Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-10 / 9. szám

2. oldal 8ÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. január 10. Aki tizenhétszer nősült Kecskeméten letartóztattak egy hírhedi ház&sságszéde'gfft Kecskemétről jelentik: A kecskeméti rendőrség csütörtökön éjjel letartózta­tott egy Borbás József nevű jólöltözött, elegáns megjelenésű férfit, aki csak néhány nappal előbb érkezett a város­ba. A rendőrség eleinte csak gyanús­nak tálalta a titokzatos idegent, aki egy éjjeli razzia alkalmával hamis iga­zolványokkal akarta személyazonosságát igazolni. Borbás Józsefet a rendőrség pénteken hallgatta ki, amikor még mindig nem tudtak semmi pozitívumot az előállított férfi kilétéről. 'Ä középkorú, szőke, ma­gas férfi a hozzáintézett kérdések során állandó ellentmondásokba keveredett. Először szatmári illetőségűnek mondotta magát, majd esztergomi lakosnak, de egyik városban sem tudott senkit meg­nevezni, aki ismerné, A mind gyanu­­s$bbá váló férfi a faggatásokra bele­kezdett őszinte vallomásába, amelybő' kiderüli, hogy a rendőrség véletlen fo­gással a legkörmöníontabb házasság­szédelgőt kerítette kézre. Borb s, József bevallotta, hogy 1901- ben — 25 éves korában — nősült meg először Kiskomáromban. Feleségével csak néh ny napig élt együtt, majd ki­fosztotta és tovább állt. Kü földre szö­kött és ettől kezdve Ausztriában, Né­metországban és Lengyelországban ipar­­szerüen űzte á házasságszédelgést. Ha­mis okmányok segítségével összesen tizenhét törvényes házasságot kötött, ki­zárólag azérí, hogy pénzzavaraiból ki­segítse magát. További vallomása során elmondta, hogy egyik asszonnyal sem éli együtt két hónapnál hosszabb ideig és rezignáltan jegyezte meg, hogy nem volt szerencséje a házasságokkal, mert minden esetben csak igen kevés pénzt hoztak a házhoz. Arra a kérdésre, hogy mit keres Kecskeméten, azt a választ adta, hegy Ausztriában körözik és má­sutt is a külföldön följelentéseket tettek ellene és a büntetéstől való félelmében szökött Magyarországra. A rendőrség a vallomás alapján át­adta az ügyészségnek Borbás Józsefet, egyúttal kérdést intéznek a külföldi nyomozóhatóságokhoz, hogy összeállít­hassák a házasságszédelgő teljes bün- iajstromát. A nagystílű bestia Irta : Se. Sziget ki/ Vilmos Az iró gyöngéd költői lélek veit, kül­sőre jámbor, mintha tízig sem tudna olvasni, ő irta mégis a legszebb regé­nyeket. Tekintete gyermekes naivsággal né­zett a világba, ,a hervadó falevelek me­lankolikussá tudták tenni a lelkét, az ibolyához szónoklatot intézett, ha boltba küldték, mindenki be tudta csapni. —.- Csodálatos ember, mondták rá az ismerősei. Eladhatnák a vásáron egy garasén, olyan gyámoltalan. ."A felesége, bővérű, fekete .asszony, nagy fensőbbséggel bánt vele, valóság­gal mozgatta, mint a sakkfigurát, ő gondoskodott helyette. Erre annál na­gyobb szükség volt, mert az iró — aki regényeiben a legelegánsabb embereket szerepeltette, öntudatlanságában bak­­kancsckaí alkalmazott a szmokinghoz s bálba kényszerittetvén, hosszú és piros nyakkendővel veit hajlandó ékesíteni a frakkját. Öntudatra voltaképpen csak akkor ébredt, amikor irt. Olyankor pompásan kifigurázta a félszeg embereket, repült és szárnyalt, hihetetlen magasságokba el tudott jutni, s beszélt olyan mélysé­gekbe. -ahol alig járt még előtte valaki. Mintha hipnotikus álomban alkotott volna, agy megváltozott, bár voltak elemzőT I kik azt magyarázgatták, hogy az élc- való íorgolódása a hipnó­zis, ainot: ‘álja fel az igazi formáját. Említettéi, már, hogy az. Írónak felesége is volt, bővérű