Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-19 / 49. szám

12 oldal » Aba iy, dinar plafeua’ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 PEWTEK február 19. 49. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palotal Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lolbach-palota) Vardarcigarefta és kulturprogram „Az iskolában ma sem tudják megedni azt, ami a népnek kell“ — mondotta Radios István a Selječka Sloga minapi közgyűlé­sén Zagrebbsn. Mi nem vagyunk annak a „kompIoít“~nak tagjai, amelyiknek tagjai abból élnek, bogy a horvát parasztpárt elnö­kének nyilatkozatát meghamisít­ják akkor, amikor a közoktatás­­ügyi miniszter beszédet mond, minket egyszer már „vízben ha­gyott" Rades egy fürdővízben tett nyilatkozat aementálásával, minket kötelez az óvatosság. Na­pok múltak el azóta, mióta ezt a beszédet elmondotta s bár nulla dies sine tinea: nii.es egyetlen nap sem cáfolat nélkül, talán foglalkozhatunk ezzel a beszéd­del, anélkül, hogy a Radios el­leni komplett dobrovoijácai közé soroznánk be magunkat. Ha H. G. Wells és G. 3. Shaw nem cáfolják meg Radlcsnak az angol irodalomról vallott -meg­győződését — „az angol iroda­lom limonádé“ — (ezt még Tol­sztoj sem mondta Shakspsare-ről, pedig neki több jussa volt hara­got tartani a másik havas csucs­­csa') talán most a közoktatás­ügyi miniszter sem fogja magya­rázni, értelmezni, filoiogizálni a horvát parasztpárt elnökének be­szédét. Az iskolában nem tudják megadni azt, ami a népnek kell — súlyos vad ez, ha a paraszt­­párt vezetője mondja, de még sú­lyosabb ítélet, ha azt a közokta­tásügyekért felelős miniszter vallja. Nézzük, mit ad Radios István ? Az ország felnőtt lakosságénak majdnem a fele Írástudatlan. El­képzelhetetlen volt, hogy az or­szág kultúrájának ilyen Szaharái, ilyen rettentő kiterjedésű passzív vidékei vannak. Radios immár ne­gyedik hónapja miniszter s mit tett eddig annak érdekében, hogy az iskolában azt kapja meg a nép, amire szüksége van ? El­rendelte, hogy az irni-olvasni nem tudó felnőttek részére tanfolya­mokat szervezzenek s hogy het­ven dinár jutalomban részesüljön az a tanító, aki egy analfabéta fel­nőttet irni-olvasni megtanít. „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy ur vagy I“ Hetven dinár valóban nem nagy áldozat, nem tékozló bőség, nem tomboló pa­zarlás azért az értékmentő, nem­zeti vagyont növelő munkáért, ami­vel a kultúra ellátatlanjainak az trés és olvasás kincseivel való felruházása jár- Hány felnőtt férfit lehet irásra-olvasásra megtanítani azon a költségen, ami — egyetlen takonykórgyanus lónak hatósági ki­irtásával felmertil ? A Vajdaságban élnek a föld szakmunkásai. Izmos és lelkes, tehetséges és szorgalmas mun­kásai a földnek, leginkább ma­gyarok és németek, akik ismerik ennek a földnek titokzatos szavát, megértik és teljesíteni tudják mindenki más számára érthetet­len kívánságait. Az ország gaz­dagszik abból, amit ők termelnek, az egész ország kára lenne az, Ka valami kezükön elsikkadna. Mit tesz a közoktatásügyi minisz­ter annak érdekében, hogy tudás­ban, hozzáértésben, kulturképes­­ségben ne romoljon le az a ge­neráció, amelyik — az Ameriká­ba kicsábitott, kitessékelt apák nyomába lép ? Radios megtanítja arra népét, hogy az iparos és ke­reskedő munkája mögött (mun­kája fölött is I) meglássa a pa­rasztmunka teremtő erejét. — Ki­től kapod a kenyeret, kitől kapod a kabátot — a paraszttól, hirdette a zagrebi gyűlésen — de hogy az a verejtékező, vérző, kincseket teremtő magyar és német paraszt, óh nem is föidhöz, de betűhöz és kultúrához jusson, hogy a magyar paraszt gyereke ne legyen e kul­túra kincseiből kitudott, az isko­lából kivegyelemzett cselédje e tudatlanság babonájának s a sö tétség bálványának, mit mond, mit ígér, mit cselekszik ennek ér­dekében fugoszldvia kétfejű sasa: a horvát par ászt vezér s a közokta­tásügyi miniszter ? Hetven dinár = 25 pikolöfekete — 140 Vardarcigareita mintha sovány kulturprogram volna, amikor az ország felnőtt lakosságénak majd­nem a felét kell megmenteni az analfabetizmus sötétségétől. A földi iskola messze van a néptől s messze van ez égtől — mon­dotta Radios s 140 Vardarciga­­rettát ígér a tanítónak minden irásra-olvasásra megtanított felnőtt után. Ez a hat tó, harminchat ember — kultúrpolitikája. A tömeg megostromolta a bukaresti városházát Forrongás a választási igazolványok késedelmes kiállítása miatt A polgármestert katonaság szabadította meg szorongatott helyzetéből Bukarestből jelentik t A buka­resti városháza előtt csütörtök délelőtt óriási tömeg gyűlt össze, hogy a községi választáson való szavazásra szükséges igazol­ványt megszerezze. Az igazolvá­nyokat kiállító közegek azonban olyan lassú tempóban végezték munkájukat, hogy a tömeg türel­metlenkedni kezdett. Csakhamar híre terjedt, hogy a hatóságok szándékosan huzzák-halasztják az igazolványokat kiállítását. A tömeg áttörte a rendőri kor­dont és behatolt a polgármester szobájába. Jonescu Joel, minthogy a tömeg fenyegető magatartást tanúsított vele szemben, a szomszéd szobába menekült és katonaságért tele­fonált. Néhány perc múlva j katonaság érkezett és a rendőr- i ségge! együtt kiszabadította a polgármestert szorongatott hely­zetéből. A megindított nyomozás során igen sok letartóztatás tört ént. Töb­bek között letartóztatták Madzor paraszt­párti képviselőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy a tömeget a polgármester ellen uszította. Vázsonyi merénylőjétLipótmezőre Vitéz Vannay Lászlóról megállapították, hogy közveszélyes elmebeteg — Az Est-lapok két munkatársát azzal vádolják, hogy a merénylők lakásáról fontos iratokat vittek el Héjjas Iván is összeköttetésben állott a merénylővel Budapestről jelentik: A Vázsonyi Vilmos elleni merénylet ügyében csütörtökön két szenzációs ese­mény történt: vitéz Vamiay Lászlót, Vázsonyi egyik merénylőiét a Lipótmezőre szállították, ezzel szemben két libe­rális újságírót letartóztattak, bér később szabadonbocsútották őket. Vitéz Vannay László, volt Bri* tanniás-tiszt már első rendőrségi kihallgatása alkalmával kijelen­tette, hogy két Ízben kezelték a Lipótmezőn és ezzel próbálta iga­zolni, hogy a Vázsonyi elleni merénylet időpontjában nem volt beszámítható állapotban. A rend­őrség azonnal megindította a nyomozást ilyen irányban és megállapította, hogy Vannay a háború után mint elmebeteg ke­rült egyik budapesti kórházba, ahonnan a Lipótmezőre szállítot­ták és ott 1931 júniusától mint demencia preco-ban szenvedő be­teget gyógykezelték. Hosszabb kezelés után mint győgypitet el­bocsátották a Lipotmezőről. Az ébredők szándékosan vá­lasztották a rojt elmebajos em­bert a Vázsonyi elleni merény­let-végrehajtására, hogy ezzel a merénylet büntetlenségét biz­tosítsák. A rendőrség áltat a Lipótmezőről beszerzett orvosi iratok áttanulmá­nyozása után csütörtök délelőtt a ren.dörorvos megvizsgálta a gö­döllői levente-oktatót és megálla­pította, hogy vitéz Vannay László ma is köz- és önveszélyes elmebeteg, miért is azonnal elszállították a Lipótmezőre. Vannay lakásán a rendőrség talált egy levelet íiéjjas Iván­tól, aki a Csorsz-szövetség Du­na—Tisza közti megszervezésé­vel bízta meg a volt Brittaniást. A másik érdekes fordulat az ügyben két liberális újságíró letar­tóztatása. A merényletet követő éjszakán a rendőrség házkutatást tartott Vannay László gödöllői la­kásán és ekkor a merénylő házi­gazdájának tizennégy éves fia, Kirschkttopf László gimnazista el­mondta a detektiveknek, hogy már korábban járt a lakáson egy középtermetű, férfi, aki onnan Van­nay több iratát elvitte. Ugyanez az eset ismétlődött meg a másik merénylő lakásán, Molnár Ferenc- j jegyezve nél tartott házkutatás alkalmával. A rendőrség azonnal megindí­totta a nyomozást a titokzatos házkutatások foganatositói ellen es megállapította, hogy kéj újság­író : Gyárfás Viktor és Csák Endr „Az Esi" és a „Magyarország" munkatársai járlak a merénylők la­kásán. A merénylők barátai közül természetesen sok térhető tanú je­lentkezett a két liberális újságíró eilen ■ és ennek alapján a rendőrség péntek délelőtt elő­állította a két újságírót, akiket azzal vádolnak, hogy detekti­veknek adták ki magukat és a merénylők lakásáról különböző leveleket vittek el. A esti órákban Marinovich Jenő főkapitány elrendelte ugyan a két újságíró őrizetbevételének megszün­tetését és az est folyamán mind­ketten el is hagyták a főkapitány­ság épületét, azonban az eljárás tovább folyik ellenük. A rendőr­ség átvizsgálta az újságírók által a merénylők lakáséról elvitt le­veleket és ezek közt egy névje­gyet találtak, amelyen három el­lenzéki politikus neve volt fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom