Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-24 / 23. szám
6. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLŐ tási üggyel is és kijelentette, hogy nincs semmi bizonyíték, mintha a Beth,en-kormány tudót? volna a manőverről. Élesen támadta Beates Angliát, amely Magyarország Protektor aként lép föl a kisantanttai szemben és a Reuter-ügynökség, még a Times utján agitál a kisantaat és ................. különösen Csehszlovákia ellen. Az angol sajtóközlemények hangsúlyozzák, hogy a kis^ntant semmiesetre sem rendelhet el újból általános mozgósítást, min? a Károly-puccs idején. Benes kijelentette még, hogy Csehszlovákia de jure el fogja ismerni a szovjetkonnányt Saiserwein szenzációs nyilatkozata a magyarországi viszonyokról Egyik estilap szombat délutáni számában nagyon érdekes beszélgetést közöl Jules Sűt/ÉTivtt/j-nel, a Maiin világhírű és nagytekintélyű külpolitikai rovatvezetője. Sauerwein, aki Bríand miniszterelnök egyik legbizalmasabb barátja és súlyos szava van úgy a francia, mint általában a világpolitikában, pétiteken délután érkezeti Budapestre és közvetlenül megérkezése után megostromolták a budapesti lapok munkatársai, akik a szombat reggeli számok - bati közölték is nyilatkozatait. Amikor a szombati estilap munkatársa kereste fel Saüerweint, az először nem akart int er iát adni. — Elhatároztam ■— mondotta a Matin külpolitikai szerkesztője — hogy magyar újságírónak nem adok interjút, amiß Magyarországon meg nem szüntetik a sajtó-cenzúrát. Az újságíró meglepetten hallgatta Sauerwein kijelentését és megmagyarázta neki, hogy Magyarországon nincsen cenzúra. Sauerwein erre a következőket, felelte: —■ Tegnap megérkezésem után órák hosszat beszéltem magyar újságírókkal nagyon komoly dolgokról és amikor ma reggel kezembe vettem a lapokat megijedtem, hogy milyen semmitmondó szép szavakat adtak a számba, mintha legalább is felelős államférfi lennék. Ha a magyar lapok nem akarják leközölni, amit mondok, majd megírom én mindazt a Matin ben. Az újságíró ezután gróf Károlyi Józsefnek a Matin-ben megjelent Horthyellenes nyilatkozatára terelte a szót, a mire vonatkozólag Sauenvein a következőket mondotta: — Az önök lapjai itt is tévedésben vannak, mert nekem eszemúgában se volt rektifikálrtl gróf Károlyt interjúját, amelyet az egészséges fülemmel hallottam. Ha mrgd szenilis leszek, akkor talán kételkedni fogok abban, hogy jói hailoííanve valamit, vagy sem, egyeiőre azonban semmi okom sincs rá, hogy ne bízzam az érzékeimben. Különben se értem, hogy gróf Károlyi József nyilatkozata mért keltett Magyarországon olyan nagy konsternációt, hiszen ő csak saját osztályát védte, ami természetes. Jankovich Arisztid naplója került ezután szób3, amelyet szintén Sauerweln hozott először nyilvánosságra a Matinben. Erre nézve Sauerwein csak ennyit mondott: Jankovich naplójának vaunak olyan részletei is. amelyek túlságosan érdekelnek a közönséget, de ezeket a nyomozás érdekében kihagytam. Ennél többet a naplóról nem is volt hajlandó mondani, hanem a írankhamisitási üggyel kapcsolatban csak még annyit jegyzett meg, hogy a nyomozás még koránt sincs befejezve és idővel ki fog derülni minden. Ezután általános politikai kérdésekre terelődött a beszélgetés és Sauerwein, aki ilyen kérdésekben a legtáiékozoitabb személyek egyike, a következőket mondotta: — Teljes határozottsággal állíthatom, hogy ha Magyarországon a Habsbttrgcsalád valamelyik tagját megkoronáznák, ez annyit jelentene, bogy negyvennyolc órán belül kitörne a bábom. Ez a lépés nem volna tisztán belpolitikai természetű és nem lehetne Magyarország belügyének tekinteni. Az európai hatalmak semmiesetre se tűrnének meg egy Habsburgot a magyar trónon és teljesen mellékes, hogy' az illető Habsburgot Ottónak, Albrechínek, vagy Józseínek hívják. Magyarországnak feltétlenül más megoldást kell keresnie. Legnagyobb meglepetésemnek kell azonban kiiejezést adnom, hogy Magyarországon nyílt szavazás van és kijelentem, hogy addig, amíg nem lesznek titkosak a választások, nem is lehet arról beszélni, hogy a nemzet milyen államformát akar. Tessék megkérdezni a népet, hogy milyen megoldást kíván és akkor ki fog derülni, hogy melyik a lehetséges és egészséges megoldás. A beszélgetés végén Sauerweln hangsúlyozta, hogy Magyarországnak sikerült nagynehezen a külföldön jó pozíciót szereznie egész a irankhamisitási botrányig. Nem is tudom elégszer hangsúlyozni — mondotta — hogy csak a irankhamisitási botrányig és, ebből nem lehet könnyen kicvickélni. Itt csak egy segíthet: felderíteni teljesen az ügyet és gyökeresen megtorolni a bűnt. Ha erre Bettiién nem hajlandó, akkor biztosan megbukik. Jules Sauerwein szenzációs nyilatkozata magyar politikai körökben óriási feltűnést keltett. A posta nem ad kártérítést a noviszadi postalopásokért Motozással fogják ellenőrizni a levélosztás alkalmazottait A noviszadi postaigazgató nyilatkozata Novfszadról jelentik: Az a nagyarányú ievéllopás, aminek e napokban jöttek nyomára a noviszadi postán, érthető megütközést keltet? a közönség körében, amely' ilyenformán teljes bizonytalanságban van afelől, hogy a fe'adott levelek eljutnak-c rendeltetési helyükre. A Bácsmegyei Napló noviszadi munkatársa kérdést intézett Sárics Iván noviszadi postaigazgatólioz, miképp volt lehetséges, hogy Boskovics Szteván három éven át lopkodhatta a leveleket és milyen 'intézkedések várhatók a levélposta biztonsága érdekében. A postaigazgató a következőket snoti— A postaigazgatóságnál augusztusban kezdődtek meg a feljelentések és panaszok, hogy tevelek vesznek el a noviszadi főpostán. Erre a főbb tisztviselőket szigorú megfigyelésre utasítottam és öt hónap keltett, míg a tettest Boskovics Szteván személyében kinyomoztuk. — Fog-e a posta kártérítést fizetni a károsultaknak? — A postái szabályzatok nem tiltják meg, hogy tevelekben pénzt is Tehessen küldeni, de a posta ilyen küldeményekért természetesen nem felel és vele szemben kártérítési igény nem támasztható. Kivételt képeznek azok a szórványos esetek, hogy a tengernyi ellepő*' levél egyik-másikában még benn van valamilyen értókküldemény. Ezeket a feladóknak visszajuttatjuk. A többi tevéi és íevélboriték, mint bűnjel, az ügyészséghez kerül. Úgy tudom, hogy Boskovics csak a borítékokat őrizte meg, inig a levelek^nagy részét megsemmisítette. — A rendőrség állítólag minden megtalált boríték címzettjét ki akarja hallgatni, lehetséges ez? — Nem hiszem — felelte — hisz ezzel egy év alatt sem készülnének el, oly ha.te fián tömeg levélről van szó, — Milyen óvóintézkedéseket fog a posta- a jövőre nézve életbeléptetni? — A noviszadi levéllopási eset nem egyedüláló, ha szokatlanul nagyméretű is. A levéiszétosztási szolgálat bizalmi kérdés. Nehéz a tetteseket kinyomozni, mert mi sem könnyebb, mint a levetek szétosztásánál egy csomót zsebrevágni. De hogy ilyen felháborító eset többé elő ne fordulhasson, azt a helyiségei, ahol. a levelek szétosztása történik, le fogják zárni és ha a szétosztással elkészültek, egy íőttsztviseö felnyitja az ajtót és úgy, mint a dohánygyárakban történik, 1926. január 24. megmotozza a szobában volt alkalmazottakat. — Nem-e a tulalacsouy fizetés miatti megélhetési gondok késztették Bo&kovicsot a levelek ellopására? — A fizetés általában ígeu kevés, ez igaz, de ez nem mentőok. Boskovics züllött, könnyelmű ember volt, akinek nem volt családja és nem ruhára, vagy megélhetésre fordította a lopott pénzeket, hanem luxuscigarettákat szívott, korcsmázott, pezsgőt ivott és nagyúri étetet élt Sajnos, ez csak most derűi? ki. — Mi van a bélyeg-hamisító tisztviselő ügyével? — kérdeztük. — Zvideski Dimitrije a bélycghamisitást nem régóta folytathatja', mert az 50 párás felülbélyegzéssel ellátott 3 difiáros bélyegek csak nemrég vaaftak forgalomban és. hiba volt azokat egyáltalán kibocsájtani. Ha megfordítva volna és 50 párás bé'yegeket bélyegeztek volna felül' három dinárra, akkor hamisítás soha sem történt volna. Hiba, hogy a felülbélyegzés festéke rossz és könnyen eltávolítható. Zvideski aligha okozott a kincstárnak nagy kárt. Vilmos excsászár kirohanása a demokrácia ellen Amerikai újságíró intim beszélgetése a doorni remetével Washingtonból jelentik: Sylvester Viereck, a Nana sajtóügynökség tudósítója Doornban felkereste Vilmos excsászárt, akivel több órás intim beszélgetést folytatott a háború elvesztéséről, a jelenlegi politikai helyzetről és száműzetéséről. Az excsászár a beszélgetés elején kifejtette, hogy Németország azért vesztette el a háborút, mert Amerika beleavatkozott, ez viszont azért történt meg, mert Wilson ült az elnöki székben. — Ha Wilson — úgymond — nem harap bete a háborús gondolatba, akkor Amerika sohasem játszott volna akkora szerepet a világháborúban, mint amilyent játszott. Wilsonmk az volt az ambíciója, hogy a történelem úgy emlegesse a nevét, mintha ő lett volna a mai korszak legnagyobb embere. Ha ez az ambíció nem fiit}, akkor ml tönkrevertük volna az antantot. De még az amerikai segítség ellenére is Németország majdnem elérte a győzelmet. Ha Wilson az ő tizennégy pontjába burkot trójai lovat nem prezentálja a németeknek, akkor Németország tisztességes békét köthet és Európa nem lenne bolsevizálva. A németek, sajnos, nem érteftek az angolszászok fifikáiához és ők maguk nyitottak rést a falakon, hogy az amerikai Ulysszesz ajándékát elfogadják. Németország csakis azért kötötte meg a fegyverszünetet, mert bízott Wilson elnök beszédeiben és a tizennégy pontban. Ma már tisztán iát a világ: Wilson arra szánta a programját, hogy a világot megérTelje a demokrácia számára. Most azonban a nagy nemzetközi probléma akörül forog, hogyan lehetne a világot megmenteni a demokráciától... , A doorni remete elmondott ezután egy háborús történetet annak jellemzésére, hogy az amerikai katona azt sem tudta, hogy tulajdonképpen mért harcol. — A háború alatt — mesélte az excsászár — egyszer egy amerikai foglyot a német trónörökös elé vezettek. — Miért harcodnak maguk tulajdonképpen? — kérdezte tőle a trónörökös? — Nem tudom! —- válaszolta a hadifogoly.-— Mégis, mégis — gondolkozzék csak — magának tudnia kell azt. — Hát — hangzott a katona válasza — én úgy tudom, hogy Elzász-Lotharin-, gia egy nagy tó, amely Németország és’ Franciaország között terül el. A tő, epik partja Franciaországé, a másik Pártja Németországhoz tartozik. Franciaországnak joga van a tó felerészében halászni, azok az átkozott németek azonban nem engedték meg, hogy a; franciák halászhassanak, ami, az én nézetem szerint helytelen dolog. Az excsászár nagyot nevetett, a> mikor elbeszélte a zamatos históriát Majd komolyra válván az arca jgy folytatta: — A lemondást és száműzést választottam, mert népemmel együtt hittem Wilson elnök ígéretében. Nem tudhattam előre, hogy az utánam következő kormány kiüríti Belgiumot és elfogad olyan megalázó feltételeket, amilyeneket még soha veretlen népre rá nem kényszeríthettek. Azt mondották nekem tanácsadóim, hogy a nép jóhiszeműen bízott azokban az ígéretekben, amelyeket a tizennégy pont szerzője eléje tett. Azt hitte a német nép, hogy a német köztársaság jobb feltételeket fog kapni a nyugati demokráciától, mint amilyent az a kormány kapott volna, anie'ynek én vagyok a teje. Azt mondották: »Ha ön a helyén marad, akkor vérontásra kerül a sor, úgy otthon, mint a 'harctérét», a hadsereg nem fog önnek többé engedelmes, kedni; de ha ön e’megy, akkor tisztességes béke lesz úgy otthon, mint külföldön.« A beszélgetés végén Vilmos kijelentette, hogy a versaiilesi béke revíziójára hamarosan sor fog kerülni. ASSZONYOM! Tollet!jót kiegészíti: POUDRE ,M 0 N PARFÜM“ „EOURJQIS-PARÍS* JUGOSLAVIJA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG Bácsmegyei főtelepei: NOVISAD Petra Zfiniskor/ ul. 36 Telefon 55. SIíBOTICA Kr. Alekg'-ndra u. 7. Telefon 330. SOMBOR Telefon 216.
