Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-14 / 44. szám
I 24 OLDAL * ÁRA 3 DINÁR Postaion* pUčeaal BÁGSMEGYEI XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 V 4SÁRNAP február 14. Megjelenik minden réggel, ünnep után és hétfőn délben i'slefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Magyarkulturpolitika A sérelmek közös plattformján kívül még egy tér van, amelyen a jugoszlávai magyarság találkozhat. Ez: a magyar kultúra ápolásénak és megérzésének feladata, amelynek jelében egyesülhetnek azok is, akiket világnézet, politikai pártállás elválaszt. A sérelmi politika, a magyarság bajainak örök hangoztatása alapjában passzív politika, a fakir köídöknézése. A magyar kultúra megőrzése, feníartása aktivitás, ame'y munkát kivárt s amely eredményeket ígér. fugoszlávia magyarsága ma már tisztában van azzal, hogy a történelem végzése, amely Közép-Európában uj országhatárokat szabott meg, örökérvényű. Minden jugoszláviai magyar elintézte már leiekben azt, hogy az ő hazája az SHS. királyság s Ő érdekei, jóléte, boldogulása egybeforrt uj hazája érdekeivé;, jólétével és boldogulásával- Ma inai magyar irredentizmusról beszelni, dajkamesék jelUlhhiša. Az itt élő magyarság számot vetett a tényleges helyzettel, megnyugodott abban, amit történelmi erők határoztak felőle s uj hazájának, az SHS. királyságnak határain belül akarja megtalálni boldogulásának és fejlődésének feltételeit. Ha ezekkel a tényekkel az uralkodó szlávség is tisztában van, az ő érzékenységét sem bánthatja az, ha a magyarok ragaszkodnak nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Minden magyar nemcsak megnyugvással, hanem megelégedéssel látja azt, hogy gyermekei, a jövő generáció, megtanulja az államnyelvet. Az, hogy az iskola lehetővé teszi az államnyelv megtanulását, annyit jelent, hogy a létért való küzdelemben a jövő magyarja nem kénytelen nélkülözni azt a hatalmas fegyvert, amit az államnyelv tudása jelent, Mi természetesen az iskola ideálját abban látjuk, hogy az oktatás anyanyelven történjék, de mód és alkalom adassák arra, hogy az állam hivatalos nyelvét is mindenki jól megtanulja, Az állam teljesiti azt a feladatát, hogy az államnyelvet és a szláv kultúrát átviszi a köztudatba, a magyarságra vár az a feladat, hogy a magyar kultúrát megőrizze, a meglévdfkulturértékeket átmentse a jpva nemzedék számára. A világ németjei kulturközösségberi élnek s a német kultúra közkincse a jugoszláviai németségnek is, akár van Kulturbund, akár nincs. A magyar kultúra árva. A magyarság testvérteíeriül él Európában. A magyar intelligenciára vár a feladut, hogy- a jugoszláviai magyar népet eggyé forrassza n Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ai, 4. (Rossia Fondóre-palat») Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova «i.i,(Laíhach^aloU) magyar kultúra jegyében, hogy -rdeklódást teremtsen magyar irás, magyar könyv, magyar zene, magyar festészet, magyar színház iránt, hogy megteremtse az anyagi lehetőségeket arra, hogy kultúrintézmények létesüljenek. Mi ennek az útja? A sokféle mód és a sokféle lehetőség közül válasszuk azt, ami legegyszerűbb s ami legjobban bevált. Bánátban a múlta « nemes tradícióinak megőrzésével működik a Torontálmogyei Magyar Kulturegyesület. Vagy enne az egyesületnek a működését kellene kiterjeszteni az egész országra, vagy meg kellene csinálni azt az egyesületet, amelynek működése felöleli az egész ország magyarságát. Ha a jugoszláviai magyarok komolyan odaadnak emellé a kívánság mellé s ha a magyarság vezetői nem szűnnek meg ezt hangoztatni, a ig hisszük, hogy a teljesülésnek lényeges akadályt, lehetne. Eltekintve jattól, hogy n kultur* terjedése a kulüirembeiék egyetemes erdeke, aí ilyen társulás- a ieghothatósabfa segítője volna annak, hogy szláv és magyar megismerjék egymást Heine írja egy helyen lengyelországi útirajzaiban, hogy egy emberöltő kevés egyetlen emberi individuum megismeréséhez, egy nép jellemét pedig még nehezebb megismerni. Magyarok és szerbek ma még nem ismerik egymást. A Szaván-tuii szerb jólelkü és demokratikus gondolkodású mégis kész a magyarokról minden rosszat elhinni s rendszerint prsokkupált véleménnyel jön a Vajdaságba s ilyen lelkiállapotban foglalkozik a vajdasági ügyekkel. A vajdasági magyar végtelenül keveset tud a szerb kultúra múltjából s nem-ismeri annak értékeit. Egy ilyen kulturegyesület elősegítené a kölcsönös megértést ho<rv a két vegre egymás is szolgálna azt a célt, hogy a nép megismerje lelkét. Úgy tudjuk, hogy Szuboticá újból kezdeményező i pfsek történtek egy irodalmi t«r>asag alakítására. A társaság, alapitói báró Eötvös József neve alatt és szellemében kívánja yynsitoni n jugoszláviai magyarsrt; toliforgatóit, művészeit, tudósért. A az értesülésünk, hogy a helyi iuHóuágöfc ’ ry >;l nem is í-.maszianak nehézségi ennek« a társaságnak a .megalakulása elé. Remélni le-i het-e a jugoszláviai magyarságtól, hogy Vesz benne annyi magyar öntudat s .magyar áldozatkészség, hogy érdeklődése életrehivja s életben tartja, az Eötvös József-társaságot, amely magja ’ehet a magyar kulturközpontnak ? Elsimult a kormányválság A szombati minisztertanács kiküszöbölte az ellentéteket Változatlanul megmarad a kabinet Beogradból jelentik: A kormányválság a .szómba.i napo. nyugvópontra jutott. Minden je arra mutat, hogy Pastes miniszterelnöknek és Radics Istvánnak sikerült elsimítani azokat az ellentéteket, amelyek a kormánykoalíció pártjai között fölmerültek. A válság megadásét elősegítette Pasics miniszterelnök pénteki audienciája a királynál és Rsdics lojális magatartása. Politikai körökben a válság likvidálásával kapcsolatban a nap folyamán az a hir terjedt el, hogy Nikics Niko erdőügyi miniszter kiválik a kormányból. Ezt a hirt azonban később maga Nikics miniszter cáfolta meg, aki kijelentette, hogy lemondásáról szó sincs. A kormány délután négy órától hétig ülést tartóit, amelyen kizárólag a politikai helyzetet beszélték meg. A minisztertanácson dőlt el véglegesen a kormányválság és az ülésen egyeztek meg a teljes likvidálásban. A megegyezésről semmi pozitív hir nem terjedt el ; a miniszterek az ülésről távozván, igen rezervéltan viselkedtek és maga Radics István is kitért a válaszadás elöl. Anynyit áruit csupán e! néhány miniszter, hogy a válság megoldottnak tekinthető. A minisztertanácson nem vett részt Makszimovics Bózsó bei ügy miniszter, aki még mindig betet és Nincsics külügyminiszter, ai:i ugyanakkor audiencián volt királynál. Beavatott helyről szerzett információk szerint a most létrejött megegyezés egyik legfontosabb pontja, hogy közzéteszik a radikális—Radicspárti megegyezés szövegét. Az ellenzék1 körében különben az a vélemény, hogy Slojadinovics pénzügyminiszter hazatérése után a kormány újabb válságnak lesz kitéve. A parlament ülése A parlament szombaton délelőtt kilenc órakor folytatta a költségvetés általános vitáját. Az ülésen Sibenik Radics-párti alelnök elnökölt, aki a formalitások elintézése után Vuics Demeter földmüvespárti képviselőnek adta meg a szót. Vuics hosszabb beszédben élesen támadta a kormányt, főleg a Radics-pártot, melyet elsősorban tett felelőssé azért, hogy az általános politikai helyzet nem javult, hanem rosszabbodott. — A költségvetés — mondotta többek közt — o yen horribilis terheket ró a népre, amit nem tud elviselni. A pi.r. ~z;ság az egész országban nehéz gazdasági helyzetben van és o kormány a helyett, hogy segítene rajta, napról-nepra több adóval sújtja. Pedig a kormányban resztvesz a Radics-párt is, mely pmíisztpártn'afc név zi mügéi, de demagógiánál többet nem nyűit. Szégyen, hogy ebben az országban, ahol a nép nagy többségét mszi ki a parasztság, a földművé!.-nép ellen csinálnák p . . i üt. Radics Pavle agrárro form minist ter a földosztásnál nincs tekintettől azokra n fontos elvekre, melyeknek az agrárreíormbnn tulajdonképen érvényesümiök kellene és olyanoknak ■ .•szí fűidet, a iknek nincs igény jogosul tsr.gu . Megtörtént pálcáén , hogy e,v ' nitó-.önek hardline'fi .Idát adf k u -venakfar,. hniiwsamikor h. tyta iá. 'mbérewn.-.m tudnak föidhö jutni. Vine Demeter ezután .1 övetelÄ, hogy az önkormányzati, es községi választásokat írjak ki. mert csak az javíthat a jelenlegi rossz közigazgatási viszonyokon. Kifejtette, hogy az országban nagy az analfabétizmus és ezért Radics István a felelős, nkme még ma sincs annyi befolyása a kormányban, mint az ellenzéki Pribicsevicsnek. Bírálta a sejtótörvényt és rámutatott arra, hogy a törvény reakciós. Végül bejelentette, hogy bizalmatlan a. kormánnyal szemben és a költségvetést nem fogadja el. Radics István a kormány nevében azonnal válaszolt Vuicsnak. Az analfabétizmus — mondotta — nem olyan nagy, mini amilyennek Vuics Demeter feltüntette. A sajtótörvény sem reakciós, mert ha az lenne, a Radics-párt nem szavazta volna meg. Az uj sajtótörvény szerinte sokkal liberálisabb az angol sajtótörvénynél. (Derültség az ellenzéken.) Nem igaz, hogy neki nincs befolyása á kormányban, mert a kabinetben egy a Radics-párt a radikálisokkal és abban nincsenek sem radikálisok, sem horvát parasztpértiak, csak miniszterek. A Radicspárt sohasem dolgozott demagóg eszközökkel, ezekkel az ellenzék szokott dolgozni a megegyezés és a kormány ellen. Radi.cs felszólalása után az ülést bereiusztették és a vita folytatását kedd délelőttre tűzték ki. Radics elutazóit Zagrebba Radics István a minisztertanács után vonatra ült és a Redicspárti miniszterek és néhány képviselő társaságában Zagrebba
