Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-21 / 51. szám

■ 1976. február 2t. RACSMEGYEI 13. olds!. Miletics Szvetozár és a magyarok Irta: Vasa Staié Miletics Szvetozár 1826 február 22-én született a bácskai Mosorln faluban. Atyja Miletics Színia csizmadiamester volt és Szvetozár volt az első gyerme­ke. Mosortanak ezidöben czerötszáz szerbajku lakoson kívül mintegy hatvan magyarajka lakosa volt. Miletics Szve­­lozámuk ezek szerint kevés alkalma' v olt magyar szót hallani. Az uccán el­vétve. a népiskolában pedig sohasem. Itt a volt határőrvidéken a német nyelv volt az uralkodó. Miletics Szvetozárt az édesanyja 1836 táján Titelbe vitte. (rogy iparosnak ad­ja. Titeleti az iskolák szintén német- \ nyelvűek voltak. Miletics Tltelen sem tanult meg magyarul, ellenben itt ve­tette meg alapját kitűnő német tudásá­nak. Magyarul 1838-ban kezdett tanul­ni Noviszádoo, ahol a királyi gimnázi­um növendéke volt. Ekkor kezdték a magyarországi gimnáziumokban a la­tin nyelvet kiszorítani és a magyar nyelvet tanítani. Noviszádon is megtet­tek errenézve minden intézkedést, azon­ban nem sok eredménye volt. A kis Miletics az 1836—1839 tanév első fejé­ben az összes tantárgyakban első omi- j nens volt, kivéve a magyar nyelvet, j amelyből »eminens secundus« osztály- \ iratot kapott. A második félévben azon-< ban már magyarból is első eminens lett és az is maradt a gimnázium hat osz­tályán keresztül. Noviszádról társaival együtt Pozsony­im ment, az ottani evangélikus líceum­ba és csak Pozsonyban "tudta meg, hogy itt a tanítás már magyar nyel­ven- folyik. Minthogy Kár lóvéiról' és No­viszádról többen mentek Pozsonyba ta­nulni, akik nem tudtak egész jól ma­gyarul. ezek egy-része átment a közeli Modor községbe tanulmányait folytat­ni. Vaíőszinüieg rövid ideig Miieri -s is Modorban tartózkodóit azonban már 1846-ik év eleién Pozsonyban találjuk, ahol elnöke a szerb olvasókörnek és szerkesztője a kézzeltrolt »Sroski So­­kos (Szerb sólyom) című lapnak, amely­ben költeményei jelentek meg. U szer­vezte Pozsonyban az ifjúságot és ö el­­uököit összejövetelein. Az első üldözés Az ifjúság körében vezető szerepét megtartotta Pesten is. ahol az 1846— 1847. évben mint első éves joghallgató tartózkodott. Itt is megszervezte az if­júságot és kifejtette elméletét, hogy 'a nemzet felségesen nagy jövő előtt áll. A szerb népet fel kell rázni a tes­­pedésből, fel kell tárni előtte, hogy a korhadt nyugati kultúra romjain egy szláv korszak hajnala dereng. A felvilá­gosítás munkáját a tanuló ifjúságnak kei] végezni, a Pozsonyban. Pesten, Szegeden, Temesváron és Beográdban szétszórt ifjúságnak egyesülni kell és a felvilágosítás munkáját *a »Slavijanka« cimü almanach utján kell a nép közt el­végezni. magasztalva előtte az egyesü­lést és felszabadulást és megismertetni Kosciusko működésével és a francia ' forradalom eszméivé’-. Kiáltványt fo­galmazott. amelyben felszólította a pesti és más diákszervezeteket, hogy publi­cisztikai működéssel vegyenek részt a »Slavijanka« szerkesztésében. A kiált­vány Metternich besúgóinak a kezébe került, akik azt lefordították németre és a bécsi haditanács elé terjesztették. Gróf Síardegg, a haditanács elnöke 1847 október 23-iki rendeletével azt az utasítást adta a pétervári erőd parancs­nokának, Strabowskynak. hogy a fiatal Miletics személyét és levelezését helyez­ze rendőri felügyelet a!d és minden lé­péséről tegyen jelentést a haditanács­nak. Strabowsky a vizsgálatot lefoly­tatta, minthogy azonban Miletics ekkor Pozsonyban tartózkodott, nem talált semmi gyanúsat. Qróf Síardegg azon­ban ennek dacára elrendelte, hogy Mi­­leíreset a katonái parancsnokság fel- : ügyelete alá helyezzék. A »Slavijanka« azonban ebben az időben már igen nép­szerű