Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-20 / 19. szám

10. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1026. január 20. KÖZGAZDASÁG Állami árlejtések <4 hadügyminiszter árlejtései: január 30-ikán Vszkopljei au'tó-parancsnokság Surmni-abroíicsokat ad cl, február 10-én a bitotji tüzérségi szertár vas-abroncsod kai ad el, február 4-ún a stipi liudosz­­tályparanösnokság petróleumot ad el, január 23-ári a szkopljei hädscregpa­­rancsnokság baíakópitésro kér aján­latot, február 5-én a petrovaradiui ati­­tókornmaudo tartalék autó-alkatrészek­re kér ajánlatot, január 22-én ■ a nisi ka­tonai parancsnokság lisztre kér aján­latot,-február 8-an o zajecsári Iiadosz­­íály zabot vásárol, január 18-án a mi­nisztérium adminisztratív osztálya Író­gépekre és irodai szerekre, január 30-án a szkopljqi katonai parancsnokság mu­­jrfciós barak-épitésre, január 23-án a mosztári katonai parancsnokság sum­mára, január 26-án a zagrébi- katonai parancsnokság faépiiíetekrc, január 25-én az oszijekí Iiadosztályparancs­­nokság lisztre, február 1-én a miniszté­rium vászonra és bundára, január 30-án a minisztérium naftáimra, A postumittiszterium árlejtései: feb­ruár 3-án a ljubljanai postaigazgatóság köpönyegekre, február' 17-én a beográdi postaigazgatóság szigetelőkre és szíj­­jakra, február I-én a szkopljci posta­­igazgatóság szerszámra. A- közegészségügyi minisztérium ár­lejtései: február 3-áa férfi vászon fehér­neműre és február 8-án gyapjú fehér­neműre kér árajánlatot. Az állam vasút igazgatóságok: feb­ruár 8-án a beográdi üzletvezetőség ócskavasat ad el, január 29-éu a szara­jevói lokomoliv-csöveket vesz, február ó-én a ljubljanai iinomitótt petróleumot, rebruár 3-án a szüboticai villanyszere­lési anyagot, február 4-én a szüboticai kokszot és kátrányt, aszbesztet és gra­fitot, valamint vagon-alkatrészeket, feb­ruár 18-án a szarajevói tengelyeket, február 11-én a szarajevói deszkára, tebruár S-án a szüboticai telefon és táviró-anyagor, február 10-én a szubo­­ricai fáklyákra és fára, január 30-án •a szarajevói sinckre és kitérőkre, feb­ruár 11-én a szüboticai tapétaanyagok­ra, február 15-én a • zagrebi vastartókra, fémekre stb. kérnek ajánlatokat. Az -építési osztályuk: január 28-án"- a nisi betonmunkákra, február 3-á:> a priszíhiái temploinépitésre, január 2S-én ,a plevijeí- utépitésro irt ki pályázatot.­­Az erdönrínisztcriwn szarajevói ki­rendeltsége február 8-án nagymennyi­ségű fát ad ei. Az állami monopoligazgatóság Beo­­grádban február 13-án bérbeadja a patt­­csevói monopolszáfljtásokat. -Népszerű előadások a sentai Gazdakörben. Szentéről jelentik : A szentai Gazdakörben minden vasár­nap délelőtt tizenegy órakor ingyenes előadást tartanak, főleg a gazdákat érdeklő földművelés, állattenyésztés körébe vágó kérdésekről. A múlt va­sárnap’ Szegedi Imre az állatbeteg­ségekről tartott előadást, tizenhete­dikén pedig Szabó Mátyás isiruretr a városi . és gazdasági tűzrendésze­tet. Az előadást megbeszélés és vita követi. A vasúti tarifabizottság össze­hívása. Az összes gazdasági körök már régóta sürgetik a tarifabizottság, összehívását, mely: hivatva lesz az ui vasúti tarifa számos sérelmes intéz­kedését megváltoztatni. Radojevics Ante volt közlekedésügyi . miniszier már kilátásba is helyezte a tarifabi­zottság összehívását, de a miniszter közben tárcáját Miletics Krszta mi­niszternek adta át és így a tarifabi­zottság egybehivása elmaradt. Illeté­kes helyen arról értesülnék, hogy a tarifa-bizottságot a legközelebbi idő­ben összehívják. Az összehívásnak egy az akadálya, hogy a minisztérium még mindeddig nem kapta meg a mezőgazdasági szövetkezetek részéről a bizottság tagjaiul kiszemelt jelöltek névsorát. A miniszter vagy a tarifa­­bizottság ki fogja egészíteni a taglét­számot a tagok sorából kimaradt őszijeid és veliki-becskereki kereske­delmi és iparkamarának delegáltjaival A gazdaság! körök lényeges könnyí­téseket várnak a tarifabizottság