Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-01 / 1. szám
16. oldal BACSMEGYE! NAPLŐ 1926. január l. Karácsony Fárisban Páris, 1925 december Eins zt a város, amely miadenber egész speciálisat produkál, més e szent napokat sem úgy ünnepli, mint ahogy nii karácsony ünneplését elképzeljük. Míg máshol hagyományos szokás, hogy családi körben töltik el a szent estét és otthonról mennek éjféli misét hallgatni, a franciák szakítanak a hagyománnyal és úgy, mint másutt Szilveszterkor, itt a szent karácsony estén »illik« mindenkinek elmenni hazulról, mulatni, szórakozni. Már este nyolc órától zsúfoltak az uccák, az összes közlekedési eszközök ontják, a szórakozni akaró tömeget. hogy a legkülönbözőbb bárokban, kávéházakban, színházakban, mulatókban helyet foglalhassanak. Valahogy tigy tűnik fel, mintha bűnnek tartanák a szent estét otthon családi körben eltölteni. Az uccákon zaj, lárma, muzsika hallatszik. Mindenütt, ahova az ember néz, valami különöset, Valami újat,, szokatlant, nem mindennapit lát. A nagy boulevardon A gyönyörűen kivilágított boulevardoken az óriási tömeg miatt a mozgás valósággal lehetetlen. A rengeteg közlekedési eszköz, az autók ördögien ügyes sofförjeikkel bárrailatraméitóan száguldanak a széles útvonalakon. A kávéházak zsúfolva, a mozik előtt óraszámra ácsorognak a szerelmes párok jegyekért. Egyesek unatkozva állnak és keresik szomszédjuk ismeretségét és ismerkedés után kétszeres türelmetlenséggel várják, hogy bejussanak a mozi boldogító sötétségébe. A körutak mindkét oldalán a járda szélén végig bódék vannak felállítva, valóságos vásár, az autók tülköléseit, a járókelők lármáját, a szemfelenkedö udvarló elöl látszólag menekülni akaró kis midinettek sikitásait igyekeznek a vásári árusok tutharsogni, éktelen lármával ajánlják áruikat. Mindenféle játék, öngyújtó, cipőfűző, cukor, csokoládé, cipő, rétikul, szerencsekerék, lutri, planéta, gyorsíényképész, gondolatolvasónő, szóval minden, ami egy rendes országos vásárnak a kelléke, kivonni a szent estén a párisi uccára. Az idén legérdekesebb ötlet egy nyomda felállítása volt, mely egy kis kézisajtóval bárkinek pár perc alatt névjegyet készített. Nagy tömeg állott előtte, öt nyomdász dolgozott lázasan a tömeges névjegymegrcndciéseken, 10 frankért' csináltak száz darab karácsonyi névjegyet. Éjféli mise a Madeleineban A »Notre Daniéiban nem volt éjféli mise. A tömeg nagyrésze a »Madeleine« templomba ment. A templom cfé érve a legnagyobb meglepetésre sorba kellett állni, mert csak turnusokban engedett be a rendőr. A templomban az ülőhelyért egy frankot kértek. Erre udvarias akartam lenni és felajánlottam székemet a mellettem álló hölgynek, ki azonban valószínűleg ugyanabból az okból nem fogadta azt cl és inkább barátja karján űjtatoskodott. A nagy templom szorongásig megtelt és mégis lehetett volna ülőhelyet kapni és bár egy frank nem sok pénz, úgy látszik, ' itt sajnáltak ennyit is kiadni. A mise gyönyörű volt és kárpótolta a fáradságot, hogy állva hallgattam végig. A „Montmaríreon“ Mise után, mint mindenki, én is a Montmartre-ra mentem. Tánc, zene, vigság mindenütt. Egy kávéházba cblépésemkor ostroinszérüen. megrohant egy idegen férfiakból és nőkből álló csoport és mielőtt tiltakozhattam volna, fejemre egy tollas papircsákót és kezembe trombitát nyomtak azzal az utasítássá', hogy fújjam. ■ Amikor körülnéztem, láttam, hogy a jelenlevők mind különböző színű és formájú papircsákókban enyémhez hasonló trombitát fújnak s kerepelve igyekeznek a jazz-bantíot tulhaisogni. A Montparnésseon is zene, tánc, ének, papircsákók, játék, trombiták, lufíballoaok. Reggel felé több részeg ember, köztük feltűnő sok a részeg nő. A nők sem vetik meg a jó itókát. Szenvedély esebb ivók, akár a férfiak. (b. i.) A szuboticai színház újjáépítése Az uj tervek alapján tavasszal megkezdik az építést A szuboticai városi színház újjáépítése most már hamarosan megvalósul. Ezzel egy már a színház leégése előtt felmerült óhaj fog végre teljesülni. A szuboticai. színházat ugyanis még 1848-ban kezdték épiteni. az építkezés azonban többször megszakítást szenvedett és csak 1854-ben fejeződött be. 1912-ben aztán renoválták a színházépületet. a renoválás azonban dójának céljára összegyűjteni és tekintettel a város nehéz pénzügyi helyzetére, amely belátható időn belül nem engedi meg a színháznak az eredeti tervek szerinti újjáépítését, a városi tanács végül úgy határozott, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel mégis legalább részleges újjáépítést végez. Világos, hogy a rendelkezésre álló eszközökből teljesen lehetetlen ba lehet jutni, ahonnan a kei páholyba és a parkettre érkezünk. A földszinti voszübülből a vele kapcsoktestes hotel lépcsőházán át a balkön Vesztíbtiljébc vezet az ut. Itt uiabb nagy ruhatár van elhelyezve. Ebből a vesztibüíböi direkt kijárat vezet a balkon nézőterére, két lépcső pedig a karzatra. Az itytnódon rekonstruált nézőtéren lenn két páholy van huszonkilenc ülőhellyel, a földszinten tizen-, öt sorban 348 ülőhely van elhelyezve, a balkonon tíz sorban 230 ülőhely van, a karzaton pedig öt sorban 123 ülőhely és 40 állóhely van. A földszinten van elhelyezve a 35 személy részére alkalmas süiyesztett zenekari rész. A színpad magasságában két adminisztrációs helyiség van. amelyekbe az uccáről direkt bejárat vezet. A színpad alatt van-, nak elhelyezve az. öltözők és ugyaanem volt kielégítő és ekkor hangzott el a városi tanácsban először az a kívánság, hogy teljesen építsék újjá a színházat. Az újjáépítés azonban mai értékben mintegy harmincmillió dinárt vett volna igénybe s igy az elmaradt egészen addig, imi<r 1915-ben a színház „leégett. „ nagyszabású építkezést végezni és éppen ezért a varos a ki-épte«»! ug: fogja megvalósítani1, hogy a színház úgy koncertek céljaira, mint kinoelöadásokra, de szfnielőadásokra is alkalmas legyen, A részleges újjáépítést usry keli keresztülvinni, hogy a_ jövőben _cseíieg„_keresztülyiendö itt vau a díszletraktár. A színház külső képe a régivel analóg. A bel>ő kiképzés egyszerű, de nagy súlyt fektet arra, hogy kényelmes ülőhelyek mellett mindonnütinen kitünően lehessen látni és hallani. A. fenti tervek alapján az építési munkálatokra január 4-re írták ki a A háború után? évekbeli a színház újjáépítésének kérdése többszőr fölvetődött. Végül is pályázatot irt ki a városi tanács, amelynek eredményeképpen Vríly Gyula volt városi főmérnököt bízták meg a részletes tervek kidolgozásával. Vály Gyula tervében úgy a belső elrendezést és formai kiképzést, mint a színház külső frontális képét szerencsésen oidotta meg. A város azonban nem tudta ezt a tervet megvalósítani, mert a kivitelhez szükséges tízmillió dinár nem ártott rendelkezésre. Ä romokban heverő színház újjáépítésének tervétől azonban a városi tanács nem állt el. Másfél millió dinárt sikerüli a színház rekonstrukáltalános újjáépítés alkalmával a most felépítendő részeket fel lehessen használni. Ezt a tervet a kiszélesített városi tanács is magáévá tette és az újjáépítés céljára egymílllóötszázezer dinárt szavazott meg. A közgyűlés határozata szellemében a város mérnöki hivatala kidolgozta az uj építési tervet A most keresztülviendő rószlerekonstrukció lényege a következő- A rekonstruált szinházépülei főbejárata a Trg Slohoda-ról lenne, amint az a leégett épületnél is'volt. A földszinti vesztfbülben két ' tágas ruhatár foglal helyet, azon a helyen, ahol a volt sziliházban két iepcsőfeljárat volt A vesztibülből a foyerpályázatot. úgy hogy remélhető, hogy hamarosan elkészül az újjá-, építés, amelyet tavasszal kezdenének meg és amelyhez csupán hatvan munkanap szükséges. A színház újjáépítésével a városi tanács egy r-,Yen sürgetően fontos feladatot old meg és végre biztosítja kulturális téren is azt a vezetőszerepet Szuboticának. amely a várost a Vajdaságban méltán megilleti. A város nehéz feladatot old meg, amikor a súlyos gazdasági helyzetben végre mégis . keresztül viszi a színház újjáépítését és ezzel egy, évtized után ezt a nagy vajdasági kulturcentrumot végre ismét színházhoz iuttatja. (
