Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926. január 1. 3. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ _______________i____________________ Kisebbségi Élet « H • Az erdélyi magyar párt kolozsvári tagozata most tartotta rendes évi köz­gyűlését. Az elnöki megnyitó után-Pö­­lónyi Albert szólalt föl és élesen támad­ta úgy a központ, mint a tagozat ve­­i-etőségét, amelyek szerinte nem fe]te­­:fiek ki érdemes politikai működést. A megjelentek felháborodva utasították •• vissza Polónyi támadását. Havas Lázár 'kikelt azok ellen, akik állandóan a párt­­vezetőség működését kritizálják, ami­kor a párttagok nagyrésze egyáltalán nem teljesíti kötelességét. -.Táj annak a pártnak. — mondotta — ahol az elnök­ségnek levett kalappal kell kérni min­den egyes tagot arra, hogy kötelességét teljesítse«. Fekete-Nagy Péter a köz­ségi választásokról tartott hosszabb be­szédet és kijelentette, hogy ai magyar pártnak két főkötelességc van: 1. Hogy gondoskodjunk arról, hogy mindenki bekerüljön a választók név­jegyzékébe. 2. A választásokon mindenki részt­­,vegyen és a magyar ügyet támogassa. Kovács Kálmán indítványára a köz­gyűlés köszönetét szavazott Ugrón Ist­ván pártelnöknek. Balázs Árpád és Balog Arthur egyházi kiküldötteknek a genfi önzetlen fáradozásokért és az erdélyi magyar sajtónak azért a kitartó szívósságáért, amellyel Anghelescu magánoktatási törvénye ellen a harcot vezette. , j '- - ' - * A magyar államvasutak volt alkal­mazottai és azok a volt magyar állatni tisztviselők, akik Romániában esküt nem tettek vagy akik esküt tettek, de h szolgálatból elbbcsáj tolták őket. Nagy­váradon értekezletet tartottak. Az érte­kezleten elhatározták, hogy azok az al­kalmazottak, akik a magyar államnak harminc éven át fizették a nyugdíj ille­téket a magyar kormányhoz, töb­bek a! román kormányhoz fordulnak megfelelő nyugdijuk kiutalása végett. Az .akciót országossá teszik és január­ban az összes romániai magyar nyug­díjigénylők bevonásával Kolozsvárt kongresszust fognak tartani. * A német birodalmi gyűlés elé érde­kes interpellációt terjesztett Lindeiner német nemzeti képviselő. Az interpellá­cióban a képviselő előadta, hogy a Nép­­szövetség decemberi ülésezése bizoaysá­­; got tett arról1, hogy a népek, ligája nem hajlandó megváltoztatni a nemzeti ki­sebbségek panaszjogának eddigi rend­szerét, ami azt jelenti: a jelenlegi eljá­rás fehltartása Tehetetlenné tesz minden törekvést, hogy a milliókat számláló német kisebbségek sorsára a. -német kor­mány befolyást gyakoroljon. Az inter­pelláció tehát azt kérdi a külügyminisz­tertől, milyen konzekvenciákat von le a Népszövetségnek a kisebbségi kérdés­ben elfoglalt eddigi magatartásából és hajlandó-e Németország belépését füg­gővé tenni a Népszövetség kisebbségi politikájának megváltoztatásától. * Anghelescu minisztert U napokban felkereste đr, Flczuik György katolikus püspöki titkár és érdeklődött* nála, hogy a kormány által megszavazott iskoiaj­­törvénynek azt a szakaszát, amely ki­mondja, hogy a szerzetes vendek és kongregácók vezetése alatt álló iskolák előadási nyelve román, hogy értelmezi a közoktatásügyi miniszter. Anghelescu a, püspöki titkárnak a következő meg­nyugtató választ adta: — A maguk apácái és leánykái nyu­godtan használhatják iskoláikban a magyar nyelvet vagy a németet előadá­si. nyelvül. Ez a cikkely nem rájuk vo­natkozik, hanem csak olyan jezsuita vagy piarista iskolákra, amelyeket a szerzetes rend maga tart fenn és ame­lyek nemi függenek :>z egyházmegyei püspöktől. A püspök fennhatósága alá tartozó zárdái vagy hitközségi iskolák kategóriájába tartoznak és ezeknek előadási nyelvét a cikkely értelmében maga, az egyházi főhatóság állapítja meg. Különben a törvény 15. szakasza végére felvettünk , egy uj betoldást, amely szerint »a confessicnális iskolák­ban szerzetesek is működhetnek, ha a Prágából jelentik: A választási! eredmény hutása alatt a kormány | elhatározta, hogy belpolitikai téren i enged azoknak a követeléseknek, i melyek egyes országrészek számú- > ra nagyobb önállóságot akármik biztosítani. A koalíció huszonnégyen bizottsága elé a demokrata-párt r ezére. Kramar javaslatot terjesz­tett elő, pmely azt kivánja, hogy a megyetörvényt változtassák meg olyképpen, hogy a köztársaság négy tartomány legyen és pedig: egy Prága székhellyel, egy morva­sziléziai Brünn székhellyé!, egy szlovenszkói Pozsony székellyel és egy mszinszkói Ungvdr székhely­ivé!. törvény követelményeinek megfelelnek.