volt a szerbek között. Miletics szerkesztette, a lap nagvrésgót. az ő köl­teményei foglalták el és ezek terjesz­tették a szabadság és a szláv demo­krácia eszméit. Különösen nagy elősze­retettel karolták fel á lapot Zagrebban és Horvátors&lgbau. Miletics azt tér-; verte, hogy egv uiabb almanachot ad; ki, amelyben prózában, tehát nyíltabban j ad kifejezést érzelmeinek. Kossá k szerencsétlen kijelentése Az 1S47—-1848. tanévre Miletics visz­­szatért Pozsonyba. Az utolsó rendi or­szággyűlésen Horvátország két követe, Ozegovié Metel és Bitnyik József éles harcot vívtak p magyarosító törekvések oiler!. Miletics teljes odaadással szegő­dik a horvátok ügye mellé. Kossuthnak árra a nyilatkozatára, hogy a magya­rok a horvátokat egy reggelire elfo­gyasztják.- egy költeménnyel válaszol, amely Gá] Lajosnak Danica cimü lap­jában jelent meg. A címe ez volt: Az 1848 január 27-ik napjának emlékezetes reggelije mellé adott ajándék. E költe­ményben a magyarokról nem valami hí­zelgőén nyilatkozott. »Vészt jósolnak szavaitok, lássuk tettekben a valót. Szó­noklataitok. elsősorban Kossuthéi, ha­sonlók -a hullámok játékához. amely megtörik Ozgeviéoa akár a sziklán és amelyek varjukárogástói hangzanak és nem rémitik a Fruska-Gora, Velebit és Kćer sólymait.« A vers ezzel az in­telemmel végződik: »Elmúlt a reggeli ideje, azonban ha mégis átlépnétek a Drávát, könnyen megeshetik, hogy csontjaitokat otthagyjátok.« Miletics nem is fejezte be jogi tanul­mányainak második évét. Tudomást szerzett Kossuthnak Stratimirovics György noviszádi kiküldöttel folyta­tott sikertelen tárgyalásairól. Miletics gyors tettekre határozta cl magát. 1848 április 20-án gyűlést hív össze a novi­szádi »Zöld koszom« fa mai Sioboda) helyiségeibe. A gyűlés idejét be sem várva, április 16-án Čurugra és Nadalj­­ra ment. hogy a granicsárokait rávegye, hogy április 18-én ne jelentkezzenek Ti­­telen és ne csatlakozzanak az Olaszor­szágba .induló csapatokhoz. hanem várják be a május 13-án összeülő nem­zetgyűlést. Pillanatnyilag csak Curugón ért el sikert, azonban a éurugiak is je­lentkeztek. hogy Olaszországba indul­janak. Strabowsky erről jelentést tett és a haditanács elhatározta hogy Mile­tics ártalmatlanná leendő. Ezt a rendel­kezést azonban nem lehetett végrehaj­tani, mert közben megalakult az első magyar felelős minisztérium és az ilyen intézkedés már az ő hatáskörébe tar­tozott. Strabowsky ugyan megkísérel­te Mileticset letartóztatni de mikor ez nem sikerült, még a, szándékot is leta­gadta. Miletics a szabadság­harcban Hogy milyen volt Miletics magatar­tása' a magyarokkal szemben 1848— 1849-ban. az még nincs felderítve. A magyarok egyik kiáltványukban fel­szólítást intéztek Szerbiához és a szerb néphez, hogy a Balkán-félszigetet sza­badítsák fel a török uralom alól. Hadžič Svetié. aki Miletics gyámoiitója volt, ellenezte a magyarok pUenl harcot, maga Mijütlcs em'iti. hogy elment Beo­­grádba és barátai utján kereste a ma­gyarokkal való kjíbékülást. azt akarta, hogy Bánát, Bácska és a Szerémség szerb granlcsárjal Szerbiával együtt tá­madják meg a töröködet Boszniában. Azonban Bcogradban olyan államférfi­akra akadt, akik előbbrevaJónak tar­tották Miios és Mihály fejedelem érde­keit, mint Bosznia és Ószerbia népei­nek sorsát. Az ifjú Miletics tisztán el­vi politikát követett. A cinikus állam­férfiak részéről való elutasítás után öt is’ magával ragadta az ár. annak dacá­ra. hogy állandóan az osztrákositds és reakció ellen, a népszabadság és alkot­mány érdekében küzdött. Mikor 1849 áprilisában faira a reakció diadalát, bus­­konioran visszavonult szülőfalujába. Az osztrák abszolutizmus A Bach-korszakban minduntalan le­tartóztatásoktól kellett tartani. A rend­őrség akkoriban a hosszú haiat. mint a demokrácia és demagógia megtestesü­lését üldözte. Miletics Becsben befejez­te ioyl tanulmányait. Temesváron letette az ügyvédi vizsgát és 1857-ben ügyvé­di irodát nyitott Noviszádon.* 1858-ban megnősült és ebben az évben városi ügyésszé nevezték ki. Miletics mint jónevü ügyvéd érte meg Maggentat és Solferinót, Az I860, évi októberi diploma a szerb Vajdasá­got Magyarországba kebelezte be. Az októberi diploma kiadása után vette fel újból a küzdelmet népe érdekében. A Vajdaság megszüntetésének hírére Ír­ja meg hires »Tucindáni« (.karácsony­­estét megelőző nap) cikkét, amely az 1869-ifci becskereki Programm megal­kotásáig programmja volt köréje cso­portosult elvtársainak. Ebben a cikké­ben .nem veszi rossz néven, hogy a ma­gyarok elfogadták a császár ajándé­kát. de megjegyzi, hogy lehet, hogy ezt j még megbánják. Súlyos szemrehányást; tesz Ausztriának, hogy »a szerb népet' kiszolgáltatta«, kár volt ezért oly soka* kockára tenni, annyi vért ontani, oly sok anyát hitvest és gyermeket gyász­ba bontani. »Lezártuk számadásunkat! 1860-ban az osztrák kormánnyal«, fe­jezi be azt a cikket. Ami a magyarok­kal való működést illeti. Miletics pro­grammja .nagyjában a következő: fö­derativ állam, magyar szupremáciávul, az országgyűlés legyen közös, a diplo­mácia nyelve magyar, azonban követel szerb önkormányzatot vagy legalább is szerb nyelvű föispánságokat. Ezzel szemben a szerbek megakadályoznák, hogy a horvát és a szerb képviselők a Reichsrath-ba menjenek be. Az éljen és a zsiviö Nehéz volt ennek a magyarbarát po­litikának híveket szerezni. Mileticsnek meg kellett küzdeni a múltak emlékével, a szerb bürokráciával, a batárörviüéki katonasággal és a klérussal. Miletics Deákkal Andrássvval és Eötvössel kez­dett tárgyalásokat és velük jutott meg­állapodásra. úgyhogy 1861-ben. már lel­kesen ünnepelték a magyar—szerb ba­rátságot. Egress! Gábor eljátszotta Obernyik Károly drámájában Branko­­vics György szerepét, a zlyió és az éljen egymással versenyre kelt. a Szó­zatot együtt énekelték a MSetics-in­­dulóval és a magyar trikolór együtt lengett a szerb nemzeti lobogóval. Mi-: lettes megrendezi Noviszádon Thököü Sava centennáriumát, amelyen resM- j vettek Toldy F’erenc, báró Podmanicky Frigyes és Jókai Mór is. Báró Eötvös József közvetlen az elindulás előtt meg- j betegedett és bosszú, a szerb nép iránt j érzett rokon szén vről tanúskodó levél-1 ben menti ki elmaradását. Miletics közben polgármester lett Noviszádon. de mivel az 1861. év? kar­­lovcii kongresszuson az osztrákbarát Filipovíé tábornok és Stojkqvié taná­csos ellenében állta a harcot. Smarting felfüggesztette adásától, ennek dacára 1862-ben Deákkal megállapodást léte­sít a szerb főíspánságok kikerekitésé­­nek kérdésében. A helytartó tanács meg­tiltja Mileticsnek a lapszerkesztést és a betiltó rendelet, ha nem is szószerrnt, de azt mondja, hogy Miletics ugyanaz a szerbek között, mint Kossuth a ma­gyaroknál. Miletics másfél éven át. 1866 február 9-ig lap nélkül maradt, akkor Pestre ment és megalapította a Zastavdt. Be­választották a horvát. majd a magyar országgyűlésbe. Ekkor irta a követke­zőket: *1848—1849-ben jutalmul kaptuk azt. amit a magyarok büntetésül, a statáriumot, az abszolutizmus1, az el­viselhetetlen terheket. Nemcsak kára, hanem szégyene is a szerb népnek, hogy oly soká volt Ausztria csatlósa.« Az 1866-os faorvát országgyűlésen az alkotmányos Magyarországgal való megegyezés szükségét hirdette Miletics. Nem fogadta el a magyarbarát-párt fel­irati javaslatát, mert az a legrövidebb utón vitte volna el Horvátországot Pest­re. de elvetette Račko javaslatát is, mert eszerint a javaslat szerint Horvát­ország elért volna Kanizsáig, azonban innen nyomban Bécsben is lettek volna a horvátok. Az 1848-as magyar alkot­mányt egy, a nemzetiségekre vonatko­zó szakasszal akarta kiegészíteni és az alkotmányos Magyarországgal akart megegyezni. Ennek a célnak érdekében köszönt le horvát mandátumáról és költözött fel Pestre. Végzetes csalódás Pesten nagy csalódás érte Mileticset. A hatvanhetes kiegyezés megteremtet­te a magyarosítás útját. Horvátország­ban végiggázolt Rauch. Horvátország fehér lapja tele lett írva az üldöző po­­litlka-okozta szenvedésekkel A Deák­­párt már nélkülözni tudta Mileticset, 'akit előbb kineveznek polgármesterré, majd újból felfüggesztenek állásából. A kormány Noviszádra alkotmányos korrektivumkénifi a kormánybiztoshoz küldi Ászt Nándort, aki Miletics ellen a topesideri merényletben ■ történt ál­lítólagos részvétele címén eljárást in­dít. Az 1868. évi nemzetiségi törvény is tárgyalásra kerül. Ebben Miletics a nemzetiségi • egyenjogúság kigunyoását látja s fájdalommal hallja, hogy báró Wenckhcitn Béla az ugyanez évben megjelent noviszádi küldöttség előtt ki­jelentette. hogy a magyar térképen nem léteznek szerbek, aki ezzel a helyzettel nem tud megbarátkozni, máris szed­heti a sátorfáját. Ezek a jelenségek szülték az 1869-iki becskereki programmal A becskereki Programm követeli a nemzetiségi tör­vény revízióját, Horvátország részére önálló államiságot és I^rdéliy autonómi­áját. Hirdeti Magyarország demokra­tizálódását és támogatja a határon kí­vüli szlávok födera'iszt'ikus törekvé­seit. valamint a török uralom alatt szenvedő keresztények ügyét. Ezt a programmot egy szerb anyanyelvű ál­lami tisztviselő a magyarok elleni had­üzenetnek nevezte, az önálló szerbek azonban evangéliumi hitvallásnak te-’ kintették. Miletics bekerült az ország­gyűlésbe. ahol figyelmeztette Magyar­­országot. hogy életét ne kösse Török­ország és Ausztria hulláihoz. Miután tüzes interpellációkban a reakciós in­tézkedéseket megbélyegezte, üldözni kezdték. Első ízben egv évi e’zárásra Ítélték Rauch bán megsértess miatt, Ze­ne kisérte a börtönbe és lelkesedés fo-; gaclta, mikor onnan kiszabadult. Nép-! szerűsége egyre növekszik, annyira, hogy 1873-ban Lányai újból kormány­biztost küld Noviszádra báró Majthőnyí László személyében. Miletics az üldöz­tetés dacára Is állandóan béldünl akar a magyarokkal, de követeli, hogy a ki­­kindai, noviszádi és szomborj kerüle­tekben a szerb nép a saját választott vezetői alatt anyanyelvűn szabadon fejlődhessen, törekvései azonban nem járnak sikerrel. A reakció egyre erő­södik. Tisza balközéppárt.ia fuzionál a Deák-párttal s Tisza Kálmán, hogy leplezze azt, hogy Béccsel szemben nem tud engedményeket a magyaroknak elérni, erőszakosan mawarosltanl kezd. Megszüntetik a tót gimnáziumokat, a turócz-szentmártoni Slovenska Mátkát és ez a sors fenyegeti a noviszádi szerb gimnáziumot is. Miletics a Zastava 1875 évi első számában ezt Írja: »A magya­rokkal nincs tovább mit tárgyalnunk, nekünk nincs mire várnunk, feladatunk tűrni és szenvedni és védekezni, míg eljön a mi időnk«. Három szóban fejezfe ki Müetfcs po­litikai hitvallását: Balkán a balkán né­peké. Mikor Andrássy megkapta! Orosz­ország beleegyezését Bosznia okku­­pációjának foganatositására. felhatal­mazást kapott Miletics letartóztatására is. Ebbe Oroszország is beleegyezett. Tisza Kálmán Mileticset a mentelmi jog megsértésével letartóztatta. Miletics 1879 november 29-ig fogságban volt, amikor Ferenc Józseftől kegyeimet ka­pott. 1882 február 21-én még bejut a magyar országgyűlésbe t|$ felhívási in-' téz a monarchiához, hogy ürítse, ki Bosznia-Hercegovinát. Nein sokká! ez­után elborult fényes elméje és majd­nem húsz éven keresztifi várta a halált, amely 1905 február 4-én váltotta meg szenvedéseitől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom