Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-11 / 41. szám

12 OLDAL * ÁRA 1/V DINÁR Poštarin« plakettal XXVII. évfolyam-.«otica, 1926 CSÜTO&TÖ í február 11. 41. szám Megjelelik minden reggel, ünnep e.«» es hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Sabotica, Aleksandrova «kl. (LeR-nch-egdoUt Eppir si muove Két magányos ember cseréli ki gondolatait a lelki közösség szik­ratávíróján és szorít kezet bizta­tásul annak a küzdelemnek foly­tatására, amellyel ki akarjak emel­ni a világot sarkaiból és az em­bert akarata ellen próbálják fel­rázni emberi mivoltának tudatára. Az egyik a relativitás elméletének megalkotója, aki a külső jelensé­gek megítélésének uj szempont­jait gyújtotta fel és megvilágítva sarkigazságoknak látszó tételek viszonylagos értékét, uj pályát traszirozott a tudományok fejlő­dése számára. A másik humanista irómüvész, aki eszmék szikla­tömbjeiből csodás alakokat farag ki, a béke apostola, aki egy szál tolla! a kezében vállalkozik a mo­dern civilizáció tizenkét herkulesi feladat inak megoldására. Einstein és Romain Rolland ... A mathernatika és fizika nagy-' hirü professzora az egzaltált hó­dolat tömjénes szavait hinti a Jean Cristophe, a Clerambault és a Danton szerzője elé annak hat­vanadik születésnapja alkalmából. Bgy sors jutott osztályrészül mindkettőjüknek: az ember meg­reformálásának céljától fűtött ki­váltságos elmék tragikus magá­nya. Romain Rolland születés­napja a nagy magányosok inter­­nacionáléjának ünnepe és nem a tömegeké, amelyek jólétéért ezek a nagy magányosok életük min­den gondját és erőfeszítését oda­­áldozzák. a hatalmasok szemében, akik minden újítót, mint a közrend merénylőjét, anatémával sújtanak, hanem a tömegek előtt is, ame­lyek ragaszkodnak gyarlóságaik autonómiájához és féltik azt. a jogukat, hogy egymás ellen őr­jönghessenek, egymást szeren­csétlenségbe kergethessék. Az emberszeretet hirdetőinek tragikuma, hogy elsősorban azok kiáltanak feléjük feszítsd meg-et, akiket meg akarnak váltani szen­vedéseiktől. Einstein bizonyára a német fajvédők ellene indított hadjáratára gondok amikor Ro­main Roilandhoz intézeti üdvözlő levelében megállapítja, hogy a szellemi atlétika nem véd meg a lélek hitványsága és a barbár érzelmek ellen. Mint a bélpoklo- Sokat, exkommui.ikáljáfc a társa­dalomból azokat, akik nem haj lendÓK a lelkiismeretűkkel ellen­ező cselekedetre és igy kény­szerülnek a kimagasló egyénisé­gek belső vívódásaik elszigetelt­ségébe, ahonnan a meg n m ér­tés dühének rájuk zúduló köveit korszakos alkotások áldott buza­­kenyerével viszonozzák. Eppur si motive — és mégis mo­zog — mondotta Galilei, amikor az inkvizició Ítélete értelmében a föld forgásáról szóló tant eskü­vel vissza kellett vonnia. Galilei szent nyakasságával zárkóznak be Einstein és Romain Rolland nagyságuk magányába és sze­getlen lendülettel dolgoznak to­vább a szebb és boldogabb jövő felépítésén. Ahogy a ptolemäuszi heliocentrikus elmélet összeom­lott a kopernikuszi felfedezés egy iehelletére, úgy hull szét minden megcsontosodott hipoté­zis, amely a fejlődést eihajdtja a helyes iránytól, bármennyire őr­jítődnek is rajtuk a tekintély fa­rizeusai. Einstein a természettu­dományban, Romain Rolland az irodalomban és a gyakorlati paci­fizmus terén küzd a lehetőségek körének önkényes megszükitése ellen, amely az elkerülhetetlen szükségesség pecsétjét üti rá az emberi élet rengeteg nyomorú­ságára. » A félreérteit, álmodozóknak gúnyolt és destruktívaknak bé­­yegzett nagy magányosok -Tíz I emberiség igazi jóitevői. Pasics tanácskozása Radiccsal A közoktatás&gyi miniszter cáfolja a neki tulajdonított kijelentéseket — Ha Radics nincs a kormányban, a hor­­váiok nincsenek az államban — mondja Radics Radios információi a sajtó számára — Ön azokon az emberi te­remtményeken akar segíteni, akik a sajátmaguk által előidézett nyo­morúságban tengődnek — írja a honfitársaitól elüldözött német tu­dós a genfi remetének, aki sem­leges területre tért ki a francia sovinizmus pergőtüze elől. Ók ket­ten a dolgok nyomasztó rendjébe bele nem törődés, az emberi tö­kéletesedés hitvallásának misz­­szionáriusai, akiket ezer meg ezer akadály ugyanannyi uj inspiráció­val sarkantyuz, hogy küldetésü­ket meg nem rendülő kitartással töltsék be. Romain Rolland a társadalmi berendezkedésbe és a népek egy­máshoz vaió viszonyába begyö­kerezett előítéleteket, Einstein a hivatalos tudományban a gon­dolkozás elé felállított korláto­kat döntögeti. Bálványokat rom­bolnak, dogmákat irtanak, a béke szőlőtőkéjének filloxeráit pusztít­ják, a testvériség paradicsomét feldúló kígyóra taposnak. Nem tudnak leborulni az emberi téve­dések gráriitkockéibó! évezrede­ken át felépült obeliszkek előtt és a gvü ölet ékesszólásának ha fását a szeretet dialektikájává' közömbösítik. Szentségtörők, de­­fétistől?, felforgatok ők, nemcsak Radics István szerda reggel meg­érkezett Beogradba és azonnal megkezdte tanácskozásait a távol­­létében felmerült krízis elsimítá­sára. Délelőtt tiz órakor Radics megjelent a parlamentben, ahol párthiveivel tanácskozott, majd Superina postaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. A tanács­kozás közben megjelent a horvát parasztklub helyiségében dr. Jo- Víinovics Vászu földművelésügyi miniszter, aki Pasics miniszterel­nökhöz hívta Radics Istvánt. A köz­oktatásügyi miniszter azonnal át­ment a parlament miniszteri szo­báiéba, ahol egy órás tanácskozást folytatott Pasics miniszterelnökkel. A tanácskozásról Radics feltűnően jó hangulatban ment vissza a hor­vát parasztklub helyiségébe. Az újságírók kérdéseire Radics nem volt hajlandó nyilatkozni, mire a lapok tudósítói Kovacsevics Karlót, a Radics-páit alelnökét kérték fel intervencióra. Kovacse­vics sem volt hajlandó a közve­títésre, mert az újságírók azt a kérdést intézték hoz/á, hogy mi i 'az azokból a hírekből, amelyek szerint N kies erdőágyi miniszter vezetésével több R úcs-párti képvi­selő. ki akar lépni a horvát paraszi- Ipártból. Kovüfsevics indulatosan kijelentette, hogy ez a hit közön­séges, ostoba hazugság. Ezzel sar­kon fordult és becsapta maga mögött a horvát parasztklub he­lyiségének ajtaját. Radics cáfol Néhány perecül később azután megjelent a klubhelyiség ajtajá­ban Radics István, aki most már hajlandó volt nyilatkozni a sajtó képviselői előtt és a következőket mondotta : — Pasics miniszterelnökkel egy óra hosszat tanácskoztam. Lát­tam, hogy a beszédemről szóló je­lentések egy ől-egyig hamisak és a félreértésekre csak ez adott okot. Ma délután öt órakor miniszterta­nács lesz, amelyen én és a pártom­hoz tartozó minisztertársaim az ösz­­szes kérdésekre felelni fogunk. Pa­sics megkérdezte tőlem, hogy miért tartottam Dubrovnikban be­szédet, holott Nincsics külügymi niszter külön is megkért, hogy ott ne mondjak beszédet. Úgy itt, mint sarajevói és mostari besze­demben az a szempont vezetett, hogy nemcsak miniszter, hanem egy párt vezére is vagyok. Saraje­­vóben különben körülbelül ugyan­azokat mondottam, amiket Srskics törvényegységesítö miniszter a parlamentben is elmondott- és hangsúlyoztam, hogy a muzulmá' linóknak dönteniük kell afelől, hogy ! milyen nemzetiségűek, legfeljebb 'Srs'tcs precízebben f- jezte. ki I magét ebben a kérdésben. A leg- I okosabb, ha különbséget teszünk 1 szerbek, horvátok és szlovének között. i Nem lehet jugoszlávokról be­szélni, mert ebbe a fogalomba j beleérthetik magukat a magya­rok és az olaszok is. j Mi nem lepünk a jugoszlnvok közé, mert ez a fogalom közönséges svindii. Nem volt szó választásokról I — Kijelentettem Pasics minisz- Iterelnöknek — folytatta Radics — j hogy a lapok nem reprodukálták I pontosan beszédeimet és a hamis tudósítások okozták a félreértéseket. A választásokról sohasem be­széltem és nem mondtam azt sem, hogy a jelenlegi parlament nem alkalmas a koronázás vég­rehajtására. Nem mondottam azt sem, amit Franciaországgal kapcsolatban a számba adtak, hanem csak azt állapítottam meg, hogy a par­lamentben csodálatos esemé­nyek történnek, mert ugyanaz a parlamenti csoport, amely a kor­mányt megalakította, képes a kor­mányt meg is buktatni. Görög­országról nem is emlékeztem meg beszédemben és mindaz a kije­lentés, amit ezzel kapcsolatban nekem tulajdonítanak, koholmány. Olaszországról és Magyarország­­j ról csak annyit mondtam, hogy ; megegyezésre törekszünk mindkét ! állammal, azonban a magyarok I nem okosak, az olaszoknak, pedig rendkívüli kormányuk van A komplot nyomában — Az udvari bálról nem be­széltem, csak különbséget tettem az úri- és a parasztmu'atságok között, úri tánc- és parasztkoló között. Mindezt jóakuratuan tet­tem és csak intrikákkal lehet félremagyarázni. Azok a jelenté­sek, amelyek a jasztrebarszki gyű­lésről szólnak, nem igazak. Nyo­mában vagyok a komplotnak és le fogok számolni vele. Látom, hogy többé nem mehetek el Beu­gródból sem tíz, sem három napra. A radikálisokat nem tudom el­képzelni Pasics nélkül, épugy Radicsék nem dolgozhatnak Ra­dics nélkül. Az, aki ezt nemi tudja, nem is­meri a politika ábécéjét. — Tudjátok meg — mondotta Radics — hogy kormánykrizis lehetetlen, ha Radics nincs a kormányban, akkor a horvátok nincsenek az államban. — Makszimovics belügyminisz­terről csak annyit mondottak, hogy bizonyos komeszárokat ft! kell függeszteni,. különben Mák

Next

/
Oldalképek
Tartalom