Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-10 / 9. szám
2. oldal 8ÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. január 10. Aki tizenhétszer nősült Kecskeméten letartóztattak egy hírhedi ház&sságszéde'gfft Kecskemétről jelentik: A kecskeméti rendőrség csütörtökön éjjel letartóztatott egy Borbás József nevű jólöltözött, elegáns megjelenésű férfit, aki csak néhány nappal előbb érkezett a városba. A rendőrség eleinte csak gyanúsnak tálalta a titokzatos idegent, aki egy éjjeli razzia alkalmával hamis igazolványokkal akarta személyazonosságát igazolni. Borbás Józsefet a rendőrség pénteken hallgatta ki, amikor még mindig nem tudtak semmi pozitívumot az előállított férfi kilétéről. 'Ä középkorú, szőke, magas férfi a hozzáintézett kérdések során állandó ellentmondásokba keveredett. Először szatmári illetőségűnek mondotta magát, majd esztergomi lakosnak, de egyik városban sem tudott senkit megnevezni, aki ismerné, A mind gyanus$bbá váló férfi a faggatásokra belekezdett őszinte vallomásába, amelybő' kiderüli, hogy a rendőrség véletlen fogással a legkörmöníontabb házasságszédelgőt kerítette kézre. Borb s, József bevallotta, hogy 1901- ben — 25 éves korában — nősült meg először Kiskomáromban. Feleségével csak néh ny napig élt együtt, majd kifosztotta és tovább állt. Kü földre szökött és ettől kezdve Ausztriában, Németországban és Lengyelországban iparszerüen űzte á házasságszédelgést. Hamis okmányok segítségével összesen tizenhét törvényes házasságot kötött, kizárólag azérí, hogy pénzzavaraiból kisegítse magát. További vallomása során elmondta, hogy egyik asszonnyal sem éli együtt két hónapnál hosszabb ideig és rezignáltan jegyezte meg, hogy nem volt szerencséje a házasságokkal, mert minden esetben csak igen kevés pénzt hoztak a házhoz. Arra a kérdésre, hogy mit keres Kecskeméten, azt a választ adta, hegy Ausztriában körözik és másutt is a külföldön följelentéseket tettek ellene és a büntetéstől való félelmében szökött Magyarországra. A rendőrség a vallomás alapján átadta az ügyészségnek Borbás Józsefet, egyúttal kérdést intéznek a külföldi nyomozóhatóságokhoz, hogy összeállíthassák a házasságszédelgő teljes bün- iajstromát. A nagystílű bestia Irta : Se. Sziget ki/ Vilmos Az iró gyöngéd költői lélek veit, külsőre jámbor, mintha tízig sem tudna olvasni, ő irta mégis a legszebb regényeket. Tekintete gyermekes naivsággal nézett a világba, ,a hervadó falevelek melankolikussá tudták tenni a lelkét, az ibolyához szónoklatot intézett, ha boltba küldték, mindenki be tudta csapni. —.- Csodálatos ember, mondták rá az ismerősei. Eladhatnák a vásáron egy garasén, olyan gyámoltalan. ."A felesége, bővérű, fekete .asszony, nagy fensőbbséggel bánt vele, valósággal mozgatta, mint a sakkfigurát, ő gondoskodott helyette. Erre annál nagyobb szükség volt, mert az iró — aki regényeiben a legelegánsabb embereket szerepeltette, öntudatlanságában bakkancsckaí alkalmazott a szmokinghoz s bálba kényszerittetvén, hosszú és piros nyakkendővel veit hajlandó ékesíteni a frakkját. Öntudatra voltaképpen csak akkor ébredt, amikor irt. Olyankor pompásan kifigurázta a félszeg embereket, repült és szárnyalt, hihetetlen magasságokba el tudott jutni, s beszélt olyan mélységekbe. -ahol alig járt még előtte valaki. Mintha hipnotikus álomban alkotott volna, agy megváltozott, bár voltak elemzőT I kik azt magyarázgatták, hogy az élc- való íorgolódása a hipnózis, ainot: ‘álja fel az igazi formáját. Említettéi, már, hogy az. Írónak felesége is volt, bővérű és fekete aszszouy,. bár olyan parányi, hogy csak Megdrágul az élet Elkeseredés az uj adók, a kövezetvám s a helypénz felemelése ellen Novisasad város kiszélesített tanácsa ttégy hét alatt öt városi közgyűlést tartott. Már ez is imponáló teljesítmény, azonban még impenálóbb az a gyorstalpaló munka, amelyet ez az öt közgyűlés végzett. A közgyűlésen az ellenzék „teljes távollétében, elfogadták az 1926- cš költségvetést, megszavazták az aj fényűzést adókat, száz százalékkal felemelték a kövezetvámot s a piaci helypénzt. A fényűzés! adó A kiszélesített tanács által elfogadott szabályrendelet értelmében minden noviszcdl nyilvános helyen: vendéglőben. kávéházban, mulatókban, sőt zártkörű klubokban és társaskörökben is fénviizési adót szednek. Minden vendéglőben és kávéházban minden vendét; éjjel ! 1-től 12 óráig fejenként egy, 12 ■órán túl két dinár kimaradást adót tartozik fizetni. Ezt a kimaradási adót. mindenkinek annyiszor keli megfizetnie, ahányszor más-más helyiségbe lép. Aki 11—12 közt jön egy helyiségbe és esek öt perccel tizenkettő után megy el. annak már három dinár adót keil leróni.. A város a fényűzést adó beszedését a vendéglősökre és kávésokra hárította, akik ez ellen - tiltakoztak és számtalan depiitációzás után végül abban állapodtak meg. hogy az adószedést a föpincérek fogják végezni, akik ennek fejében a beszedett adó 10%-át kapják. Klubokban ugyanennyi az adó. Bárokban és éjjeli mulatókban 11-ig öt, azon tul tiz dinár a fényűzést adó. Kávéházakban minden csomag aj kártya után ötven dinár fizetendő, tűig minden kártya-, dominó-, vagy billiardiátékos. a nap bámelv szakában és minden megkezdeti játék után két dinár adót fizet. Csak a sakkjátók adómentes. A város minden rádiókészülékre évi 365 dinár adót vetett ki. ami ellen a rádióamatőrök klubja energikusan tiltakozott, mert rádiókészülékek felszerelése a postnminisztérium engedélyétől függ. ainclv ezért négyszáz diriárnyi illetéket ró ki. A belvnénz 100%-os felemelése A város az élelmiszert árusító uccai árusok helypénzét 200%-kal 1 dinárról 3 dinárra emelte fel. a mészárosok uccai elárusító helyeik után az eddigi 5 dinár helyett tiz dinar helynénzt fizetnek. A saiát készjtméuyü cikkeket előállító iparosok helypénze 3-ról 4 dinárra emelkedett, míg a textil- és egyéb nem saját készitménvü cikkekkel kereskedő árusok helypénze 5 és 10 dinárról, nagyság szerint, 10 és 20 dinárra szökött fel. ' A kövezetvám felemelése A város a kövezetvámot is teljes 100 —150%-ai felemelte. A kövezetvámfizetés alá eső cikkek négy osztályba vannak sorolva. A legalacsonyabb osztályba tartozik az agyag, homok, föld, tört kő. Ennek kövezetvámját 10 páráról 25 parára emelték métermázsánként. A másodosztályba tartozó cikkek a burgonya. tégla, fém. kavics, ócskavas stb. kövczeivámját 25-ről 50 parára emelték. A tűzifa és szét) kivétek emuk métermázsánként! kövezetvámja úgyis mlmagas volt és megmaradt 50 pariban. A liszt. vaj. tojás. rizs. kávé, korpa, cukor és olaj kövezetvámja 75 páráról 100 parára drágult. Az ezüst, arany, ékszer, csinke, csillár, csokoládé. déligvümölcs. gyógyszer (D. parfüm, kész ruha kövezetvámia métermázsánként kettőről- néev dinárra emelkedett. Minden egyéb cikk kövezetvámját száz százalékkal felemelték. A vágóhídi vasalást dijak A városi vágóhídon a marha eddigi vágatási diját 60 dinárról S0 dinárra, a borjúét 10-ről 20 dinárrá, a sertését 35- ről 60 dinárra és a bárányét és juhét 5. dinárról 10 tímárra drágították meg. A