Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-16 / 46. szám

1926. február 16. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal; Kisebbségi Élet A bukaresti Universal »Kisebbségek a politikában« cim alatt érdekes vezér­cikket ír, melyben (kifejti, hogy a magyarok a múltban leigázták a nem­zetiségeket, most pedig feltételeket ál­lítanak fel a kormánynak. Románia is írja az Universal -• a békekötéskor kénytelen volt a népkfeébbségi rezsimet szerződésileg elfogadni. Ez a szerződés azt is tartalmazza, hogy a kisebbségek részére nem szabad az állam kárára szohjálmáayokat kreálni. Románia Itékii­­lékciiységérc azonban azzal feleltek a kisebbségek, hogy „• Népligához járnak panaszkodni, külföldi propagandát foly­tatnék az ország ellen és irredenta lá­zadásokat és összeesküvéseket szervez­nek. Ebben a helyzebten a k< Villányon levő vagy 'kormányra törekvő pártok­nak nem szabad támogatniok a kisebb­ségek 'törekvéseit, mert máskülönben bűntársaikká szegődnek. Mi nem óhajt juh kirekesztetni a kisebbségeket a ro­mán politikából, ellenkezőleg, ‘az általá­nos harmónia érdekében- valónak és legalább részleges, asszimilációt. előidé­ző ténynek tartanánk. In* minden poli­tikai szervezetben volnának kisebbsé­gek is, akik igy azőuositnák magukat az állam életével. Ha azonban ezt a célt nem lehet elérni, akkor viszont nem tartunk megengedhetőnek semmiféle választási kombinációt a kisebbségek­kel,' amennyiben ezek a kombinációk sarkalatos kormányzati elveket is tár­gyalás anyagává tesznek, v Koncesszió­kat választási támogatás ellenében olyasminek talál az Universal, ami min­den román érzésű embert ellenállásra fog indítani és hozázteszi a nemzeti párti és takista irányzatú román lap. hogy ez a figyelmeztetése egyformán szól minden román pártnak, mert nem volna megbocváltható segiteni azokon, akik csak panaszra adtak okot az or­szágnak. * A csehszlovák ngelvrendelet értelmé­ben olyan törvényszéki kerületekben, amelyeknek lakossága kétharmad rész­ben valamely nemzeti kisebbséghez tar­tozik, az egynyelvű "rendszert fogják megvalósítani vagyis az illető kisebbség a. saját nyelvén érintkezhetne írásban ć.s szóban a hatóságokkal. Olyan ke­rületekben pedig, ahol a nemzeti ki­sebbség busz százaléka van meg, két­nyelvű lesz a hivatalos érintkezés; az illető kisebbségeknek jogukban áll be­adványaikat anyanyelvükön beadni, az elintézést viszont a hatóságok az állam és kisebbség nyelvén adják ki. A nyelv- j rendelet alapján magyar lesz a hivata-1 los nyelv a követkézé kerületekben: Dimaszerdahely, Galfnta, Somórja, Pár- j hány. Komárom. Ogyalla, Ipolyság, Lé­va, Királyhelmee, .Szépük Tornaija, fe­led és . a Ruszinszkóban tevő Bereg­szász. Olyan járások, amelyekben a lakosságnak több, mint húsz. százaléka magyar, de nem érik cl a kétharmadot, a következők: Szlovcnszkón: Pozsony, Losonc, Vágsellye, Érsekújvár, Vére­­bélv, Nyjt-ra, . Nagykapos, Gálszécs, Kassa, Rozsnyó. Rimaszombat, Ruszln­­szkóban: Ungvár. Nagyszöllős és Mun­kács. Ezekben a. járásokban összesen 252.254 magyar lakik, akik részére két­nyelvű hatósági érintkezést vezet a be a nyelvrcndclet. * Azeggségbontók ellen erdélyi ma­gyar páTt elnöke. Ugrón István, a kö­vetkező felhívást intézte Erdé'y ma­gyarságához: »Magyarok! A közigaz­gatási választások nehéz, feladat elé ál­lítanak mindannyiunkat. Az önkormány­zati’ gondolatot Erdélyben elsőként mi magyarok vittük már ezer évvel ez­előtt gyakorlati érvénybe. A változott viszonyok között is ezen gondolat mel­lett híven ki kell tartanunk. A nagy fel­adatnak csak egységes állásfoglalással fejelhetünk meg. Elsősorban ezt értsé­tek meg és erre jgyetek aggódó fi­gyelemmel minden lépéseteknél. Ha va­laha, úgy most félre kell tennetek, szi­vetekből ki kell zárnotok a pártos vi­­szályokdás pusztító üszkét. Az orszá­gos magvar párt tagozatai a helyi vi­szonyok gondos mérlegelésével össze­állították a jelölő-listákat. Ezeknek a listáiénak győzelme érdekében tegyetek meg mindent, amit az erkölcs és tör­vény megenged, de minden tisztátalan fegyvertől tartózkodni kötelessége m indán nymuknak. t Arra, hogy kisebb­ségi jogainknak kivívásában haladást tegyünk, hogy azokra, ézve biztosíté­kokat szerezzünk, most magatartásunk­kal kell példaadólag megtennünk az el­ső lépést. Legyen jelszavunk az össze­tartás és pártfegyelem. Az egységet ne zavarja semmiféle ellentét, a kicsinyes féltékenykedést zárjátok ki szivetek­ből és az egységbo utókat soraitokból. Az épitőmunka, az önkormányzati sza­badság és a polgári rend elveit kell képviselnünk az államban. Ez a mi tör­ténelmi hivatásunk és Isten úgy segít á jövőnkben. amint vállaljuk és betölt­­jük ezt a hivatást. Szavazzatok zárt sorokban az országos magyar párt ta­gozata által összeállított listákra és ez­zel tegyetek tanúbizonyságot a magyar­ság erejéről és a magyar párt egysé­géről.« i A szociálpolitikai miniszter ragaszkodik az élelmi cikkek árának maximálásához A beográdi kereskedelmi és iparkamara tiltakozik a drágasági torvény ellen Beogradból jelentik: A beográdi kereskedelmi és iparkamara memo­randumot intézett a szociálpolitikai miniszterhez, melyben kéri, hogy a drágaság elleni törvényjavaslatot ne terjessze a parlament elé, vagy ha a javaslathoz a miniszter minden­áron ragaszkodik, legalább lé­nyeges módosításokat eszközöl­jön rajta. A memorandummal kapcsolatban a szociálpolitikai ininiszter a ibeo­­gradi kamara küldöttsége előtt ki­jelentette, hogy a törvényt töltetlen a parlament elé fosta terjeszteni és ragaszkodik ahoz az álláspontjához, hogy az elsőrendű élelmicikkek, hús, zsir és kenyér árát makszimálni kell, mert ezekkel az élelmicikkek­kel, melyek a legszegényebb nép­osztályra elsőrendű fontossággal bírnak, meg, nem engedhető üzel­meket folytatnak. A drágaság, elleni törvénnyel kü­lönben — mint értesülünk — az or­szág más gazdasági és kereskedel­mi testületéi is elégedetlenek és ők is csatlakozni fognak a bepgradi ke­reskedelmi és iparkamara tiltakozá­sához. A jugoszláv-amerikai adósságtárgyalások még e hét folyamán befejeződnek Stojadinovics pénzügyminiszter táviratilag uj instrukciókat kért a kormánytól Beogradból jelentik: Stojadino vies pénzügyminiszter táviratot kül­dött Washingtonból, melyben beje lenti, hogy a jugoszláv—amerikai adósság­tárgyalások kedvező fordulatot vettek és kéri a kormányt, hogy az újabb amerikai javaslatokra nézve sürgő sen lássa el instrukciókkal. A minisztertanács foglalkozott a pénzügyminiszter jelentésével és elhatározta, hogy teljes felha­talmazást ad Stojadinovicsnak az esetleg létrejövő megegyezés aláírására. A határozatról azonnal kábeltáv­­iratban értesitették a pénzügymi' nisztert. Az adósságtárgyalások a pénz­ügyminiszter jelentése szerint előreláthatólag még e hét folya­mán befejeződnek. A kedvező hirt örömmel vették tu­domásul politikai és pénzügyi kö­rökben. Délszerbiába a magyarokkal! A suboticai vasutigazgatóság területéről a magyar származású vasutasokat az ország déli részébe helyezik át Néhány héttel ezelőtt a szuboti­­cai vasutigazgatóság bizalmas fel­­terjesztést tett a közlekedési mi­nisztériumhoz, amely elmondta, hogy a szuboticai vasutigazgatóság területén még van néhány magyar­­származású vasutas, aki annakide­jén letette a hivatalos esküt, az im­­périum változás óta szolgálatban is van, de még mindig nem beszéli jól az államnyelvet. A bizalmas akta azt kéri, hogy ezeket a vasúti al­kalmazottakat sürgősen helyezzék át az or­szág más részébe, elsősorban Délszerbiába. A felterjesztést — természetesen — gyorsan és a felterjesztés szel­lemében intézték el. A vasutasok át­helyezése folyamatban van s tizen­öt vasutascsaládot már át is helyez­tek Délszerbiába, a többi magyar származású vasutas most várja, hogy mi történik vele. Azok a vasutasok; akiket most az a sors fenyeget, hogy tél idején itt kell hagyni a lakásukat, itt kell hagyni azt a kört, amelyben éltek, kivétel nélkül igen használható al­kalmazottai az állami vasutakrak. Ezeket annak idején minden jóval biztatták, csakhogy megmaradja­nak a vasút szolgálatában, 1918-ban és 1919-ben, amikor sem mozdony, sem fűtőanyag, sem megfelelő sze­mélyzet nem állt rendelkezésre, az ő szakismeretük s önfeláldozó buz­galmuk biztosította a vasúti szolgá­lat folytatólagosságát. Az állam­nyelvet is megtanulták annyira, hogy a szolgálatot el tudják látni, a legtöbbjük egész tökéletesen beszél és ir szerbül, noha örökké áthelye­zés, elbocsátás, nyugdíjazás fenye­gette őket, úgyhogy alig volt ide­jük tanulni. Az áthelyezés majdnem mind­egyik vasutasra nézve anyagi katasztrófát jelent, mert itt kell hagyni lakásukat, házu­kat. iskolába járó gyermekeiket. A vasúti szolgálatot sem teszi jobbá, ha az itt bevált személyzet ránézve idegen viszonyok közé ke­rül s ide olyanokat helyeznek, ajdk az itteni viszonyokkal ismeretle­nek. Az állami költségvetés a takaré­kosság jegyében készült, de akkor, amikor a jelszó az, hogy minden vonalon takarékoskodni kell, nem veszik számításba, hogy a tömeges áthelyezés az állam­pénztárnak feleslegesen nagy kiadást okoz. A szuboticai vasutasok indokolat­lan áthelyezése is szomorú bizony­ság amellett, amit dr. Radonics .lo­ván képviselő mondott vasárnap, hogy nem a miniszterek kezében van a hatalom, hanem a nacselnikek és az inspektorok kezében. Az egzisztenciájukban súlyosan fenyegetett vasutasok még egy utol­só kísérletet tesznek. A radikális­párt közbenjárását akarják igénybe venni arra való hivatkozással, hogy a párt korifeusai annak a támoga­tásnak a fejében, amelyet teljes mér­tékben élveztek a vasutasok részé­ről. a választások idején minden jót ígértek a magyar vasutasoknak. Most a szegény emberek' abban re­ménykednek, hogy a párt, amely­nek jelöltjeit ők támogatták, nem le­het velük szemben feledékeny és háládatlan. Kiutasították a szuboticai Litteraria céjveretfíjét Két óra alatt el kellett hagynia az országot A belügyminisztérium államvédelmi osztályának utasítására; a szuboticai rendőrség hétfőn délután kiutasította uz ország területéről Barna Sándort, a szuboticai Literária könyv'- és ujság­­terjesztö vállalat igazgatóját. A kiutasí­tásról szóló rendelet annál is inkább meglepő, mert Barna mint politikai menekült menedékjogot élvezett az S. H. S. királyságban. Az államvédelmi osztály utasítása, a rnttly Barma Sándornak és családjának kiutasítását rendelte el, hétfőn délben érkezett le a szuboticai főispáni hiva­talhoz. A leirat csupán annyit közölt, hogy a szuboticai főispáni hivatal intéz­kedjen Barna Sándor politikai mene­kült, szuboticai lakos azonnali kiutasítá­sa iránt. Az államvédelmi osztály eljá­rását semmivel sem indokolja és igy a kiutasítás tulajdonképpeni oka ismeret­len. A szuboticai főispáni hivatal az ál­lamvédelmi osztály leiratát végrehajtás végett nyomban áttette a rendőrséghez, ahol a kiutasítás foganatosításával Pro­­áánovics Mladen ügyeletes rendőrkaoi­­tányt bízták meg. Barna Sándor családjával épp a Lloyd-étterinébeu ebédelt, amikor , a de­tektívek megtalálták. Közölték veie, hogy azonnal el kell hagynia az ország területét és csupán a csomagolásra ka­pott néhány órai időt. Két órakor már minden podgyászával a rendőrségen volt Barna és családja teljes bizonyta-. lanságban volt, mert még azt sem tud­ták, hogy az ország melyik részén fog­ják őket áttenni a habáron. Barna az utolsó percben közölte Prodánovtcs rendőrkapitánnyal, hogy van egy Bécs­­be szóló útlevele, amit még annak ide­jén, amikor Szuboticára jött, a jelent­kezés alkalmával beszo! gáltatott a rendőrség politikai osztályának. Rroáá­­novics clökercstette az útlevelet ás igy lehetővé vált. hogy Barna Sándort csa­ládjával együtt az osztrák határon te­gyék át. Barnáékat egy detektív kíséretében délután fél három órakor a zagrihi gyorsvonatra ültették és igy ai állam­­védelmi osztály rendélkezéíét vissza­vonhatatlanul végrehajtották. -:

Next

/
Oldalképek
Tartalom