Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-29 / 28. szám

4. oldal Kisebbségi Élet • •• A szlovenszkói magyarok, mint az efcyfií pozsonyi magyar lap írja, elha­tároznik, hogy a prágai kormány sé­relmes nyelvrendelete eilen a Népszö­vetséghez íorduinak panasszal meri a iryfcjVrenedelet nemcsak a trianoni bé­keszerződéssel ellenkezik, hanem a !o­­-■arnói egyezmények szellemét Is sértik. '»Nyiíván a készülő akció miatt történt meg ' írja a Narodtri List, — hogy H kormány még nem ádfa ki a- nyelv­­rendelet végrehajtási utasítását, nehogy éles fegyvert szolgáltasson maga elleti a nemzetiségi kisebbségeknek, de azért nem állott meg az államnyelv általános-! sá tételének utján, sőt újabban ismét; szigorú rendeletét bocsátott ki. hogy mindazok aZ áliamí és községi tisztvi-! selök, akik nem sajátították c[ a cseh: hivatalos nyelvet, záros batáridőn be- j Síi] üjűiozdiítatnak, azok a nemzefiségi kisebbséghez tartozó lakosok pedig, akiknek honosítása nincsen rendben, item űzhetnek 'kenyérkereső hivatást. Ha ezt a rendeletét teljességében végre­hajtják, ismét körülbelül kétszázezer magyar és német állampolgár veheti ke­zébe a vándorbotot. ¥ A prágai kormány autonómia-terv ével egyáltalában nincsenek megelégedve a szlovákok, k ríáppárt lapja, a Slovak, az autonómia-javaslatról Így ír: »Az a vé­leményünk, hogy a cseh pártok néni a megegyezést keresik, hanem inkább az újabb komplikációkat, hogy a szlo­­venszkói kérdés elintézését ezzel is el-; odázzák. Ha tényleg rendez«! akarják! a kérdést, úgy ez legegyszerűbben a pftteburgi szerződéssel történhetik. A szlovénekéi kérdést elsősorban a .nem­zet*; demokraták komplikálják, akik 'a megyeszövetség ellen akadályokat gör­dítve, éppen a szlovenszkói probléma megoldását akadályozzák meg. Ve’ük szemben állnak a szociáldemokraták, akik a történelmi országokban akarják a megyerendszert bevezetni s. ezzel akarják a szlovenszkói kérdés? kiját­szani. Hodzsa mhtdezideig nem nyilat­kozott, neki valószínűleg az a vélemé­nye, hogy »történjen bármi, csak ■ én maradjak hatalmon.« Prágának is el kel! ismerni, hogy Szlovenszkó problé­máját a néppárt nélkül nem lehet elin-: térni s a szlovenszkói kérdést csakis a­­cseh nemzet és a szlovák némáét old­hatják meg. Dó elsősorban a kezdetné«’ ■nyezö cseh pártoknak kell egy közös javaslatban megegyezőtök, amely aztán egy körös bizottság elé kerülne. Más­képpen a Szlovenszkói kérdés egy -lé-’ réssel sem haladhat előre.« * Az erdélyi községi választásokkal kapcsolatban az erdélyi magyar lapok­nak nyilatkozott dr. Várady Aurél, a magyar párt ügyvezető elnöke. Figye­lemreméltó nyilatkozatában többek kö­zött kijelentette, hogy a választások ki­tűzése egyáltalában nem érte meglepe­tésszerűen a pártot. A vezetőség már ióele ve megtett minden szükséges elő­készületet ős most, hogy a kérdés ak­tuális lett, az egyes tagozatoknak csu­pán a végső technikai utasításokat adja meg. Egy másik magyarpárti vezető­ember a következő rendkívül érdekes dolgokat mondotta a felmerülő politikai problémákról: *A magyar pártot a vá­lasztások kényszerüleg az elé a problé­ma elé állították, hogy a választási ko­operáció súlyos kérdésében döntenie kell. Ez a döntés, történjen bármely irányban is, nehéz következményeket fog maga utón vonni, mert hiszen való­színű az, hogy azok a pártok, amelyek­kel a magyar párt meg fogja szakitanj a további tárgyalásokat, sikeres vagy sikertelen szereplésének minden ódiu­mát igyekeznek majd a magyarságra áthárítani. Természetesen ez a tétel nem csupán a rnagyrságra, hanem a jobbl kisebbségekre is érvényes. Ez a BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1926. január 29. következmény a román politikai élet helyzetéből természetesen és önkéntele­nül folyik. Úgy az Avarescu párt, mint a nemzetiek és a parasztpártiak tnár hosszú idők óta hirdetik azt, hogy egyedül és egyedül csak ők kormány­képesek és a liberálisok után ők követ­keznek. Avarescuék például még a rendelkezésükre álló sajtóban is publi­kálják azt, hogy közöttük és liberálisok között megegyezés jött létre, melynek értelmében a jelenlegi kormány közeli távozása- után törvényes jogutódként ők veszik át a hatalmat. Ezzel szem­ben a’ liberálisok semmi hajlandóságot I nem mutatnak a távozásra és mindig egyöntetű nyilatkozataik szerint még évekig szándékoznak az ország ügyeit vezetni. A helyzet tehát az, hogy a ro­mán politikai pártok már évek óta a jövő reményéből élnek és ez a remény az, amellyel hiveik tömegét maguk­hoz kapcsolják. A választások nagy csalódásokat és kiábrándulásokat fog­nak magukkal hozni, természetes, hogy a csalódott pártok a kisebbségekben fog­ják keresni és megtalálni azt a bűnbakot, amellyel minden, lehetőséget, minden okc-t és követelményt nyugodtan, fele­lősség nélkül rádobálnak«. Amerika belép a hágai világtörvényszék tagjai közé A szenátus hetvenhat szavazatta! tizenhét ellenében fogadta eí az indítványt Washingtonból jelentik: A szená­tus izgalmas vita után 76 sza­­zattal, 17 ellenében elhatározta, hogy Amerika belép a hágai világ­­törvényszék tagjai sorába. vagyis vitás diplomáciai kérdéseit hajlandó a hágai döntőbíróság elé terjesz­teni. A csatlakozás mellett szavazott 39 köztársasági, 37 demokrata, el­lene szavazott 14 köztársasági, 2 demokrata és egy farmer. Wilson özvegye a karzatról nézte végig a szavazást, mely a volt elnök gon­dolatát valósította meg. A szavazás után Borah szenátor kijelentette, hogy a harc tulajdonképpen csak ezután indul meg a két tábor kö­zött, mely a döntést fel fogja hasz­nálni a jövő évi szenátusi választá­sokon. A szenátus határozatáról Coolirí­­gc elnök írásban fogja értesíteni a Népszövetséget és ebben hangsú­lyozni fogja, hogy Amerika csak az esetben terjeszti vitás kérdéseit a döntőbíróság; elé, hogy ha az nem­zetközi szerződéseken alapszik. Veremke esett röföskereskedok Amikor a paraszt boltot ngit — A bíróság hat-hat havi börtönre Ítélt két csantaviri alkalmi kereskedőt A szuboticai törvényszéken csütörtö­kön tárgyalta Pavlovics István törvény­­széki elnök tanácsa Haja,nos Gábor és társai csantavéri lakosok családi bűn­ügyét, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy több kereskedőtől árut csaltak ki. A közvádait VaszMfn'ics Ljuba dr. állam­ügyész képviselte, a véde'met Veréb Gyula dr. és Katanec Miit ovii dr. ügyvé­dek látták el. Ptn’lovics István elnök délelőtt f.élki­­ienc órakor nyitotta meg a főtárgya'ást. Az elsőrendű vád'ott az elnök kérdésére elmondta, hogy Ha!ages Gábornak hív­ják. harmincnyolc éves csantavéri lakos, foglalkozására nézve szabó. Kívüle vá­dolva voltak még Juhász József napszá­mos; Juhász Ferenc és Juhász Benő csantavéri földművesek. Szabóból roföskercskedö Elsőnek Hajagos Gábort hallgatta ki a bíróság. Az elnök: Azzal van vádolva, hogy több kereskedőtől árut csalt ki és azt elrejtette. Bűnösnek érzi magát? A vádlóit: Bűnösnek érzem magam, de a sógorom, Juhász József kényszerí­tőit rá. Az elnök: Mondja cl, hogy történt az eset? A vádlott: Szabó vagyok Csantavé­­ren. A sógorom eljött egy napon hoz­zám és azt mondta, hogy csináljunk rö­­föskereskedést. Nekem volt 6500 forin­tom, neki is. Ezt a pénzt össze tettük és a 13.000 forinttal megkezdtük a rőföske­­rcskedést. Az elnök: Mikor volt ez? A vádlott: 1922-ben. Elmentünk Szen­tára és ott több kereskedőnél árut vet­tünk. Előbb készpénzért, azután a keres­kedők adtak hitelbe is. Ar elnök: Kínéi vásároltak? A vádlott: Fischer és Klein cégnél Szentén. Előbb kicsibe. Aztán, minthogy pontos fizetők voltunk, a kereskedők megembereltek bennünket és adtak töb­bet. Adtunk egy váltót és arra kaptuk az- árut. Az elnök: Mennyi volt a legnagyobb tartozásuk a cégnél. A vádlott: Úgy 20.000 dinár körül. Mikor ennyi volt*, nem tudtunk tovább fizetni. Az elnök: Azután még melyik cég »emberélte« meg magukat? A vádlott: Krajnyik Mózes Szerdán. Az elnök: Kik jártak bevásárolni? Együtt mentek ketten, vagy külön-kü­­lön? A vádlott: Egyszer az egyik, egyszer a másik. De volt ügy, hogy ketten is. Az elnök: Krajnyiknál mennyivel ma­radtak adósak? A vádlott: 10.000 dinár lehet az adós­ság. Az elnök: Vezettek maguk könyvet? A Vádlott: Nem. Az elnök: Kinél vásároltak még? A vádlott: Braća Schwarz Becséről elküldte hozzánk az utazóját és ajánlott árut. Az elnök: Mennyit vettek tőle?" A vádlott: 20.000 dinárért. Az elnök: Volt-e még? A vádlott: Igen. Mita Risztics f Szín cég Szentáról. Itt 7—8000 dinárral »ma­radtunk le«. Az elnök: Volt maguknak boltjuk? Üz­lethelyiségük? A vádlott: Nem. Csak a házban -volt egy szoba, abban volt egy stelázsi. Ez volt az egész. Az elnök: Mennyi ideig Alit fenn ez a maguk rőfösüzlete? A vádlott: Csak egy évig. Az elnök: A pénzzel mit csináltak? »Eljárt az idő rajtunk« A vádlott: Eljárt az Idő rajtunk. Az árak est*ek. Jöttek a fizetőiéülivások, nem tudtunk fizetni. Hát mit csináljunk? Zaklattak bennünket »készpénzért«. Sű­rűn jött a levél. Akkor mondtam a. só­gornak: >-Ttten haj lesz, ha nem fize­tünk*. — Ne törődj vele. — mondta a sógo­rom. — Ez nem gyerekjáték - mondtam én. j — .Legföljebb, eltesszük az árut, .mert ha- elveszik főiünk, nem leszünk semmik j se. Majd én elintézem — mondta a sógo- j rom és akkor elrejtettük az árat. Volt i két varrógépem is. Azt eiviítem a másik sógoromhoz, Juhász Ferenchez. A posz­tót és egyéb árut, vásznat, ciccet, ka,lo­vászt az apósom, Juhász Benő házában rejtettük el. Az elnök: Ki vitte oda az árut? A vádlott: Én a kapuig vittem, a sógo­rom vitte be. Én ugyanis haragban va­gyok az apósommal. Az elnök: Mikor vitték oda az árut? Nappal? A vádlott: Nem. Későn este és korán reggel Ezután a másodrendű vádlottat, Ju­hász Józsefet hallgatta ki a bíróság. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: — Igazán nem tudom. Buta voltam a kereskedéshez. Egyszerű paraszt va­gyok. Nem értek én a röföskereskedés-* hcz. »Brankatérozunk« Ezután ő is elmondta, hogyan kezdték az üzletet Mikor aztán, egy év! keres­kedés után, rosszul ment a bolt és a vád­lott kérdezte a sógorát hogy mit csinál­janak. Hajagos ezt felelte:-- Legfö'ebb majd brankatérozimk. Az elnök: És nem mondta a sógora, hogyan megy ez? A vádlott: Én nem hallottam ezt ez­­előtt soha. Őrá bíztam. Mondta, csak bízzam rá. Tönkre mentünk. Brankntéro­­zunk. Az árut éjjel apám házába vittük. A Hajagos még a háború idejében ver­met ásott az udvarban, a tyúkól mellett ahova a rekvirálás elől a búzát rejtettük el. Ebbe a verembe ástuk el a portékát Az elnök: Tudott arról a maga apja. hogy árut rejtettek el nála? A vádlott: Apám nem tudott róla sem­mit ö aiudt, mikor vittük a portékát A harmadrendű vádlott, Juhász Fe­renc azt vallotta, hogy nem tudja, miért hozták cl hozzá a két varrógépet. Va­sárnap hozták él és kedden elvitték a gépeket a csendőrök. A vádlottak sorát a hetvenegy éves Juhász Benő zárta be. Amikor az elnök azt kérdezte tőle, hogy mft tud a röíös­­árnkról, azt mondta: — Parajt vagyok, kérem. Az apára se volt rőíös. Az elnök: Tudott arról, hogy a maga házába rejtettek el árut? Az igazak álma A vádlott: Én félen este hat órakor le­­íekszek aludni és ha én lefeküdtem, ágyukat süthetnek el tőlem, azt se hal­lom. Csinálhatnak, amit akarnak. Akkor tudtam a dologról, amikor csendőrök jöttek hozzám és elvitték a portékát. A vádlottak után kihallgatták a meg­károsított kereskedők közül Schwarz Lász'ót és Fischer Llpótot, -akik ismer­tették üzleti összeköttetésüket a vádlot­takkal. Ezzel véget ért a bizonyítási eljárás és megtartották a perbeszédeket. Vaszlljevics Ljuba dr. ügyész fentar­­totta a vádat mind a négy vádlott ellen, Veréb Gyula dr. és Katanec Mihovil dr. felmentést kértek. A bíróság ezután meghozta ítéletét, mely szerint Hajagos Gábort és Juhász Józsefe? bűnösnek mondta ki csalás bűn­tettében és fejenként hat-hat havi börtön­re ítélte őket. Juhász Ferencet bünse­­gédlet vétségében mondották ki bűnös­nek. és tizenöt napi elzárásra ítélték. Ju­hász Benőt felmentenék. Az ügyész és a védők felebbeztek. A fogak fehérek és erősek, a száj friss és tiszta, ez a hatása a PCBCCO fogkrém használatának. Házi ápolásra! I „PEBECO-COLD-CREAM“

Next

/
Oldalképek
Tartalom