Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-28 / 27. szám

XXVif. évfolyam Megjelenik minden reggel, nnn telefon: Kiadóhivatal 8—58 Sz». 1t OLDAL * ÄRA 1 DINAR F£!*KÍÍa'SSigSS* ^ßf> ft ^bzubőtica, 1926 CSÜTÖRTÖK január 28. 27. szám s íiétíÖH délben .őség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 éin. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossia Foncit Kiadóhivatal: Sobotica, Aleksandrova ul.l.jLelfca: A ské kozáktiszt A bírói emelvény eiőtt, ahon­nan egy szerei esetien ember sor­sát kovácsoló ítélet pöfölyos sza­­vei íeicsstl intak, a bűntudat sú­lyától meggörnyedve, lehajtott tövei, összekulcsolt kézzel állóit a cári hadsereg vitéz kapitányé, aki az emigráció nyomorában rablőgyilkosságra vetemedett. Az éhség veszedelmes tanácsadó, és a csaták hősének háromnapos kényszerű koplalás adta a ke­zébe a szekercét, amellyel meg­ölt egy pincért, hogy kifoszt­hassa. Eiöre megfontolt szándék­kal elkövetett emberölésért akasz­tói« jár, de a birák könyörülete­sek voltak a kozáktiszt iránt és bűncselekménye körülményeinek mérlegelésénél úgy találták, hogy a halálos ítélet alapjául szolgáló preineditáciöt nem állapíthatják meg. — Nyolc évi íjegyház — harsant meg az ítélet trombitája és sírt az orosz kozákthszt . ,. Az idegek pattanásig felcsigá­zott feszültsége megírok szorozza a gondolatok száguldásának iramát és míg az ítélet terjedelmes in­dokolását felolvasták, üz orosz kapitány elméjében kiújulhatott életpályájának minden kiemelkedő emléke a háború kitörésétől egé­szen — a rablógyilkosságig. Mint hűséges tisztje minden oroszok cárjának, lel kéken teljesítette a hadbahivó parancsot és olyan hősiesen harcolt, hogy testét se­bek borították és katonai biuzán már alig jutott hely a sok kitün­tetésnek. Nem kutatta a konkrét célt, amiért szembenézett száz halállal, a cár akaratét hajtotta végre vak becsületességgel és oroszlánszívvel. Remélte azonban, hogy ha megéri a béke napjait, hazája és az atyuska nem lóg fukarkodni a hála és elismerés nyilvánításával. Diadalszekér fog* ja visszaröpíteni szülőföldjére és az ünneplés forró hullámainak ie­­csillapulíáva! élvezni fogja a jó megérdemelt nyugodt pihenést, amelybe csillogó aranyszálakat sző a vére hullásával aratott ér­demek büszke tudata. Most pedig itt áll, mint közönséges gonosz­tevő, a birái előtt, akik megmen­tették a kötéltől, de nyolc évi fegyhá*at mértek ki rá. És sirl az orosz kozáktiszt ... Vérgőzös forradalom vetett vé­get az oroszok háborújának. A hős kapitány kórházban feküdt súlyos sebesülten, amikor ráron­tottak a vörösök, hogy mint el­lenforradalmiért lemészárolják. A kapitánynak betegen is volt an'y­­nyi ereje, hogy támadói elöl el­meneküljön. Nemsokára Denikin seregében küzdött, majd Korni­lov és végül Vrangel hadjáratá­ban vett részt, hogy bosszút áll­jon a cár gyilkosain és kiszaba­dítsa népét a bolsevizmus igája alól. Hány forradalmárt pusztított el személyesen, hány kivégzést rendelt el és nézett végig szemreb­benés nélkül a; szent ügy érde­kében ! Nem katona az, aki a háborúban visszaretten a véron­tástól és skrupulusokkal vesződik, amikor cselekedni kell. De hiába­való volt minden erőfeszítés, az ellenforradalmi expedíciók egytől­­egyig összeomlottak.' A c irizmus helyreállítása .végett szervezett hadseregek szétszóródtak és a kapitány Jugoszláviába emigrált. Nyomorában az agyába villant egy terv és ahogy megszokta a harctéren, nem habozott a kivi­telben. Nyolc évi fegynázzai sújtották érte. És sin az orosz kozáktiszt . . . Az emigrációban sokáig hite­gették, hogy rövidesen hazame­het, mert a szovjetrendszer élet­­kepteien, nincs messze az idő, amikor a számkivetésben lélő hü orosz hazafiak megdöntík a nép­biztosok uralmát és vége szakad a menekültek szenvedéseinek. A kapitány vári, bízott és nélkülö­zött. Vö t földmunkás, dolgozott téglagyárban, azután cipőfoltozó lett. Felesége, akit nem tudott eltartani, elhagyta. Acipőfoltozás olyan rosszul ment, hogy nein jutott belőle a betevő falatra. Mire várjon még ? A szovjetkor­mányt az egész világ elismeri, Csíqserint mindenütt, azzal a szó iemnitássa! fogadják, amely egy nagyhatalom legális képviselőjét megilleti. A kapitány leszámolt a daliás múlttal és lemondott a jobb jövőről; Nincs más hatra, cipész­mesterséget; káli folytatnia. Pénz kell hozzá. Honnan vegye, ha nem olyantól, akinek van? Vár­jon addig, rnig valaki megsaj­nálja és kisegíti ?- Három napja nem evett és ha tovább vár, éhenhai. Az éjszakában haza­siető fopincérnek tele van pénz­zel a börtáskája. A bírót Ítélet indokolása kifejtette, hogy az öles szándéka a rablás kísérlete alatt támadt. És Isirt az orosz ko­záktiszt ... Az orosz kapitány mögött nyolc évre bezárul a (egyház vaskapu]-'. Q t, büAődnie kell. A cárMbad­­sryeg llPragias katonatiszt* a vesztett*háború és a forradalom •*yi!koss^htorzította- Nemeik az ő tragédiája ez. Mintha a bűnbe* tévedt emberiség leikiismereté­­nek könnycsatornái eredtek volna meg, amikor birái előtt sírt az orosz kozáktiszt . . . Pasics csütörtökön hazaérkezik A psnaügyi bizottság vitája a pénzügyi törvényről Beogradbó! jelentik : A szerdai nap meglehetősén eseménytelen volt politikai tekintetben, azonban a pénzügyi bizottság az ünnep dlenére is dolgozott. A bizottság többségi tagjai a plenáris ülés előtt úgy délelőtt, mint délután tanácskoztak és megállapodtak a plénuma elé terjesztendő javasla­tokban. Posies miniszterelnök hazaérkezé­sét a szerdán elterjedt hírek alap­ján csütörtökre várják, azonban még mindig nincsenek pontos információk a miniszterelnök meg­érkezésének időpontjára nézve. A pénzügyi bizottság ülése A kormánytöbbség újabb dél­utáni tanácskozásának befejezése után u. pénzügyi bizottság plé­numa megkezdte a pénzügyi tör* * vény tárgyalásátUilinovics Ni­kola, a pénzügyminiszter helyet­tese rövid beszédben köszönetét mondott a bizottság tagjainak párt­­üiömbség nélkül, a költségvetés idoigozása körüli fáradozásukért és rámutatott arra, hogy az eddigi kormányok a pénzügyi törvénybe olyan rendelkezéseket is fél vet­tek, amelyek természetüknél fogva nem tartoztak szorosan e törvény keretébe. Ennek .főoka a háború után; viszonyokban és abban a körülményben rejlik, hogy az egyes országrészekben érvényben levő törvények közt különbségek vannak. Kérte, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénz­ügyi törvényben már korábban is szerepeltek és amelyek igy már a parlament kritikáját is kiállották, ne vegyék újabb vita alá, hanem csak az uj rendelkezéseket vitas­sák meg. Kérte a javaslat elfo­gadását. Dr. Radonics Jovan, a pénz­ügyi bizottság elnöke terjesztett elő ezután bizonyos technikai természetű módosításokat, ame­lyek a költségvetésben eszközölt módosításokból erednek. — így t mindjárt az első szakaszt oda I módositották, hogy. az állami ki­adások összege 12,279,899.616 di­nár, a bevételek összege pedig 12,533.942.616 dinár, úgy hogy 254 milliós bevételi fölösleg mutat­kozik. A törvényjavaslat szövegé­ben törlik ezenkívül mindazokat a szakaszokat, amelyek a meg­szüntetett vagyonadóra vonatkoz­nak. Szlovéniára vonatkozólag a 30 százalékos rendkívüli adópót­­íékot nem emelik 100 százalék­kal, hanem meghagyják 30 szá­zalékban és végül, o hátralékos I, adok kamatját 12 százalékról le­szállítják nyolc százalékra. A bizottság többségi tagjai ez elnök előterjesztéséit észrevétel nélkül tudomásul vették-Az ellenzik módosító. • javaslatai Zsanics dr. ! orvát lrdeiaiutn elvárja a többségtől, hogy az ellenzék javaslatait is figyelembe veszi, legalább azokat, amelyek az adóterhek csökkentésére irá­nyulnak. Anna! inkább keli a kormánynak az adókat csökken­tenie, mert a jelentés szerint 254 millió bevételi többlet mutatko­zik .és ha a csökkentést nem hajtják végre, ez annak a jele vo na, hogy a kormány nem kizik a többlet metrvalósulásában. Követelte Zsanics dr., hojjy az állam fizesse meg tartozásit a kórházaknak, majd kifogásolta, hogy Beograd város évente 12 millió kölcsönt kap az államtól, holott Zágrábnál; még. külföldi kölcsön felvételét is megakadá­lyozzák. Jogosulatlannak. mon­dotta, hogy az 1926— 27. évi,; az 1925-ös adófizetések alapján tv=k ják be az adókat. TilífikozzU u tisztviselők fizetésének nicgcMrta­tása ellen és azt mondotta, Tvogy inkább fizesse meg az állam ipt a 210 millió dinárt, amivel a tisztvi­selőknek tartozik. Végül követelte a beogradi uj házak adómentes­ségének kiterjesztését a többi város uj házaira is és a iöldadó­­pótlék leszállítását 590 százalék­ról 200 százalékra. Kumanudi demokrata a zár­számadások beterjesztését sür­gette. Tiltakozóit a képviselői fize­tések megadóztatása ellen és java­solta, hogy az állam részesítse tá­mogatásban a menekült bolgár kul­­iur munkások családját. Pusenják szlovén néppárti ki* fogásolía, hogy az egyes minisz­olyan felhatalmazásokat terel kapnak, amelyeket külön törvény* nyel kellene szabályozni. A -me­zőgazdasági szövetkezetek erő­sebb támogatását sürgette. Spaho muzuimánpárti kritizálta a pénzügyi törvény egyes ren­delkezéseit, Javasolta, hogy a tízezren felüli lélekszámúnál biró városok uj házait .részesítsék adó­mentességben, a boszniai és Her­cegovinái tizedpa.usálé rendkívüli pótdiját szállítsák le 500 száza­lékról 190 százalékra, a bosz­niai harmadosztályú kereseti adó állami adópótlékát annyi dinár­ban állapítsák meg, ahány koro­nát fizettek 1919 ben és végül, hogy a pálinka fogyasztási adó­ját az egesz országban egysége­sítsék. A következő szónok, Setyerov Szlávkó demokrata kifogásolta, hogy a költségvetési tervezetből rendkívül fontos rendelkezések kimaradtak. — így például —- mondotta — szó sincsen a költségvetés végre­hajtásának parlamenti ellenőrzésé­ről. Javasolom, hogy a nemzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom