Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-27 / 26. szám
19-6. január 27. BACSMEGYEI NAPOS 3. oldal Választ *nem hallottam. Odajött as uram te az ablakhoz. — Eredj innen, mondta. Akkór elkezdte ütni az a Mákot és a kezével bé is'törte. — Ki az? "— hallatszott okkor a szobából. Erre ón újból elkezdtem kiabálni: — A Nagy Pista, őrölteit. Sándor bácsi jöjjön ki, megkötözni, mert Nasí' Tista megbolondult. Választ nem kaptam. Ekkor Vörös Pétcrékhez haladtam, hogy a Rétter. keljen fel; rögtön, Pista megörült, mindent összetör. Ezután elszaladtam haza. • Az elnök: Miért ment haza? A. 'Ima (sírva); Kél kis családomat sivalkodva otthon hagytam. Azokhoz mentem. Az cinök (a vádlotthoz): I.ássa, itt a .tanú azt mondja, hogy ö' többször is kiáltozott," hogy ki vau ott1! A vádlott: Nem hallottam. A feleségem is sikoltozott. A külső hangot nem hallottam. .•la elnök (a vádlotthoz):, -Tói . éltek önök a Nagy Istvánnal? A vádlott: Mindig jók voltunk egymáshoz. Őszkor volt egy kis összezördülés, mert a kutyánk a gyem marta egy malacát. Az. elhalt • özvegye után a vádlott feleségét hallgatta ki a biróság. Elmondta, hogy nagyon megijedt, mikor az ablakot beverték. Jeremies Risztó őr. törvényszéki orvos terjesztette elő ezután az orvosi szakvéleményt az elhalt sérüléséiről' és ezzel a bizonyítási eljárás véget ért. Utána a párbeszédek következtek. Gjeneró Márkó dr. ügyész fenntartót iV a vádat. Piskulics Zvouimir dr. védő utalt arr3, hogy a vádlottat nyilvánvalóan" nem terheli bűncselekmény.Pár perenji tanácskozás után Pe.vlovics István elnök kihirdetik az ítéletet, mely szerint a vádlottat a biróság fölmenti, mert .eljárása nem ütközik a büntető törvénykörfyvbc. Egyben a bíróság elrendelte, hogy a vádlottat azonnal helyezzék szabadlábra. . Miután az ügyész nem jelentett be fekbbezést az ítélet ellen, az jogerőre emelkedett. Magyar magánjogi tanszéket állítanak fel a zagrelfet egyetemen Radios közoktatásügyi miniszter tanácskozása Zagrebbaa Zagrebból jelentik: A Zagrebba érkezett Radics ' István közoktatásügyi miniszter kedden este tanácskozást folytatóit dr. Silovies és dr. y.uglia zagrebi egyetemi tímárokkal. A tanácskozáson azt vitatták meg, hogy a zagrebi egyetemen szükséges volna egy olyan tanszék tel állítása, melyen a magyar magánjogot yadnák elő, tekintettél arra. hogy az ország egy részében: a Vajdaságban és a Muraközben a magyar magánjog és általában a magyar jogszolgáltatás rendszere van érvényben és ebeken a területeken működő bíráknak és ügyvédeknek a magyar magánjogot ismerniük kell. A konferencián elhatározták, hogy a felállítandó tanszékkel együtt egy magántanári állást fognak kreálni. Letartóztatták a karbini orosz konzult Csaug-Cso-Lín válasza az orosz ultimátumra Hol van otthon a bukaresti magyar követ? Interpelláció a román kamarában Bukarestből jelentik: A kamara ülésén Lasu Demeter képviselő kérdést intézett a kormányhoz, hajlandó-e interpellációra kitűzni a magyar kormánynak a román állam ellen irányuló ténykedését a frankhamisítással kapcsolatosan, valamint az állam ellen irányuló irredenta propaganda kérdésében. Felmutatta a Brassói Lapok egyik számát, amely interjút közölt báró Villani bukaresti magyar követtől és felolvasta annak egyik mondatát, ameiy szerint a követ annak idején azért szakította meg szabadságát, mert olvasta azt a sok szerencsétlenséget, amely az árviz miatt Erdély népére zudult š úgy érezte, hogy ilyen nehéz pillanatban otthon van a helye. Kérdi a kormányt, miképen tűrhet meg ilyen közleményt, amely nyílt irrredeuta propaganda, egyúttal azt is kérdi, hogy a kormány hajlandó-c nyilatkozni gróf Bethlen miniszterelnöknek a budapesti nemzetgyűlésen elhangzott beszéde ügyében. Dúca külügyminiszter kijelentette, hogy ez ügyben akkor nyilatkozik, ha. tényleges interpelláció hangzik el. Villani követnek az árvízzel kapcsolatosan tett nyilatkozatát annak idején a Cavantul cimü lap tette szóvá, amely az irredenta propagandát az „otthon“ szóban fedezte föl. Emiatt hevesen támadta a követet, még inkább azonban a Brassói Lapok-at. A Brassói Lapok azonban helyreigazította nyilatkozatát, amelybe — a lap szerint — a rossz telefon miatt hiba csúszott, Peringből jelentik: A lapok úgy tudják, hogy a kárbini orosz főkörtzul táviratban értesítette Karachen orosz nagykövetet, hogy Csang-Cso- Lin a szovjetkormány ultimátuma után elrendelte Ivanoviuik, valamint a Karbinban letartóztatott többi orosz hivatalnoknak és munkásnak szabadonbocsátását. Más jelentésük szerint Csang- Gso-Lin nem vett tudomást Karachen szovjetnagykövet ultimátumáról, hanem időközben még a karbini orosz konzult, valamint az orosz kereskedelmi egyesületnek valamennyi tagját is letartóztatta és az orosfi konzulátust bezáratta. Az intézkedés nagy izgalmat keltett. A szovjetkormány a következő ket követeli Kínától: a rend helyreállítását Mandzsúriában, a keletkiiíai vasutakra vonatkozó orosz— kinai szerződés teljesítését és Ivanov orosz vasutigazgató, valamint a többi letartóztatott -szabadonbocsájtását. -A német fajvédők puccsot terveznek Vilmos excsászár születésnapján meg akarják szállni Berlint Rosbach főhadnagy áll a mozgalom élén Berlinből jelenük: A Berliner lei tung am Mittag azt a szenzációs hírt közli, hogy a jobboldali terrorszervezetek puccsra készülnek. A szervezkedés élén a hírhedt Rossbach főhadnagy áll, aki nemrég amnesztiát kapott. Rossbach három nappal ezelőtt jelent meg Berlinben és azóta a terrorszervezetek körül gyanús mozgolódás észlelhető. A fajvédő alakulatok állítólag parancsot kaptak, hogy január 27-ikéu, Vilmos ex-császár születésnapján szánják meg Berlint Charlottenburgtól egész a keleti városrészig. A fajvédők számítanak arra, hogy a birodalmi csapatok egy része a puccsisták mellé áll. Hir szerint a birodalmi csapatok császárhü elemei a' főváros köré csoportosulnak, hogy a fajvédők akcióját támogas sálé. A lap hangsúlyozza, hogy ag godalomra nincs ok, de óvatosnak kell lenni. A rendőrigazgatóság a riasztó hírekre vonatkozólag kijelentette, (hogy a puccs-kisérletet nem veszi I komolyan, de mindenesetre megteszi a szükségesnek látszó óvóintéz kedéseket. s. o. s. Elsülyedt egy olasz gőzös a dalmát partok közelében Splitböl jelentik: A Bella-Gorasziget mellett ■ hétfőn éjjel elsülyedt a Hmrocco nevű ólász gőzös, amely a dalmát partok felé tartott. A katasztrófa okát még nem sikerült megállapítani. A Haurocco kapitánya, amikor már látta, hogy a hajó menthetetlen, szikratávíróval segítséget kért. A jelzéseket a Oólicia hajó felvette, mire nyomban á" "segélyt kérő hajó felkutatására indult, de .későn érkezett, mert a Haurocco akkor már elsülyedt. A katasztrófa színhelyén egy mentőcsónakot találtak, amelyben a kapitány és hat matróz ült. A hajó másik mentőcsónakját, a melyben "szintén hatan ültek, ezideig még nem sikerült megtalálni és valószínű, hogy elmerült a hullámokban. Közelebbi, részleteket még nem lehet tudni a katasztrófáról. A tavankuti árviz Csatornát ásnak a talajvíz levezetésére Gyorgyevics Dragoszláv főispán vezetésével kedden délelőtt egy bizottság szilit ki Tavankut-pusztära, hogy a helyszínen megállapítsa, hogyan lehetne lecsapolni a tavankuti és a szomszédos mérgesi földeken álló talajvizet. Ezen "a részen ugyanis több mint két négyzet-, kilométer terület áíf viz . alatt vnár évtizedek óta és igy .tőbbszáz hold föld alkalmatlan a megművelésre. Minthogy a talajvíz az utóbbi hónapok alatt rohamosan terjedt és annyira emelkedett, hogy a házakat az össfödőlés' veszélye fenyegeti, a tavankutiak kérésére a tanács legutóbb elhatározta," módot keres a vadvizek iecsapolására., A bizottság, amelyet nagy néptömeg várt Tavankuton, a helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy sürgős intézkedésre vau szükség, mert máskülönben a--talajvíz rövidesen elárasztja Tavarrkut egész környékét. Azt is megállapította, a bizottság, hogy a viz lecsapolására, elégséges egy négy kilométer hosszúságú csatorna, amely a vizet a közeli Ricini-patakba vezetné le. A csatornaépítés terveit egy szükebb bizottság fogja " kidolgozni és a városi tanács pedig a legközelebbi közgyűlésen terjeszti a Hisz&esittett .tanács elé,Kisebbségi Elet ® a® A csehszlovák köztársaság megalakalása címen hosszabb cikket irt Hodács 1 dr. - prágai egyetemi i'anár. A akk szerint a cseh politikusok a háború utolsói évében javaslatot dolgoztak ki a megalakítandó csehszlovák állam belső berendezkedéséről, melyben kimondották, hogy az államnak azokon a területein, uhoí nemzetiségek is laknak, minden polgárnak jogában áii beadványait saját nyelvén benyújtani és tárgyalni, valamint, hogy a tisztviselők és az alkalmazottak az állatni hivataloknál és az autonóm hatóságoknál megmaradhatnak állásaikban, hogyha a hüségrogadalmat leteszik. Hodács érdekes tanulmányát 'az egyik prágai lap igy, kommentálja: »Ha visszapHJantitnk -a estitek hétéves politikájára, megállapíthatjuk, hogy .eredeti sérvük első részét fokozatosan végrehajtják. Az általános, csehesitó», a s.ok- nemzetből álló köztársaság nacionaliziiiusa, a cseh nyelvnek használata minden állami hivatalban és a bíróságnál az .1918 áprilisi javaslat, szellemében' történik. A csehek ma is arra. törekszenek, hogy az egységes cseh nemzeti államoí kiépítsék. Eltért nem akarják Szloyeuszkónak még. a közigazgatási autonómiát sem megadni s ezért államosítanak és nacionalizáinak mindent, hogy az idők folyamán eredeti terv ükét lépés rőt-lépésre megva'ósiihassdk. Tervük c részét teháj kérleíh-eieílénü? végrehajtják, de már az 191* áprilisi javaslatnak azt a részét, bogi ;tr régi tisztviselőket meghagyják helyükben, mind járt a hatalomra jutáskor elejtették és azóta is következeteseit szabotálják. Sokézer más nentzen.végii afia.mi risztyiSel.ó:., akik (cserék i huségiogadafmat, nag”obbrészt n> üsté i nélkül, vagy pedig könyöiadomúm - számba menő nyugdíjjal bocsátották el az állam szolgálatából és -helyűkbe cseh nein-zet-iségiiekct neveznék, ki. Eltértek a javaslat ama részétől is, ameiy azt mondja, hogy a vegyes nemzetiségű területeken minden polgár Írásban és szóban használhatja -;-c> any elvét. Ezt-a pontot• a békeszerződés í;é:éiü húszszázalékos nemzeti kisebségi klauzulájává! játszották ki és még. őzt a húszszázalékos kisebbséget is a járások és megyék szétszakításával csonkították meg. Arról pedig inár nem is beszélnek, hogy a más nemzetiségnek’ az állami hivatalok és hatóságok határozatait anyanyelvükön kapják. Ezt a -klauzulát csak egy. esetben érvényesítik és ez az — adókivetés.« * A román egyházi reformjavaslaton ) néhány kisebb módosítást vittek keresztül, melyek elsősorban a kisebbségi egyházakat érintik. A javaslat ■ negyedik szakaszat olyan értelemben változtatták meg, hogy senki sem kényszeríthető valamely vallási istentisztéle; szertartásain való résztvétetre, azokon az egyéneken kivid, aldkct-hivatásuk vagy hivatalos. rendeltetésük: erre nem köteleznek, hogy állami istentiszteleten megjelenjenek. \ -nyolcadik szakasz ui, teljes szövege ez lett: Semmiféle vallásközöss-ég (egyház) nem fogadhat el külföldről jövő anyagi támogatást, hasonlóképpen semmiiélo \ a! ősközösség (egyház) nem nyújthat a külföldre anyagi támogatást vagyonából. A tizedik szakasz utolsó, bekezdése oly érfelemben módosult, hogy végrehajtási utasítás fogja megálla-pitaui az eseteket, midőn állami istentiszteleteket az ortodox egyház templomán kívül más egyház is celebrálni fog. A huszadik szakaszt egészében módosították, méz pedig: uj vallások alapítását csak óbban az esetben engedélyezik, ha annak morális alapelvei nincsenek el'entétbeij a közrend érdekeivel, a jó erkölcsökkel és törvényekkel. A 21. szaka»z szó-, rint mindennemű egyházi; vagyonátruházáshoz a kultuszminisztérium jóváhagyása "kél!.
