Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-29 / 28. szám

2. oldal

RÄCSWEGYEniÄW-Ö

1926. január 29.

terjedelmesek; a szlovén néppárt jelentése egymaga nyolcvannyolc oldal.

Radonies Jővén, a pénzügyi bi* zottság elnöke a többségi jelentést személyesen vitte az államnyomdába, ahol még az éjszaka folyamán elkészül és a parlament pénteki ülésén már szét te osztják a képviselők között.

A független demokrata párt

agitációja

A független demokrata párt szombaton Belyén és vasárnap Mariborban tart nagygyűlést. A gyűlések szónokai Piibicsevics Szvetozár,2serjav ésPivko lesznek.

Beograd sem kap pénzt

A Mac Dániel-csoport visszavonta ajánlatát

BeograduóI jelentik: A beogradi városi tanács évek óta foglalkozik ássál a tervvel, bogy a főváros számára nagyobb külföldi kölcsönt Vese föl. Sok ajánlatot kapott a város különböző külföldi konzorciumoktól, amelyek azonban nem voltak elfogadhatók. Legutóbb a Mac Dauiel-féle tőkés csoporttal folytattak tárgyalásokat tíz millió dináros kölcsön ügyében. A heogradi várospolitika tényezői hónapokon keresztül tanácskoztak erről az ajánlatról, főleg amiatt, mert az ajánlattevők clíenszo’gáltatástjl többek közölt a beogradi villamoskőzpout bérletét kérték. Ezt a követelési a főváros vezetősége elutasította, emiatt a Mac Daniel-csoport most visszavonta kölcsönajáulatát.

A kölcsönajáu'at visszavonása a főváros fejlődésében újabb akadályt jelent.

Beograd város a Mae Daniei-kölcsörtajáalat visszautasítása után már is kapott újabb ajánlatot, de ennek feltételei an;. - iryira súlyosak, hogy komoly tárgyalás alapjául nem is szolgálhatnak és igy i beogradi községtanács nem tehet mást, mint újabb kolcsönajánlatokat vár beruházási programjának megvalósítására.

Hatezer hold délbácskai fold viz alatt

Megalakulnak a kSzségi belvizlecsapoló társulatok

íf zom tor hói jcle«k: A decemberben gyorsan ránkköszöntö tóiét az erős havazást minden átmenet 1 tőikül enyhe tavaszi időjárás váltotta fel. melynek következtében úgyszólván egész Európában áradások keletkeztek és veszedelem fenyegette a Vajdaságot is. A hatóságok minden óvóintézkedést megtettek. hogy taegakadályozzák a Duna és Tisza kiön bősét. Az áradás folytán á Duna és Tisza mellékfolyói is megdagadtak és megtért a két bácskai csatorna: a Piter Jdnity és az Alexandercsatorna is. A hatóság ekkor elrendelte a két csatorna zsilipjeinek lezárását, nehogy a csatornát vize is növelje az amúgy is megáradt •Duna vízmennyiségét. A fsatomák mentén az olvadás folytán felgyülemlő víztömeget sem szabad a csatornákba átsziváttyuzaí. Ezzel az intézkedéssel a csaiwtták esetleges kiáradásútrak akarják tlíjét venni. Ezeknek ;az óvó rendszabályoknak az lett a következménye, hogy a Péter király és - az Aierautter-csatornamenii földek ina váz alatt áHnak. ÜéfbácsM- tran a nedves Időjárás miatt ma több, mint 6000 Imid szántóföld van viz alatt.

A csatornák njeffett lakó falvak lakói több ízben fordultak az alispáni* hivatáshoz segiv.'ígért. Az alispáni hivatal terveket is késxitslt, hogy miképp tehetne a szántóföldeken felgyülemlett óriási Gznxertrryiségeket lecsapolni. Marinkövics Györgye vármegyei főjegyző, vízügyi referens végigjárta a csatornamenti községeket és arról igyekezett a Jakosságot meggyőzni, hogy az egy*? községeknek viattfrsnktíoMta kefl tömi;-rűlni, mely azután a. földek lecsapolását keresztül viszi, még pedig oly módon, hogy a vizes földt4;röl kis levezető csatornákat vezetnek pgy, a Péter király, mint a Sándor király-csafóruáha.

A vármegyei \ iziigyí referens elsőitek az .Alexander-csatorna m cl tett fekvő községekt bivf« össze Petrovöctni értc* kezletre, hogy azon a eb!vizek lecsapolását megbeszéljék. A Petrov ácoti far tott értekezleten resztvettek Rtmenka, Stari-Futog, Kulpin. Kiszdcs, Torzsa, Deszpot-Szveíi-lvari, Krsztur és Ve/rrovdc községek kiküldöttjei. Ezeknek a községeknek a határaiban többi mint 3000 hold szántóföld van viz alatt. Az értekezlet azzal záródott, hogy a községek kiküldöttjei hozzájárultak a vármegyei vízügyi referens javaslatához és rövidesen megalakítják a Sándor király-csatorna mellett húzódó községek belvíz lecsapoló társulatát.

Néhány nap múlva a Péter királycsatorna mentén fekvő községek tartják meg értekezletüket Novhrbaszon. Ezekírek a községeknek a határában több mint 1000 hold szántóföld fekszik víz atett.

Az áradásokozfti vízkárok végleges megszüntetésének tervével cgyidöben a vármegyei hatóság le akarja csapolni a Bácskában levő mocsarakat is. Bácskában két mocsaras terület van. egyik a Moszionga mocsár mellett buzódó úgynevezett Prekobara. Úgy a mosztonga, mint a Prekobara melletti'• községek nedves időjárás eseten rendkívül sokat károsodnak a mocsarak kiöntése miatt. A két mocsár mentén ma főbb, mint .5000 hold föld van viz alatt. Ez azonban kisebb baj. Sokkal nagyobb baj enné! az, hogy a mocsarak nedves időbeni- való kiáradásait a községek beífőrüfetei is megérzik és a mocsárviz következtében több helyen a házak is összedőlnek. Így legutóbb Bácsról, Pa- Siécvórói és Kuiptnról érkeztek jelentések. hogy a belvíz miatt, meiyet a mocsarak njegdágádása idézett élő, néhány ház összedőlt, sok pedig megrongálódott*. A vármegyei hatóság most azon fáradozik, hogy a Mosztonga melletti községek is* alakítsák meg a vízié* csapoló társulatot s csatornát épitseaefc a Dunáig. A Prekobara Tiszába való levezetésére hasoniókép kezdeményező lépések történtek. Mint értesülünk, a bácskai hatóságoknak a Mosztogát és

Prekobarát lecsapoló akcióját a kormány is támogatná és nagyobb összeggel járulna a két csatorna lecsapolásához.

Kasszafurók

a szentai gimnáziumban

Hétezerháromszáz; dinárt loptak el

az igazgatói irodából

Szentéről jelentik: Vakmerő betörés történt szerdán éjjel Szentén. Ismeretlen tettesek behatoltak a főgimnázium igazgatói szobájába és ott feltörték a Wertheim-szekrénytt

A betörési Ráca Szabó Péter iskolaszolga csütörtökön reggel vette észre, araikor bement aá igazgatói szobába takarítom. Nyomban jelentést tett Mrkobrád György igazgatónak, aki a történtekről jelentést lett a rendőrségnek. A rendőrség részéről Dudás Emil ügyeletes rendőrkapitány és ÍAikovácz Tané alkapitány, a járásbíróság részéről Dmiidomes Bogdán járásbiró szálltak ki a helyszínre, a nyomozás HiegHU&iása végett. Megállapították, hegy a betörők álkulca segítségével jutottak Be a gimnázium épületébe. Mrkebrád igazgató hivatali szobáiéban előbb kifúrták és felnyitották a páncélszekrényt, minthogy azonban ott kevés pénz volt, az íróasztalok fiókjait vették sorra. Valamennyi fiókot feltörték és a2 azokban talált hétezerhárömszás dinárt elvitték. A páncélszekrény kiforrása gyakorlott kezekre vall és valószínű, hegy a lőttel hivatásos betörök követték cl.

A nyomozás során elsősorban Racz Szabó György iskolaszolgát hallgatták ki, aki elmondta, hogy a betörést éjfél utón követték el a betörők, mert éjfél körül ö még beutjárt az igazgatói szobában. Szerdán este ugyanis diók-bél volt a szegény sorsú gyerekek felségélyezésére. Amikor a bált megelőző előadás véget ért, dr. Teleki István tanár átadta Rács Szabónak a bevételt, négyezerháromszáz dinárt, azzal, hogy vigye be az igazgatói szobába és zárja el az Íróasztal fiókjába. A bál bevételén kmil a betörők zsákmánya lett a tanárok kü!öu öradiia is, mit még nem vettek fel.

Nemes-maklári Vukovics-lány okról

Irta : Sz. Szigetiig Vilmos

Hogy merre van Nemés-Maklár, azt da ugyan nem árulom ci. Keresse meg mindenki a térképen. Elég az hozzá, hogy az odavalósi ember mimt becskor hau és szűrheti járt, jóllehet nemes embdr volt mind. A kiváltságuk állítólag onnan származott, hogy Mária Terézia egyszer meghalt a faluban. A históriai nevezetességű házat több ízben magam is kerestem, de nem akadtam rá. A makfáriak ugyanis időközben úgy. összevesztek a helykérdésen, hogy mostanában húsz házat is mutogatnak harminc ággyal, ami végtére sok egy királynőnek is.

Nemes-Makláron csak a férfiak voltak »adagiak, a kiSasszouykák nevelőintézetekben finomodtak ki. ahol n különféle praktikus tudnivalókon kívül elsajátították a kacérkodás művészetét is. A közhit szerint ők értettek legjobban ae apró gonoszságokhoz s szemük játékának nem lehetett elientállni. Ezek a szemek egyszerre mosolyogtak és sírtak s kellő helyzetben annyi szenvedést tudtak játszani, hogy a léliütő íértittép sietett tulajdonosukat visszamenteni az élet számára. LegtöMmyirc karikagyűrűvel.

A legszebbek a Vukovics-iányok voltak. Édes apjuk, a vén Brácö, egész nap az ambitnson üít és pipázott, ámbátor gonosz nyelvek szerint inkább a pénzén ült., A lányaival csak. annyit' törődött, hogy ebédrcvalójuk legyen, 1 ami másra is szükségük volt, azt vaesora után ferbHn nyerték cl tőle, perlése csalva. S ha már veszedelem volt a Vukovics-Iányokkal a szerelem terén kikezdeni, sokkal nagyobb veszedelem volí a kártyában rájuk támadni. Azonban az öreg. aki nem látta meg harre*üp- jépa a ttkjí a tcteklöjpcrvezetö dolgát, hogy- vette volna éserc ezt a lényegében kisebb csalást?

Pedig az asszony dolgát tudta mindenki s mikor végre btsbtsnyfa szemét a szegény félreértett teremtés, tíráeót alig lehetett visszatartani, hogy legalább a ravatal mellett ne pipázzon, A temetőben pedig — nem mindtg mo.’fdorn, milyen rövidlátó az a Briten! — a telekkőnywezető olyan fcessrves zokogást vitt* véghez, hogy a plébános ur hefyduvahVrtak találta a figyelmeztetési.

— Kedves barátom, tatás úgy illenék, hogy a ncgiwldogulhvak az ura sírjon jobba-u, mint maga.

Talán ezeknek rtz apró epizódok Rak is volt részük abban, hogy a Vukovicsiányok a iovagjasság szabályain tál is lányok maradtak. Jelentkeztek ugyan kérők, de hamar elpárologtak, mikor a négyszemközti beszélgetésnél sírni kezdett az öreg Brácö. hogy ő földhözragadt koldus, akt arca verejtékével szerzi meg a mindennapi beteswiva'lőf. (Nyilván a. bankbetéteket értette ez alatt.) Elég szépek a távi.ytfk pénz vtéikii] is.

— Mert mit érsz fiam, a pénzzel, ha csúnya asszony jár vefe. Elmégy szépe.szeretni és arra költőd. Itt mtegyárt hely tori kapod a szépet.

Isten úgyse azok voltak. Az idők folyamán ősszenyeftek egy kocsira, meg két lóra valót s ázott járták vkrtteW a szomszéd falvakba, még csak kocsist se. vittek magokká'.

Akkoriban otfhcm élfoetetien-kedett Vukovies Sácó. a» unokabáf?juh s merész kérdéssel tiyult bele a családi bawg-yabolyba.

T- Voltaképpen miért is nem mentek ti férjhez?

A lányok keserűen feUtaeagtBk.

— Hát enged az öreg mást k? íkii?

— Eh. ostobák vagytok, ti sem csinál;járok jól a dolgot, csupa olyan alaí: lebzsel körülöttetek, akinek magának sincs egy garasa. Ugatja őket Makiár határában az ezer hold. Inkább fokiatok meg taéami «aedac firmát,.

A lányok megitri sóhajtoztak, hogy ugyan hol vau az!

— Száz is kerül, csak körül kell nézni.

Aztán hozzátette:

— 2Jorko, mit szöluúl a Schaunen-fiulioz?

— Ojjé, egyidős velem.

— Hát aztán? Ez iis haj?

~ Bajnak nem baj, de fél fejjel magasabb vagyok, mim ö.

— Hordj alacsony kontyot. ö pedig magassarku cipőt.

— Aztán meg elég ostobácska.

Sándor már pukk adózóét.

— Édes galambom, vedd tudomásul, hogy titeket igy- vagy valami buta ember tesz el. vagy egy öreg akadémikus. Schannen Jakab a vánr®gye leggazdagabb svábja, minek nefti az ész is. Elég okos teszel te a családban..

Korka már tárgyalni kezdett.

— Mit ér. lm csak mi ketten határozunk é) valamit!

— Csak Hízd rám a többit, csináltam én már külömb eseteket is.

Sehasnen Füiöp édesapja akkoriban — becsületes mészáros mesterségéhez mérgen — sokat tűnődött ázott, íiogy miért tud az állat megérni három éves korára és miért marad némelyik ember éretlen huszonnégy esztendővel is? A fin versenyistállót tartott s karperecét viseit, egyébként szőke vdt és vékony. Az agarászbáloii sleíme féiszegeu forgolódott a lányok árnyékéban, de aztán átcsapott a borozó krartpáutáiioz, ahol Vukovics Sácó nagy hangon beszélt »a Maklár<i-ról. Eibeszélése szerbit a »Maliter« ősi fészek volt már a hunok idejébe«, i-a Makiár« adott menedéket az üldözött negyedik Bélának (csak ugy, sans gene, r-aw Bélának), valamint később pedig a nagy Teréziának, annál szebb darab föld nincs a világos és külömb vadak sem találhatók, mint ott.

A szőke sváb hallgatta egy darabig, aztior báZntíö?«tTil mocrzóta"..

vei?

Miért említed a falutokat névelő-Sándor lesújtó pillastasí vefetc rá.

— Eh. ehez ér feni kell.

— Megbocsátasz, de éti valóban nem értek, mondta clpürnk-» » Scbamrengyereli.

— .Akkor «legmcmtkwi. Maldár falut jelent. De I13 azt mondom: »a Makiár*, akkor a birtokomat gondolom, a nemesi, úri tártokomat.

Volt a hangjában valami intwerttserfeia. ami felbőszítette ezt a szelíd íiin.

— A pénz az igazi nemesség.

— A ti eszetek szerint föttéflerkil. Ite szerencsére vannak még üradtóióli s Ira mi gyöngék vdtoánk azok ápolására. i*t vannak az asszanyaink. akik szigorúan vigyáznak minden disztinkcióra.

— Mik azok a disztiafcciók?

— Fiacskám, igen egyszerűdé- A mi lányaink például csak a magunk* fai'tájához. mennek féleségű!.

— Eszerint az én számomra mncs is nálatok lány, — lángolt a fiú.

Sándor húzta a szót. mint napszámos a boronát.

— Nem mondom éppen, de nagyon nehezen.

Valamivel még engedékenyebb hangon hozzátette.

— Ezért nern szalud haragtKŰtod, hiszen nem éa csinálom a dolgot, de ha egyszer ilyen arrogánsak ezek a zöldségek! Nem is általúfflss a betegség,, maklúri speciaMtiS!

A Schannen-gyeTek Íök: már vérvörös volt.

— Kit tartasz te Maki-áron a legszebb lánynak?

Sándor tétovázom.

— Hát arni azt iffefo. v.aurák elegen, többen, wimí amennyi kell...

— Mégis! Szeretném látni, melynk a

legbüszkébb? .

— Zorka- kottyan futta ki v«'auuiyik legény.

Sándor arca elkomorult.- At atyuíiságot hagyjuk ki * játék-