« Ezek a követelmények pedig a román állampolgárság és a megfelelő képesí­tés. Az önök apácaiskolái és egyéb olyan iskolák' részére, melyekben az egyházi főhatóság szerzetes tanerőket alkalmaz a 15. cikkely utolsó bekezdé­se biztosítja tehát az előadási nyelv szabadságát szemben az említett sza­kasszal, mely ezekre nem vonatkozik. Kramar javaslatát részletesen I megindokolta; először is a javaslat lehetővé teszi, hogy a kormány Ru­­szinszkóval szemben ti békeszerző­­' désben fennálló kötelezettségeit ! teljesítse; másodszor Szlovenszkó - megkapja az autonómiát és végül a j német problémát is megoldanák akként, hogy a németeket két tar­tományba osztanák és igy nemzeti­ségi többség egyik tartományban sem alakulhatna. A javaslat politikai körökben nagy feltűnést keltett és nagy ér­deklődéssel várják, hogy a kor­mány milyen álláspontot foglal cl Kramar feltűnést keltő javaslatával szemben. Briand csalt közvetlenül tárgyal Afed el Krímmel Marokkói vita a francia kamarában Parisból jelentik: Cachiti kommu­nista képviselő interpellációjára fíriand miniszterelnök nyilatkozott a kamarában a marokkói kérdésről. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy Franciaország a megtámadott tél és tőle minden hódítási szándék távol áll. A kormány a béke helyreállitá­­sára törekszik és a béketeltételeket, amelyeket Franciaország Spanyol­­országgal együtt kidolgozott, Abd el Krímnek tudomására adta. Abd cl Krim azonban mindezicleig nem hal­latott magáról, hanem ellenkezőleg erős propagandát fejt ki a bennszü­lött törzseknél. Franciaország ko­moly békét akar. A nyilt harc a franciák és a rifek között már meg­szűnt A bennszülött törzsek készek alávetni magukat a francia uralom­nak és Abd el Krímtől cl akarnak szakadni. Ily körülmények között sehkisem állukat ja, hogy Abd el Krím a rifek tényleges vezetője. Briaiul azután (dinning angol ka­pitány békeköz ve titésé ről beszélt és azt mondta, hogy tőle eddig két le­velet kapott. Az egyik Abd el Krim meghatalmazása volt, a másik pedig arra vonatkozó megkeresés, hogy kihallgatást kapjon a miniszterelnök­től. Briand kijelentette, hogy Abd el Krím ismeri a békefeltételeket s ínt akar, közvetlen tárgyalásokat kezd­het. A bennszülött törzsekkel már meg is kezdték a béketárgyalásokat. A parlament Briand nyilatkozatát nagy tetszéssel fogadta. Renaudcl szociálisba képviselő (dining két le ­velének felolvasását kívánta, Briand azonban kijelentette, hogy részben elmondta már a levelek tartalmát, részben pedig a sajtó is közölte az egyik levelet, igy tehát nincs abban a helyzetben, hogy újból ismertesse azokat. Katonatragédia Magyar fin Kosi halála az albán határon Már hét esztendeje van annak, hogy véget ért a háború, hogy megszűntek azok a kis rózsaszínű levelezőlapok, amelyekben a hadtestparancsnokság ér­tesítését hozták az itthonmaradottaknak az apáról vagy a fiúról, aki elesett a harctéren. Nálunk azonban, az albán határon, még most is napirenden van­nak az összeütközések és sokszor való­ságos ütközetek folynak le az ellensé­ges csapatokkal. Balog Antal szerdai születésű magyar fiú az albán határon teljesített szolgá­latot. Az egyik este őrszolgálatra ren­delték ki egy erdöszéli mcgfigyelc­­állomáshoz. Alig foglalta el őrhelyét, hirtelen puskalövés hallatszott a hegy tövéből és Balog Antal sentai magyar legény hangos jajkiáltással esett össze. A golyó, amely egy albán katona fegy­veréből eredt, Balog fejébe fúródott és a bátor magyar fiú pár percnyi szem’e­­dés után meghalt. A prizreni katonai parancsnokság most értesítette a hősi halait halt Balog Antal szentai hozzátartozóit, hogy az elhunyt holttestét Velezián vasúti állo­mástól ezerkétszáz méterre temették cl nagy' katonai pompával. Az alföldi ma­gyar fiú, aki elesett a hazáért, messze hideg földben, nagy fekete hegyek lábainál alussza őröl: álmái. PATKÁN1W PATKÁNYIRTÖSZER doboza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában to­vábbá a Torontáli Agrárbanknál Ve­­liki-Bcékereken. 10356 Takarékoskodni kell! A pénzügyi bizottság többségi tagjainak és a kormánynak együttes konferenciája Beogradból jelentik : Csütörtö­kön este hat órakor ült össze a pénzügyi bizottság többségi tag­jainak és a kormánynak együttes takarékossági konferenciája Pastes miniszterelnök elnöklete alatt. A miniszterelnök megnyitó sza­vai után Radonics Jovan dr., a pénzügyi bizottság elnöke ismer­tette az ország pénzügyi helyze­tét és rámutatott arra. hogy mi­lyen rohamosan emelkedtek az államháztartás kiadásai 1919 óta. A kiadások növekedésének együk oka, hogy az állam sokat költött az ország gazdasági rekonstruk­ciójára, a másik pedtg az, hogy sok a személyi kiadás. Csak a ki­vitel nagymérvű emelkedésének köszönhető, hogy a kiadásokat az állam győzte, az adóterhek azon­ban, különösen a Vajdaságban olyan magasak, hogy a nép nem sokáig bírja elviselni, — Elkerülhetetlen, — folytatta Radonics dr. — hogy a kiadáso­kat jelentékenyen redukáljuk. En­nek két módja van: csökkenteni kell a személyi kiadásokat és a be­ruházási tételeket törölni kell a költ­ségvetésből. Több mint 200.000 tisztviselője és nyugdíjasa van az államnak, akiknek illetményei meg­haladják a négymilliárdot. Ezt a kiadási összeget Hz százalékkal csökkenteni kell. A beruházási ki­adásokat pedig nem a költségve­tés keretében, hanem kölcsön utján kel! fedezni. Rendes pénz­ügyi gazdálkodás csak az állam­­számviteli törvény szigorú betar­tásával képzelhető el és ezért Radonics dr. azt javasolta, hogy töröljenek a pénzügyi törvényből minden olyan intézkedést, amely uj hitelek igénybevételét teszi szükségessé. Pasics miniszterelnök mondott ezután nagy beszédet, melyben hangsúlyozta a legszigorúbb ta­karékosság szükségét. Kijelentette, hogy mindenben osztja Radonics nézetét, az ország valóban súlyos pénzügyi helyzetben van. Nagy baj, ho?y sok a nyugdíjas; a tisztviselők már tíz év után nyug­díjba mennek. Ennek elkerülése végett meg kell változtatni a tiszt­­viselótörvényt és a fiatal nyugdí­jasokat be kell rendelni munkára. A katonai élelmezéseknél és egyébb beszerzéseknél is szigorú takarékosságot kell tartani. Radios István szintén a takaré­kosság mellett foglalt állást, de kijelentette, hogy nem látja oly pesszimisztikusnak a helyzetet. Az. a véleménye, hogy Pasics minisz­terelnök nagy autoritásával sike­rül a kérdés rendezése. Hibáz­tatta, hogy a külügyi szolgálat­ban egyes követeknek túl sok reprezentációs költséget adnak és sokalja a belügyi tárca kiadásait is. Superina postaügyi miniszter az államszámviteii törvény hiányos­ságaira mutatott rá, Pucelj képvi­selő pedig kifejtette, hogy a taka­rékosságot már csak azért is ke­resztül kel! vinni, mert az elő­irányzott bevételek teljesen nem folynak be. A vitában resztvettek még Grgin Dusán, Gavrilovics Ottó, Mihajlo­­vics IIija, Miletics Vlada képvi­selők és U'.unovics építésügyi, valamint Szimono.vics szociálpoli­tikai miniszter. A vita végén még egyszer fel szólalt Radonics Jovan, a pénz­ügyi bizotlsig elnöke, aki hang­súlyozta, hogy amennyiben a bi­zottság a takarékosság elvét az egész vonalon keresztül akarja vinni, a rendelkezésére álló pár hét nem elegendő a költségvetés tüzetes Ietárgyaláséra. A bizottság a költségvetéssel a legjobb eset­ben április elsején lehet kést, a kormány tehát két hónapig kény­telen lesz ismét tizenketteddel dolgozni. Szlovenszkó autonómiát kap Kramar javaslata a csehszlovák koalíció huszonnégyes bizottsága előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom