Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-21 / 51. szám
■ 1976. február 2t. RACSMEGYEI 13. olds!. Miletics Szvetozár és a magyarok Irta: Vasa Staié Miletics Szvetozár 1826 február 22-én született a bácskai Mosorln faluban. Atyja Miletics Színia csizmadiamester volt és Szvetozár volt az első gyermeke. Mosortanak ezidöben czerötszáz szerbajku lakoson kívül mintegy hatvan magyarajka lakosa volt. Miletics Szvelozámuk ezek szerint kevés alkalma' v olt magyar szót hallani. Az uccán elvétve. a népiskolában pedig sohasem. Itt a volt határőrvidéken a német nyelv volt az uralkodó. Miletics Szvetozárt az édesanyja 1836 táján Titelbe vitte. (rogy iparosnak adja. Titeleti az iskolák szintén német- \ nyelvűek voltak. Miletics Tltelen sem tanult meg magyarul, ellenben itt vetette meg alapját kitűnő német tudásának. Magyarul 1838-ban kezdett tanulni Noviszádoo, ahol a királyi gimnázium növendéke volt. Ekkor kezdték a magyarországi gimnáziumokban a latin nyelvet kiszorítani és a magyar nyelvet tanítani. Noviszádon is megtettek errenézve minden intézkedést, azonban nem sok eredménye volt. A kis Miletics az 1836—1839 tanév első fejében az összes tantárgyakban első omi- j nens volt, kivéve a magyar nyelvet, j amelyből »eminens secundus« osztály- \ iratot kapott. A második félévben azon-< ban már magyarból is első eminens lett és az is maradt a gimnázium hat osztályán keresztül. Noviszádról társaival együtt Pozsonyim ment, az ottani evangélikus líceumba és csak Pozsonyban "tudta meg, hogy itt a tanítás már magyar nyelven- folyik. Minthogy Kár lóvéiról' és Noviszádról többen mentek Pozsonyba tanulni, akik nem tudtak egész jól magyarul. ezek egy-része átment a közeli Modor községbe tanulmányait folytatni. Vaíőszinüieg rövid ideig Miieri -s is Modorban tartózkodóit azonban már 1846-ik év eleién Pozsonyban találjuk, ahol elnöke a szerb olvasókörnek és szerkesztője a kézzeltrolt »Sroski Sokos (Szerb sólyom) című lapnak, amelyben költeményei jelentek meg. U szervezte Pozsonyban az ifjúságot és ö eluököit összejövetelein. Az első üldözés Az ifjúság körében vezető szerepét megtartotta Pesten is. ahol az 1846— 1847. évben mint első éves joghallgató tartózkodott. Itt is megszervezte az ifjúságot és kifejtette elméletét, hogy 'a nemzet felségesen nagy jövő előtt áll. A szerb népet fel kell rázni a tespedésből, fel kell tárni előtte, hogy a korhadt nyugati kultúra romjain egy szláv korszak hajnala dereng. A felvilágosítás munkáját a tanuló ifjúságnak kei] végezni, a Pozsonyban. Pesten, Szegeden, Temesváron és Beográdban szétszórt ifjúságnak egyesülni kell és a felvilágosítás munkáját *a »Slavijanka« cimü almanach utján kell a nép közt elvégezni. magasztalva előtte az egyesülést és felszabadulást és megismertetni Kosciusko működésével és a francia ' forradalom eszméivé’-. Kiáltványt fogalmazott. amelyben felszólította a pesti és más diákszervezeteket, hogy publicisztikai működéssel vegyenek részt a »Slavijanka« szerkesztésében. A kiáltvány Metternich besúgóinak a kezébe került, akik azt lefordították németre és a bécsi haditanács elé terjesztették. Gróf Síardegg, a haditanács elnöke 1847 október 23-iki rendeletével azt az utasítást adta a pétervári erőd parancsnokának, Strabowskynak. hogy a fiatal Miletics személyét és levelezését helyezze rendőri felügyelet a!d és minden lépéséről tegyen jelentést a haditanácsnak. Strabowsky a vizsgálatot lefolytatta, minthogy azonban Miletics ekkor Pozsonyban tartózkodott, nem talált semmi gyanúsat. Qróf Síardegg azonban ennek dacára elrendelte, hogy Mileíreset a katonái parancsnokság fel- : ügyelete alá helyezzék. A »Slavijanka« azonban ebben az időben már igen népszerű volt a szerbek között. Miletics szerkesztette, a lap nagvrésgót. az ő költeményei foglalták el és ezek terjesztették a szabadság és a szláv demokrácia eszméit. Különösen nagy előszeretettel karolták fel á lapot Zagrebban és Horvátors&lgbau. Miletics azt tér-; verte, hogy egv uiabb almanachot ad; ki, amelyben prózában, tehát nyíltabban j ad kifejezést érzelmeinek. Kossá k szerencsétlen kijelentése Az 1S47—-1848. tanévre Miletics viszszatért Pozsonyba. Az utolsó rendi országgyűlésen Horvátország két követe, Ozegovié Metel és Bitnyik József éles harcot vívtak p magyarosító törekvések oiler!. Miletics teljes odaadással szegődik a horvátok ügye mellé. Kossuthnak árra a nyilatkozatára, hogy a magyarok a horvátokat egy reggelire elfogyasztják.- egy költeménnyel válaszol, amely Gá] Lajosnak Danica cimü lapjában jelent meg. A címe ez volt: Az 1848 január 27-ik napjának emlékezetes reggelije mellé adott ajándék. E költeményben a magyarokról nem valami hízelgőén nyilatkozott. »Vészt jósolnak szavaitok, lássuk tettekben a valót. Szónoklataitok. elsősorban Kossuthéi, hasonlók -a hullámok játékához. amely megtörik Ozgeviéoa akár a sziklán és amelyek varjukárogástói hangzanak és nem rémitik a Fruska-Gora, Velebit és Kćer sólymait.« A vers ezzel az intelemmel végződik: »Elmúlt a reggeli ideje, azonban ha mégis átlépnétek a Drávát, könnyen megeshetik, hogy csontjaitokat otthagyjátok.« Miletics nem is fejezte be jogi tanulmányainak második évét. Tudomást szerzett Kossuthnak Stratimirovics György noviszádi kiküldöttel folytatott sikertelen tárgyalásairól. Miletics gyors tettekre határozta cl magát. 1848 április 20-án gyűlést hív össze a noviszádi »Zöld koszom« fa mai Sioboda) helyiségeibe. A gyűlés idejét be sem várva, április 16-án Čurugra és Nadaljra ment. hogy a granicsárokait rávegye, hogy április 18-én ne jelentkezzenek Titelen és ne csatlakozzanak az Olaszországba .induló csapatokhoz. hanem várják be a május 13-án összeülő nemzetgyűlést. Pillanatnyilag csak Curugón ért el sikert, azonban a éurugiak is jelentkeztek. hogy Olaszországba induljanak. Strabowsky erről jelentést tett és a haditanács elhatározta hogy Miletics ártalmatlanná leendő. Ezt a rendelkezést azonban nem lehetett végrehajtani, mert közben megalakult az első magyar felelős minisztérium és az ilyen intézkedés már az ő hatáskörébe tartozott. Strabowsky ugyan megkísérelte Mileticset letartóztatni de mikor ez nem sikerült, még a, szándékot is letagadta. Miletics a szabadságharcban Hogy milyen volt Miletics magatartása' a magyarokkal szemben 1848— 1849-ban. az még nincs felderítve. A magyarok egyik kiáltványukban felszólítást intéztek Szerbiához és a szerb néphez, hogy a Balkán-félszigetet szabadítsák fel a török uralom alól. Hadžič Svetié. aki Miletics gyámoiitója volt, ellenezte a magyarok pUenl harcot, maga Mijütlcs em'iti. hogy elment Beográdba és barátai utján kereste a magyarokkal való kjíbékülást. azt akarta, hogy Bánát, Bácska és a Szerémség szerb granlcsárjal Szerbiával együtt támadják meg a töröködet Boszniában. Azonban Bcogradban olyan államférfiakra akadt, akik előbbrevaJónak tartották Miios és Mihály fejedelem érdekeit, mint Bosznia és Ószerbia népeinek sorsát. Az ifjú Miletics tisztán elvi politikát követett. A cinikus államférfiak részéről való elutasítás után öt is’ magával ragadta az ár. annak dacára. hogy állandóan az osztrákositds és reakció ellen, a népszabadság és alkotmány érdekében küzdött. Mikor 1849 áprilisában faira a reakció diadalát, buskonioran visszavonult szülőfalujába. Az osztrák abszolutizmus A Bach-korszakban minduntalan letartóztatásoktól kellett tartani. A rendőrség akkoriban a hosszú haiat. mint a demokrácia és demagógia megtestesülését üldözte. Miletics Becsben befejezte ioyl tanulmányait. Temesváron letette az ügyvédi vizsgát és 1857-ben ügyvédi irodát nyitott Noviszádon.* 1858-ban megnősült és ebben az évben városi ügyésszé nevezték ki. Miletics mint jónevü ügyvéd érte meg Maggentat és Solferinót, Az I860, évi októberi diploma a szerb Vajdaságot Magyarországba kebelezte be. Az októberi diploma kiadása után vette fel újból a küzdelmet népe érdekében. A Vajdaság megszüntetésének hírére Írja meg hires »Tucindáni« (.karácsonyestét megelőző nap) cikkét, amely az 1869-ifci becskereki Programm megalkotásáig programmja volt köréje csoportosult elvtársainak. Ebben a cikkében .nem veszi rossz néven, hogy a magyarok elfogadták a császár ajándékát. de megjegyzi, hogy lehet, hogy ezt j még megbánják. Súlyos szemrehányást; tesz Ausztriának, hogy »a szerb népet' kiszolgáltatta«, kár volt ezért oly soka* kockára tenni, annyi vért ontani, oly sok anyát hitvest és gyermeket gyászba bontani. »Lezártuk számadásunkat! 1860-ban az osztrák kormánnyal«, fejezi be azt a cikket. Ami a magyarokkal való működést illeti. Miletics programmja .nagyjában a következő: föderativ állam, magyar szupremáciávul, az országgyűlés legyen közös, a diplomácia nyelve magyar, azonban követel szerb önkormányzatot vagy legalább is szerb nyelvű föispánságokat. Ezzel szemben a szerbek megakadályoznák, hogy a horvát és a szerb képviselők a Reichsrath-ba menjenek be. Az éljen és a zsiviö Nehéz volt ennek a magyarbarát politikának híveket szerezni. Mileticsnek meg kellett küzdeni a múltak emlékével, a szerb bürokráciával, a batárörviüéki katonasággal és a klérussal. Miletics Deákkal Andrássvval és Eötvössel kezdett tárgyalásokat és velük jutott megállapodásra. úgyhogy 1861-ben. már lelkesen ünnepelték a magyar—szerb barátságot. Egress! Gábor eljátszotta Obernyik Károly drámájában Brankovics György szerepét, a zlyió és az éljen egymással versenyre kelt. a Szózatot együtt énekelték a MSetics-indulóval és a magyar trikolór együtt lengett a szerb nemzeti lobogóval. Mi-: lettes megrendezi Noviszádon Thököü Sava centennáriumát, amelyen resM- j vettek Toldy F’erenc, báró Podmanicky Frigyes és Jókai Mór is. Báró Eötvös József közvetlen az elindulás előtt meg- j betegedett és bosszú, a szerb nép iránt j érzett rokon szén vről tanúskodó levél-1 ben menti ki elmaradását. Miletics közben polgármester lett Noviszádon. de mivel az 1861. év? karlovcii kongresszuson az osztrákbarát Filipovíé tábornok és Stojkqvié tanácsos ellenében állta a harcot. Smarting felfüggesztette adásától, ennek dacára 1862-ben Deákkal megállapodást létesít a szerb főíspánságok kikerekitésének kérdésében. A helytartó tanács megtiltja Mileticsnek a lapszerkesztést és a betiltó rendelet, ha nem is szószerrnt, de azt mondja, hogy Miletics ugyanaz a szerbek között, mint Kossuth a magyaroknál. Miletics másfél éven át. 1866 február 9-ig lap nélkül maradt, akkor Pestre ment és megalapította a Zastavdt. Beválasztották a horvát. majd a magyar országgyűlésbe. Ekkor irta a következőket: *1848—1849-ben jutalmul kaptuk azt. amit a magyarok büntetésül, a statáriumot, az abszolutizmus1, az elviselhetetlen terheket. Nemcsak kára, hanem szégyene is a szerb népnek, hogy oly soká volt Ausztria csatlósa.« Az 1866-os faorvát országgyűlésen az alkotmányos Magyarországgal való megegyezés szükségét hirdette Miletics. Nem fogadta el a magyarbarát-párt felirati javaslatát, mert az a legrövidebb utón vitte volna el Horvátországot Pestre. de elvetette Račko javaslatát is, mert eszerint a javaslat szerint Horvátország elért volna Kanizsáig, azonban innen nyomban Bécsben is lettek volna a horvátok. Az 1848-as magyar alkotmányt egy, a nemzetiségekre vonatkozó szakasszal akarta kiegészíteni és az alkotmányos Magyarországgal akart megegyezni. Ennek a célnak érdekében köszönt le horvát mandátumáról és költözött fel Pestre. Végzetes csalódás Pesten nagy csalódás érte Mileticset. A hatvanhetes kiegyezés megteremtette a magyarosítás útját. Horvátországban végiggázolt Rauch. Horvátország fehér lapja tele lett írva az üldöző politlka-okozta szenvedésekkel A Deákpárt már nélkülözni tudta Mileticset, 'akit előbb kineveznek polgármesterré, majd újból felfüggesztenek állásából. A kormány Noviszádra alkotmányos korrektivumkénifi a kormánybiztoshoz küldi Ászt Nándort, aki Miletics ellen a topesideri merényletben ■ történt állítólagos részvétele címén eljárást indít. Az 1868. évi nemzetiségi törvény is tárgyalásra kerül. Ebben Miletics a nemzetiségi • egyenjogúság kigunyoását látja s fájdalommal hallja, hogy báró Wenckhcitn Béla az ugyanez évben megjelent noviszádi küldöttség előtt kijelentette. hogy a magyar térképen nem léteznek szerbek, aki ezzel a helyzettel nem tud megbarátkozni, máris szedheti a sátorfáját. Ezek a jelenségek szülték az 1869-iki becskereki programmal A becskereki Programm követeli a nemzetiségi törvény revízióját, Horvátország részére önálló államiságot és I^rdéliy autonómiáját. Hirdeti Magyarország demokratizálódását és támogatja a határon kívüli szlávok födera'iszt'ikus törekvéseit. valamint a török uralom alatt szenvedő keresztények ügyét. Ezt a programmot egy szerb anyanyelvű állami tisztviselő a magyarok elleni hadüzenetnek nevezte, az önálló szerbek azonban evangéliumi hitvallásnak te-’ kintették. Miletics bekerült az országgyűlésbe. ahol figyelmeztette Magyarországot. hogy életét ne kösse Törökország és Ausztria hulláihoz. Miután tüzes interpellációkban a reakciós intézkedéseket megbélyegezte, üldözni kezdték. Első ízben egv évi e’zárásra Ítélték Rauch bán megsértess miatt, Zene kisérte a börtönbe és lelkesedés fo-; gaclta, mikor onnan kiszabadult. Nép-! szerűsége egyre növekszik, annyira, hogy 1873-ban Lányai újból kormánybiztost küld Noviszádra báró Majthőnyí László személyében. Miletics az üldöztetés dacára Is állandóan béldünl akar a magyarokkal, de követeli, hogy a kikindai, noviszádi és szomborj kerületekben a szerb nép a saját választott vezetői alatt anyanyelvűn szabadon fejlődhessen, törekvései azonban nem járnak sikerrel. A reakció egyre erősödik. Tisza balközéppárt.ia fuzionál a Deák-párttal s Tisza Kálmán, hogy leplezze azt, hogy Béccsel szemben nem tud engedményeket a magyaroknak elérni, erőszakosan mawarosltanl kezd. Megszüntetik a tót gimnáziumokat, a turócz-szentmártoni Slovenska Mátkát és ez a sors fenyegeti a noviszádi szerb gimnáziumot is. Miletics a Zastava 1875 évi első számában ezt Írja: »A magyarokkal nincs tovább mit tárgyalnunk, nekünk nincs mire várnunk, feladatunk tűrni és szenvedni és védekezni, míg eljön a mi időnk«. Három szóban fejezfe ki Müetfcs politikai hitvallását: Balkán a balkán népeké. Mikor Andrássy megkapta! Oroszország beleegyezését Bosznia okkupációjának foganatositására. felhatalmazást kapott Miletics letartóztatására is. Ebbe Oroszország is beleegyezett. Tisza Kálmán Mileticset a mentelmi jog megsértésével letartóztatta. Miletics 1879 november 29-ig fogságban volt, amikor Ferenc Józseftől kegyeimet kapott. 1882 február 21-én még bejut a magyar országgyűlésbe t|$ felhívási in-' téz a monarchiához, hogy ürítse, ki Bosznia-Hercegovinát. Nein sokká! ezután elborult fényes elméje és majdnem húsz éven keresztifi várta a halált, amely 1905 február 4-én váltotta meg szenvedéseitől.