Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-09 / 8. szám

1926. január 9.

Kisebbségi Élei

® §B ®

Seipel osztrák cx-kancellár érdekes nyilatkozatot tett a kisebbségi kérdés rendezéséről. A nyilatkozat szerint a fontos problémát háromféle módon is meglehetne pCdaui :

1. Az országhatárok megváltó/.tatása, olyan módon, hogy egyáltalán 11c, vagy csak egészen jelentéktelen mértékben maradjanak nemzeti kisebbségek.

2. Az idegen fajú és idegen nyelvű lakossá gr észek áttelepítése abból a célból, hogy az országhatárok megváltoztatása nélkül tiszta nemzeti államokat teremtsünk.

3. A nemzetközi jogvédelem a kisebbségek számára.

Az első megoldás számára sohasem kínálkozott olyan jó alkatom, mint a világháború befejezése után, amikor majdnem egész Európa térképét újra rajzolták meg. Mindazonáltal ma már alig van tiszta nemzeti állam, hanem szinte az összes államoknak megvan a maguk kisebbségi problémája. Egy újabb kísérlet az országhatárok radikális megváltoztatására okvetlenül újabb háborút idézne elő, azonban javulást ezen a téren alig Ígér.

A második megoldást, a lakosság kicserélését Törökország. Görögország j és Bulgária mcgkisérlették maguk kö- j zött. Ez a módozat, kíméletlenség nélkül nem hajtható végre és egyáltalán csak tisztán agrár, de földjéhez nem ragasz- j kodó lakosságnál lehetséges. A jeie.nle- j gi helyzetben csak a harmadik módozat’ •marad hátra. A Népszövetségnek leltelőleg hamar meg kell állapítania :i kisebbségi fog minimális programját és nemzetközi ellenőrző hivatalt kell teremtenie. amelynek feladata az lenne.1 hogy vigyázzon, vájjon az államok be-1 tartják-c mindnyájan ezt a minimális' programot? Ennek feltétele természete-' sen az államok őszinte akarata arra nézve, hogy a rideg hatalmi elvről a jogszerűség útjára •térjenek le.

*

A szlovenszkói magyarokat nagy ígéretekkel próbálja a szlovák néppárt magához édesgetni: A pártvezér, Hlinka nemrégiben azonban igen őszintén nyilatkozott — az Ígéretekről. Azt mondta: »Mi a kormányba nem léphetünk be és nem is lépünk be. -amíg a pktsburgi i egyezményt és ezzel ,a szlovák nemzet önálló nemzeti jellegét el nem ismerik. Ha tárgyalásra kerülne a sor. akkor ez lesz az első pont. amelynek elfogadása, elengedhetetlen: a. szlovákságot az alkotmáu.vtörvényben kell nemzetnek elismerni. A szlovenszkói kisebbségek jogait törvények biztosítják és védik. Mindazt, amit a törvény előír, megadjuk nekik,, föltéve, ha nem maradnak kommunisták és nem árulnak cl benníhi- j kei. Hol van egy olyan politikus, mint j én. aki négy évig .voltain a magyar i időkben szlovákságom miatt beböríö-: nözve és mégis ilyen lojálisán beszélők?! Adtak-a magyarok nekünk egy etlen is- j kólát? Engedtek csak egyetlen szlovák I papot is városi plébániához jutni? A | szlovenszkói magyarságnak annyi joga I lesz, mint amennyit biztosit neki a tör-! vény. Több nem. Csak nem küldhetek j tót tanítót magyar faluba, vagy nem! 'alapíthatok magyar iskolát tót faluban? Elvem ez: közös jogok, közös terhek.-•

*

A kisebbségi, oktatásról szóló uj roman törvény a magyar közvéleményben napról-napra nagyobb viharokat ver fel.

Az erdélyi lapok nagy cikkükben foglalkoznak & "örvénnyel, amelynek rendel-' kezesei igen súlyosan érintik a kaiholi kus magyar iskolákat. A törvény megszavazásával kapcsolatban a magyar egyházak a következő kommünikét ad- • tJ-k ki:

A maga noktaiási törvény megszövés- | gez'ésének természetes következménye I az. hogy kisebbségi körök a legkűlöa-BÁCSMEGYEI WAPLÖ

’

.képpen kommentálják és a paragra- • tusokat hol kedvezően, hol pesszimiszitikusan magyarázzák. Ugyanis a-törvény megszövegezése annyira homályos, annyira kétértelmű, hogy abban eligazodni a legjobb akarattal sem lehet. A tósö ellentmondások egymásután következnek. Íme egy példára törvény 17. paragrafusa kimondja, hogy a közoktatásügyi minisztérium a felekezeti iskolákkal azoknak felettes hatóságai utján érintkezik, kivévén azokat [az ügyöket, amelyek a 26. paragrafusban foglaltatnak. A 26. paragrafus pedig fel- j sorolja csaknem az összes elképzelhető ügyeket, kezdve az anyakönyvi kimutatásoktól föl a leginteruebb iskolai kérdésekig. Tehát egyik tétel lerontja a másikat, egyik pragrafus ellentmond a másiknak és így nenn lehet csodálkozni

azon, hogy a törvény önkéntes magyarázói nem tudnak azonos következtetésekre jutni. Végeredményben: a magánoktatási törvény a kisebbségi felekezeti oktatás alapvetően súlyos sérelmét jelenti. Természetes az, hogy több irányban gyökerező jogainkért tovább is folytatjuk a küzdelmet, de viszont nem került az szóba, hogy -a kisebbségi egyházak és a kormány megbízottai uj’bóí megkezdik a tárgyalásokat. Ellenben egy minapi értekezletünkön elhatároztuk, hogy mindent megteszünk abban az irányban, hogy a törvény végrehajtási utasítása ne súlyosbítsa a helyzetet és hogy lehetőleg érvényt szerezzen azoknak az engedményeknek, melyeket a közoktatásügyi miniszter ur november elején -az ismeretes VJ ponttal számunkra biztosított.«

Párisnál kiáradt a Szajna

Az átviz több külvárost elöntött

Parisból jelentik: A Szajna újból és váratlanul erősen megdagadt. A nagy borpincék Páris környékén a füvészeti kert közeiéiben veszedelemben forognak, a földalatti vasút az orleansi pályaudvartól az orsay-1 állomásig helyenként viz alatt áll, de a forgalmat még fönn lehet tartani, ellenben a Gute des Invalidín útvonalán megszűnt a forgalom az árvíz miatt. Páris több külvárosa igy Crcn is, viz alatt van. Kétszázcsaládot ki kellett lakoltatni és az árvíz következtében sok gyártelepen szünetel az üzem. úgyhogy háromezer munkás kenyér nélkül maradt.

Luxemburgi jelentés szerint a nagy esőzések következtében mindennaposak a veszedelmes földcsuszamlások. Meserich mellett a hegyről nagy földrétegek szakadtak a trieri vasút pályatestére, és a földcsuszamlás bcdölésscl fenyegeti a vasúti alagutat.

A forgalmat csak átszállással lehet főn tar tani. Dikircheu környékén a Herrenberg megmozdult és a hegy lejtőjén lévő gyümölcskerteket lezuditotta a völgybe..

Anglia behajtja követeléseit Olaszországon

lyokat szabadon bocsátja, ha az államvédelmi törvényt megszünteti és teljes politikai szabadságot biíítosif.

A kiáltvány), a bolgár emigráció

nevében ötveneu írták alá.

Kié volt

a oovifsadi hidsánc ?

Adarrovics István nyilatkozik Popovicki Pavle képviselő vadjairól

Noviszađ város legutóbbi közgyűlésén, műit megírtuk, Popovicki Pavle nemzetgyűlési képviselő azt a meglelj vádat emelte, hogy Noviszad régi vezetősége 1921-ben, amikor a Dnua-parti hidsáncokat megszerezte a városnak, rendkívül könnyelműen járt ej. Popovicki szerint a város a hidsáucokért odaadta cserébe az államnak a volt közös, továbbá a íu-íaki-uti honvédlaktanyát, a repülőteret, az ott lévő iaktanyákat, hangárokat és barakkokat. Pedig, igy állítja Popovicki, a cserére nem volt semmi szükség, mert a lúd sáncok nem állami tulajdon, hanem a város tulajdona volt. A felszólalás szerint Noviszad város drága ingatlanokat adott csérébe a saját ingatlanaiért.

Ez a megállapítás természetszerűleg élénken foglalkoztatja azokat is, akiket különben nem igen érdekel a közigazgatás és a városi politika. A hidsánc 200 katasztráiis hold dunaparti terii'ef, igen nagy érték, de nagy érték az is, amit a város adott érte. S ha Noviszad vezetősége 1921 -ben a város ingatlanát cserélte cl ugyancsak a város ingatlanaiért, súlyos mulasztást kp-e-tett el. A Bácsmégyei Napló noviszacfi tudósítója felkereste dr. Adgmovies Istvánt, az ügyvédi -kamara elnökét, aki <1921-héti

Jövő héten kezdődnek Londonban a tárgyalások

Londonból jelentik: A jövő héten keződő olaszl-ansol adósságrendező tárgyalások kapcsán azt írja a Times, hogy akkor, amidőn Anglia súlyos feltételeket vállalt Washingtonban az Amerikával szemben fennálló angol tartozások törlesztésére, lehetetlen Olaszországnak kedvezőbb teltételeket nyújtani és Olaszország nem fizethet ugyanolyan részleteket Angliának, mint az Egyesült-Államoknak, mikor Olaszország 110 millió font sterlinggel többel tartozik Angliának, mint Amerikának. Bármennyire szívesen könnyítene is Anglia az olasz adózók terhein, ezt nem teheti az angol állampolgárok rová-Szófiából jelentik: Az uj kormány csütörököu mutatkozott be a szobraidéban. Liapcsev miniszterelnök felolvasta a kormánynyilatkozatot. amelyben legfontosabb feladatának a rend helyreállítását jelölte meg. kijelentette, hogy a kormány amnesztiát fog hirdetni s legsürgősebben lát hozzá a menekültek letelepítéséhez, helyreállítja a pénzügyi egyensúlyt, támogatni fogja a gazdasági életet és szabályozni akarja a külföldi adósságokat. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az uj kormány minden állammal békés és barátságos viszonyban akar állam.,

A kormányprogramul után vita fejlődött ki, végül a szobranje bizalmat szavazott a Liapcsev-kabinetnek.

A szobranje elnökévé Cankov volt miniszterelnököt, alelnökévé pedig Tprov volt péniíig - minisztert f

sara és ezért kénytelen ragaszkodni követelése teljesítéséhez.

Az angol államkincstár azt kívánja, hogy eltérőleg az Amerikával kötött egyezménytől, Olaszország az első években nagyobb részleteket törlesszen.

Magától értetődő, hogy Anglia az olasz államadósságoknak egy részét hajlandó elengedni, de ez minden, amire Olaszország számíthat. Olaszország szerencsésen kilábolt a háború súlyos bajaiból, gazdaságilag talpra állott, úgyhogy az angol viszonylatban kereskedelmi mérlegének passzivitása 7.25 millió fontról, amennyi a háború előtt volt,

1.75 millió font sterlingre apadt.

választotta, azután január 20-ig el! napolta az üléseket.

Mint Zagrebből jelentik, a jugoszláviai bolgár emigráció felhívást intézett Bulgária népéhez. A felhívásban felsorolják a 'bolgár íöldmivespárt érdemeit és egyben részletesen foglalkozva az ország jelenlegi kül- és belpolitikai viszonyaival, készséget nyilvánítanak arra, hogy bizonyos feltételek mellett í hajlandók visszatérni hazájukba.

A felhívás szerint a bolgár emigráció tagjai pártra való tekintet nélkül visszatérnek Bulgáriába és békés munkával közreműködnek a haza és a nép érdekeiért való küzdelemben'. ' a a bolgár kormány

1. teljr1 és feltételnéiküli amnesztiát ad számukra és beszüntetik ellenük a politikai bűncselekményekkel összefüggő polgári pereket is,

h‘a ^ kormány'a'politikai fog-Noviszad város fűispán-piifgár me> t ere

volt. Adamov-ics István Popovicki Pavle állítására vonatkozólag a kővetkezőket mondta:

— Az egész vád alaptalan. A liidsá.'ic egész területe az újvidéki 3250. szánni telekkönyvi betétben volt feljegyezve

és úgy látszik a város mai vezetőségének erről nincs tudomása és azt hiszi, hogy csak az T. számú telekkönyvi totót tartalmazza a város birtokáltomáíiyát.

— A 3230. számú telekkönyvi betétből mindenki megállapíthatja, hogy itt úgynevezett megosztott tulajdohról« van szó, mely szerint az óikig vagy c. föld a város tulajdonát, viszont a földterület használata és a rajta emelt épületek kizárólag a katonai kincstáré!. Ezt, annak idején, 1748 február 23-án keit és Mária Terézia által kiadott szabadságlevél, a mely Újvidéket szabad királyi várossá emelte, ugyanígy állapította meg,

— Ennek következtében a kincstár rendelkezik a földterülettel és ezen jogát Noviszad városnak meg kellett vá - tani.

— Mindez különben teljes részletességgel körül van irva a város és a katonai kincstár közt 1921-ben létrejött és megkötött szerződésben is, mely szerint •a kincstár lemond a hidsáncokra vonatkozó összes jogairól és birtokáról és lemond arról a.szolgalmi jogáról is, a mely szerint a hidsánc területen kívül eső körülbelül .200 holdat kitevő területre bírt. vagyis a kis és nagy Limánrók

— Kapcsolatos volt a szerződés 3. pontja szerint ez a megváltás az állandó bid felépítésével is. melyet az állam magára. vállait és igy csodálom Popovicki Pavle képviselőtől, hogy a közgyűlésen ilyen nyilatkozatot tett, inert mi a város ügyeit legmesszebbmenő lelkiismeretességgel és korrektséggel intéztük.

— A katonai kincstárral kötött szerződést már utódom, Slepcsevics Milán főispán-polgármester irta alá és azt én, mint városi főügyész készítettem el.

Adamovics István felvilágosításai i legteljesebb mértékben megnyugtatják a noviszadi kedélyeket.

Az uj bolgár kormánynak bizalmat szavazott a szobranje

Cankov Sett a szobranje elnöke