Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-28 / 27. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI MAPLÖ 1926. Január 28. JÓ VID © ss * Az utkaparó szerencséje I Az. iiíkaparás nemzetköz? intézmény, j jjnély behálózza a világ összes ország-! utast, kezdve a tanyai düiöututeóJ a fő- * városi ■ kcr.esztutakig. Szenta mellett is j vese? országút, érthető tehát, hogy itt is működnek ’ utkaparók. A Szenta és j bevezetés után 500 dinárt kért tőle kölcsön. — Mibffl? kérdezte Takács Imre zordon au Kát nem kapart össze itt az utón 1,400.000 dinárt? Há? nem kapott 40.000 dinár jutalmat? — Kaparj kurta, neked is lesz, — mondotta az uíkaparó zordonan s rámutatott aznapi munkájára. telessége, Hogy a költségvetés végrehajtása alkalmával a legnagyobb taka-, rékossággul járjanak el A költségvetés végrehajtását, a jövedelmek behajtását éppúgy, mini a kiadások teljesítését az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével kell eszközölni. Százsegyvessezer áiaáros cralás a cservenkai ctilíorgyároá! ■> — Ami a Vajdaságot iileti, a pénzügyi 5 bizottság keddi ülésén ismételten vázol, tam, hogy a Vajdaság, amely eminensen agrár-Ada közti terület Takács Imre utkaparómeS’tér rajonja. Takács bácsi becsület-1. tel látja el a reszortját, soha még öt ce.n-; ti vei sem kaparászott tovább, mint ameddig az útrésze terjed, nem, öt igazán nem lehet hatásköri túllépéssel vádolni. Az tTr nem is feledkezik meg a jó emberek- i ről. Az u tkap aró — ha becsületes — : épp úgy elnyeri jutalmát, akár a bankigazgató. A sors tud néha igazságos xs j lenni. A feiikigazgátóhak sok pénze i; van, az ttekap-arónak semmije sincs-. Mit tesz tehát a sors kéz»? Kiegyenlít. El- í .vesz! a bankdirektortól a felesleget és i Takács bácsi ölébe hullait ja, mint égi i nrannát. Legalább is igy képzeli el u va- í gyep egyen ő megosztását s az égi j ;gazságszcágálta?ást -a szentai közhit, j Szentán napokon át minden Cáfolat el- j lenére elterjedt az a Mr, hogy Takács j. bácsi 40.000 dinárhoz jutott, A fantázia f szépen kiszínezte, hogy mikép kapta a ukiptélycs pénzösszeget az utkaparó. Azt mesélték róla, hogy az egyik aoviszádi bank pénzt szállított Szuboticára.. \r, alkalmazott, aki autón ment, vthősben elvesztette a sárga bőrtclskát, . amely egymillió négyszázezer' dinárt tartalmazott. Takács Imre utkaparó , megtalálta. Két napig rejtegette lakásán a pénzt, de travel félt, hogy a rendőrség ráakad. feleségének rábeszélésére bevitte a táskái a pénzzel együtt a bankba, itt érthetően nags7 ‘örömmé! íogadíik a szerencsés megtalálót és nagyra-| becsülésük je’éül negyvenezer dinárt ad- ‘ tok az utkaparónak, hogy hadd fájjon a; szive: miért adta vissza az egymillió-1|; négyszázezret -- negyvenért. Minden i iónak meg vau a,maga rossz oldala, fin-: nek a jó negyven , darab ropogós ezer- í d marosnak mind a két oldala rossz. Az| egyik okiad rossz azért, írtért egy sző j: sem -igaz belőle, a másik oldala azért ] rossz, mert akárhogy ■ cáfolja is a jáhr-, bor utkaparó,, hogy- nem igaz, amit? aj fáma beszél, hogy a barikhiva^talnokak j nem veszítenek el 1,400,000 dinárt jS.| nem adnak kamat nélkül 40.000 . dinárt [ senkiitek. Szentán nem a cáfolatnak,! nem az utkaparónak, hanem .a meséitek • hisznek. így magyarázható, hogy nap-j nap után valóságos népvándorlás meg az utkaparó porcája felé. A Járói, j. Mólról, Szántáról, Petrovoszelóról za- [ ráiidóköítak az ösmerósok, rokonok és jóbarátok seregei, akik mind őrültjén ! praktikus, és hasznos tanácsokat akartak adni arra nézve, hogy lehet minél előnyösebben fo'haszftáhn azt a b'zoüiyos negyvenczerct. Takácsék fölesküd-1 fök az összes szentekre, hogy nem igaz; égy árva mukk setn az egészből, vala- c mi rosszakarójuk fogta rájuk bosszúból, ' liogy ők ta'áitak másfélmilliót s odaadok negyvenért. A nép egyszerű gyermekeit nem lehe- 1 tett olyan könnyeit lerázni. Fösvény, irigy kutyának tóá'tott'ák hát ki Takács Imrét, gőgösnek és keménysziviíuek, akitől a szegény, de becsületes ro-[; iron éhen dögölhet. A házuk körül éj- [ jelente rablók ólálkodnak és fel van = du1va a boldogságuk, Szentai munka-I társunk felkereste Takács bácsit, akire: . éppen szorgos clfos’aitsága kellős köze- \ pén akadj rá az országúton. ■ [ Epe« kapart. J Munkatársunk, akit ■ a Takács-rokonok j megkővezéssel fenyegettek. ,lfa nem azt i deríti ki, hogy Takács bácsi megtalá'ta s az egjTniltió-tiégyszáze'zret s eldugta élő'- j lük a banktól kapott negyven ezrest, j riporteri ravasz fondorlattal igyekezett í Takács bácsiból kivenni az igazat. Dicsérni kezdte becsü'etességét. az utkaparás terén elér? érdemeit s ezután a Egy posiagyakornoknő nyolc hónapon ál kétszeres távirati dijakat számi loft a gyárnak A cservenkai cukorgyár igazgatósága a szombori államügyészségnél feljelentést tett Hartmrn Jolán postagyakornoknö ellen, aki -a gyárat 140.000 dinárral megkárosította. Hamvéin Jolán, akit nemrég felfüggesztettek állásától, számítva a cukorgyárnál ezelőtt tapasztalt laza ellenőrzésre, a cukorgyár által feiadott távirat diját mindig magasabban, legtöbbször kétszeresen számította fel- A cservenkai cukorgyár nap-nap után számos, külföldre szóló táviratot adott fel prágai, bécsi, brtioni és iTiesztí megbízottjainak. A post agyak ennoknő mindig másnap számolt e! a cukorgyárral és látva, hogy ott egyáltalán nincs oifenőrzés, több külföldi távirat diját számította fel, mint amennyit aznap feladtak. A különbözőiét Hartwein J-oián a maga részére 1‘artotta meg. Ilyen módon a műit évi január és augusztus közti , időben száznegyvenezer dinárral károsította meg a .cukorgyárat. Dubszkl Gusztáv, a cukorgyár uj igazgatója, amikor a visszáélést felfedezte, feljelentette az ügyet a noviszadi postaigazgatóságnál, amely Galjer József postaigazgatóság! inspektort küldte ki Cservenkára. Az inspektor három napig rúvancsdta a cservenkai postahivatalt és részben a megejtett vizsgálat, részben a postagyakornoknő beismerése alapján megállapította a gyár áljai szenvedett kar összegét. Gát jer József a következőket mondot! fa a Bácsmegyei Napló noviszadi munkatársának: — Igaz, hogy Hartweín Jolán a múlt évben kéj hónap alatt 140.000 dinárra! károsította meg a gyárat, a postakincstárnak azonban egyáltalán semmiféle kára sincs. A visszaélés úgy történt, hogy a postagyakornoknő magasabb Jávfratdiiakat számított fel a cukorgyárnak, mint amennyi járt volna és mint amennyivel .a postakincs tárnak elszámolt. Hcrtwein Jolán a cukorgyárnak magasabb Összegre szóló nyugtákat is i ad-ott. A leányt' a megejtett vizsgálat után nyomban felfüggesztettem, de nemcsak a leány a hibás ebben az ügyben, : hanem sek tekintetbe« a. cukorgyár is, mert'ha ot* nincsen oly laza ellenőrzés, akkor ez a visszaélés nyolc hónapig nem maradhatott volna felderítetlenül. A Vajdaság nehéz napjai A költségvetés parlamenti előadója további takarékosságot és a?, adóterhek csökkentését sürgeti Gavrilovics Ottó nyilatkozata Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság éjjel-nappal tartó üléseken szerdán befejezte a költségvetés vitáját. Fokozott munkával sikerült elérni, hogy a bizottság a házszabályokban előirt határidői betartsa. Nagy rész® van ebben a pénzügyi bizottság többségi, előadójának, Gavrilovics Ottó szombori kerületi képviselőnek, akinek szakszerű referátumai és a kiadási tételek redukálásában kifejtett hatalmas munkája nagyban elősegítette a vita gyors lefolyását. A bizottsági ülések, befejezése azonban csak újabb munkát jelent Gavrilovics előadónak, mert neki kell elkészíteni a költségvetés parlamenti tárgyalását bevezető többségi jelentést a pénzügyi bizottság határozatai alapján. Az utolsó bizottsági ülés vacsoraszünetében szakított magának néhány percet Gavrilovics Ottó, hogy a Bácsmegyei Napló munkatársának kérdéseire válaszoljon az ország pénzügyi problémáiról és a Vajdaság speciális adósérelmeiről. — A tizcnkétmilliárd kilencszázmilliós költségvetés, ahogy az a pénzügyi bizottság elé került — mondotta Gavrilovics Ottó — olyan terheket rótt volna az ország lakosságára, amelyeket lehetetlen lett volna- elviselni., Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha nemcsak a politikusok, de az ország egész közvéleménye nagy érdeklődéssel fordul a bizottság tanácskozásai felé. A gazdasági válság, a nehéz munkaviszonyok folytán a polgárság aggodalommal tekint a jövő költségvetési év terhei elé és érdeklődéssel nézi, hová fordítják verejtékkel befizetett adóját. — Kétségtelen, hogy az eredeti öszszegben elviselhetetlen leit volna a költségvetés terhe. Szerencse, hogy a pénzügyi bizottság l;ényes<?§ megtakarításokat ért el és R lenmaradt összegben szerepelnek olyan fiktiv bevételi és kiadási tételek, amelyek csak elszámolási szempontból kerültek a költségvetésbe, így például, az állami jelzálogbank, a postatíkarék, az állatni bán; ált. és-erdők bevételei, a vasúti müheé, ek kiadásai más tételekben is szerepelnek és a költ? ségvetés végösszegét csak mechanikusa« emelik. A költségvetésben most szó-, repe! először aÓéliVasut kétszázhetven milliós tétele is úgy, hogy ha. mindezeket leszámítjuk és megkeressük a költz Ségyctés nettó összegét, akkor akár deficittel, akár szufficittel zárul a költségvetés, jóval kisebb végösszegét kapunk, mégis megállapítható, hogy a nép megterhelése elérte a maximumot úgy az egyenes, mint a közvetett adók terén. — fippen ezért a következő problémák várnak gyors megoldásra; I. A közigazgatás egyszerűsítése és olcsóbbá téteie, tehát a közigazgatás teljes reorganizációja a központi igazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban. 3. A költségvetésből eüminálni kell- a beruházási. tételeket. 3. Rendezni kell a függő adósságok kérdését — Az első probléma gyökeres megoldása a kiadások , alapos csökkentését eredményezné. A másik két probléma külföldi kölcsönnel volna megoldható és nagy mértékben tehermemesttené . a költségvetést. — A beruházási tételeket a pénzügy: bizottság azért nem küszöbölhette ki teljesen, mert sok megkezdett munka vár befejezésre és nagy károk származnának,. ha ezeket abbahagynák. ' '!' — Az áünmi bevételek befolynak ugyan, de nagyon nehezen, emiatt úgy a parlamentnek, mint a. kormánynak kelj tartomány, a mezőgazdasági termékek árának esése és a súlyos adók miatt nehéz napokat lát. Energikusan követeltem, hogy a pénzügyi törvény meghozatalánál csökkentsék a Vajdaság adóterheit, szüntess^: meg a jövedelmi adók pótlékait és könynyitsék meg a hátralékos adók befizetésének módját, mert az adóhátralékok nem a vajdasági adózók hanyagsága, hanem a pénzügyi adminisztráció hibái miatt szaporodtak föl. Követeltem, hogy ezeket a kömiyitéseket ne adminisztratív, hanem törvényhozási utón hajtsák véggé.. Hangsúlyoztam, hogy szükséges az adóskála revíziója és a létminimum felemelése, — A jövedelmi adót nem azért hozták, hogy a szegény népet terheljék meg-, hanem azért, hogy a gazdagok Sizessenk. * ! Eddig tartott a beszélgetés, amej iyet Gavrilovics Ottó azért volt [kénytelen megszakítani, mert jelen[ tették, hegy a szomszéd teremben j Bács község küldöttsége várakozik képviselőjére. Gavrilovics a küldött- Sségnek a községi lakosság adótér- i keinek csökkentése ügyében megtett j;lépéseiről számolt be. G. D. ! Majcsics Sándor meghalt Csütörtök délután temetik Sroboiica város helyettespdjármesierét j Szubotica városnak gyásza van:' j szerdán a déli órákban néhány nap? ! betegség után meghalt Rajcsics Sándor polgármester-helyettes. Halálát érelmeszesedés okozta. Rajicsics már évek óta betegeskedett, de betegsége, csak néhány nappal [ezelőtt vált súlyosabb természetűvé. Csütörtökön már nem hagyhatta el ágyát, állapota napról-napra roszszabodott Kezelőorvosai mindent megpróbáltak, hogy megmentsék, fáradozásuk azonban eredménytelennek bizonyult. A beteget szerdán délelőtt meglátogatta Gyorgyevícs Dragoszláv főispán, akinek távozása után néhány perccel bekövetkezett \a halál. j Rajcsics Sándor 1884-ben született Szwhoticán. Banktisztviselői pályára lépett, ahol hamarosan karriért futott, huszonhat éves korában már aligazgatója volt a Morvát Országos Bank suboticai Hokiéinak, 1924-ben lépett a város szolgálatába, ahol mint helyettes-polgár\ mester, a katonaügyosztályt is ve* •zette. Nagy szerepet játszott a vájros társadalmi és politikai életében. Elhunyta az egész városban nagy részvétet kelteti. Feleségén és kisleányán kívül kiterjedt, rokonság gyászolja. Rajcsics Sándor halálhírét megrendülve fogadta a városi tanács is, amely csütörtökön délelőtt rendkívüli. ülésen fog intézkedni a. temetés felől. Az elhaltat a város saját~4ialottjának tekinti. Csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor a $zent Ferenc- rendiek templomában gyászis- I ten tiszteletet tartanak. A temetés : délután három órakor lesz a város- 1 házáról.