város több millió ul bevételt remél Illetékes helyen vérmes reményeket fűznek az illetékek felemeléséhez. A kimaradás! adóból 50—60.000 dinár bevételre számítanak. Minthogy a bevételbőr íiz százalékot a főpincérc-k kapnak, a Szükséges nyomtatvá-nyök és az ellenőrzés is sokba kerül, 20—30.000 dinár évi bevételi többletre számit a város, ami miatt igazán nem érdemes a közönséget vexálni. A kártyaadóból 100.000 dinár bevételi többlétre számítanak. A piaci helypénzbevétél 1925-ben 2.114.251 dinár volt. Ebben az összegben benne voltak az autók, bérkocsik és talyigások helypénzei Is. amelyek nem változtak és így a bevét’e’többletet 300.000 dinárra becsülik. Kövczelvámból 1925 ben 2.032.464.60 dinár fo’yt be, a re inéit többletet fél millió dinárra becsülik. A vágóhídi dijakból 777.652.20 djnái folyt be az előző évben, most egy midit dinár bevételre számítanak. 1925-ben a város javadalmainak összbevétele 8.825.883.47 dinár volt. de eb ben benne volt az italok állami fogyasztás! adója és pótadója 609.083 dinárban a szikviz- és ásványvizedé, mázsálási dijak, partdij és rakhelydüj, cukorkák utá „ni 4ij„ arne’yek nem változnak, úgy, hogy a városi javadalmak 8.825.883.4! drnáros bevétele 'legfeljebb 10 millión fog emelkedni. A mozi-adt A város eddig átalányozta a moziadót és a «oviszadi -mozik összesei 125.000 dinár városi mozi-adót fizette! a jegyenként 1 dináros »operaiadon«: ki Vük amelyet a nem működő over a társa lát részére ma is változatlanod beszednek. Most a város nem akarja a- mozi adót átaiányozni. hanem minden 5 diná< r.ig terjedő jegy után 1. 5—10 dinárig) 2, 10—20 dinárig 3, 20—30-ig 4 és 30— 40 dinárig ■terjedő jegy «tán 5 dinár vigalmi dijait kíván szedni, ami a méj meglevő kői mozgó ha'ááát -jelenti, met? a közönség az úgyis tuhnagas jegyárakat már enélkül sem képes megfizetni Törvényes-e az adószedés*; A közönség hangulatára ' jélkímző a; a nyilatkozat, amelyet dr, Ađamovic: István, Noviszad- volt főispán-polgármestere, az ügyvédi kamara elnöke tét; a Bács-megyti Na-p'ó munkatársának Dr. Adamovics a következőket mondfel — Az érvényben levő régi -törvényét és a, legutóbbi rizenketted-törvény fék remagyarázhatatlíanu! kimondja, hogy Cyan adóöbjektumok után, amelyekemár a kincstár szed. a város csak akkor szedhet szintén külön adót, ba ahhoz a pénzügyminiszter előzetesen hoz zájáruU. A kincstár ugyanis fenUartóítt ■magának a jogot, hogy ilyen ókam-i adókat, ha több-bevétel érhető el, az állas* részére emelhesse tel. -s — Ilyen adók a kártya-, mozi-, rádiósfb. adó.-■‘—•Minden KöiafgVölési határozat csak akkor hajtható .végre, ha a közgyűlés ki mondotta az azonnali végrehajtíiatósá got. Ez az intézkedés azonban nem tör télit meg és igy az uj adók szedése tör vényteten. — Az üi adók legtöbbje különben céltalan és oktalan szekatúrája a közönségnek és lelkiismeretes ellenőrzése többi kerül, mint amennyi bevételt jelent. csodálkozni lehet, mint fér el benne annyi temperamentum. Vezette ő mindenben a gyámoltalan urát, csak az írásaiban nem, mert azt .az iró jebban értette. A tanácsokat mosolyogva hallgatta. akárcsak gyerek beszélt volna neki filozófiáról, élettapasztalatról, nagyon fölényes lett s bátortalanul bár, de megreszkirozott néhány szót. — Ha megengedi, kedvesem, ezt már csak magam végzem cl. Mintha jobban is értenék hozzá. Egy darab húst nem tudott szépen fölszeletelni, de mikor az íróasztala előtt ült, úgy felboncolta a női lelket, hegy az asszony sokszor megdöbbenve tűnődött: — Kicsoda ez az ember, akihez én hozzá vagyak kötve? Leírta megint a legtitkosabb gondolataimat, amiket bizalmas gyönge perceimben sem adok oda senkinek. En vagyok a hősnője, csak játsza a gyámoltalant, látja a láthatatlant, olvassa folyékonyan azt, am? bennem is csak bizonytalan sejtés? Egy pillanatra megdöbbent, gyanakodott, — mert hogy igen sok bizalmas gyönge perce volt neki és nem bánta, ha erősebbek ezt kihasználták, — de csakhamar magához tért. — Eh, talán szólna, ha észrevett volna valamit Ostobaság. Az iró naiv volt más tekintetben is. Néha beszéltek asszonyokról, botrányok estek, elitélő szavak s olyankor ő lépett fel védőnek. — Hogy milyen gonoszok maguk! Szabad mindent elhinni? Ám legújabb müvében már ő szaggatott szét Madonna-arcú, ártatlan és. tiszta szemű bestiákat, akik -kétségbeesetten íetrengenek a meggyanusitás pillanatában. Az asszony néha kipróbálta. Későn jött haza (bár véletlenül igazán ártat’anul), megjátszotta a zavartat, nem nézett az ura szemébe, a szava akadozott — Zsoldeséknál nagyon sokáig elültünk, nem akartam társaságot bontan!.,-rr. Zsoldosók? — tűnődött az iró. Egy negyedóra előtt telefonáltak ide, hogy szeretnék már látni. Izé... de az is meglehet, hegy tegnap történt, összezavarom a dolgokat. Az asszony lihegve leste, hogy na, mi lesz most? Kitör-e végre, elániba-e, hogy mi lakik benne? Csak egyszer ordítana, kiabálna, vagy gorembáskodnék, hogy megismerje, de igy . . . Mentek hát a dolgok a maguk vágányában s az iró belekezdett élete főmüvébe. Volt egy ragyogó témája, amit sokáig hömpölygctett magában, színezte. formálta, ezzel teríti térdre azokat is. akik eddig nem akarták egészen elismerni. A sokai tapasztalt férfi regényét irta, aki mást. sem csinált az életben, csak szeretett és szerencsétlennek érezte magát, mert csupa szelíd jóság, gyöngédség került az útjába. — Elérhetetlen vágyam egy nagystílű bestia, ezekkel sohasem ismerkedtem meg! Azaz hogy ők nem törődtek velem. Ezt a vergődést bontogatta'fel színes aranyszálakra, alig mutatkozott, órákat töltött az Íróasztala mellett, úgy kellett az ebédjét is becsempészni hozzá. A mese menete az volt, hogy a regényhős virágról virágra száll, de amikor elérkezik a nagystilühöz, az ellöki magától, szóba sem áll vele. Egyáltalában ezeket a legnehezebb meghódítani. Irta hát lapjait lelkesülten, amikor megakadt. Egy egészen egyszerű szó nem jutott az eszébe, összezavarta a hchlfaltnit a saumedlivel s bármennyire -kedve ellenére volt, mégis csak elhatározta, hogy felvilágosítást két az asszonytól. Lábujjhegyen clkövetkezett hát a felesége lakosztályába, már félre akarta huzni a nehéz függönyöket, mikor beszédet hallott. Az asszony egyedül volt, azaz hogy ott állt vele szemben egy férfi, — de hát épp az iró állapította meg egyszer, hogy az az igazi magány, amit kettesben töltünk el. Épp a férfi beszélt. — Nem bánok semmit, nem törődök a múltjával, amit jó! ismerek. Tudom, hogy maga tette tönkre a pénzügyigazgatót, meg az adóügyi jegyzőt, maga szedi el menyasszonyaiktól a vőlegényeiket, maga az a telhetetlen bestia, aki mellett mindenki elveszíti a hitét, a nyugalmát, az idegrendszerét, maholnap már az apró gimnazisták füléből gombolja ki-a függőket, -- mégis megbocsátom mind a tizenhét becstelen viszonyát Szeretlek, akarlak, nem menekülsz. Az asszony rajongással borult a férfi nyakába, az iró pedig halkan visszavonult. — A fiohlfaltni,. mormolta maga elő, várhat. Egyelőre változtatnom kell a .regény menetén, mert úgy látszik, nem jól fogtam meg.