és fekete asz­­szouy,. bár olyan parányi, hogy csak Megdrágul az élet Elkeseredés az uj adók, a kövezetvám s a helypénz felemelése ellen Novisasad város kiszélesített tanácsa ttégy hét alatt öt városi közgyűlést tar­tott. Már ez is imponáló teljesítmény, azonban még impenálóbb az a gyorstal­paló munka, amelyet ez az öt közgyű­lés végzett. A közgyűlésen az ellenzék „teljes távollétében, elfogadták az 1926- cš költségvetést, megszavazták az aj fényűzést adókat, száz százalékkal fel­emelték a kövezetvámot s a piaci hely­­pénzt. A fényűzés! adó A kiszélesített tanács által elfoga­dott szabályrendelet értelmében minden noviszcdl nyilvános helyen: vendéglő­ben. kávéházban, mulatókban, sőt zárt­körű klubokban és társaskörökben is fénviizési adót szednek. Minden ven­déglőben és kávéházban minden vendét; éjjel ! 1-től 12 óráig fejenként egy, 12 ■órán túl két dinár kimaradást adót tar­tozik fizetni. Ezt a kimaradási adót. mindenkinek annyiszor keli megfizet­nie, ahányszor más-más helyiségbe lép. Aki 11—12 közt jön egy helyiségbe és esek öt perccel tizenkettő után megy el. annak már három dinár adót keil leróni.. A város a fényűzést adó besze­dését a vendéglősökre és kávésokra hárította, akik ez ellen - tiltakoztak és számtalan depiitációzás után végül ab­ban állapodtak meg. hogy az adósze­dést a föpincérek fogják végezni, akik ennek fejében a beszedett adó 10%-át kapják. Klubokban ugyanennyi az adó. Bárokban és éjjeli mulatókban 11-ig öt, azon tul tiz dinár a fényűzést adó. Kávéházakban minden csomag aj kár­tya után ötven dinár fizetendő, tűig minden kártya-, dominó-, vagy billiard­­iátékos. a nap bámelv szakában és min­den megkezdeti játék után két dinár adót fizet. Csak a sakkjátók adómen­tes. A város minden rádiókészülékre évi 365 dinár adót vetett ki. ami ellen a rádióamatőrök klubja energikusan tiltakozott, mert rádiókészülékek fel­szerelése a postnminisztérium engedé­lyétől függ. ainclv ezért négyszáz di­­riárnyi illetéket ró ki. A belvnénz 100%-os felemelése A város az élelmiszert árusító uccai árusok helypénzét 200%-kal 1 dinárról 3 dinárra emelte fel. a mészárosok uc­cai elárusító helyeik után az eddigi 5 dinár helyett tiz dinar helynénzt fizet­nek. A saiát készjtméuyü cikkeket elő­állító iparosok helypénze 3-ról 4 di­nárra emelkedett, míg a textil- és egyéb nem saját készitménvü cikkek­kel kereskedő árusok helypénze 5 és 10 dinárról, nagyság szerint, 10 és 20 dinárra szökött fel. ' A kövezetvám felemelése A város a kövezetvámot is teljes 100 —150%-ai felemelte. A kövezetvámfi­zetés alá eső cikkek négy osztályba vannak sorolva. A legalacsonyabb osz­tályba tartozik az agyag, homok, föld, tört kő. Ennek kövezetvámját 10 párá­ról 25 parára emelték métermázsánként. A másodosztályba tartozó cikkek a bur­gonya. tégla, fém. kavics, ócskavas stb. kövczeivámját 25-ről 50 parára emel­ték. A tűzifa és szét) kivétek emuk métermázsánként! kövezetvámja úgyis mlmagas volt és megmaradt 50 pari­ban. A liszt. vaj. tojás. rizs. kávé, kor­pa, cukor és olaj kövezetvámja 75 pá­ráról 100 parára drágult. Az ezüst, arany, ékszer, csinke, csillár, csokolá­dé. déligvümölcs. gyógyszer (D. parfüm, kész ruha kövezetvámia métermázsán­­ként kettőről- néev dinárra emelkedett. Minden egyéb cikk kövezetvámját száz százalékkal felemelték. A vágóhídi vasalást dijak A városi vágóhídon a marha eddigi vágatási diját 60 dinárról S0 dinárra, a borjúét 10-ről 20 dinárrá, a sertését 35- ről 60 dinárra és a bárányét és juhét 5. dinárról 10 tímárra drágították meg. A város több millió ul bevételt remél Illetékes helyen vérmes reményeket fűznek az illetékek felemeléséhez. A kimaradás! adóból 50—60.000 dinár bevételre számítanak. Minthogy a be­vételbőr íiz százalékot a főpincérc-k kap­nak, a Szükséges nyomtatvá-nyök és az ellenőrzés is sokba kerül, 20—30.000 di­nár évi bevételi többletre számit a vá­ros, ami miatt igazán nem érdemes a közönséget vexálni. A kártyaadóból 100.000 dinár bevételi többlétre számí­tanak. A piaci helypénzbevétél 1925-ben 2.114.251 dinár volt. Ebben az összegben benne voltak az autók, bérkocsik és ta­­lyigások helypénzei Is. amelyek nem vál­toztak és így a bevét’e’többletet 300.000 dinárra becsülik. Kövczelvámból 1925 ben 2.032.464.60 dinár fo’yt be, a re inéit többletet fél millió dinárra becsü­lik. A vágóhídi dijakból 777.652.20 djnái folyt be az előző évben, most egy midit dinár bevételre számítanak. 1925-ben a város javadalmainak össz­bevétele 8.825.883.47 dinár volt. de eb ben benne volt az italok állami fogyasz­tás! adója és pótadója 609.083 dinárban a szikviz- és ásványvizedé, mázsálási di­jak, partdij és rakhelydüj, cukorkák utá „ni 4ij„ arne’yek nem változnak, úgy, hogy a városi javadalmak 8.825.883.4! drnáros bevétele 'legfeljebb 10 millión fog emelkedni. A mozi-adt A város eddig átalányozta a mozi­­adót és a «oviszadi -mozik összesei 125.000 dinár városi mozi-adót fizette! a jegyenként 1 dináros »operaiadon«: ki Vük amelyet a nem működő over a társa lát részére ma is változatlanod beszed­nek. Most a város nem akarja a- mozi adót átaiányozni. hanem minden 5 diná< r.ig terjedő jegy után 1. 5—10 dinárig) 2, 10—20 dinárig 3, 20—30-ig 4 és 30— 40 dinárig ■terjedő jegy «tán 5 dinár vi­galmi dijait kíván szedni, ami a méj meglevő kői mozgó ha'ááát -jelenti, met? a közönség az úgyis tuhnagas jegyára­kat már enélkül sem képes megfizetni Törvényes-e az adószedés*; A közönség hangulatára ' jélkímző a; a nyilatkozat, amelyet dr, Ađamovic: István, Noviszad- volt főispán-polgár­­mestere, az ügyvédi kamara elnöke tét; a Bács-megyti Na-p'ó munkatársának Dr. Adamovics a következőket mondfel — Az érvényben levő régi -törvényét és a, legutóbbi rizenketted-törvény fék remagyarázhatatlíanu! kimondja, hogy Cyan adóöbjektumok után, amelyeke­­már a kincstár szed. a város csak ak­kor szedhet szintén külön adót, ba ah­hoz a pénzügyminiszter előzetesen hoz zájáruU. A kincstár ugyanis fenUartóítt ■magának a jogot, hogy ilyen ókam-i adó­kat, ha több-bevétel érhető el, az állas* részére emelhesse tel. -s — Ilyen adók a kártya-, mozi-, rádió­­sfb. adó.-■‘—•Minden KöiafgVölési határozat csak ak­kor hajtható .végre, ha a közgyűlés ki mondotta az azonnali végrehajtíiatósá got. Ez az intézkedés azonban nem tör télit meg és igy az uj adók szedése tör vényteten. — Az üi adók legtöbbje különben célta­lan és oktalan szekatúrája a közönség­nek és lelkiismeretes ellenőrzése többi kerül, mint amennyi bevételt jelent. csodálkozni lehet, mint fér el benne annyi temperamentum. Vezette ő min­denben a gyámoltalan urát, csak az írá­saiban nem, mert azt .az iró jebban ér­tette. A tanácsokat mosolyogva hall­gatta. akárcsak gyerek beszélt volna neki filozófiáról, élettapasztalatról, na­gyon fölényes lett s bátortalanul bár, de megreszkirozott néhány szót. — Ha megengedi, kedvesem, ezt már csak magam végzem cl. Mintha jobban is értenék hozzá. Egy darab húst nem tudott szépen fölszeletelni, de mikor az íróasztala előtt ült, úgy felboncolta a női lelket, hegy az asszony sokszor megdöbbenve tű­nődött: — Kicsoda ez az ember, akihez én hozzá vagyak kötve? Leírta megint a legtitkosabb gondolataimat, amiket bi­zalmas gyönge perceimben sem adok oda senkinek. En vagyok a hősnője, csak játsza a gyámoltalant, látja a láthatat­lant, olvassa folyékonyan azt, am? ben­nem is csak bizonytalan sejtés? Egy pillanatra megdöbbent, gyana­kodott, — mert hogy igen sok bizalmas gyönge perce volt neki és nem bánta, ha erősebbek ezt kihasználták, — de csakhamar magához tért. — Eh, talán szólna, ha észrevett vol­na valamit Ostobaság. Az iró naiv volt más tekintetben is. Néha beszéltek asszonyokról, botrá­nyok estek, elitélő szavak s olyankor ő lépett fel védőnek. — Hogy milyen gonoszok maguk! Szabad mindent elhinni? Ám legújabb müvében már ő szagga­tott szét Madonna-arcú, ártatlan és. tisz­ta szemű bestiákat, akik -kétségbeeset­ten íetrengenek a meggyanusitás pilla­natában. Az asszony néha kipróbálta. Későn jött haza (bár véletlenül igazán ártat’a­­nul), megjátszotta a zavartat, nem nézett az ura szemébe, a szava akadozott — Zsoldeséknál nagyon sokáig elül­tünk, nem akartam társaságot bontan!.,-rr. Zsoldosók? — tűnődött az iró. Egy negyedóra előtt telefonáltak ide, hogy szeretnék már látni. Izé... de az is meglehet, hegy tegnap történt, össze­zavarom a dolgokat. Az asszony lihegve leste, hogy na, mi lesz most? Kitör-e végre, elániba-e, hogy mi lakik benne? Csak egyszer ordítana, kiabálna, vagy gorembáskodnék, hogy megismerje, de igy . . . Mentek hát a dolgok a maguk vágá­nyában s az iró belekezdett élete főmü­vébe. Volt egy ragyogó témája, amit sokáig hömpölygctett magában, színez­te. formálta, ezzel teríti térdre azokat is. akik eddig nem akarták egészen el­ismerni. A sokai tapasztalt férfi regé­nyét irta, aki mást. sem csinált az élet­ben, csak szeretett és szerencsétlennek érezte magát, mert csupa szelíd jóság, gyöngédség került az útjába. — Elérhetetlen vágyam egy nagystílű bestia, ezekkel sohasem ismerkedtem meg! Azaz hogy ők nem törődtek ve­lem. Ezt a vergődést bontogatta'fel színes aranyszálakra, alig mutatkozott, órákat töltött az Íróasztala mellett, úgy kellett az ebédjét is becsempészni hozzá. A mese menete az volt, hogy a re­­gényhős virágról virágra száll, de ami­kor elérkezik a nagystilühöz, az ellöki magától, szóba sem áll vele. Egyáltalá­ban ezeket a legnehezebb meghódítani. Irta hát lapjait lelkesülten, amikor megakadt. Egy egészen egyszerű szó nem jutott az eszébe, összezavarta a hchlfaltnit a saumedlivel s bármennyire -kedve ellenére volt, mégis csak elhatározta, hogy felvilágosítást két az asszonytól. Lábujjhegyen clkövetkezett hát a felesége lakosztályába, már félre akar­ta huzni a nehéz függönyöket, mikor beszédet hallott. Az asszony egyedül volt, azaz hogy ott állt vele szemben egy férfi, — de hát épp az iró állapította meg egyszer, hogy az az igazi magány, amit kettes­ben töltünk el. Épp a férfi beszélt. — Nem bánok semmit, nem törődök a múltjával, amit jó! ismerek. Tudom, hogy maga tette tönkre a pénzügyigaz­gatót, meg az adóügyi jegyzőt, maga szedi el menyasszonyaiktól a vőlegé­nyeiket, maga az a telhetetlen bestia, aki mellett mindenki elveszíti a hitét, a nyugalmát, az idegrendszerét, maholnap már az apró gimnazisták füléből gom­bolja ki-a függőket, -- mégis megbocsá­tom mind a tizenhét becstelen viszo­nyát Szeretlek, akarlak, nem mene­külsz. Az asszony rajongással borult a férfi nyakába, az iró pedig halkan visszavo­nult. — A fiohlfaltni,. mormolta maga elő, várhat. Egyelőre változtatnom kell a .regény menetén, mert úgy látszik, nem jól fogtam meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom