüket, blpirositották ajkaikat, a mai szerrtöldökfestékke!, anyagában Is teljesen megegyező festékrudacskával befeketítették szemöldökeiket s ezután mentek, természetesen udvarlóik kíséretében — sörözni. A sör volt Egyiptom nemzeti Itala. ’ -- Ugyan miben különbözik ettől az 'cídn-fflzura huszadik századbéli apostolainak délelőtti programja? — kérdezte a magát teljes mértékben találva érző hallgatóság derültsége közben dr. Btackmann. Sőt » modern nők egy tekintetben Az ezüstös hold áttörte a pókhálós függöny selymét és sugarait egy táblára szórta, amelyet a koránból vett aranyos Idézetek tarkítottak. A falon lógó tábla a legfinomabb diófából készült, a falat pedig régi mesterek gyönyörű rajzai díszítették. Rózsák és kígyók elevenítették a fantasztikus képeket A fafa! mellett fiidög élt Osirtan hág, aki fáraót testét a legfinomabb stambeü selyem díványon nyugtatta. A díványon szana-széjjel selyem vánkosok hevertek, s a vánkosok hímzéseit a legügyesebb rabszolgalányok készítették Osman bég jobbjában a tarka nargfló piros csövét tartotta; baloldalt pedig Hanuma igyezett azon, hogy elkapja a bég szerelmes tekintetét. Hanuma átkarolta ß bég vállát, gyönyörű ábrándos szemével sokáig elnézőgette. azután a forró csókot várta. Hanuma könnyű ruhát hordott Az átlátszó nadrágon kívül csalt cg? gyenge selyeming volt rajta. Hosszú, fekete táj a habos váliára borult, eltakarta az ingét Osman bég azonban fel se eeácktf rája. Csak ct füstöt fiija, amelyen elgondolkozik. »Altért vagy olyan rosszkedvű?«, kérdi Hanuma, t tz alatt még lobban magához szorítja, »miért cem Géze! rám«, nem szeretsz többé?« A bég cem felelt, Tcrvább fufía *a füstöt, karjával hosszú mozdulatot tett, amellyel mintha azt akarná mondani, hogy »Hagyjuk ezeket a kérdéseket«, s tovább szőtte a gondolatait. »Aman miért vagy te ilyen«? csodálkozott az asszony. Minél jobban filellek és csókollak, annál Inkább elhidegülsz tőlem. Rám se tekintesz és énekelni sem akarsz többé . . . Azt a szép dalt, hagy »Nincsen nagyobb fájdalom a szerelemnél « már egészen cífelejtetted. Azelőtt énekeltél nekem és a gitáron is játszottál!« »A gitárral csaltalak m agamhoz«, "mondja a bég unottan, de csak azért, hogy szóljon valamit. — Hogy clcsaltál, az igaz. Elhagytam apámat, hogy hozzád menekülhessek. Em!ékszel-c arra, hogy azt ígérted nekem, hogy örökké szeretni fogsz és a tenyereden hordozol. A bég ásított »Nem hordozlak most Is a tenyeremen«? —• kérdezte. »Most már nem. Egykor szíveltél engem, karodban hordoztál és daloltál nekem. Pedig még nincs egy esztendeje, hogy hozzádjöttem és most már Ilyen vagy«. Osman bég ismét legyintett a kezével, de egy szót sem szólt. Nehezére esett a beszéd ős azért inkább nem szólott eay szót sem. Erezte, hogy Hannmának Igaza van. Áruig Hanuma leány volt és ameddig még tudta magához csalni, « leány háza körül szaladgált átugrótt* a rozmaring kerítést, a lantjával édesgette és az ablak alatt a legszebb dalokat dúdolta. Amióta azonban az övé lett, teher az élete. Teller, mint a gyermekeknek a megunt Játék, Mindig hidegebb lett, cent kellett már az ének, fagyos volt a csók. Hanufna Is fázott a találkozástól, de mindig odaadta magát és azt gondolta, hogy’ világon kettejükön kívül nincsen senki sem. »Énekeli . „. énekelj* -TMkérte most is, félretdta a nargilét és átkarolta a béget mindakóí karjával. Hol a gitárom? kérdi a bég. Ő leikende,zve szaladt a szobába és hozta a pompás, díszes gitárt Itt van, mondotta, a bég kezébe adta és az ölébe fiit Osman bég megfogta a gitárt, kifeszttette a húrokat, még jobban a fejébe nyomta a fezt, behunytat a szemét és játszani kezdett Sírt a húr, mint a mezei pacsirta, hangja beleszólt az éjszakába és felébresztette a kerti madarakat Harnaita felugrott, rázta a fejét és a gyönyörűségtől felkiáltott Tapsolt és körbetáncolta a szobát Sugártestc kígyózott, haja szítbomlott, az arca fénylett. De á bég arca is barátságosabb lett A szemei kifényesedtek, a vér® hevesebben lüktetett és az arcán mosoly játszott Aztán hirtelen felugrott. Szenuft se vetett az asszonyra, egy szót nem szólt, hóna cíá vette a gitárt és szaladt a szabadba, Hanuma kővé meredt Bámul:, irániba keresne valami^ azután a bég után szaladt. Osman... Oranan... A bég ezonban már messze "járt Hanutna megállt ss ajtóban, az ajtóffifához támaszkodott fázni kezdett, félt elmenni, félt a sfttétségtfi. Úgy kéi>zeite, mintha valaki megfogná és tovább vinné. Nem tudta mitévő legyem Végre betakarta r szemeit visszatéri a szádba és rádobta magát a díványra. Keservesen zokogott Hiába várt az egész éjjel, ne® tudta bevárni. Várt, sírt és aztán elaludt Nem hallotta, amikor megjött. Részegen nem látta. A gitárt a hóna alatt hozta, nevetett és azt énekelte, hagy »Nincsen nagyobb fájdalom a szerelasötél«. Másnap este ugycuugy történt Egy reggel szép, fiatal lányt hozott magával. A díványra ölt, felkeltette Hanumát és azt nrcmdta: »Megjött a második asszony«, vígan mondta, mintha a legörvcndetcsebb hírt hozná. Az álmos Hamum felemelkedett, megnézte a béget és végignézte a leányt. Meg‘Gr öl te a szemelt, elfordította a fejét, ledobta magát és az egész testében reszketett. CsuMott... A bég csak nevetett, intett az ni aszszunynak, majd átkarolta. Aztán felbontotta az uj asszony fosét, levetkőztette, majd eszeveszettül csókolni kezdte. A száján, a mellén, mindenütt Játszott veíc, Hanuma! szólt a bég hirtelen. Az asszony felnézett. Gyere hozzánk! As asszony még halványabb lett, nem szólt semmit, de elindult. Lehajtotta a fejét és odalépett Ülj mellém! Az asszony engedelmeskedett. így kell araiak lenni! őt is átölelte, magához szórttal ta és behízelgő hangon dalolta, »Nincsen nagyobb fájdalom a szerelemnél«. Hanuma reszketett, A leány elrémült, amint a nóta elhangzott. Minőnkét aszszony hallgatott Hanuma olvadt, mint a hó, amint látta, hogy a bég mást is csókol Mindent, d<* mindent megosztott volna* csak g. szerelmét nern akarta. A másikat tolvajnak tekintette, aki a legnagyobbat, a legszebbet rabolta cl. Gyűlölte . , . Akkor derült csak fel, amint látta az efliidegiilést. Újra elmaradt az ének, a csók Is ritka lett. A búg újra elgondol - kozott, szíttá a nargiiát és hallgatott. Hanuma boldog volt, amikor a másik is Sírt, bízott a feltámadásban. füzéigett a bégnek. A bég azonban nem mozdult »Ne lég? ilyen«, mondotta, hiányzik valami, ketten vagyunk, táncolunk *iajd. Osman hallgatott Újra megfogta a gitárt és eltűnt. Hanuma megmerevedett és nézte a másikat Tudta már, hogy mi következik. Nehezebb lett a szive, sajnálta a másikat. Átölelte és vigasztalta. Sírtak. Osman meghozta a harmadikat. Negyszemü, aranyhalu, tejarcu volt Ormán bég el volt ragadtatva. Manama elhaloványődott amint megpillantotta. Tudta vége a szeresemnek. »Boldog vagyok«, kiáltotta a bég. A paradicsomban érzem magam, a hurik ott sem lehetnek szebbek. Miudahártnat magához Intette. Az újai Ölébe vette, a régieket maga elé áHította. Aztán elkezdett Játszani.-- Oh, de gyönyörű az 61«! ■— mondotta — szaladgáltok a szobában, írjjőcsSsát játszotok. Még Hamma is boldog voát Amikor elfáradtak, odadobtál; magukat a díványra és mézes bort Ittak. A bég is felemelte a poharat, de elhajította, nevetett, az asszonyt csókolta. Ha ez mindig úgy tesz, alter nem akarok tovább fin!, mondotta Hamuira. Jobb nem élni, mint ezt nézni Kérte a. béget, bogi ue felejtse el. Néz rám, ez elég nekem. Még vénültél! szólt a bét. Hanuma. hallgatott Bement a szénájába & a tükörbe nézett Meg akart győződni arról, he*y Igazán meg vénült-e? Látta» hogy még mindig szép, csak halványabb a sok álmatlan éjszakától. Mfért kerget el tnagáMf? sóhajtotta Miért fi!á5z? Ha legalább egyszer megölelne. Mintha megőrült volna. Széttörte a tükröt. Berontott oda, ahol az uj aszszooy ült »Te vagy az*. saMott aztán rárohant A földhöz vágta, az arcát tépte és fojtotta. Majd elintézlek ~ ordította. Ttz napig rut leszel! Amint megelfsefte, otthagyta az ájultat Ha Osman bég visszatér, át sem élek többé! El fos kergetni és én többé nem leszek az övé. Az udvarba merd. behunyta szemeit, beugrott az udvar nagy ciszternájába, i Mcgftáiad! Kiül tol j, a második. Megfullad,, mondták a népek. Amikor Osmar. bég visszatért a temetésről, már sötét éjszaka volt. Meglepő Jött a harmadik sebein. Ml történt veled? mondotta. És aztán anélkül, hogy megnézte volna, hóna alá vette a gitárt és eltűnt, mint egykor . . . fordította: G. D. rssHMMMiKi «X xBomi vamm ANGOL-MAGYAR [ ZSEBSZÓTÁR * fi Jelen! meg Dfrrteit Gya'» e=r,.eál!iM«<Sta £ I és as Aihenasaps tiarfisöoan, A raiodeonsfi 1 * életben. íportftaa, kereskedelemben és cta- jjj • ítsbea élc-tordnlú Rsvsfckí!, ezek pont* m ■ bangsolyo-ííilri’ és oj rendszeren a.apciS ■ I finetílmg k e! és'-cs!. Tartstaar. asonkfrai: E 1 rövid ansto! nyelvtaat, angol-» cisgysr fir- B § «ligásokat ez éie! és atazés r.jtnd«n allríl- ■ rairs. A '.'rr.-'0’-' 'Ißbb »Vier!Ital kife^räse- M Uet és esélfelsédoksl, kercsbedelsni teve- m lezSt, — AHA é;; UímAR. — M-ic-psr—aase! M -'írna! 69 dhír, “ r.ieDjzítil" iiassnič l-irialc KAPHATÓ: „LíTERARíA“ ■ Lkőüyv- és hhlopterjeeetö vállalatnál ■ tfavrć Hesmezm SaboGcs, EatuSoníev trg 12 I KiiasBiJI *■ HHnaiiHüJ