mun­kájától. Briand erkölcsrendészeti kihágása Amikor Briand még nem volt miniszter Most jelent meg a berlini Rohwolt ki­adásában Valériu Marcii, a fiatat író tollábó' egy essay-gyüjtemény ^Újság­írók, mint politikusok« címen. A könyv, mely mindenképpen mentes marad szá­raz elméleti fejtegetésektől s ennek da­cára mindig ragaszkodik a történeti hű­séghez, néhány friss és temperamentu­­;mos portrét tartalmaz s ezek -közül kiragadjuk a következő aktuális részecs­két: Idő: 1891. Hely: A saint-nazarei rendőrbiróság. , Egészen közönséges kihágás}, eset. A saint-nazarei Bpiand-csaladnak volt egy váDalata, melyet a mi újságjainkban -jól bevezetett »éjjeli mulató« címen szo­kás hirdetni. A íiatal Aristide tanítómes­tere a szálloda- portása volt. Sok .min­dent látott,..észrevett, sokat és fiatalem­berré cseperedett. Mint fiatalember még­­ismcrkcdett.esy, lánnjga!. Ha Franciaor­szágban egy leány és egy fiatalember megrsTnsrliudik, s ha az ismeretségből szerelem lesz, a fiatalok enyhén szólva, nem elégszenek meg Platóval. Briand sem elégedett meg a saint-nazarei réten váltott csókokkal. A saint-nazarei bíró­ság a 27 éves ügyvédet 1891 november 4-én >közerköics elleni merénylet« vét­­'.f-gc miét: kettő havi elzárásra és két­száz frank pénzbírságra Ítélte'. * A fiatal ügyvéd elhagyta az egy szentről elnevezett szemérmes várost és ' Parisba költözött, .egy , külvárosba. Az ügyvédi kamara sokáig nem fogadta be, s mikor végre megengedték neki az iigyvédeskedést,-' csak kis pöröket vál­lalt, kicsi embereket védett akik vétet­tek a- törvény paragrafusai ellen. Az ószövetség prófétái óta ugyanis minden jó szónak útja az elégedetlenek kata­kombáiból indul'ki. Csak itt van bőven anyag, szín. Itt lehet szabadon geszti­kulálni., Ha Briand véd, nagy nap van a Quartir Latinban. A kisemberek ün­nepe van ilyenkor. Mert ö leküzdi az ügyészt, a hadsereget, a bírót, a csend­őrt és az esküdtek könnyeket hullatnak. Csak ö nem érzékenyedik el soha. Ural­kodik hangszerén, a szón, a szó pedig uralkodik egész Franciaországon. Briandnak van egy jó barátja, aki­nek szüksége ván" rája s akit mindig ö véd a bíróság előtt: Gustave Hervé. ííervét felelősségre vonják, mert .szö­késre szólította fel a köztársaság kato­náit. A bírák előtt ezeket mondja Arisz­tidé Briand: v— Én nemcsak védőié, hanem, első­sorban. elvtársa vagyok Mérvének- Nefn j keresek 'enyhítő körülményeket, do álli- j i torn, hogy ha parancsot kapnánk, Jöjjünk} ■ egy ellenfélte,. akit nem ismerünk, tik- j * kor megfordítjuk a -fegyvereket.« * i Idő: 18-9S. í Hely: A La Laiiterna« ,chnü párisii szocialista lap ^szerkesztősége. Három újságíró dolgozik itt: Alexán- : dré Midcrami, René Vivlani és Aristide í Briand. A két kolléga nem tudja, hogy ! a harmadik, Briand, jó ujságiró-t, mert. sem ők. sem Franciaország többi lakói j soha cikket nem olvastak tőle. Briand csak beszél a redakcióbán és zavarja a I többiek. munkáját. A jó slágerinon-dato-: kát és a legszenzációsabb címeket, me- j lycket a fürge cmnelotok a boulevard :k | és a Janbuargok uccuin üvöltőnek, Bri- J -and találja ki. És még valamihez ért: ha a Montmartre elcsendesül, ha az - agento de v illés és a. dames de consom-! matron már ásiian&k, ekkor ö egyedül j derűsen, jön a redakcióba és diktálja a | leghíresebb kiáltványokat. »Az opportu-i nizmus, mely erőt vett rajtunk, a Bour- j bonok és a császárság után a szégyen j és a korrupció rezsimje ... Mentsük nieg I a köztársaságot az opportunistáktól,! mentsük meg önmagunkat a múlt ínfá- j miáitól... ütött a felkelés órája ... Viva le sociale!« Millerand és Vi-viani rázzák a fejüket. Ho! tanulta meg Briand mindezt?! Hisz soha sem olvasott, könyveket. Ö soha sincs .egyedül. I)o.lgo?ó szobája az uc­cu. könyvtára a Madrid-kávéház. •* Idő;' 1903. Hely: Palais Bouroon. Ma van a nagy nap. Briand, mint . a -többség előadója beszél az- állam és egy­ház különválasztásáról. A karzat zsú­folásig lelt. meg. Paris legszebb höl­gyei. vannak ott. Paris legelőkelőbb sza­lonjainak illata egyesül itt-. Briand már néhány éve szívesen látóit vendég ezek­ben a szalonokba.n. Ui, elegáns zsáiiert vezetett be. Úgy. beszél a legjobb társa­ságban, mint a Montmartre:: -szokás. Mindenkit bámulatba ejt: »... és szépen beszél a la revolution sóciale-ről...« mondja a meggyőzött rnárkiné a zsidó bankárnak. Amikor Briand egyszer elv­be!! álláspontjára hivatkozva vonako­dott megszavazni egy -törvényjavaslatot, CUrnenceau igy szólította meg: »Melyik t nőt még nem szerette maga Briand és [ melyik politikus ellen még nein intrikáit? Jaurés büszke volt pártja szónokára. A Palais Bourbon bankettet adott tisz­teletére, melynek folyamán Jaurés a kö­vetkező pohárköszöntőt mondotta: »Ura­im, kölcsönadtuk önöknek Briand bará­tunkat. most visszavesszük.« Az ünnepély után Briand nem ment többé a Café Madridba. A Madeleine közelébe hurcolkodtak. Röviddel ezelőtt meghalt egy konzervatív' miniszter, aki néhány milliót és gyönyörű özvegyet hagyott hátra. Madame ismét »minis­tresse« akart lenni. és Briand hosszú éveken át vendége volt. A felesége lett... barátnőm mindig oly szomorúnak lát­lak! Igen, a fejfájás és nemünk sok egyéb fájdalma szomorú ajándéka a természetnek! De « tudomány egy olyan szert adott, mely enyhülést és gyógyulást hoz. Tégy te is kísérletet a télt Aspirin-iablettákat és dicsérni fogod a nagyszerű hálását. Ügyelj azonban a ®oj»t-féle eredeti cső* \ magolásra és akék­­\ fehér-vőrős szava­tossági jegyre. Arisíkie Briand ma legismertebb po­litikusa Franciaországnak. Ké évtized’ óin. rendszeresen minden második ..év-; ben uralkodik átlag két hónapig.. Végig járta az összes minisztériumokat. - Is­meri a hatalom minden árnyalatát. Ő áíi a, legügyesebb francia diplomata híré­ben. Ötven éve' elragadta: mindén eifi­­btrt. akivel beszél. Művészetét, méllyel a Madri<f-kávéházba.:i brillirozótt, töké­letesítette a politikában. Ez a művésze­te ctak egyetlenegyszer került majd­nem a tejébe, mikor 1916-ban Habsburg Károly képviselőivel beszélt a békéről. 'Ci'ćroc r.eeaú megbuktatta ugyan, de nem őt; hanem Maivyt és - Cailiaaxt küldték száműzetésbe. Men a saint-nazairei pan­dúrt kit éve, Briandot még . senki sem érit tetten. Ö vezette Versailles után a legfonto­sabb konferenciákat. Ö volt Washing­tonban és Genfiben.- A belpolitikában ő nem a holnapután! nagy jövővel, hanem a holnapi realitással számit. Ö Poincaré ellen veit. amikor Poincaré hatalmon ypit,, de nem haladt együtt Caillau;-val- Ö. mindig a2. eljövendő s nem ragaszko­dik soha a hatalomhoz. Ö tudja, hogy a primitív .stréber .rosszul jár. Ö niiíide­­nekelőtt zsonglőr, bukásban,- tudja, hogy a parlamentarizmus megköveteli, hogy egyszer meg kell buknia s - soha­sem bukik fejre. Briand ma 63 eves és még mindig fiatal éharmeurjé maradt Franciaországnak,. ASSZONYOM Toilettjét kiegészíti: P O U Đ R F. r M O X. P A ti F IT M “ , SOUR.i OIS-PAŠ f S" Idő: 1912. Hely: A Humanité« szerkesztősége. A rendőrség ostromolja a szerkesztő­séget. A detektívek átkutatnak minden fiókot, lefoglalnak kéziratokat. A letar­tóztatott szerkesztők tiltakoznak az el­járás törvénytelensége miatt. Védeke­zik -a rendörbiztos: »Csak feljebbvalónk,' Aristide Briand belügyminiszter paran­csának engedelmeskedünk.« És a bör­tönbe viszik a szerkesztőt arról a szék­ről, ahol Briand-- trónolt egy évtizedig. Jaurés fél-Van háborodva: legjobb ba* rátja csendőröket küld a nyakára. Be­ront a kamarába és odakiáltja Clémen­­cean miniszterelnöknek: »Veszélyes em­ber ül ön mellett, cipők ur!« Báli melltartók 25 dinártól Haskötők 195 dinártól eiegáos kivitelben Í‘3Í3 VIRÁG LEONT IN, füzószalóiajában Suboíica, Aíeksaadrcva ulíca 6. 426 VILÁG HAZíiOZ SSALLfTVA HAVONKÉNT 100 DINÁR „LITERARIA“ könyv- és hírlapterjesztő vállalat MAVRO HEÜMANN SüpCTíC \ Karadjordjev tr? Í2. — Pcsta iólí 76. I v» i.-itnáM.-agrjirr,rr»

Next

/
Oldalképek
Tartalom