Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-28 / 27. szám
6. oldal. aÉrarja el varrni az illetékes hatóság furisdtetfoja aló!. Azonban nagy gyanút kelt a nagy titkolózás, mellyel az ügyet Budapesten körülveszik, az a makacsság, amellyel a francia részről folytatólagosan előterjeszteti gyanuanyaget mellőzik, j az az óvatosság, amely a kormányközi-j gek nyilvánosan elhangzott beszédeiben ‘ megnyilatkozik és azt mondják, hogy! közönséges bűnügyben ezek a körűimé-i nyék sohasem észlelhetők, tehát1 okvet-1 len Kell valami politikai körülménynek fenforogni, ami a magyar kormányt ilyen eljárás követésére kényszerűi. Ez az, ami gyanút kelt és aminek következményeképpen a kezdetben jóakarata semlegességet most határozott rosszakarat, sőt némely helyütt ellenségeskedés váltotta fel. Arról is szó van, hogy francia kormánykörök adatokat kaptak arrafcézve, bőgj/ a frankhamisítás csak epizódja egy nagyoböszahásu akciónak, mely későbbi stádiumában ' Európa békéjét veszélyeztette volna. Magyarországon oly puccs volt elökésztilobcn, amely a nemzetközi helyzet alkalmasnak látszó megváltozásával egyidejűleg valósult volna meg és megvalósulása esetén feltétlen veszélyeztethette volna Középem óva és általa egész Európa békéjét. Francia politikai körök bizalommal vannak gróf Bethlen István iránt, azonban folyton azzal a gyanúval találkozunk, hogy lesz-e elég ereje, és elég függetlensége a magyar kormánynak ahhoz, hegy az összeesküvésre készülő elemekkel szemben a frankhamisítás! afférban megfelelő eréllyel hajtsa végre a nyomozást. Egészen nyíltan mondják: a kormány van-e a nacionalisták, vagy a nacionalisták vannak-e Behlen gróf hálójában? Sauerwein vádjai a magyar kormány ellen Sauerwein szerdai cikke a Matin-ben azt hangsúlyozza, hogy a nyomozni eddigi adatai szerint gróf Bethlen István a pénzhamisítókat politikai foglyoknak kívánja tekinteni és a politikai foglyoknak kijáró bánásmódban óhajtja őket részesítem. — Bethlennek — mondja Saraméin cikke — választania kellett Magyarország mai hitelének tönkretétele és szélsőjobboldali barátainak kompromittáldsa között és gróf Bethlen az előbbit választotta. — Ez az oka — írja Saraméin — hogy a francia kormány más eszközökhöz volt kénytelen nyúlni, mert olyan helyzet elé kerii’t, amelynek nincs párja a világtörténelemben. A francia kormány elhatározása tehát alkalmat fog adni a magyar kormánynak arra, hogy megmérje erejét: helyt tud-e állam [azért, amit a párisi magyar követ utján Bríand miniszterelnöknek megígért, vágy pedig a szélsőjobboldaliak kererkednek-e felül és Bethlen a magyar szuverénitás nagy szavártt hivatkozva, meggátolja a poiitikai összefüggések kinyomozását. Ha az ügy Budapesten nem lesz minden részletében és minden végső következményében kivizsgálva és elintézve, akkor a francia kormány megtörtént állásfoglalása után más utat nem választhat, minthogy az egész affért a Népszövetség elé viszi. A budapesti nyomozás jelenségeiből Sauerwein arra a következtetésre jut, hogy' a magyar kormány mindent. megtesz arra nézve, hogy a frankhamisítás! affért eltussolja és a kiküldött francia tisztviselők helyzetét megnehezítse. Még a francia hír-1 lapirók munkája is lehetetlenné van téve »Elfogulatlanul — írja a Matin — s a nélkül, hogy egy. tisztességes nemzetet* BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1926. január 28. sérteni akarnánk, fel lehet tenai a kérdést, mit gondoljunk olyan kormányrendszerről, amelynek keretében az a Nádossy, aki a cseh bankóharaisitásba« már bele volt keverve, három esztendőn keresztül a legha- I falmasabb emberek egyike maradt |i s a belügyminiszter bizalmas munkatár- j sakén’t szerepelt. Mit gondoljunk arról f a kormányrendszerről, amely tűri, trogy t egy pap, aki az összeesküvést megái- i doitű, összes előjogait a hadseregnek J megtarthassa. Mit gondoljunk olyara kormányrend-[ szerről, ahol az ügyész a legnagyobb titokban hallgatja ki a vádlottakat és naponta háromszor is Budára hajtat, hagy' a miniszterelnöktől utasításokat kérjen,« A cikk ezenkívül személy szerint is támadást intéz Magyarország néhány vezető tényezője, főleg a szegedi kormány volt tagjai ellen és azt. a hitet akarja kelteni, hogy lehetetlen a rokenszenvnek ama szálait észre nem venni, amelyek ezeket az elemeket a frankhamisitókhoz fűzik. Rejtelmek A vonat természetesen lassan ment, sőt méltőságos lassúsággal; mi meg ültünk az izzó, barna fapadokon, alattunk a sistergő fűtőtesttel, amely álomba melegített valamennyiünket. Öreganyó mellettem szorongott, míg a kisfiú az ölemben csücsült. Anyóka bizalommal mesélte : —■ Itt éltünk .Csókán. Nagy szegénységben. Nőn»' lehetett azt sokáig bírni. A fiam nem kapott munkát, a felesége j éhezett. Kapta magát hát és kivándorolt i Ausztráliába. A fiam. Mikor a hajóba szál:*, azt ígérte: »legyetek türelemmel, én majd dolgozok és küldök haza nektek amennyit csak tehet«, öt évig hírt se hallottunk felőle. Aztán megérkezett ez a gyerek. — Az apjával mi1 lett? — Meghalt. Künn Ausztráliába. És az anyja? — Cseléd Csókán, az uradalomnál. — Hát ram maradt Ausztráliában? j — Nem is járt ott soha. — Hogy szülte akkor agyereket? — Nem is szülte soha.-? — Azt másik nő hozta a világra. A . fiam Ausztráliában összeállt egy vadleánnyal. Istenem, öt évig távol az aszszonyátől... — Persze, persze. Csönd támadt, csak a vonat kattogott. Öreganyónak o'y mindegy, hogy ki az anya, ha zlz unokájáról van szó. A fiáé a gyerek és kész. A kisfiú ágaskodni kezdett a térdeimen. — Né, ruca! — kiáltotta lelkendezve és ki akarta ütni az ablakot, — Jó! beszél magyarul — mondtam. — Nem :‘s tud az már másként — dicsekedett öreganyó — egészen elfelejtett ausztráliaiul. Még a kiejtésin se érzik. Valaki odasző’t tréfásan: — Hogy vagy kis szer ecsen? — Szereesen az öregapád! — ugrott íe az ölemből harciasa:: az apróság 6s boxátlásba helyezkedett. Hajmeresztő volt még nézni is. — Katona tesz ebfolt — j eked ette ki egy nagybajuszt! gazda. — Rendőr! — mondta a másik. — Dehogyis — szólt közbe Öreganyó — miniszter lesz a> Péterke, .népügyi miniszter. Ezt már a szóban forgó csemete sem tűrhette szótlanul és közbekiáltott: — Nem éti! Tengeri hajó leszek, kétkéményes! — és mindjárt e! is kezdett búgni hozzá, meg sisteregni, mint a gőzös. mikor kifut avákötőből. Nagványó szelíden magyarázta; — Az nem teltetsz kicsim. A hajóba j nincs lélek. j — De hiszen tuttU! / —* Az sem számit Az automobil is tatul, mégse tud beszélni, se enni-mni — De én hajó akarok lenni! — és elkezdett íiekándozzti, akár egy ifjú bálna, — Hát jó, légy hajó — mondta dühösen öreganyó — de aztán ha majd jön egy háború és be'édlönc-k és eísülyedsz a tenger mélységes fenekére, ne engem átkozz! Ez gondolkodóba ejtette a nagyreményű csatahajót. — Na; akkor inkább gőzförész. leszek — jelentette ki bákülékenyen, amibe az összes jelenvoltak megnyugodtak. Velem szembe két atyafi diskuráít. —, Elzavarta a háziul? — De elán:. Bottal verte ki. — Megcsalta? — Nem. Hát akkor mi baja volt vele? .— Egyáltalán semmi. Dolgos, jó aszszony az, saját szemeimmé! láttam, amint .reggel kihajtotta a malacot és úgy dolgozott mindig, akár a cseléd, Vagy •még annál fs jobban. Nem urfzált — Iszik tán az ura? — Fenéé Józan az mindig. Megvannak a tisztességével elégedve a vasútnál. Nincs nálánál jobb bak tér az egész környékben. — .Mégis elzavarta az asszonyt. — Az áldott jó lelket! — Bolond vöt az az ember? — Nem, igen világosfejti férfin. — De nem szerette a Mesééit? — Imádta! Édes Idsctcájának nevezte, meg kicsi bogáraik. Olyan őrülten viselkedtek, mint két süldő szerelmes. — No ezt kezdem nem érteni. — Pedig világos, mint a nap. Az aszszony nem szült neki gyereket. Tíz éve házasok és nincs gyerek. Meddő volt. Mindketten felsóhajtottaík. — Az már más. Pipafüst, vonatkattogás és az ab'ak előtt őrült birkanyájként tatnak .a barna szántóföldek. (t. I. Hívek a papjuk ellen A noviszadi református egyház volt gondnoka a lelkész eltávolítását követeli Noviszadrói jelentik; A noviszadi református egyház híveinek egy része és Horváth Lajos lelkész között már régóta áldatlan harc folyik. A harc akkor támadt, amikor még Balogh István volt a noviszadi egyházgondnok és ebben a minőségében a lelkésszé! konfliktusba keveredett, am! miatt az egyházmegyei bíróság Báloghot állásától elmozdította. Balogh István és hívei nem törődtek bele az egyházmegyei, bíróság döntésébe, meg:sebhez ték, de a legfőbb egyházi fórum is megerősitette Balogh elmozdítását. aki ezután az újságokban folytatta a harcot a lelkész ellen. Baloghék az ügyészségen Is feljelentették Horváth Lajos lelkészt Pár hét előtt Horváth Lajos szerkesztésében Harangszó címmel egyházi érdekeket szolgáló lap indult meg, amelyben Balogh István magára nézve sértő kitételeket talált. Emiatt Balogh súlyos vádakat tartalmazó röpiratot adott ki Horváth Lajos lelkész ellen. Szerdán újabb röplrat jelent meg, amelyet »Balogh István és társai« írtak alá, mint szerzők és amely még az eddiginél is kíméletlenebb hangon ismétli meg őszszes eddigi vádjait és felszólítja a lelkészt, hogy állítsa őket bíróság elé, egyben felhívják- lelkipásztorukat, hogy hagyja, el azonnal a helyét, mert különben uj papot "és uj elöljáróságot választanak. A szeparé titka Titokzatos gyilkosság Szarajevóban. Szarajevóból jelentik: A muzulmán főváros lakosságát titokzatos gyilkosság tartja izgalomban. A gyilkosság áldozata egy szarajevói urilány és a dráma szereplői között van a város ifjúságának j egyik legismertebb tagja. ' Kedden délután a szarajevói »Jeruzsálem« kávéházban megjelent* Pidákovics Mehmed ismert szarajevói fiatalember Pechárevics Suhreta nevű leányismerő-, sévei. A pincér a kávéház egy kütönszobájába vezette a vendégeket, akik már máskor is megfordultak a »Jeruzsálem« kávóházban. A fiatalember feketekávét kért, a leány pedig limonádét! rendelt. A pincér, fél órával azután, hogy a vendégeket kiszolgálta, bekopogott a szeparé ajtaján, mert le akarta takarítani az asztalt. A kopogásra senki sem feleli és a pincér gyanúsnak találta, hogy a szobában olyan nagy csend van. Benyitott és borzalmas látvány tárult a szeme elé: a fiú és a lány egymásra borulva feküdtek a padlón eltorzult arccal, élettelenül. Azonnal Irivták a mentőket, akik megállapították, hogy a leány halott, a fin azonban még él. Pnfríkovfcs MehmedeS a kórházba szállították és este nyolc órára sikerült eszméletre téríteni, mire egy rendörtiszíviselő kihallgatta. Paiákovics Mehmed elmondotta, hogy fogalma sincs mi történi a szépemében. Mindössze annyit tud, hogy Suhreta egyszerre álmos lett és elaludt, közben ő is sötét álomba merült és csak a kórházban ébredt fef. '4 rendőrség számos kihallgatást foiganatosrtott, egyelőre azonban még semmi eredménye nincs a nyomozásnak. Agyonverte , a mostohaanyját Egy elmebajos leány rémtette Szomborból jelentik: Bácsmonostor községben kedden délután véres családi dr Tna játszódott !e, amelynek során Mayer Mária 30 éves leány agyonütötte mostohaanyját, Mayemé Habich Katalint, Mayer Mária együtt lakott mostoha" anyjával. A két magánosán élő nő között nem volt jó viszony. Mayer Mária szeretett volna már férjhez menni, de nem kapott férjet. Ez elkeserítette s a mostohaanyja állandóan bosszantotta, hogy aggszüz marad. Kedden délután Habich Katalin valami jelentéktelen ügyből kifolyólag szem* rehánvásokkal illette a mcstohalányát, A leány visszafeleselt, majd a szóváltás hevében öklével a mostohaanyja arcába ütött. Mielőtt még Habich Katalin védekezhetett volna, a leány fölkapott egy hasábfát és azzal verte az asszonyt, közben pedig éktelenül ordítozott. Való sággal őrjöngve rohant rá mindig újból a mostohaanyjára s az öreg asszony minden rimánkodása dacára ütötte, ahol érte. Amikor Mayemé már áju’tan rogyott össze, a lány még mindig püfölte, egész addig, míg a fáradságtól maga is elalélt. Ekkorra azonban már Habicb Katalin véresen, holtan feküdt a konyha padozatán. Az előkerült szomszédok értesítették a csendőrséget, amely letartóztatta o gyilkos leányt, aki vaí'omása során előadta, hogy az anyja kezdte ütni és fi csak védelemre gondolt, amikor a fával íejbevágta. A hatósági orvos megállapította, hogy Habich Katalin feje teljesen szét van verve és áz agyvelcje is szétloccsant. A csendőrség a gyilkos leányt beszámította a szombori ügyészség fogházába. A leány az ügyészségen nagyon zavarosan viselkedik. Azt hiszik, hogy pillanatnyi elmezavarában követte el tettét. Mayer Máriát évekkel ezelőtt j már kezelték elmegyógyintézetben s 1 onnan .gyógyultan bocsátották el.
