Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-29 / 28. szám
4. oldal Kisebbségi Élet • •• A szlovenszkói magyarok, mint az efcyfií pozsonyi magyar lap írja, elhatároznik, hogy a prágai kormány sérelmes nyelvrendelete eilen a Népszövetséghez íorduinak panasszal meri a iryfcjVrenedelet nemcsak a trianoni békeszerződéssel ellenkezik, hanem a !o-■arnói egyezmények szellemét Is sértik. '»Nyiíván a készülő akció miatt történt meg ' írja a Narodtri List, — hogy H kormány még nem ádfa ki a- nyelvrendelet végrehajtási utasítását, nehogy éles fegyvert szolgáltasson maga elleti a nemzetiségi kisebbségeknek, de azért nem állott meg az államnyelv általános-! sá tételének utján, sőt újabban ismét; szigorú rendeletét bocsátott ki. hogy mindazok aZ áliamí és községi tisztvi-! selök, akik nem sajátították c[ a cseh: hivatalos nyelvet, záros batáridőn be- j Síi] üjűiozdiítatnak, azok a nemzefiségi kisebbséghez tartozó lakosok pedig, akiknek honosítása nincsen rendben, item űzhetnek 'kenyérkereső hivatást. Ha ezt a rendeletét teljességében végrehajtják, ismét körülbelül kétszázezer magyar és német állampolgár veheti kezébe a vándorbotot. ¥ A prágai kormány autonómia-terv ével egyáltalában nincsenek megelégedve a szlovákok, k ríáppárt lapja, a Slovak, az autonómia-javaslatról Így ír: »Az a véleményünk, hogy a cseh pártok néni a megegyezést keresik, hanem inkább az újabb komplikációkat, hogy a szlovenszkói kérdés elintézését ezzel is el-; odázzák. Ha tényleg rendez«! akarják! a kérdést, úgy ez legegyszerűbben a pftteburgi szerződéssel történhetik. A szlovénekéi kérdést elsősorban a .nemzet*; demokraták komplikálják, akik 'a megyeszövetség ellen akadályokat gördítve, éppen a szlovenszkói probléma megoldását akadályozzák meg. Ve’ük szemben állnak a szociáldemokraták, akik a történelmi országokban akarják a megyerendszert bevezetni s. ezzel akarják a szlovenszkói kérdés? kijátszani. Hodzsa mhtdezideig nem nyilatkozott, neki valószínűleg az a véleménye, hogy »történjen bármi, csak ■ én maradjak hatalmon.« Prágának is el kel! ismerni, hogy Szlovenszkó problémáját a néppárt nélkül nem lehet elin-: térni s a szlovenszkói kérdést csakis acseh nemzet és a szlovák némáét oldhatják meg. Dó elsősorban a kezdetné«’ ■nyezö cseh pártoknak kell egy közös javaslatban megegyezőtök, amely aztán egy körös bizottság elé kerülne. Másképpen a Szlovenszkói kérdés egy -lé-’ réssel sem haladhat előre.« * Az erdélyi községi választásokkal kapcsolatban az erdélyi magyar lapoknak nyilatkozott dr. Várady Aurél, a magyar párt ügyvezető elnöke. Figyelemreméltó nyilatkozatában többek között kijelentette, hogy a választások kitűzése egyáltalában nem érte meglepetésszerűen a pártot. A vezetőség már ióele ve megtett minden szükséges előkészületet ős most, hogy a kérdés aktuális lett, az egyes tagozatoknak csupán a végső technikai utasításokat adja meg. Egy másik magyarpárti vezetőember a következő rendkívül érdekes dolgokat mondotta a felmerülő politikai problémákról: *A magyar pártot a választások kényszerüleg az elé a probléma elé állították, hogy a választási kooperáció súlyos kérdésében döntenie kell. Ez a döntés, történjen bármely irányban is, nehéz következményeket fog maga utón vonni, mert hiszen valószínű az, hogy azok a pártok, amelyekkel a magyar párt meg fogja szakitanj a további tárgyalásokat, sikeres vagy sikertelen szereplésének minden ódiumát igyekeznek majd a magyarságra áthárítani. Természetesen ez a tétel nem csupán a rnagyrságra, hanem a jobbl kisebbségekre is érvényes. Ez a BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1926. január 29. következmény a román politikai élet helyzetéből természetesen és önkéntelenül folyik. Úgy az Avarescu párt, mint a nemzetiek és a parasztpártiak tnár hosszú idők óta hirdetik azt, hogy egyedül és egyedül csak ők kormányképesek és a liberálisok után ők következnek. Avarescuék például még a rendelkezésükre álló sajtóban is publikálják azt, hogy közöttük és liberálisok között megegyezés jött létre, melynek értelmében a jelenlegi kormány közeli távozása- után törvényes jogutódként ők veszik át a hatalmat. Ezzel szemben a’ liberálisok semmi hajlandóságot I nem mutatnak a távozásra és mindig egyöntetű nyilatkozataik szerint még évekig szándékoznak az ország ügyeit vezetni. A helyzet tehát az, hogy a román politikai pártok már évek óta a jövő reményéből élnek és ez a remény az, amellyel hiveik tömegét magukhoz kapcsolják. A választások nagy csalódásokat és kiábrándulásokat fognak magukkal hozni, természetes, hogy a csalódott pártok a kisebbségekben fogják keresni és megtalálni azt a bűnbakot, amellyel minden, lehetőséget, minden okc-t és követelményt nyugodtan, felelősség nélkül rádobálnak«. Amerika belép a hágai világtörvényszék tagjai közé A szenátus hetvenhat szavazatta! tizenhét ellenében fogadta eí az indítványt Washingtonból jelentik: A szenátus izgalmas vita után 76 szazattal, 17 ellenében elhatározta, hogy Amerika belép a hágai világtörvényszék tagjai sorába. vagyis vitás diplomáciai kérdéseit hajlandó a hágai döntőbíróság elé terjeszteni. A csatlakozás mellett szavazott 39 köztársasági, 37 demokrata, ellene szavazott 14 köztársasági, 2 demokrata és egy farmer. Wilson özvegye a karzatról nézte végig a szavazást, mely a volt elnök gondolatát valósította meg. A szavazás után Borah szenátor kijelentette, hogy a harc tulajdonképpen csak ezután indul meg a két tábor között, mely a döntést fel fogja használni a jövő évi szenátusi választásokon. A szenátus határozatáról Coolirígc elnök írásban fogja értesíteni a Népszövetséget és ebben hangsúlyozni fogja, hogy Amerika csak az esetben terjeszti vitás kérdéseit a döntőbíróság; elé, hogy ha az nemzetközi szerződéseken alapszik. Veremke esett röföskereskedok Amikor a paraszt boltot ngit — A bíróság hat-hat havi börtönre Ítélt két csantaviri alkalmi kereskedőt A szuboticai törvényszéken csütörtökön tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa Haja,nos Gábor és társai csantavéri lakosok családi bűnügyét, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy több kereskedőtől árut csaltak ki. A közvádait VaszMfn'ics Ljuba dr. államügyész képviselte, a véde'met Veréb Gyula dr. és Katanec Miit ovii dr. ügyvédek látták el. Ptn’lovics István elnök délelőtt f.élkiienc órakor nyitotta meg a főtárgya'ást. Az elsőrendű vád'ott az elnök kérdésére elmondta, hogy Ha!ages Gábornak hívják. harmincnyolc éves csantavéri lakos, foglalkozására nézve szabó. Kívüle vádolva voltak még Juhász József napszámos; Juhász Ferenc és Juhász Benő csantavéri földművesek. Szabóból roföskercskedö Elsőnek Hajagos Gábort hallgatta ki a bíróság. Az elnök: Azzal van vádolva, hogy több kereskedőtől árut csalt ki és azt elrejtette. Bűnösnek érzi magát? A vádlóit: Bűnösnek érzem magam, de a sógorom, Juhász József kényszerítőit rá. Az elnök: Mondja cl, hogy történt az eset? A vádlott: Szabó vagyok Csantavéren. A sógorom eljött egy napon hozzám és azt mondta, hogy csináljunk röföskereskedést. Nekem volt 6500 forintom, neki is. Ezt a pénzt össze tettük és a 13.000 forinttal megkezdtük a rőföskercskedést. Az elnök: Mikor volt ez? A vádlott: 1922-ben. Elmentünk Szentára és ott több kereskedőnél árut vettünk. Előbb készpénzért, azután a kereskedők adtak hitelbe is. Ar elnök: Kínéi vásároltak? A vádlott: Fischer és Klein cégnél Szentén. Előbb kicsibe. Aztán, minthogy pontos fizetők voltunk, a kereskedők megembereltek bennünket és adtak többet. Adtunk egy váltót és arra kaptuk az- árut. Az elnök: Mennyi volt a legnagyobb tartozásuk a cégnél. A vádlott: Úgy 20.000 dinár körül. Mikor ennyi volt*, nem tudtunk tovább fizetni. Az elnök: Azután még melyik cég »emberélte« meg magukat? A vádlott: Krajnyik Mózes Szerdán. Az elnök: Kik jártak bevásárolni? Együtt mentek ketten, vagy külön-külön? A vádlott: Egyszer az egyik, egyszer a másik. De volt ügy, hogy ketten is. Az elnök: Krajnyiknál mennyivel maradtak adósak? A vádlott: 10.000 dinár lehet az adósság. Az elnök: Vezettek maguk könyvet? A Vádlott: Nem. Az elnök: Kinél vásároltak még? A vádlott: Braća Schwarz Becséről elküldte hozzánk az utazóját és ajánlott árut. Az elnök: Mennyit vettek tőle?" A vádlott: 20.000 dinárért. Az elnök: Volt-e még? A vádlott: Igen. Mita Risztics f Szín cég Szentáról. Itt 7—8000 dinárral »maradtunk le«. Az elnök: Volt maguknak boltjuk? Üzlethelyiségük? A vádlott: Nem. Csak a házban -volt egy szoba, abban volt egy stelázsi. Ez volt az egész. Az elnök: Mennyi ideig Alit fenn ez a maguk rőfösüzlete? A vádlott: Csak egy évig. Az elnök: A pénzzel mit csináltak? »Eljárt az idő rajtunk« A vádlott: Eljárt az Idő rajtunk. Az árak est*ek. Jöttek a fizetőiéülivások, nem tudtunk fizetni. Hát mit csináljunk? Zaklattak bennünket »készpénzért«. Sűrűn jött a levél. Akkor mondtam a. sógornak: >-Ttten haj lesz, ha nem fizetünk*. — Ne törődj vele. — mondta a sógorom. — Ez nem gyerekjáték - mondtam én. j — .Legföljebb, eltesszük az árut, .mert ha- elveszik főiünk, nem leszünk semmik j se. Majd én elintézem — mondta a sógo- j rom és akkor elrejtettük az árat. Volt i két varrógépem is. Azt eiviítem a másik sógoromhoz, Juhász Ferenchez. A posztót és egyéb árut, vásznat, ciccet, ka,lovászt az apósom, Juhász Benő házában rejtettük el. Az elnök: Ki vitte oda az árut? A vádlott: Én a kapuig vittem, a sógorom vitte be. Én ugyanis haragban vagyok az apósommal. Az elnök: Mikor vitték oda az árut? Nappal? A vádlott: Nem. Későn este és korán reggel Ezután a másodrendű vádlottat, Juhász Józsefet hallgatta ki a bíróság. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: — Igazán nem tudom. Buta voltam a kereskedéshez. Egyszerű paraszt vagyok. Nem értek én a röföskereskedés-* hcz. »Brankatérozunk« Ezután ő is elmondta, hogyan kezdték az üzletet Mikor aztán, egy év! kereskedés után, rosszul ment a bolt és a vádlott kérdezte a sógorát hogy mit csináljanak. Hajagos ezt felelte:-- Legfö'ebb majd brankatérozimk. Az elnök: És nem mondta a sógora, hogyan megy ez? A vádlott: Én nem hallottam ezt ezelőtt soha. Őrá bíztam. Mondta, csak bízzam rá. Tönkre mentünk. Brankntérozunk. Az árut éjjel apám házába vittük. A Hajagos még a háború idejében vermet ásott az udvarban, a tyúkól mellett ahova a rekvirálás elől a búzát rejtettük el. Ebbe a verembe ástuk el a portékát Az elnök: Tudott arról a maga apja. hogy árut rejtettek el nála? A vádlott: Apám nem tudott róla semmit ö aiudt, mikor vittük a portékát A harmadrendű vádlott, Juhász Ferenc azt vallotta, hogy nem tudja, miért hozták cl hozzá a két varrógépet. Vasárnap hozták él és kedden elvitték a gépeket a csendőrök. A vádlottak sorát a hetvenegy éves Juhász Benő zárta be. Amikor az elnök azt kérdezte tőle, hogy mft tud a röíösárnkról, azt mondta: — Parajt vagyok, kérem. Az apára se volt rőíös. Az elnök: Tudott arról, hogy a maga házába rejtettek el árut? Az igazak álma A vádlott: Én félen este hat órakor leíekszek aludni és ha én lefeküdtem, ágyukat süthetnek el tőlem, azt se hallom. Csinálhatnak, amit akarnak. Akkor tudtam a dologról, amikor csendőrök jöttek hozzám és elvitték a portékát. A vádlottak után kihallgatták a megkárosított kereskedők közül Schwarz Lász'ót és Fischer Llpótot, -akik ismertették üzleti összeköttetésüket a vádlottakkal. Ezzel véget ért a bizonyítási eljárás és megtartották a perbeszédeket. Vaszlljevics Ljuba dr. ügyész fentartotta a vádat mind a négy vádlott ellen, Veréb Gyula dr. és Katanec Mihovil dr. felmentést kértek. A bíróság ezután meghozta ítéletét, mely szerint Hajagos Gábort és Juhász Józsefe? bűnösnek mondta ki csalás bűntettében és fejenként hat-hat havi börtönre ítélte őket. Juhász Ferencet bünsegédlet vétségében mondották ki bűnösnek. és tizenöt napi elzárásra ítélték. Juhász Benőt felmentenék. Az ügyész és a védők felebbeztek. A fogak fehérek és erősek, a száj friss és tiszta, ez a hatása a PCBCCO fogkrém használatának. Házi ápolásra! I „PEBECO-COLD-CREAM“
